Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-30 / 100. szám
1979. április 30., hétfő <z> Hétvége Kitekintés Mit csinálnak az eszkimók nyáron? A nyár a 70 000 eszkimó számára, aki Kanadában, Alaszkában és Gröniandon él, azt jelenti, hogy vége a tavasznak, a viharos szeleknek, a szűrkén borongó égnek. Megrepedt a jégpáncél, amely tíz hónapon át szorítja markában a partvidéket & kis jégtáblákra szakadva siklik tova. Elolvadt a hó is a település házai között. A köves talajon, amely nyáron is csak 20 centiméter mélységig olvad fel, megjelennek az apró mohapelyhek és zuzmók. Rövid földi életre előmerészkedik néhány virág is, hasonlóan az Alpok havasi rózsájához. Alig húsz évvel ezelőtt a kanadai Unigmatok még nyomorúságos falu volt, földből, kőből, tőzegből és hordalékból tapasztott szánalmas kunyhókkal. Ma az itt élők előre gyártott faházakban laknak, kályhájuk van, amelyet olajjal fűtenek, s mindenféle más komforttal is rendelkeznek. Az asszonyok az első nyári napon a közeli ABC-áruház- ból rendelik az egész havi szükségletet. Később pedig ráhúzza gyermeke fejére a kapucnit, s elmegy az élelmiszerekért. Persze a dohányért és a whiskyért is. A férfiak a napon sütkéreznek és már várható dél felől a kis repülőgép. Az is lehet, hogy rénszarvasvadászatra indulnak hómobilon, vagy éppen az alvó fókákat lepik vég. ősszel gyakori, hogy a halakat váratlanul éri a hideg beállta, s a jégben képződő légzsákok úgy körülzárják őket, mint egy h űtőszekrény-akvárium. Kizöldül a természet Néhány száz kilométerrel beljebb, a szárazföldön, a tundrákon, a sarki jég- és sztyeppe sivatagban is élnek eszkimók, a föld északi erdőövezeti határától az Északi-tengerig. A talaj itt is csak néhány centiméter mélységig enged fel nyáron, és a föld júniustól csak két- három hónapra zöldül ki. Olyankor aztán a tundra beláthatatlan területeit lepi el a bokáig érő törpenyír, a füzike, a sárga bolhafű, az ezüstösen csillogó gyapjúsás. Déli irányból megjelennek a vándormadarak, amelyek itt költik ki fiókáikat, jönnek a hósármányok, a lilék, a partfutók, őket követik a halfarkasok, majd a vadludak, a vörösrókák és a medvék. A mohás talajról aztán fel- szállnak az óriási szúnyogseregek, amelyek valóságos csapást jelentenek nemcsak az eszkimóknak, hanem a karibusnak, a vad északamerikai sarki szarvasnak és a rénszarvasoknak, amelyek sok ezres csordákban vonulnak végig a tundrán. A rénszarvas úgyszólván mindennel ellátja az eszkimót-: tejet ad és húst, meleg szőrmét ruházatnak és lábbelinek, agancsot és csontot egyszerű szerszámok készítésére. Csődöt mondott azonban a kísérlet, hogy a rénszarvasból — úgy mint Lappföldön és Észak-Szibériában — szelídített háziállatot csináljanak. Az eszkimók nem állattenyésztők, hanem vadászok, — s legalábbis Kanadában és Alaszkában — vadászok is akarnak maradni. Így aztán a rövid nyári idényt jól ki kell használniuk, hogy tartalékot gyűjtsenek a hosszú téli hónapokra. Nemrég még az volt a szokás, hogy különösen hosszú és kemény teleken az öregeket — sőt a gyerekeket is — mint haszon nélküli kenyérpusztítókat — egyszerűen éhenhalatták. Ma már szégyellik az eszkimók, hogy egykor csontokból, meg fókabőrből készült kajakokat építettek, ma már csak legfeljebb szórakozásból evez- getnek. Sarki eszkimók Az eszkimók közül már talán csak 600 él olyan életet, ahogyan azt mi itt Európában elképzeljük — hideghez alkalmazkodó, kicsiny orrlyukakkal, rövid végtagokkal, szőrképződési hiánynyal. Ezeket sarki eszkimóknak nevezik és Gröniandon élnek, Thulétól északra. Jegesmedvére vadásznak speciálisan erre betanított kutyákkal, mínusz 60 fokos hidegben, egyetlen vadászat alatt 1500 kilométernyi utat is képesek megtenni vadért, az örök jég hatalmas térségein. Ezek a sarki eszkimók még tudnak szánt is készíteni, míg Alaszkán és Kanadában élő sárgásbarna színű, ferde vágású szemű testvéreik a favázas szánt és a szánt húzó kutyát jóformán már csak régi képekről ismerik. Alig van ezek közül olyan eszkimó család, amely nem engedhet meg magának legalább egy hómobilt, — ez egyfajta szán, amelynek lánctalpát motor hajtja. Rég elmúlt az az idő, amikor az eszkimók a grönlandi bálna édeskés, tejszínhez hasonló friss bőrét szopogatták, a