Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-22 / 93. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJfÁG fl MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. ÁPRILIS 22., VASÁRNAP Ara: 1,60 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Országos előkészületek a béke- és barátsági hónapra Az anyanyelv ünnepe Az idei tavaszon 13. alka­lommal készülünk anyanyel­vűnk ünnepére. Nem piros betűs ünnep a hét egyik nap­ja sem, mégis ünnep. Min­denkinek, aki szereti anya­nyelvét, nemzeti kultúráját. Mostantól a nemzetiségi anyanyelvűek ünnepe is. Bi­zonyos, hogy a korábbi ma­gyar nyelv heténél ezzel több lesz az anyanyelv hete. örül­nénk, ha a központi rendez­vényeknek helyet adó Békés megye az anyanyelv hetét társadalmi eseménnyé avat­hatná. Lassan 175 éve már, hogy az 1805. évi 4. törvénycikk elfogadta a magyar nyelv használatát. Anyanyelvűnk azelőtt is alanya és hordo­zója volt már népünk önálló nemzeti törekvéseinek. Ha csak a 175 évet nézzük is, el­gondolkozhatunk azon, hogy nyelvünk nemzeti történel­münk hány nagyszerű pilla­natát, gondolatát őrizte meg számunkra. Ezért lehet máig nemzeti önismeretünk egyik fontos forrása. És maga is hogy csiszolódott, szépült! 1848, 1919, 1945 politikusai­nak, íróinak, költőinek, gon­dolkodóinak biztatása és té- pelődése, lelkesedése és bo­rongása csinosította, gazda­gította. Mai nyelvünk így lett alkalmas a legárnyaltabb politikai, társadalmi, tudo­mányos gondolat közvetíté­sére. A felszabadulás népünk és nyelvünk történetének egy­formán legfontosabb esemé-. nye. Általa gyorsult fel tár­sadalmi fejlődésünk és nyel­vünk fejlődése. 1945 nyel­vünk életében a második nyelvújítás: elavult elemek kihullása, új társadalmi igé­nyek megjelenése, a nyelvi egységesülés felgyorsulása indult el vele. Anyanyelvűnk lépést tartott a 34 év társa­dalmi változásaival, szink­ronba tükrözte népünk elő­rehaladását. Nemcsak a magyar nyelv, hanem az itt élő nemzetisé­gek anyanyelve is fejlődött. Nyelvüket, kultúrájukat ápolta a társadalom. Az 1700- as évek első negyedében le­zajlott újratelepülés óta me­gyénk soknemzetiségű, sok­nyelvű. A történelem meg­tanította a Körösök táján élőket, hogy csak közösen, egyetértésben boldogulhat­nak. Kultúrájuk, hagyomá­nyaik őrzését a felszabadu­lás utáni társadalmi élet sokoldalúan segítette. Az idei rendezvények társadal­mi, kultúrpolitikai jelentősé­gét is ez az ösztönzés emeli. Hisszük, hogy újabb lépést teszünk vele társadalmunk demokratizálásának útján. Anyanyelvűnket, „mindent tudó szavainkat” sajátságo­sán szeretjük: úgy, ahogy városunkat vagy azt az ut­cát, amelyikben lakunk. Sze­retjük, mert hozzánk tarto­zik, mert mindennap segít­ségünkre van. Jó volna, ha az anyanyelv ünnepének rendezvényei motiválnák cselekvésünket: ha csöndes szemlélődésünket cselekvés váltaná fel — anyanyelvűnk tudatos ápolása, a nemzeti­ségeknél pedig anyanyelvűk tudatos őrzése, gazdagítása. Dr. Zilahi Lajos, a TIT magyar nyelvi szakosztályának elnöke A városokban és a fal­vakban, a gyárakban és az iskolákban a társadalom leg­különbözőbb rétegei készül­nek ezekben a napokban po­litikai közéletünk hagyomá­nyosan nagy tavaszi akció­jára, a béke- és barátsági hó­napra. Az akció céljáról Ko­vács Béla, az Országos Bé­ketanács főtitkára nyilatko­zatot adott a Magyar Táv­irati Iroda munkatársának. — Azt szeretnénk, hogy a május 7-én induló rendez­vénysorozat — az elmúlt évekhez hasonlóan — az idén, is a magyar társadalom bé-' kevágyának nagy demonstrá­ciója legyen. A fasizmus fe­lett aratott győzelem évfor­dulójához kapcsolódó meg­emlékezések jó alkalmat kí­nálnak arra, hogy lakossá­gunkkal ismét megvitassuk a mai életünket és a jövőt egyaránt meghatározó leg­fontosabb kül- és belpoliti­kai kérdéseket. A béke- és szolidaritási gyűlésekre, a külpolitikai fórumokra, a tu­dományos előadásokra és a rétegtalálkozókra 1979-ben is több százezer részvevőt vá­runk. Az eszmecseréken szé­les körben vitatjuk meg ko­runk egyik fő kérdését, az enyhülés megszilárdításáért és továbbfejlesztéséért foly­tatott nemzetközi küzdelem törvényszerűségeit, eredmé­nyeit. Lenin születésének 109. év­fordulója alkalmából tegnap délelőtt 10 órakor Békéscsa­bán, a Szabadság téren ko- szorúzási ünnepséget rendez­tek, amelyen Pataki József, Békés megyei úttörőelnök mondott ünnepi beszédet. Ezután elsőként Nagy Jenő, az MSZMP megyei bizottsá­gának titkára, Klaukó Má­— Az Országos Béketanács leszerelési bizottsága számos megyében leszerelési akciók­ra, fórumokra invitálja a la­kosságot. Salgótarjánban a Természettudományos Isme­retterjesztő Társulattal kar­öltve leszerelési aktívát tar­tunk a fegyverkezési hajsza elleni küzdelem társadalmi és módszertani kérdéseiről. A