Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-06 / 80. szám

BÉKÉS MEGYEI % Világ proletárjai, egyesiilietek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÚRTBIZOTTSAG ÉS fl MEGYEI TONÓCS LOPJA 1979. ÁPRILIS 6., PÉNTEK Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 80. SZÁM Április 4-ét köszöntöttük Koszorúzás, ifjúsági nagygyűlés a Gellérthegyen, fogadás az Országházban „Április 4-ről szóljon az ének...”, „Fel kommunista ifjú sereg ...” — hangzott fel szerdán reggel a főváros ut­cáin vonuló tíz- és tízezer ifjú torokból. Legnagyobb nemzeti ünnepünkön buda­pesti diákok és ifjúmunká­sok, kisdobosok és úttörők igyekeztek a Gellérthegyre, a KISZ központi és budapesti bizottságának nagygyűlésére. Több mint 35 ezer fiatal emlékezett újkori történel­münk legkiemelkedőbb dá­tumára, szabad hazánk 34. születésnapján. A nagygyű­lés előtt koszorúkat helyez­tek el a KISZ központi és budapesti bizottságának, va­lamint a kerületeknek a kép­viselői a várost vigyázó fel- szabadulási emlékmű talap­zatán. A Citadella tőszom­szédságában, a zászlófüg­gönnyel ékesített jubileumi parkban három ágyúlövés je­lezte az ifjúsági nagygyűlés kezdetét. Az elnökségben fog­lalt helyet Fock Jenő, Gás­pár Sándor, a SZOT főtitká­ra, Maróthy László, a KISZ KB első titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Méhes Lajos, a budapes­ti pártbizottság első titkára, valamint pártunk, állami életünk, tömegszervezeteink és fegyveres testületeink kép­viselői, a főváros vezetői. Ott volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete, Fjo­dor Kalisztratovics Iscsenko altábornagy, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport pa­rancsnokhelyettese, valamint a felszabadulásunk 34. év­fordulója alkalmából ha­zánkban tartózkodó szovjet, NDK-beli, csehszlovák, len­gyel, bolgár, román és mon­gol veterándelegáció. Felhangzott a fanfárok hívjele, majd a Himnusz, miközben magasba emelke­dett a magyar nemzeti lobo­gó és a munkásmozgalom vö­rös zászlaja. Pásztor György­nek, a KISZ budapesti bi­zottsága titkárának megnyitó szavai után Szűcs Istvánná, az. úttörőszövetség főtitkára mondott beszédet. — Április 4-e az emléke­zés napja is — mondotta az ünnepi szónok. — Sem a kor­társ, sem az örökös nem fe­ledheti, hogy szabadságun­kért, nemzeti függetlenségün­kért szovjet emberek százez­rei áldozták életüket, hullat­ták vérüket. Az Uraiból és Szibériából, Moszkvából és^a Volga partjáról jöttek ők, *a felszabadítók, a világ első szocialista országának fiai. Fiatalok voltak, esztergályo­sok és tanítók, földművesek és olyanok, akik az iskola­padból vonultak be. Nem születtek katonának. De fegy­vert fogtak, hogy ádáz ha­raggal söpörjék el a hitle- rizmust, hogy felszabadítsák az elnyomottakat, köztük a mi népünket is. Győztek! De soka« közülük nem tértek többé haza. A hősök sírján nem hervad el soha a virág. Életünk, tudatunk, tetteink része az emlékezés. Tizenkilencet idéző tánccal léptek pódiumra a KISZ Központi Művészegyüttesének táncosai, majd ismét az ün­nepi előadóé volt a szó. Em­lékeztetett arra, hogy 1945 tavaszán a kifosztott és le­rombolt ország népe ocsúdni kezdett a háború rémálmá­ból. Mozdulni, cselekedni kellett, hiszen tettekre moz­gósított a szükség. Több színpadról felváltva hangzottak fel ismét a da­lok, kifejezve a szolidaritás, a béke és a barátság gondo­latát a mziuri grúz művész- együttes és a Kormorán együttes tolmácsolásában. Közben a nagy színpad mö­gött a békegalamb körvona­lai rajzolódtak ki. A forró hangulatú ifjú­sági nagygyűlés az Interna- cionálé hangjaival ért véget. Hazánk felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából szerdán este az Országház­ban fogadást adott a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa. Gyulán a felszabadulási évforduló ünnepségsorozata már kedden megkezdődött, amikor a megyei kórházban megemlékeztek a történelmi évfordulóról, s ezzel együtt ünnepelték azt is, hogy az egészségügyi intézmény kol­lektíváját a Magyar-Szov­jet Baráti Társaság felvette tagcsoportjai közé. Az ün­nepségen ott volt Kovács La­jos, az MSZMP városi bi­zottságának titkára. Elsőként dr. Bálint János, a pártszer­vezet titkára köszöntötte a szép számmal összegyűlt dol­gozókat, majd dr. Buda Ist­ván főigazgató főorvos mon­dott ünnepi beszédet. Meg­emlékezett április 4-e jelen­tőségéről, s ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a kór­házban hagyományai van­nak a magyar—szovjet ba­rátságnak. Többen dolgoz­nak olyanok, akik szovjet egyetemen szereztek diplo­mát, sokan vettek részt a Szovjetunióban béke-barát­sági utakon. Az ünnepi megemlékezést követően dr. Bálint János elmondotta, hogy a kórház párt- és állami vezetése ez év februárjában — tekintet­tel az intézmény dolgozói­nak több éves kívánságára — azzal a kéréssel fordult a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság Országos Elnökségé­hez, hogy a kórházban enge­délyezze a tagcsoport műkö­dését. Az elnökség a műkö­dési engedélyt megadta, amit rövid beszéd kíséretében Ko­vács Lajos adott át dr. Csé- mi Katalin osztályvezető fő­orvosnak, aki egyetemi ta­nulmányait a Szovjetunióban végezte. Megválasztották a héttagú vezetőséget is, amely­nek ügyvezető elnöke dr. Csémi Katalin lett. Április 4-én a reggeli órákban érkezett Gyulára Ribin Valentyin Nikolajevics őrnagy, hogy együtt ünne­peljen az évfordulón a város lakosságával. A párt székhá­zában találkozott dr. Marsi A fogadáson részt vett Ká­dár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, a nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sán­dor, Huszár István, Maróthy László, Nemes Dezső, Né­meth Károly, Óvári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Borbély Sándor, Gyenes András, Győri Imre, Havasi Ferenc és Korom Mihály, a Központi Bizottság titkárai. Ott volt az MSZMP Közpon­ti Bizottsága, az Elnöki Ta­nács és a Minisztertanács számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisé­ge, a termelőmunka számos kiváló képviselője. Gyulával, az MSZMP városi bizottságának első titkárával, dr. Takács Lőrinccel, a váro­si tanács elnökével. Itt a ven­déglátók tájékoztatást adtak a városról, történelmi múlt­járól és jelenéről. Innen a felszabadulási emlékműnél megtartott koszorúzási ün­nepségre mentek, ahol a szovjet vendég is elhelyezte a hála és kegyelet koszorú­ját. Az ünnepi szónok Dér Lajos volt, a városi tanács elnökhelyettese. A város la­kosságának, dolgozóinak kép­viselői megkoszorúzták a szovjet hősök temetőjében le­vő emlékművet is. Battonyán — a nemzetisé­gi mozgalom jegyében — a szovjet hadsereg képviselői­nek részvételével koszorúzá­si ünnepséget rendeztek áp­rilis 4-én délelőtt a Felsza­badulási Emlékműnél. Este a A szívélyes, baráti hangu­latú fogadáson — amelyen Losonczi Pál köszöntötte a megjelenteket — jelen volt a budapesti diplomáciai kép­viseletek sok vezetője és tag­ja is. *' * * A Magyar Népköztársaság állami zászlaját — amely ha­zánk felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából len­gett a Parlament előtti Kos­suth téren, s amelynél szer­dán délben zenés őrségváltás volt — csütörtökön délelőtt ünnepélyes külsőségek kö­zött, katonai tiszteletadással levonták az árbocrúdról. Ugyancsak katonai tiszte­letadás közepette vonták le a gellérthegyi Felszabadulás Emlékműnél a magyar nem­zeti lobogót és a munkás- mozgalom vörös zászlaját. József Attila Művelődési Központban ünnepi nagy­gyűlést tartottak, amelyen Borka Sándor tanácselnök mondott beszédet, és felszó­lalt dr. Rucz Márk, a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetségének el­nöke. Ezután a Lórévi nem­zetiségi táncegyüttes színvo­nalas műsorral szórakoztatta a nagyközség lakosságát. Szarvason ugyanezen a na­pon délelőtt 10 órától a Krecsmarik Endre Üttörő- házban kisdobos- és úttörő­avató ünnepély volt. A he­lyi 2-es sz. iskola úttörőcsa­patának csaknem 100 első osztályosát avatták kisdobos­sá, és több mint 70 negye­dikes kisdiáknak kötöttek vörös nyakkendőt. A kedves ünnepségen részt vettek a Békésben járt Arad megyei román delegáció tagjai is. Dr. Csémi Katalin vette át Kovács Lajostól az MSZBT-tag- csoport megalakulását engedélyező okiratot Fotó: Béla Ottó Ünnepségek a megyében Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnöke Alekszej Kosziginnek, az SZKP KB Politikai Bizott­sága tagjának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének meghívására csütörtökön Moszkvába érkezett. Kísére­tében van Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, a magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság magyar tagozatának elnöke. A kormány elnökét a szov­jet főváros Vnukovói repülő­terén Alekszej Koszigin és Konsztantyin Katusev, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, vala­mint más hivatalos szemé­lyiségek üdvözölték. Jelen volt dr. Szűrös Mátyás, a Ma­gyar Népköztársaság moszk­vai nagykövete. A Kab-hegyi tv-állomáson elkészült és megkezdte a sugár­zást a tv második műsorát továbbító negyven kilowattos új adó. Átadásával az ország területének negyvenegy százalé­kán jó minőségű kép vehető a Il-es program műsorából. A képen a Kab-hegyi adó kétszázharmincöt méteres sugárzó antennája (MTI-fotó — Bajkor József felvétele — KS) Lázár György Moszkvába érkezett Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese be­számolt a KGST Végrehajtó Bizottságának 89. üléséről. A kormány jóváhagyólag tudo­másul vette a jelentést. Meg­bízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy tegye meg a szükséges intéz­kedéseket az ülésen elfoga­dott ajánlásokból adódó fel­adatok végrehajtására. Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese je­lentést tett a magyar—ko­reai gazdasági és műszaki­tudományos konzultatív kor­mányközi bizottság IV. ülés­szakáról. A kormány elfo­gadta a jelentést, s megbízta a nemzetközi gazdasági kap­csolatok bizottságát, hogy dolgozzon ki intézkedési ter­vet az ülésszak jegyzőköny­vében foglalt feladatok vég­rehajtására. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette a munkaügyi miniszter jelenté­sét a vezető-továbbképzés helyzetéről és irányításának feladatairól. Az Országos Vízügyi Hi­vatal elnöke jelentést tett az 1978—79. évi téli árvíz- és belvízvédekezésről. A Mi­nisztertanács a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette. Kötelezte az érdekelt szerve­ket, hogy a tapasztalatokat felhasználva folyamatosan biztosítsák a vízkárok meg­előzéséhez szükséges intézke­dések végrehajtását. A Minisztertanács titkársá­ga vezetője és a KNEB elnöke beszámolt a kormány 1978. évi ellenőrzési tervé­nek végrehajtásáról. A Mi­nisztertanács a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vet­te. A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság elnöke jelen­tést tett a. népi ellenőrzés el­múlt évi munkájáról és el­lenőrzési tapasztalatairól. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vet­te, és felhívta a minisztere­ket, hogy irányító munká­jukban hasznosítsák a ta­pasztalatokat. A kormány elfogadta az Országos Meteorológiai Szol­gálat elnökének jelentését a rakétás jégesőelhárítási rend­szer megvalósításának ta­pasztalatairól és továbbfej­lesztésének lehetőségeiről. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (Kommentárunk a 3. ol- , dalon.) Elutazott az Urad megyei delegáció Hazánk felszabadulásának 34. évfordulójára megyénkbe érkezett Arad megyei dele­gáció szerdán Szarvason tett látogatást. Részt vettek az úttörők avatási ünnepségén, majd a város nevezetességei­vel ismerkedtek. A tegnapi napot Békéscsa­bán és Gyulán töltötték. Gyulán megtekintették a húskombinátot. A délutáni órákban a megyei és városi pártbizottság és tanács kép­viselői a gyulai határállomá­son búcsúztatták el a fel- szabadulási ünnepségünkön részt vett Arad megyei de­legáció tagjait.

Next

/
Thumbnails
Contents