halat nyersen ették, s szomjukat jégdarabokkal oltották. Ma egy sarki rókáért ropogós fehér kenyeret, marhahúskonzervet és zabpely- het kaphatnak a szupermar- kettban. Igaz, talán a kon- zervek is közrejátszanak, hogy ma sok olyan betegséget észlelnek az eszkimóknál, amelyek korábban nem fordultak elő: szívhibák, vitaminhiány, elhízás. Ennek ellenére: ma sokkal egészségesebb életmódot élnek, mint 100 évvel ezelőtt, amikor minden második eszkimó tuberkulózisban halt meg. Még 1945 után is Gröniandon az átlagos életkor mindössze 35 év volt és Észak-Kanadában csak 25 év. A csecsemőhalandóság pedig 60 százalékos. Mostanra az átlagos életkor 65 évre emelkedett. Szeretik az italt Felmerült azonban egy új probléma: az alkohol. Az eszkimók szeretnek inni, sok sört és pálinkát fogyasztanak. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint azért isznak, mert nem tudnak összhangba kerülni a rájuk erőltetett civilizáció okozta problémákkal. Más vélemények szerint csak azért isznak, mert ízlik nekik. A fiatalok szeretik partnereiket gyakran változtatni: rövid a nyár, de a szerelem még rövidebb. Nem csoda, hogy minden második eszkimóbébi házasságon kívül születik. Pedig az eszkimóknál sok a gyerek. Nyár az eszkimóknál is van, bár ott a tél augusztus közepén kezdődik és már akkor lehull az első hó. (- sb -) Tudomány — technika Ujjlenyomatok nyomában Filatéliai hírek Folytatjuk a bélyeggyűjtésről szóló ismertetőinket azzal, hogy a bélyeggyűjtés csaknem egykorú a postabélyeg megjelenésével. A nyugati államokban már a múlt század hatvanas éveiben igen élénk volt a rendszeres bélyeggyűjtés, hazánkban minden valószínűség szerint ez idő tájt indult meg. Ezt a feltevést alátámasztja az a körülmény, hogy Pesten 1874-ben, Zágrábban már 1876-ban bélyeggyűjtő egyesület alakult, s 1877-ben pedig Nyíregyházán, 1886-ban pedig Budapesten január hó 27-én a „LÉHE” (Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesülete) kiállítást is rendezett. Hogy kik voltak hazánkban az első bélyeggyűjtők, nem tudjuk, mert az erre vonatkozó adatok az idők folyamán elkallódtak. A Levélbélyeggyűjtők Első Hazai Egyesülete részéről az 1900-as években felvetődött ugyan a magyarországi bélyeggyűjtés történetének megírása, azonban ez nem valósult meg. A Philatéliai Kurír pedig 1929 januárjában a magyar bélyeggyűjtők lexikonénak a megjelenését hirdette meg, de ez a terv sem vált valóra. Itt jegyezzük meg, Békéscsabán, a Tevan Nyomda kiadásában a 20—25 év között megjelent két szám (fő- szerkesztő Kapronczay Dezső adótisztviselő és e sorok írója szerkesztésében). Az újság címe „Alföldi Bélyegújság” volt, sajnos a háború alatt ezek a példányok elkallódtak, és az érdeklődés hiánya miatt csak két szám jelent meg. A magyar bélyeggyűjtés évtizedeken át küzdött a közönnyel. Míg nálunk a komoly gyűjtők szinte nem is tudtak egymásról, addig külföldön pl. Weimár- ban a bélyeggyűjtő egyesületnek 1907-ben már több mint ezer tagja volt. A magyar bélyegújság 1910. novemberi száma szerint Magyarországon mintegy 300 tagja volt. Ez a közöny csak a felszabadulás után szűnt meg, és az érdeklődés örvendetesen javult évről évre. 1963-ban már nyolcvanezer tagja volt, míg ma már 170 ezer tagja van a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Egyesületének. Vas Tibor Az ember kezének bőrléc- mintái régóta ismertek: már a történelem előtti agyagedényeken is találták ujjlenyomatokat. A legrégibb — mintegy 30 ezer éves — lenyomatokat Csehszlovákiában, Dőlni Vertonicénél találták a jégkorszak végi mammutvadászok kerámia, töredékein: egy nagy lábujj és egy hüvelykujj lenyomatát. A VII. század végén Kínában és Japánban pecsétként használták az ujj lenyomatát, és azokon a területeken, ahol a lakosság jó része analfabéta — így Indiában, Tibetben és az amerikai indiánoknál —, aláírás helyett ma is a jobb kéz mutatóujjának lenyomatát használják. A bőrlécrendszerrel kapcsolatos kutatások az egész világon folynak: kedvenc témájuk lett az antropológusoknak és humángenetiku- soknak. A bőrlécrendszer ugyanis öröklődő jelleg és a magzati élet 3—4. hónapjában való kialakulása után már nem változik a korral. Óriási jelentősége van a bőrlécrendszer vizsgálatának a daktiloszkópiában, a