baráti országokból májusban hazánkba érkező vendégek a megyeközpontokban és nagy városokban megrendezendő barátsági heteken, napokon találkoznak a szocialista bri­gádokkal, a szövetkezeti mozgalom képviselőivel, va­lamint értelmiségiekkel. A főtitkár a továbbiakban rámutatott: — A kínai agresszió súj­totta Vietnam melletti szo­lidaritással, valamint más népek forradalmi ügye mel­letti hitvallással társadal­munk a közelmúltban is többször tanújelét adta an­nak. hogy cselekvőén támo­gatja a párt és a kormány következetes békepolitikáját. A májusi szolidaritási gyű­léseken, a lakó- és munkahe­lyi, valamint az iskolai ta­lálkozókon, mindenékelőtt a kínai agresszió következmé­nyeinek felszámolásáról, az indokínai népek melletti szo­lidaritás további erősítéséről tyás, a megyei tanács nyug­díjas elnöke, valamint Nyi- kolaj Gribacsov, az SZKP KB póttagja, a Szovjetunió cimű lap főszerkesztője he­lyeztek el koszorút. Ezután a városi pártbizottság és ta­nács; a veteránok képviselői; a KISZ megyei, illetve váro­si bizottságának tagjai, vala­lesz szó. A béke- és barát­sági hónap során megemlé­kezünk a nemzetközi béke­mozgalom zászlóbontásának 30. évfordulójáról, ismertet­jük a BVT április 25—26-án Prágában megtartandó el­nökségi ülésének dokumen­tumait. A tavaszi akció zá­róakkordjaként méltatják majd a magyar békemozga­lom három évtizedének ered­ményeit is. A béke- és barátsági hóna­pot is fel kívánjuk használ­ni a nemzetközi gyermekév hazai programjának gazda­gítására. — A béke építése és vé­delme természetes érzés a magyar emberekben. Ehhez az érzéshez adnak az elő­adások, a viták újabb ada­lékot arról a történelmi fej­lődésről, amely a milliókat megsemmisítő és megrokkon- tó fasizmustól az általános és tartós békéért küzdő haladó erők összefogásáig ível. Az országhatárainkon innen és túli, változások értése nem­csak a háború, hanem a fegyverkezés, a népek ki­zsákmányolásán mesterkedők elé is „nemet” állít. A hazai és a nemzetközi békemozga­lom hatását, erejét ez a tu­datos harc növeli igazán — mondotta befejezésül Ko­vács Béla. mint a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának elnökségi tagjai fejezték ki tiszteletü­ket az emlékmű előtt. Az ün­nepség az Internacionálé hangjaival ért véget. A szov­jet vendéget fogadta Frank Ferenc, a megyei pártbizott­ság első titkára. Fotó: Martin Gábor Koszorúzási ünnepség Békéscsabán I********************************************** * * Nehéz, fárasztó kiképzés után, katonai szolgálatuk je- * lentős állomásához érkeztek a határőrök. Tegnap, szom- * baton délelőtt ünnepélyes keretek között tettek esküt a ; haza, a szocializmus védelmére (3. oldal) * Édes-keserűn a cukorról Némi iróniával azt mondják ,a szakemberek, a cukor csak annak édes, aki a kelleténél többet tesz belőle a kávéjába. Ha viszont kevesebbet, akkor keserű. Nos. ez a két dolog, az édes és a keserű végigkíséri a cukorrépa termelésével, feldolgozásával, értékesítésével foglalkozó­kat. Nem kell messzire menni, hogy az átvitt értelem­ben megfogalmazott igazságot bebizonyítsuk: az elmúlt évtized egyaránt hozott édeset is, keserűt is. (5. oldal) Egy aranyérem háttere Mint a képen is látható, az AG- ROMASEXPO első díja nem is érem, hanem serleg, de a lényegen mit sem változtat: a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat nagy világcégeket megelőz­ve kapott dijat a mezőgazdasági gé­pek nemrég véget ért bemutatóján. Ez a siker csak egy állomása annak az évek óta tartó sikersorozatnak, melyet hosszú, kitartó munkával ké­szítettek elő és melynek folytatásáért most is mindent megtesz a vállalat 2600 dolgozója. (5. oldal) Hegyesi Jánosnál, Gyarmaton Régi képeslap. A dátum rajta: 1948. március 20. A képen előtérben Vorosilov marsall, a szónok mögött balról kis bajuszos paraszt- ember, az országgyűlés több mint 3 évig jegyzője: Hegyesi János. Októberben lesz nyolc­vanéves. 1899-ben született, nagy időket ért meg, volt részese nagy időknek. Har­mincöt éves, amikor első verse megjelenik a Kis Új­ságban, Pesten. Azóta ír, de talán nincs is kezdete annak, amióta az igazságot keresi. A kettő — vallja ma is — el nem választ­ható. Beszélgetésünk Hegyesi János költővel a 6. oldalon olvasható. Ingázók falva Nem véletlenül válasz­tottuk ezt a címet almás- kamarási faluriportunkhoz. Az 1638 lelket számláló község lakosainak nagy ré­sze Békéscsabán, s Mező- kovácsházán vállal munkát. Vajon milyen e község mindennapi élete, milyen gondokkal küszködnek e sajátságos körülmények kö­zött? Többek között ezekre a kérdésekre kerestünk vá­laszt, amikor megszólaltat­tuk a községi párttitkárt, a tanácselnököt, s még sok más itt élő embert. (7. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents