Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-24 / 94. szám

Tegnap, április 23-án Békéscsabán a MÁV-kultúrotthonban rendezte meg soron következő foglalkozását a Penza Klub. Ez alkalommal délután 3 órakor kezdődött a program a ké­pünkön látható teszt kitöltésével. A teszt a szovjet filmmű­vészettel foglalkozik kérdéseiben. A helyesen megfejtett lapokat összegyűjtötték. A program további részében levetí­tették a Szerelmem, Moszkva című szovjet—japán filmet. A lírai történetet feldolgozó film mindenkinek tetszett, majd a film végén átadták az ügyes versenyzőknek a jutalmakat Fotó: Martin Gábor II szép magyar beszéd országos verseny eredményhirdetése Győrött Kenyér-krimi szombaton Ünnepélyes eredményhirde­téssel és díjkiosztással feje­ződött be vasárnap a Ka­zinczy emlékének szentelt szép magyar beszéd verseny országos döntője. Ezúttal 120- an mérték össze tudásukat a Kazinczy-éremért és az ok­levélért. Külön kategóriában versenyeztek a gimnáziumok és szakközépiskolák, vala­mint a szakmunkásképző in­tézetek diákjai. A kétnapos vetélkedőt ér­tékelve dr. Bencédy József, a bíráló bizottság elnöke el­ismerőleg szólt arról, hogy a versenyzők egyéniségükre szabott szövegeket választot­tak. Legnagyobb erényük az A városi, járási fordulók­ról továbbjutó 9 csapat rész­vételével április 22-én, va­sárnap Békéscsabán, az MHSZ-lőtéren bonyolították le az Ifjú Gárda-lövészver- seny megyei döntőjét. A ver­Felhívás Fórum az anyanyelvi héten Az anyanyelv hetét Békés megyében anya­nyelvi fórum zárja be, amelyet Orosházán, a Pe­tőfi Művelődési Központ koncerttermében 1979. április 28-án 15 órakor tartanak meg. E fóru­mon hazánk legnevesebb nyelvészei válaszolnak a felvetett kérdésekre. Felhívjuk az olvasók szi­ves figyelmét, hogy amennyiben a nyelvi műveléssel kapcsolatban előzetes kérdésük lenne, szíveskedjenek megkül­deni az alábbi címre: Petőfi Művelődési Köz­pont Igazgatósága, Oros­háza. Kérdéseikre a fóru­mon adnak majd választ a szakemberek. Ameny- nyiben a kérdéseket kül­dő levélírók nem tudnak személyesen részt venni a fórumon, címükre írásban küldik meg a he­lyes választ. Az előzetes kérdéseket legkésőbb áp­rilis 25-ig várja a helyi rendezőség. volt, hogy jól értelmezték és szépen megformálták az elő­adott írásműveket. Szót ej­tett azokról a légzéstechnikai gyengékről, hangképzési és hangsúlyhibákról is, amelye­ken még javítaniuk kell a szép magyar beszéd műve­lőinek. Ezt követően Péchy Blanka érdemes művész, a Kazin- czy-díj alapítója adta át a Kazinczy-érmet a legszebben beszélő középiskolásoknak. A gimnáziumi és szakkö­zépiskolai tanulók kategóriá­jában Kazinczy-érmet kap­tak a megyénkből: Zombori Katalin (Gyoma), Lipták Ju­dit (Szarvas), senyt, amely egyben a kép­zési év záróeseménye, Rich- weisz Ferenc, az Ifjú Gárda megyei parancsnoka nyitotta meg, majd kispuska-, illetve légpisztoly-kategóriában mér­ték össze ügyességüket, fel- készültségüket a lányok és a fiúk. A legjobban szereplő csa­patoknak, fiataloknak Ivicz Imre alezredes, az MHSZ megyei vezetője és Merényi József, a KISZ megyei bi­zottságának honvédelmi és sportfelelőse adta át a díja­kat. A kispuska-kategóriá­ban a szeghalmi járást kép­viselő Ifjú Gárda-szakasz csapata (Füzesgyarmat), lég­pisztoly-kategóriában pedig Békéscsaba város csapata (Mezőberény) végzett az első helyen, ök képviselik tehát megyénket az Ifjú Gárda or­szágos lövészversenyen. A legjobb egyéni teljesítményt kispuskával Egervári László gyulai, légpisztollyal pedig Bagi József