Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-07 / 81. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PáRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. ÁPRILIS 7., SZOMBAT Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 81. SZÁM Napirenden a nőpolitikái és a közművelődési határozat végrehajtása Ülést tartott a Békés megyei pártbizottság Frank Ferenc megyei első litkár tájékoztatóját a nemzetközi helyzetről és belpolitikai életünk egyes kérdéseiről, amelyek a Központi Bizottság legutóbbi ülésén szerepeltek, a megyei párt- bizottság tudomásul vette. (A Központi Bizottság 1979. március 28-i üléséről kiadott közleményt lapunk március 30-i számában közöltük.) A nőpolitikái határozat megyei végrehajtásáról szóló jelentéshez Szabó Miklós megyei titkár, a napirend előadója szóbeli kiegészítést fűzött. Ebben hangsúlyozta, hogy a nők egyenjogúságát még nem sikerült maradéktalanul érvényesíteni, s ennek egyik oka a gondolkodásmódban keresendő. A nők hivatásának torz felfogása ugyan egyre szűkebb körben, de még mindig mindkét nemnél megtalálható. A maradi nézet elsősorban álhumánus megnyilatkozásokban és gyakorlatokban jelentkezik: „ne terheljük a nőket közélettel, vezető funkciókkal”, „akkor szolgáljuk jól az ügyet, ha minél kevesebb terhet rakunk rájuk”. Ezek a nézetek idegenek pártunk politikájától, e szemlélet és gyakorlat ellen fel kell lépni. A XI. kongresszus programnyilatkozata a nőkérdéssel összefüggésben leszögezi: „A továbblépés iránya: a nők fokozódó részvétele a társadalmilag szervezett munkában, szakmai és általános műveltségük növelése, valamint a vezető funkciók betöltésében és a bérezésben még fennálló hátrányok megszüntetése.” A nők foglalkoztatása és bérezése tekintetében ma már számottevő gondjaink nincsenek — folytatta kiegészítőjét Szabó Miklós, megyei titkár —, de a szakmai műveltség kérdésében és a vezető funkciók betöltésében még vannak tennivalóink bőven. Ugyanis a nők részvétele a társadalmilag szervezett munkában az egyenjogúság alapkérdése. A munkában való helytállásnak pedig feltétele a megfelelő szakmai, politikai felkészültség. Ezért jelentősen javítani kell a pálya- orientációt, hogy a nők teljesebben élhessenek a megyében meglevő új foglalkozási lehetőségekkel. Ma még sokszor előítéletektől vezetve választanak pályát, s nem a társadalmi szükségletnek, egyéni képességeinknek megfelelően. Hangsúllyal kell szólni — folytatta — a tehetséges nők előléptetéséről. Gyakran találkozunk még a férfiaknál a nőket lebecsülő nézetekkel, a nőknél pedig az önbizalom hiányával. Vannak, akik a nők vezetésre való alkalmasságát az anyai hivatásra hivatkozással teszik kérdésessé. Jogos igény, hogy a nők is bátrabban merjék vállalni a vezetői megbízást. A határozat eredményes végrehajtása feltételezi a pártszervezetek irányító, ellenőrző, koordináló munkája színvonalának további növelését. A tanácsoktól, tömegszervezetektől és szövetkezetektől azt várjuk, hogy megfelelő gondossággal és felelősséggel foglalkozzanak a nők társadalmi helyzetének javításával. A vitában felszólaló dr. Gyuris Jenő elsősorban az egészségügyi területén dolgozó nők helyzetével foglalkozott. Elmondotta, hogy ezen a területen nyolcvan százalékban nők dolgoznak. Az orvosok között 43 százalék az arányuk, a szakdolgozók esetében 98 százalék. összességükben a magasan kvalifikáltak körét képezik. Ám ezek az arányok távolról sem tükröződnek a vezetésben. A megyei kórházban a 24 orvos- vezetői munkakör közül hatot töltenek be a nők. A békéscsabai kórházban csak egy női főorvos van osztályon. Tudjuk, hogy a nők •vezetővé válásában több tényező közrejátszik, de ennek ellenére sem helyes ez az arány. Főleg szemléleti problémák állnak az útban. Felszólalása további részében szólt néhány, a nők munkáját könnyítő kezdeményezésről, valamint felhívta a figyelmet a szakképzett munkaerő biztosítása érdekében teendő anyagi vonzatú intézkedés szükségességére. Erdei Lászlóné, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke felszólalásában tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét. Majd a napirenden levő kérdéshez kapcsolódva hangsúlyozta — miként a jelentés is —, hogy a nőknek nagy szerepe van a termelőmunkában, a közéletben, a családban. A nőpolitikái határozat végrehajtásának mércéje elsősorban az, hogy a nők hogyan vettek részt a szocializmus építésében és a társadalom mit adott a nőknek. Nem kiugró eredményekről van szó, hanem szívós, ütemes munkáról, a nőkért, a nők érdekében. Ez mutatja a szemléletbeli változást is. Véleménye szerint helyesen járt el a megyei pártbizottság, amikor az elmúlt években nem külön tárgyalta a nőkérdést, hanem a mindennapi életünkbe ágyazva, a társadalom egészébe integrálva. Ha elkülönítve néznénk, soha nem válhatna össztársadalmi üggyé. Az elért eredményeknek komoly politikai háttere is van: aktivizáltuk a társadalmat a szocializmus építésének feladataira. Lényeges szociálpolitikai kérdések is meghúzódnak a nőpolitikái határozat végrehajtása mögött. Az például, hogy a bölcsődés korúak tíz százalékának bölcsődei férőhely jut már, hogy jelentős az iskolai étkeztetésben részt vevő, az óvodákban elhelyezett gyermekek száma itt a megyében is. Valóban sok tennivaló van még az emberek gondolkodásának formálásában. Ez feladatmeghatározás is. De feledni sem szabad, hogy eredményeink is komolyak. Ezt akkor tudjuk mérni, ha a határozat óta eltelt évtizedet hasonlítjuk. Ma már másként néznek egy női vezetőre, mint tíz évvel ezelőtt. A családon belül is jelentősek a változások, pedig a családban a legnehezebb elfogadtatni az egyenjogúságot. A női vezetőkkel kapcsolatban azt hangsúlyozta Erdei Lászlóné, a Központi Bizottság tagja, hogy ne engedjük meg leterhelni sok funkcióval őket. Ahol ilyen van, ott jobb munkamegosztással változtatni kell ezen. Ezzel is a nők egyenjogúságának kiteljesedését segítjük. Felszólalását azzal fejezte be, hogy a munka koordinálására hívta fel a figyelmet, nehogy erőinket felszabdaljuk. A Magyar Nők Országos Tanácsa nevében megköszönte azt a sok javaslatot, kezdeményezést, amelyet a tanácsban Békés megye képviselői, asszonyai tettek. Nyári Sándor hozzászólásában arra hívta fel a pártbizottság figyelmét, hogy a statisztikai adatok mögött meghúzódó minőségi színvonalra még nagyobb figyelmet kell fordítani. A továbbiakban a gyesen levő nők helyzetével, a társadalmi erővel épített gyermekintézmények működtetése körüli problémákkal és a nők szakmai képzése gyorsabb ütemének szükségességével foglalkozott. A Békés megyei pártbizottság — a vita lezárása után — állást foglalt, hogy a nőpolitikái határozat végrehajtása megyénkben a párt XI. kongresszusa határozatainak, valamint a megyei pártbizottság intézkedési tervében megjelölt feladatoknak megfelelően történik. Megállapította, hogy a határozat végrehajtása a pártmunka szerves részévé vált. Ennek hatására lényegesen megváltozott a nők megítélésével kapcsolatos közvélemény. Általánossá vált annak felismerése, hogy a nők helyzetének javítása társadalmi feladat. A nők munkájára minden területen számítanak, és becsülik őket. A határozat eredményes végrehajtását tükrözi, hogy javult a nők közéleti tevékenysége az élet minden területén. Ez mérhető a választott testületekben, a társadalmi funkciókban, a falugyűlések, a pártnapok, a különböző kulturális rendezvények résztvevői arányában. A megye párttagságának több mint 27 százaléka nő. Az alapszervezetek vezetőségében, a ‘•pártbizottságokban a nők aránya meghaladja a tagságon belüli arányukat. Kedvező a változás egyéb területeken is. A szak- szervezeti tisztséget viselők 43, a KISZ-vezetőségi tagok 52, a népfrontbizottsági tagok 37 százaléka nő. A megyei tanács és országgyűlési képviselőink egyharmada szintén körükből került ki. A nők többsége felkészültségénél fogva képes a követelmények teljesítésére. A közéleti aktivitás alapvető feltétele a felkészültség. Jelentősen nőtt a különböző szintű politikai oktatásban részt vevő nők aránya. Komoly mértékben javult a nőknek a vezetésben való részvétele, bár a különböző területeken figyelemre méltó egyenetlenségek tapasztalhatók. A nők vezető munkakörbe léptetését még ma is nehezíti az előítélet, a bizalmatlanság, a nőknél jelentkező önbizalom hiánya, a családon belüli nagyobb leterheltség. Megyénkben a nők foglalkoztatottsága megoldott. A munkaképes korú nők csaknem 63 százaléka dolgozik, több mint 7 százalékuk tanul, nyolc és fél százalékuk gyesen van. Az aktív kereső nők 39 százaléka az iparban, 32 százaléka a szolgáltatásban dolgozik. Számottevő az előrelépés a nők szakmai képzésében, de még nem ki(Folytatás a 3. oldalon) A Székesfehérvári Bútoripari Vállalat az idén mintegy háromszáznegyvenmillió forint értékű bútort gyárt. E meny- nyiség a tavalyit három százalékkal meghaladja. Üj termékük a házgyári lakásokba készüld beépített szekrénysor. A képen: szerelik a szobabútorajtókra a csuklópántot (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) Lázár György hazaérkezett Moszkvából Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, aki Alekszej Kosziginnek, az SZKP Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének meghívására tartózkodott Moszkvában, pénteken hazautazott a szovjet fővárosból. Kíséretében volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar— szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság magyar tagozatának elnöke." A kormány elnökét a szovjet főváros Vnukovói repülőterén Alekszej Koszigin, valamint Konsztantyin Katu- sev, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnökhelyettese és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. A kormány elnöke tegnap este hazaérkezett Budapestre. A látogatásról szóló közleményt lapunk 2. oldalán ismertetjük. flz építőipar hatíkonyabb fejlesztéséről tárgyaltak Az építésügyi ágazat fejlesztésében is meghatározó szerepe van a minőségnek és a hatékonyságnak — hangsúlyozta Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter az ágazathoz tartozó minisztériumi és tanácsi vállalatok, valamint szövetkezetek gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetőinek pénteki tanácskozásán, amelyen az építő- és építőanyagipar rövid és hosszú távú feladatainak végrehajtásáról tárgyaltak. A miniszter elmondotta, hogy az ÉVM számos intézkedéssel szorgalmazza társulások létrehozását, amellyel a hosszú távú együttműködés kedvező szervezeti kereteit teremtik meg. Alapvető feladat, hangsúlyozta a miniszter az építésiparosítás, az építésgépesítés, a szállítás és az építés háttériparának komplex fejlesztése. Az idei EOÜ-re kétezer diákot várnak A hazánk városaiban megrendezett diáknapok sorában rangos helyet foglal el a gyulai Erkel Diákünnepek eseménysorozata. Az idei EDÜ lángja hagyományosan az Erkel-szobomál, április 28-án, délután 3 órakor lobban fel a Körös-parti városban. Erről is tájékoztatták azokat a diákképviselőket, akik ezekben a napokban azért tartózkodnak az EDÜ-nek otthont adó Gyulán, hogy részleteiben is tájékozódjanak az előkészületekről. Budapest és Szeged, valamint Csongrád, Hajdú- Bihar és Békés megye két- két diákküldöttje megelégedéssel látta a szervezők részletekre kiterjedő, a vendégül várt kétezer szakmunkástanulónak, szakközépiskolásnak és gimnazistának minden kényelmét, szórakozását biztosító munkáját. A szombat délutáni nyitóünnepséget követően a megyék és városok küldöttségei megkoszorúzzák a Le- nin-szobrot, majd látványos felvonuláson köszöntik a vendéglátó város lakosságát. Az első nap zenéstáncos ismerkedési esttel zárul. Vasárnap és hétfőn három helyszínen — az előzetes nevezések alapján ösz- szeállított műsor alapján — lépnek színpadra és pódiumra a vers- és prózamondók, az énekkarok, hangszeres szólisták, népi és beatzenekarok, irodalmi színpadok, bábcsoportok. A délelőtt 9 órától délután négyig tartó műsorokra minden érdeklődőt-várnak az előadók, a művészeti csoportok. Május elsején az EDÜ résztvevői is ott lesznek a hagyományos felvonuláson. Este gálaműsorral zárul az Erkel Diákünnepek idei eseménysorozata. Május 2-án délelőtt utaznak haza a diákok lakóhelyükre. részt vettek és felszólaltak Erdei I.ászlóné. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke és Rátki András, a Központi Bizottság alosztályvezetője. A Békés megyei pártbizottság napirendjén szerepelt: 1. Frank Ferencnek, a Központi Bizottság tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának tájékoztatója a Központi Bizottság 1979. március 28-i üléséről. 2. A Központi Bizottság 1970. február 18—19-i nőpolitikái határozatának megyei végrehajtásáról szóló jelentés és a további feladatokra vonatkozó javaslatok Szabó Miklós megyei titkár előterjesztésében. 3. A Központi Bizottság 1974. március 18—20-i közművelődési határozata végrehajtásának megyei tapasztalatai — különös tekintettel a munkásság és az ifjúság művelődési helyzetére — szóló jelentés Nagy Jenő megyei titkár előterjesztésében. 4. A Békés megyei pártbizottság munkabizottságainak kiegészítésére vonatkozó javaslat Csatári Béla megyei titkár előterjesztésében.
