Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-04 / 79. szám
1919. április 4., szerda Közös élményünk emlékművei Bármerre járunk mindenütt emlékművek jelzik a felszabadító szovjet hadsereg útját. Nem találunk köztük két egyformát sem, pedig ezek a monumentális műalkotások végső soron egy nép közös élményét tükrözik; a felszabadulásnak, az új élet kezdetének megrendítően szép élményét. Megfogalmazták; kőbe vésték vagy bronzba öntötték ezt az élményt, akik végigszenvedtek egy tragédiába fulladó történelmi kort; de szólni akartak róla azok is, akik jószerével még csak gyerekek voltak, vagy éppen nem is éltek a felszabadulás évében. Közös élmény... Ám ezt szükségképpen csak az egyéni élmény, az alkotó művész egyénisége bontakoztathatja ki, lényegítheti át műalkotássá. Amit minden emlékműnek sugallnia kell: a hitet a békében, az ember szabadságában, elszántságot az antihu- manista erők elleni harcban; ebben se az alkotó, se a néző nem ismerhet megalkuvást. Mert vannak emlékek, egyéni és közös élmények, amelyeket az idő sem képes megszépíteni. A kiváló francia író és költő, Louis Aragon ezt írja egyik versében: Ki tudja hol kezdődik el [az emlék Ki tudja hol ér véget [a jelen Hol lényegül át románccá [a nemrég S hol lesz fakó papír [a gyötrelem Mintha csak arra intene: amire sajnos hajlamosak vagyunk: az emberiség ellen elkövetett bűnöket nem lehet feloldozni; kivívott szabadságunkat csak akkor őrizhetjük meg, ha van bátorságunk szembenézni a múlttal. o Erre intenek az emlékművek is. Gömöry Albert o 1. A gellérthegyi Szabadság-szobor (MTI-fotó — KS) 2. A békéscsabai felszabadulási emlékmű, melynek tervezője Csányi Béla, kivitelezte: Varga Imre 3. A csorvási felszabadulási emlékművet, melyet Mladonyiczky Béla tervezett, 1975. április 4-én avatták 4. Szarvason a város felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából, 1974. október 5-én leplezték le a felszabadulási emlékművet, Kiss Kovács Gyula alkotását 5. Battonyán, hazánk elsőként felszabadult helységében áll Ma- darassy Walter Munkácsy-díjas szobrászművész és Biczó Tamás építőművész alkotása. Az emlékművet 1969. szeptember 23-án avatták 6. A gyulai felszabadulási emlékmű Váradi Sándor alkotása, melyet 1976. október 6-án avattak fel Fotó: Gál Edit és Veress Erzsi o