személyazonosság megállapításában. Ez az egyes bőrlécek finom mintázatában mutatkozó eltéréseken alapul, amelyek kimutatásában Galton- nak, a daktiloszkópiai módszer kidolgozásában pedig Henry calcuttai rendőrfelügyelőnek vannak óriási érdemei. Ma is ezt a Galton— Henry féle rendszert használják általánosan a világ rendőrségei. A módszerek természetesen egyre finomodnak. Los Angelesben új módszert találtak fel az ujjlenyomatok rögzítésére. Egy új, mikro- aggant nevű anyagot találtak, amely mikroszkópikusan sok rétegű részecskéből áll,' és ez be tud épülni a szilárd vagy félszilárd anyagba és egyszerűen láthatóvá teszi az ujjlenyomatot. Kert — háztáji II kártevők ellen kötelező a védekezés Minden kertészkedő tudja, hogy ha egy viruló kertes tájon a gazdák többsége gondosan ápolja fáit, növényeit, de néhány elhanyagolt kert is akad a szépen műveltek között, ezekből újra meg újra fertőződik a környék. Ezért hazánkban is rendeletek szabályozzák a földtulajdonosok, az egyéni termelők és kiskerttulajdonosok is közéjük tartoznak —, védekezési kötelezettségeit. E rendeletek pontos végrehajtása egyéni és közérdek, hiszen a fertőző növénybetegségek ellen is csak közösen lehet eredményesen védekezni. Együttes fellépés vethet gátat súlyosabb bajok elterjedésének. A rendelet szerint minden termelő köteles figyelni - a károsítok megjelenését, védekezni ellenük, s ha úgynevezett zárlati (karantén), vagy veszélyes kártevőket észlel, ezt még jelenteni is tartozik a helyi tanácsnak, a járási, vagy a megyei növényvédelmi és agronómiái főfelügyelőnek. (A zárlati és a veszélyes kártevők jegyzékét ,a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben hozzák nyilvánosságra, különösebben fertőzött vidéken általában a helyi tanácsok figyelmeztetik a lakosságot a veszélyre.) Ha a termelő elmulasztja az előírt védekezést, a hatóságok szóban vagy írásban figyelmeztetik. Ha záros határidőn belül sem végzi el a munkát, akkor közérdekű védekezés elrendelésére kerülhet sor, amelynek költségeit a mulasztótól adók módjára hajtanak be. Ezen felül még szabálysértési eljárást is kell indítani a védekezést elmulasztó ellen. A növényzet kötelező védelme mellett nagyon fontos az is, hogy a védekezőszerek használati utasításait gondosan tárták be. H,a eltérnék a megadott töménységtől, a szer esetleg nem fejti ki a megfelelő hatást, vagy ha túlságosan erős, leperzselheti a leveleket. Soha se feledjük: a növényvédő szerek többsége méreg, egyikük- másikuk pedig erős méreg! Ezért roppant fontos az egészségügyi óvórendszabályok (kesztyűviselés, permetező-szemüveg és -'kalap, esetleg védőruha használata, stb.) betartása. Ezek a munkát végző életét, egészségét védik. De az is fontos, hogy a növényvédő szerek csomagolóanyagán mindig feltüntetett egészségügyi várakozási időket tartsuk be. Ha egyidejűleg több szer használunk, értelemszerűen a leghosszabb várakozási idejű szerre előírt határidő érvényes. Amennyiben magunk nem igazodunk el biztonságosan a sokszor bonyolult előírások között. kérjünk tanácsot szakemberektől a legközelebbi mezőgazdasági nagyüzemben vagy növényvédelmi és agrokémiai központban. így elkerülhetjük, hogy a fogyasztásra kerülő termékekben a megengedettnél több növényvédőszer-maradvány legyen, s valaki egészségét, esetleg életét veszélyeztesse. Végezetül szólni kell az idős, munkaképtelen kerttulajdonosok helyzetéről. Ók nem hanyagságból mulasztják el a kötelező védekezést, egyszerűen nem tudnak az előírásoknak eleget tenni. Pénzért sem rendelhetik meg a permetezést, mert sajnos, kevés helyen alakult a helyi ÁFÉSZ, szakcsoport vagy tsz szervezésében kiskertekben munkát vállaló növényvédő csoport. Nincs tehát más hátra, a kertszomszédoknak, munkaképes barátoknak. a faluközösségnek, vagy a helyi kertbarát klubnak kell ezt a legtöbbször csekély munkát átvállalniuk. Nem csak az idős szomszédon segítünk így, ha nincs elhanyagolt kert, az egész környék növényzete egészségesebb lesz. H. L. Zsebmikroszkóppal vizsgálják az új anyaggal láthatóvá tett ujjlenyomatot (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Szegeden gyors ütemben halad az északi Tisza-hid építése. A képen: beemelik az utolsó hídszerkezetet (Fotó: KS) A