békéscsabai if­júgárdista érte el. A leg­jobb női versenyző különdí- ját Kiss Ildikó, a gyulai já­rás egyik versenyzője nyer­te. B tv gazdaságpolitikai fórumának telefon­számai Kedden 20 órai kezdettel gazdaságpolitikai fórum lesz a televízióban. A résztvevők várják a nézők kérdéseit, amelyek feltehetők délelőtt 10 órától a 170-700, illetve a 173-444-es' telefonszámon, délután 16 órától pedig a 171-488, a 174-111 és a 176- 611-es telefonszámon is. Mind az öt telefonszám este 22 óráig hívható. A vasárnapi tej- és kenyér­árusításnál a kezdeti bizony­talankodás után kialakultak a kereslet arányai. Igaz, né­ha előfordult, hogy Békés­csabán délelőtt 9 órakor már hiába keresték e két alapve­tő élelmiszer valamelyikét. Az emberek ilyenkor nya­kukba vették a várost, és kinyomozták: hol lehet te­jet, kenyeret kapni? Vállal­kozásukat leginkább siker koronázta. Április 22-én, szombaton viszont... üres polcok Álmosan nyitok ajtót. A szomszédom tétovázik, mint­ha szégyenkezne, majd kibö­ki: — Adjatok már fél kiló ke­nyeret, az egész városban hiába keresem. Nem akarok hinni a fü­lemnek. Felkerekedem, s ki­kötök a Kulich Gyula-lakó­telepi 126-os számú bisztró­ban. Az első benyomás le­hangoló. A kenyerespolcok üresen tátonganak, a cetlire golyóstollal ráírták: Kenyér nincs! Zsoldi Mihályné he­lyettes boltvezető készsége­sen válaszol: — Szombatra — kicsit óvatosan — négy mázsa ke­nyeret rendeltünk. De már délelőtt láttuk: nem lesz elég, s örültünk, hogy 50 ki­lóval többet kaptunk. Csak­hogy korán lelkesedtünk, mert bizony ez is elfogyott. Tizenegy órakor kimentünk a sütőüzembe, ahol közölték: nincs több kenyér. Így már délután bosszankodva, üres kézzel távoztak a vevők. — Miért óvatoskodnak ennyire? — A húsvéti ünnepek után 3 mázsa kenyerünk kima­radt, ezt szerettük volna el­kerülni. Higgye el, ha szöm- baton fél mázsát tudunk még szerezni, nincs baj. — De lett... — Húsvét...? — szól köz­be a nyugdíjas néni —, hi­szen az kalácsos ünnep, ezt tudni kellene a boltosoknak is. — Nehéz az igényeket fel­mérni — mondja Zsoldi Mi­hályné. — Ugyanakkor a vásárlók is jobban ügyelhet­nének arra, hogy idejében beszerezzék az ilyen alapve­tő élelmet. — ön miért most akar ke­nyeret vásárolni? — fordu­lok egy idősebb asszonyhoz. — Megvettem tegnap dél­előtt, de a lányom sokáig dolgozott, s neki adtam. Most mit tegyek? — tárja szét a karját. Tényleg, mi a teendő ilyen­kor? Űjabb próbálkozás a város szívében. A 40-es szá­mú büfében nagy a forga­lom. Felcsillan a remény. Sajnos, hamar le is lohad. A kenyér helyén, a fémtál­cán, grillcsirke árválkodik. Mentőakció — Kenyér? Nincs, nem is lesz ma — tájékoztat a csi­nos eladó. Az irodában Benkó Gyu- láné üzletvezető-helyettes papírokat vesz elő. — Azt nem tudom, meny­nyit kért a főnök, de azt igen, hogy a leszállított mennyiség 9 mázsa volt. Ilyen keveset azonban nem szoktunk szombatra-vasár- napra kérni. Megvan! ösz- szesen 12,5 mázsát rendel­tünk — emeli fel az üveg­lapot. — Ezt reálisnak tar­tom, hiszen a húsvéti „fej­adagunk” 14 mázsát tett ki. — Mit gondol: hol kapok ma kenyeret a megyeszékhe­lyen? — Sehol, ne is fáradjon. Próbáltuk menteni, ami menthető. Sem a saját egy­ségeink, sem a békéscsabai, a békési, a gyulai sütőüzem nem tud szállítani. Valóban nincs? — Valóban nincs elég ke­nyerünk? — teszem fel a kérdést hétfőn délelőtt Zöld­hegyi Józsefnek, az 1-es szá­mú Sütőipari Vállalat fő­mérnökének. — De van. Az üzem szom­baton is 10 százalékkal, azaz 30 mázsával több kenyeret gyártott. Itt vannak a meg­rendelések. A kereskedelem 303, a vasárnap nyitva tartó vendéglátóipari egységek 8,8 mázsát kértek, ezzel szemben 342 mázsát szállítottunk ki. — Ez is kevésnek bizo­nyult. — Nézze, szombaton álta­lában egy óráig beérkeznek a plusz igények. Fél kettő­kor 20 mázsa kenyerünk volt, sőt még kovászoltunk is. Egyszerűen képtelenség, hogy a 126-os bisztró délelőtt 11 órakor nem kapott árut. A 40-es büfébe is kivittük a 9 mázsa 3 kilós és 3,5 má­zsa kétkilós kenyeret. Arról van szó, hogy húsvétkor sok kenyér kimaradt és emiatt kevesebbet rendeltek a bolt­vezetők. Véleményem sze­rint még mindig jobb, ha többet kérnek, és lemondják, minthogy ilyen rossz hangu­latot teremtenek. Pattog tehát a labda, ide- oda. Kinek van igaza? Bizo­nyára eldöntik az illetékesek. Az eset mindenképpen ta­nulságos, a jövőt illetően is. A szólás úgy tartja, hogy az építőipar nap mint nap a ki­rakatban dolgozik, vagyis tíz- és százezrek szeme láttá­ra folytatják munkájukat. Nehéz, de szép hivatást tel­jesítenek az építők, legyen az magas-, vagy mélyépítési munka. Egy viszont biztos: az építőipar mindenkor ma­gán viseli az adott korszak jegyeit, társadalmának fej­lettségét. S ez utóbbi kettő egyre parancsolóbb igények­kel kopogtat az építőknél. A feladatok összetettek, sokrétűek, sőt néhány éve specializálódtak is. Mind­ezekhez ma újabb gépek kellenek, melyek egyben újabb beruházásokat, terhe­ket is rónak egy-egy építő­ipari szervezetre. Hazánk­ban először — kísérletkép­pen — Veszprémben alakult meg az építőipari társulás. Ebben szövetkezetek, taná­csi és állami vállalatok koordinálják, segítik mun­kájukat, egyeztetik beru­házási elképzeléseiket. A dunántúli próbálkozás ered­ményesnek bizonyult, s erre a kezdeményezésre országo­san is felfigyeltek. Az MSZMP Központi Bizottsá­ga a veszprémi tapasztalato­kat is értékelte, amikor az elmúlt év októberében az építőipar továbbfejlesztésé­ről hozott határozatot. E határozat szellemében gyorsabb ütemben folyt a Békés megyei együttműkö­dés előkészítése, melynek állami vállalatok, szövetke­zetek és a tanácsi építőipari vállalat a tagja. Azért is szükséges ez, mert a megye építőipari ágazatába sorolt vállalatok, szövetkezetek alacsony technikai színvona­lúak, gépesítettségük is □ ekéscsabán évről év­re gond a belvíz. A baj azonban nem jár egyedül. Hogy miért? íme az eset. A közelmúlt­ban, a város külső kerületé­ben történt. Az egyik utcá­ban a kertek felől felgyü­lemlett a belvíz, s már-már az épületeket fenyegette. Az utca lakói azonban nem ■■tét­lenkedtek. A vizet levezet­ték az út menti árokba. A megoldás csak rövid időre segített. A víz ugyanis nem folyt tovább. S most már nem az épületek hátsó, ha­nem elülső, utcai részét ve­szélyeztette. Más megoldást kellett keresni, hogy lefoly­jon a vízgyűjtőbe. A ta­nácstag értesítette a műsza­ki osztályt. A szakemberek megállapították, hogy gyor­san kell cselekedni. A leg­gyorsabban pedig csak úgy lehet a veszélyt elhárítani, ha 3 méter hosszú árokkal átvágják az utat. így a víz egykettőre lefolyik a gyűj­tőbe. Kimérték. Az utc? lakói kiásták. A szemközti szom­széd viszont betemette. Más­nap mindez megismétlődött. A víz így csak akadozva folyt le. Emiatt további ká­rok keletkeztek. Az utcabe­liek azon munkálkodtak, hogy elhárítsák a bajt, de erőfeszítésük hajszál híján meghiúsult. Szerencsére be- • köszöntött a száraz idő. Igen, szerencsére! Csakhogy nem mindig lép közbe a szeren­cse. A makacs szomszéd ak­kor is kötötte az ebet a ka­róhoz, amikor szabálysértés címén felelősségre vonták. Ennek az esetnek a kap­csán kézenfekvő lenne a ta­nulságot levonni. Az emberi messze elmarad az országos átlagtól. Ezért a megye épí­tési feladatait csak más megyei, illetve regionális építő szervezetek segítségé­vel lehet megvalósítani. Az építőipari szervezete­ink térbeli elhelyezkedése sem fedi a megye területén jelentkező építési igénye­ket. A beruházási piacon mutatkozó jelentős feszült­ségek miatt is szükségessé vált a megye építőiparának fejlesztése. Korábban már növelni kellett, s a jövőben is célszerű fokozni a megyén kívüli építőipari vállalatok — például a Kelet-magyar­országi Vízügyi Építő Vál­lalat, a Hídépítő Vállalat, a szegedi DÉLÉP — tevékeny­ségét a megyében, a megyei építőipari szervezetek ka­pacitásának kiegészítése­ként. a z együttműködésben részt vevő építőipari szervezetek a mun­kákat a jövőben profiljuk­nak, felkészültségüknek meg­felelően vállalják. Ezzel egy bizonyos fokú kivitelezői kapacitás-növekedést érnek el. De a kapacitás fejlesz­tését szolgálja még a közös anyagrendelés, a könnyű- szerkezetes programban va­ló részvétel, a munkásszállí­tás, az áruszállítás, a terve­zés, a gépjavítás, a gépi be­ruházás és kölcsönzés, vala­mint egy sor belső szerve­zés. Mindezekkel együttesen elérhető, hogy megyénkben 1980-ig mintegy 700 millió forintot meghaladó többlet- kapacitás lépjen termelés­be. A Békés megyei építő­ipari együttműködésben részt vevő szervezetek vezetői ma délután írják alá a több­oldalú szerződést.­Szekeres András makacsság, csökönyösség, szűklátókörűség, az önzés majdnem súlyos következ­ményekkel párosult. Csak­hogy a belvízkérdésnek nem csak ilyen oldala van. Azaz az előrelátás hiánya továbbra is megállja helyét. Erzsébethelyen, a Szegfű és a Tompa utca sarkán négy lakóház fala alaposan felnedvesedett, hullik emiatt a vakolata, s repedések is keletkeztek. Hogyan? Hi­szen ha gond is volt itt is korábban a belvíz, nagyobb károkat nem okozott. Már azért sem, mert lefolyása volt a vízgyűjtőbe. 1977-ben a Tompa utca felől meg­épült a kövesút az óvodá­hoz. Az öröm hamarosan 'ürömmel társult. Sőt mi több, az ürömből bosszúság lett. A műút készítése során megfeledkeztek az áteresz­ről. S mivel emiatt a víz nem tud lefolyni az árokba, nemcsak a lakóépületeket veszélyezteti, hanem az utat is. Több helyen megrepede­zett a burkolat. D edig van a megol­dásra jó példa is a megyeszékhelyen. A Batsányi utcában megásták az árkokat, s az átereszeket is elkészítették. Azóta nincs gond. A víz nem gyűlik föl, hanem annak rendje, mód­ja szerint lefolyik a vízg/9j- tőbe. Ezt kellett volna kö­vetni a Szegfű utcában is. Szó, ami szó, a jó példát meg kell erősíteni. Ha másképpen nem megy, hát felelősségre vonással, hogy okulásul szolgáljon kellő­képpen. Ügy, ahogy a há­romméteres árok esetében történt. Serédi János — seres — Mezőkovácsházán a nagyközségi tanács költségvetési üzeme pártalapszervezetének tagjai kommunista műszakot szervez­tek április 21-én, szombaton. Huszonkilencen dolgoztak: a művelődési ház mellé tervezett ifjúsági ház alapozásához készítették elő a terepet. Felvételünk a délutáni órákban ké­szült, amikor teherautóra rakták a lebontott kerítést, a ki­szedett oszlopokat. A kommunista műszakon keresett össze­get a nemzetközi gyermekév szolidaritási számlájára fizetik be Fotó: Veress Erzsi Vasárnap rendezték meg a megyei Ifjú Gárda lövészversenyt ff jó példának néha mankó kell Együttműködve

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents