Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-27 / 97. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA 1979. ÁPRILIS 27., PÉNTEK Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 97. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Korom Mihály Mezőhegyesre látogatott Békés megyei látogatásának második napját Mezőhegyesen töltötte Korom Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A nagy múltú állami gazdaság központjában rendezett tegnap reggeli fogadáson ott volt Frank Ferenc, a Békés megyei pártbizottság első titkára és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke is. Vendégünk nagy figyelemmel hallgatta Supala Pálnak, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság igazgatójának tájékoztatóját a csaknem 200 éves mezőgazdasági üzem eredményeiről és törekvéseiről. A beszámoló után kialakult élénk eszmecserébe bekapcsolódtak az állami gazdaság politikai és társadalmi szervezeteinek vezetői és a termelőmunka irányítói is. A Központi Bizottság titkára vendéglátói körében elsősorban Mezőhegyes nagyközség és az állami gazdaság kapcsolatairól, a gazdaságban dolgozó agrárértelmiség közéleti tevékenységéről, szerepéről kívánt többet hallani. Örömmel nyugtázta, hogy a Mezőhegyesi Állami Gazdaság egyre nagyobb elhivatottsággal tesz eleget annak a szerepének, amelyet az itt dolgozók, a környéken élők éppúgy elvárnak, mint a körzet többi mezőgazdasági Mennyit ígérnek a búzatáblák? Erről tájékoztatták az állami gazdaság szakemberei a Központi Bizottság titkárát a kamaráspusztai kerületben lentősen növeli az a végső befejezés előtt álló vetőmagüzem, amely az ország legkorszerűbb ilyen létesítménye és 600 vagon hibrid kukorica, 400 vagon búza, valamint 200 vagon egyéb vetőmag feldolgozására alkalmas. A csütörtök délelőtti fel. Itt dr. Hajtmann Pál főállattenyésztő és MikulánPál telepvezető számolt .be arról, hogy a tehenészet 478 tejelő állata és 220 borjúja alig ötven embernek ad munkát, igaz nem keveset, mert az istállókat benépesítő Hol- stein-Fríz tehenek csaknem Évente 20 ezer hízott sertést ad feldolgozásra a Mezőhegyesi Állami Gazdaság központi telepe, ahol Szabó András telepvezető kalauzolta a vendéget Foto: Veress Erzsi üzeme, avagy éppen a népgazdaság egésze. Mezőhegyes ugyanis — amellett, hogy az ország egyik legjobb adottságú termőterülete — nemcsak a nagyarányú kukorica- és cukorrépatermesztéssel veszi ki részét mezőgazdaságunk tennivalóiból, hanem 170 üzemmel kialakított kapcsolatai révén a sertéshústermelés szakmai feladataiból, a kukorica- és búzavetőmag-termesztésből is jócskán vállal magára. Utóbbinak színvonalát jehatárszemlén Korom Mihály elsőként éppen ezt a vetőmagüzemet járta be. A szemle részvevői — a látogatót kísérő Frank Ferenc és Gyulavári Pál, valamint az állami gazdaság vezetői — innen a közeli központi sertéstelepre indultak. Az évente 20 ezer hízott sertést kibocsátó telepen Szabó András telepvezető kalauzolta a Központi Bizottság titkárát, aki a telepen tett körséta után a gazdaság peregi tehenészetét kereste 5800 liter tejet „termelnek” egyedenként éves átlagban. Ä peregi kerületből a kamaráspusztaiba vezetett a gazdaság vendégének útja, ahol egy, hektáronként 60 mázsát ígérő búzatábla szemrevételezésével fejeződött be a határjárás. Ezt követően Korom Mihály. Békés megyei programjának zárásaként az állami gazdaság központjában megtekintette a híres-neves mezőhegyesi lótenyészet parádés bemutatóját, majd a délutáni órákban elutazott megyénkből. Kádár János Angyalföldön Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára — Méhes Lajosnak, a Központi Bizottság tagjának, a Budapesti Pártbizottság első titkárának társaságában — a közelgő május 1-e, a munka ünnepe alkalmából csütörtökön ellátogatott Angyalföldre. A vendégeket a XIII. kerületi pártbizottság székházában a párt- és tanácsi vezetők fogadták. Kovács Károly, a kerületi pártbizottság első titkára tájékoztatást adott a kerület gyárainak, üzemeinek életéről, a munkáskollektívák eredményeiről és Angyalföld dolgozóinak május 1-i ünnepi felkészüléséről. Kádár János programjában új lakótelepek és több gyár megtekintése szerepelt. Franciaországból érkeztek a méregdrága, tükörsimára csiszolt, rendkívül pontos méretű tűzálló idomok, melyek az egyik húzókamra burkolatát alkotják majd. Ez a munka is része annak a felújításnak, melyet 120 millió forint értékben 110 nap alatt végez el az Orosházi Üveggyár síküveghutájában a munkások összehangolt csapata. Az alaposan megszervezett felújítás részleteiről szóló tudósításunk lapunk 5. oldalán Fotó: Lónyai László XVXYXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXmXXXXXXXXXXXXX» Az akcióprogramok középpontjában a tanulás KlSZ-munka a felsőfokú oktatási intézményekben Két felsőoktatási intézmény működik megyénkben — mindkettő Szarvason. Az itteni KISZ-szervezetek szakmai, tanulmányi és társadalmi-közéleti tevékenységéről szóló jelentés volt egyik fő napirend a KISZ Békés megyei bizottsága április 26-án, délelőtt Békéscsabán, Duna Mihály első titkár elnökletével megtartott ülésén. A jelentés, amelyet Sonkoly János, a KISZ szarvasi városi bizottságának titkára terjesztett a testület elé, bevezetőben megállapítja: „Városunk KISZ-tagságának 27 százalékát adja a két intézmény, hatásuk viszont számarányuknál jóval nagyobb.” Ezt bizonyítja egyebek között az, hogy a Debreceni Agrár- tudományi Egyetem Szarvasi Mezőgazdasági Főiskolai Kara — ahol növénytermesztő és öntözéses — meliorációs üzemmérnököket képeznek — és az óvónőképző intézet egyaránt fontos szerepet játszik a város kulturális, társadalmi és politikai életében. Mindkét intézményben KISZ-bizottság működik; az óvónőképzőben a hallgatóknak 97, a főiskolán pedig a hallgatók 87 százaléka tagja az ifjúsági szövetségnek. A főiskolai KISZ-szervezetek céljai azonosak az intézetek oktató-nevelő munkájának céljaival: olyan kommunista világnézetű és erkölcsű, hivatásukat értő és szerető szakemberek képzésére törekednek, akik alapos általános és szakmai műveltséget szereznek és képesek az állandóan növekvő ismeretek önálló és rendszeres elsajátítására. Mint minden oktatási intézményben, itt is a tanulási a felsőoktatási intézmények tanulóinak alapvető kötelesÉljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! sége. Ez tükröződik a KISZ- szervezetek akcióprogramjában és a KISZ-tagok egyéni vállalásaiban is. Maguk a KISZ-vezetők személyes jó példával járnak élen a tanulásban. A közösségekben olyan értékrend alakult ki, amelyben mérce a szakmai- tanulmányi munka. A tanulmányi versenyekbe minden KISZ-tag bekapcsolódott. Ezeket az egyéni és kollektív versenyeket az iskolavezetéssel közösen hirdetik meg és értékelik. Mind eredményesebben szolgálják a szakmai képzést, s ugyanakkor az utóbbi időben a közéletiségre nevelést is az intézmények szakkollégiumai és szakmai körei. Az óvónőképzőben a nevelőotthoni és a napközi otthoni nevelés, — valamint a bábjáték szakkollégium — mellett fontosságának megfelelő hangsúlyt kapott a kisdobos- és úttörőmunkára való felkészítés. Hasonló, széles körű tevékenység folyik a mezőgazdasági főiskolán is, ahol a Magyar Agráripari Egyesület ifjúsági tagcsoportjában 45, a Hidrológiai Társaság ifjúsági csoportjában pedig 18 diák tevékenykedik. A KISZ-szervezetek elsősorban arra ösztönzik tagjaikat, hogy a különböző kollégiumokon, diákkörökben olyan ismereteket, tapasztalatokat szerezzenek, amelyet az iskolából kikerülve a gyakorlatban hasznosíthatnak. A célszerű idő- és energiabeosztás a tanulásban is fontos. Ez főként az elsőéves hallgatóknál okoz sok gondot. — rosszul osztják be áz idejüket, „elvesznek” a sók tanulnivalóban, s végül egy vagy több tantárgyra egyáltalán nem jut idő a vizsga előtt —, ezért a tanulás módszertani kérdéseire is hangsúlyt helyez a két KISZ- szervezet. Az elsőévesek számára többek között ezért is szerveznek év eleji előkészítő tábort, s itt is hasznosak az alapszervezeti testvéri kapcsolatok. Az egyes szakterületeken való elmélyült ismeretszerzést hivatott szolgálni a tudományos diákköri munka. Ennek mindkét intézményben jó hagyományai vannak. A főiskolai hallgatóknak a diákköri tevékenységhez sok segítséget nyújt a városban működő két mezőgazdasági kutatóintézet, ahonnan témákat, ötleteket kapnak, és ahol lehetőségük nyílik a gyakorlásra. Az óvónőképzőben legutóbb 15 diákköri pályamunka készült; az országos versenyeken figyelemre méltó helyezést értek el a szarvasiak. Számottevő a két intézmény hallgatóinak társadalmi munkája, melynek keretében a tanult szakmájukban, vagy legalábbis hasonló munkakörben vállalnak feladatokat. Mindkét intézménynél közéleti tevékenységnek számít a közművelődési munka, amely nem választható el a szakmai képzéstől. Évek óta sikeres TIT-előadóképző tanfolyamokat szerveznek, s a hallgatók legjobbjai közül TIT-előadók is kikerülnek. A KISZ kezdeményezésére a mezőgazdasági főiskolán bevezették — speciálkollégiumként — a közművelődési ismeretek oktatását. A vitában többen hozzászóltak a témához. Varga Imre, a KISZ békéscsabai városi bizottságának titkára a főiskolai szakmai képzés, a mozgalmi élet és a gyakorlat közötti néhány ellentmondásra hívta fel a figyelmet. Pataki József megyei úttörőelnök arról beszélt, hogy az óvónőképzőből kikerülő fiatalok jól segítik a gyermekek kisdoboséletre való felkészítését. Gulya Miklós, a KISZ KB egyetemi-főiskolai osztályának munkatársa többek között a „tanulásra tanítani” fontosságáról, a tanulmányi mozgalmakról, versenyekről, a főiskolások társadalmi, közéleti aktivitásáról beszélt hozzászólásában. T. I.
