Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-20 / 91. szám

1979. április 20., péntek o EmjEEEsJ Ötvenéves a szovjet utazási iroda Kisvállalatok az építőiparban Sajtótájékoztató A szovjet utazási iroda, az INTOURIST az idén ünnepli megalakulásának 50. évfor­dulóját, ebből az alkalomból a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házában Grigorij Mi- hajlovics Aidjanc, a szovjet idegenforgalmi főhivatal ma­gyarországi képviselője csü­törtökön sajtótájékoztatót tartott. A Szovjetunió mindinkább bekapcsolódik a nemzetközi idegenforgalomba. Évente több mint négymillió külföl­di turista keresi fel a szovjet tájakat, városokat, s csaknem hárommillió szovjet állam­polgár utazik külföldre. Kü­lönösen élénk a kapcsolat a szocialista országokkal, így Magyarországgal is. A két ország közötti idegenforga­lom évente mintegy tíz szá­zalékkal növekszik. Az idén előreláthatóan 250 ezer ma­gyar turista utazik a Szov­jetunióba, s megközelítően 160 ezer szovjet állampolgár látogat el hazánkba. A két ország vállalatai idegenfor­galmi központok kialakításá­ban is együttműködnek. A KOMPLEX közreműködésé­vel például 600 személyes INTOURIST-szálló épül Uzs- gorodon. Az idén különösen gazdag programot kínál az INTOU­RIST. A magyar turisták 135 várossal ismerkedhetnek meg. Jugoszláviában, a tenger­melléket ért földrengés tíz várost és körzetet sújtott. Ezek közül hatban, az Ul- cinjban, Barban, Budvában, Kotorban, Tivatban és Nik- sicsban katasztrofális volt a rombolás, de a Cetinjében, Titogradiban és Kolasinben is jelentős károk keletkeztek. A földmozgás vasárnap óta tart. A műszerek eddig mint­egy 400 rengést jeleztek. Az eddigi adatok szerint 102 ember vesztette életét és több mint 1000-en megsebe­sültek. Több szerencsés kö­rülménynek köszönhető, hogy a katasztrófának nem volt több halálos áldozata: mun­kaszüneti napon történt, a vállalatok, iskolák, hivatalok nem dolgoztak, a falusi la­kosok többsége pedig más ügyes-bajos dolgát intézte. Az anyagi károk felméré­se egyelőre lehetetlen. Alap­vető gazdasági létesítmények semmisültek meg. A Monte- negroturist szállodáiban pél­dául 5500 férőhely megsem­misült. összedőlt több ul- cinji, bari, budvai, kotori és hercegnovi szálló, sok pedig annyira megrongálódott, hogy rendbe hozása hosszabb időt igényel. Súlyosan megrongálódott a bari kikötő. Kotorban üzem- képtelen a „Rivijera” gyár és a csapágygyár. A bijelai hajógyár teljesen megsemmi­sült. Több kikötő, műhely és A már jól bevált útvonalak, mint Moszkva, Leningrád, Buhara és Szamarkand mel­lett új idegenforgalmi cent­rumok színesítik a választé­kot, ilyenek Dzambul, Csim- kent, Karaganda és Kentau. Jelentősen fejlődik a testvér- városok közötti kapcsolat is, így Moszkva—Budapest, Lvov—Pécs, Ogyessza—Sze­ged, Csebokszári és Eger üze­meinek dolgozói keresik fel egymás városát és ismerked­nek munkájukkal, eredmé­nyeikkel. Az ország energiaigényé­nek mintegy 45 százaléka az épületek fűtésére, üzemelte­tésére és az építéssel kap­csolatos tevékenységre hasz­nálódik el ezért e téren az ésszerű gazdálkodásnak kü­lönösen nagy a jelentősége. A takarékosság lehetőségei­nek vizsgálatát tűzték napi­rendre a Magyar Tudomá­nyos Akadémia műszaki tu­dományok osztálya szervezé­sében csütörtökön megkez­dődött kétnapos ankéton a egyéb létesítmény a tenger­be süllyedt. Erre a sorsra ju­tott a zelenikai kikötő is. Nagy károkat szenvedett az út- és vasúthálózat, a vil­lany- és telefonvezetékek. Az Adria-parti főút több helyen a tengerbe szakadt. Óriási a rombolás a falusi úthálózat­ban. Sok falu még mindig megközelíthetetlen, mert a földcsuszamlások elzárták az utakat. Megrongálódott a ti- vati repülőtér is. * * * A vasárnap reggeli jugosz­láviai földrengés hatásaként fél nyolc tájban hazánkban is több helyen észleltek föld­mozgást. A földrengésjelző obszervatórium számos tele­fonbejelentést kapott Buda­pestről és a déli országrész nagyobb városaiból, főleg Pécsről és Szegedről. Mintáz MTI megyei tudósítói jelen­tették: Szombathelyen, Ka­posváron és Somogy megye szinte egész területén is ész­lelte a lakosság a földmoz­gást: néhány másodpercig a lakásokban a csillárok ki­lengtek, elmozdulták a ké­pek, s az utcákon az üzle­tek dekorációi. Kárról sehon­nan sem érkezett jelentés. A földmozgás intenzitása Magyarországon körülbelül 4 —5 fokos volt. összehason­lításul: a tavaly júniusi bé­kési földrengés intenzitása az epicentrum közelében a 6— 6,5 fokot érte el. Az INTOURIST készül már az 1980-as moszkvai olimpiá­ra, megkezdte a belépője­gyek árusítását a sportren­dezvényekre. A magyar tu­risták számára hatvanféle rendezvényre biztosít majd helyet. A jubileum alkalmából ki­állítás nyílt a Szovjet Kultú­ra és Tudomány Házában, ahol mintegy száz színes fotó ad áttekintést a legjelentő­sebb szovjet idegenforgalmi centrumokról, a leglátogatot­tabb városokról. Tudományos Akadémia nagytermében. A résztvevők az új épületek tervezésével, a meglevőek korszerűbb fű­tési rendszereinek, és az ész­szerű takarékossággal kap­csolatos tudományos kérdé­seket vitatják meg. Külön té­makörben az épületgépészet­tel kapcsolatos feladatokról lesz szó, amelyek korszerűsí­tése egy-egy épület energia­felhasználásának 8—10 szá­zalékos csökkentését ered­ményezheti. Már a következő hét vé­gén feltűnnek az ország leg­forgalmasabb útjai fölött a rendőrség új helikopterei, amelyekről hangszórón fi­gyelmeztetik — és súlyosabb szabálysértéskor a forgalom­ból is félreállítják — a bal­esetveszélyes magatartást ta­núsítókat. A legfejlettebb technika, a helikoptereken kívül repülőgépek, különle­ges, nagy távolságba látó — a magasból rendszámtáblák leolvasására -is alkalmas — távcsövek, fényképezőgépek, s más korszerű eszközök is ,a rendőri szervek rendelke­zésére állnak a közutak biz­tonságának megőrzésére, a forgalom ellenőrzésére. Mind­ezekkel, a forgalom bizton­sága fölött őrködő technika újdonságaival is megismer­tették az újságírókat a Fe­rihegyi repülőtéren csütörtö­kön megtartott sajtótájékoz­tatón. Grimela Sándor rendőr ezredes, az Országos Rend­őr-főkapitányság közbizton­sági és közlekedési csoport­főnök-helyettese a többi kö­zött elmondta: — Az országutak felett cirkáló helikopterekből fo­lyamatosan figyelemmel kí­sérik a forgalmat. A légi járművekben közlekedési szaktisztek értékelik a látot­takat, minősítik a vétsége­ket, szabálytalanságokat. A helikopter akár 50 méternyi magasságra is leereszkedhet, s a levegőből hangszórókon különféle utasításokat, infor­mációkat adhat a szaktiszt. Így például szabálysértés el­követésekor utasíthatja a gépjármű vezetőjét, hogy az út mely pontján, pontosan hol álljon ki a forgalomból. Az így leállított szabályta­lankodókkal a megjelölt helyszínen tartózkodó vagy odaérkező rendőrjárőr fog­lalkozik tovább. Nemcsak a gondatlan vezetők tetten­érésére alkalmas a légi el­lenőrzés. A helikopterről az autósokat folyamatosan tá­jékoztatják az útvonal for­galmi helyzetéről, a forgal­mat akadályozó rendkívüli eseményekről, veszélyes hely­zetekről. A figyelmeztetett, valamint a forgalomból ki­állított jármű vezetője min­denkor köteles a rendőri fel­hívásnak eleget tenni. A rendőrség kéri a gépjár­A munka­fegyelemről tárgyalt a Vasutas Szakszervezet vezetősége A MÁV-nál a fegyelmezet­lenség, még a legegyszerűbb beosztásban is. emberélete­ket, nagy értékeket veszé­lyeztethet, azért a vasúton nagyobb rendnek, fegyelem­nek kell lenni, mint más ágazatokban — hangsúlyozta csütörtöki ülésén a vasuta­sok szakszervezetének köz­ponti vezetősége. A szakszervezet vezető tes­tületé egyértelműen és hatá­rozottan állást foglalt a szol­gálati vétségeket elkövetők, a fegyelmezetlen dolgozók fe­lelősségre vonása mellett, megköveteli azonban, hogy a büntetés mindig legyen arányban a vétség súlyossá­gával. Ellenzi a szakszerve­zet, hogy olyasmiért vonja­nak felelősségre dolgozókat — például a megengedettnél több túlmunka megtagadá­sáért —, amely ellentétes a kollektív szerződéssel. A fel­szólalók hangsúlyozták, hogy a fegyelmetlen munka elné­zésének nem lehet magyará­zata a munkaerőhiány sem. Ugyanakkor figyelmeztettek arra, hogy a zavartalan mun­kához meg kell teremteni a feltételeket is. A testület ha­tározatában ugyancsak erre kérte a MÁV gazdasági ve­zetőit. művezetőket, hogy a légi jármű megjelenése ne hoz­za őket zavarba, ne vonja el figyelmüket a forgalomtól. Mielőtt a hangszórókon uta­sítást, figyelmeztetést közöl­nének, a már ismert, sziré­nahanghoz hasonló jelzést adnak a helikopterről. A ví­zi balesetek és a vízbe fulla­dások megelőzésére a BM légirendészeti parancsnoksá­gának helikopterei a nyári idényben a Balaton, a Duna, a Tisza és a Velencei tó fö­lött is megjelennek. Kevesebb az üvegtörésből származé selejt A gyártás során keletke­zett selejt több mint 16 szá- ' zalék volt az elmúlt évben az Orosházi Üveggyárban. Az üveggyártásban ez az ér­ték általánosan elfogadott. Az orosháziak azonban nem vették tudomásul, hogy az üvegtörés ilyen nagymérvű legyen. A gyár gazdasági és műszaki vezetői tavaly szeptemberben a technológiai fegyelem megszilárdításával egy időben az üveggyártó gépsorokon dolgozóknak hat­hónapos tanfolyamot indítot­tak, és megszigorították a gépek karbantartását, rész­letes selejtanalízist végeztek, amelynek során nyolc hiba­forrást elemeztek számítógé­pes módszerrel. Az üveggyár­tásban foglalkoztatott dolgo­zókat ugyanakkor anyagilag érdekeltté tették az üvegtö­rés csökkentésében, a terme­lés növelésében. Az ésszerűen megalapozott intézkedések haszna évi kö­zel 4 millió többlet öblös­üveg. A végrehajtott elem­zés és ,az azt követő irányí­tási technológiai munkamód­szer bevezetésével 1979 első negyedévében, a tavalyihoz viszonyítva 3 százalékkal csökkentették a selejtet. Így az első negyedévben több mint 7 millió forint értékű többletüveget adtak a ke­reskedelemnek és exportra. Évente ,a törések csökkenté­sével elért többlettermelés megközelítőleg 30 millió fo­rintot tesz ki a gyárban. ( dén az országos építési­szerelési teljesítmény — a népgazdasági terv szerint — 1,1 százalékkal nö­vekszik csupán; lehetőség a lélegzetvételre, a sorok ren­dezésére. Ugyanakkor — szintén a népgazdasági prog­ram alapján — a korábbiak­hoz képest jelentősén bővül­nek a fenntartás jellegű te­endők, értékük 31,2 milliárd forintot tesz ki. Amiben gyorsan növekvő részt kell vállalniuk a kisebb építő­szervezeteknek. ahogy lakás- építési feladataik sem cse­kélyek; a tanácsi vállalatok­nak 3,5 ezer, az építőipari szövetkezeteknek 5,5 ezer új otthont kell kialakítaniuk. Csipetnyi ízelítő a fenti te­endők táljából; változatosak a feladatok. Csakhogy: nem eléggé változatosak a for­mák! Mármint az építőszer­vezeteké, ahol hiányoznak, most. szerveződnek az ún. vertikális jellegű, karbantar­tásra, felújításra szakosodott egységek, azok a vállalatok, amelyek az ilyesfajta mun­kákat a tervezéstől a teljes körű kivitelezésig — tehát a gázszerelésig, a padlóburko­lásig — maguk látják el. A változatos feladatok változa­tos formákat követelnek, en­nek belátásáig most már el­jutottunk, hiszen kézenfek­vő: ,a nagy és kis értékű be­ruházás fontosságát nem a forintösszeg, hanem a társa­dalmi indokoltság — a kielé­gítendő szükséglet — szabja meg. Nagy cég csekély érté­kű munkán: biztos ráfizetés. Kis cég a nagy összegű be­ruházáson : örökös késede­lem az erőt meghaladó fel­adatok megoldásánál. Az épí­tés mérete tehát nem más, mint annak jelzője: milyen építőszervezet oldhatja meg a leghatásosabban a kivite­lezést. S fordítva: az építő cég objektív adottságai — szellemi, dologi fölkészültsé­ge — mérceként szolgálhat­nak arra, mire képes, mit tud a legjobb gazdaságosság­gal ellátni, mivel a kisebb építéseknél éppúgy, mint a nagyoknál a fő követelmény: a hatékonyság. Amit nagy hiba lenne a pénzben kimu­tatható haszonra érteni. Tulajdonképpen senki sem tudja egészen pontosan, mek­kora a kisvállalatok száma az építőiparon belül és azon kívül, hiszen — a példa ked­véért választva a végletessé­get — „építőipari szervezet” az ipari üzem kőműves-épí- tésszerelő karbantartó bri­gádja éppúgy, mint a v,asút építési főnöksége, s a ven­déglátóipari vállalat karban­tartó csoportja. A meglehe­tősen bonyolult helyzetet ér­zékelteti az az adat, hogy 160 ezer építőipari fizikai foglalkozású dolgozik a nem építőiparban dolgozó cégek­nél! Egy valami azoban bizo­nyos. A kisvállalatok nem kapták meg a rendeltetésük­höz illő szerepkört, sem fej­lesztési lehetőségekben, sem ágazati irányításban, anyag- ellátásban. A hetvenes évek­ben az építőipari szövetke­zetek száma nyolcvankettő­vel, a közös vállalkozásoké negyvenkilenccel csökkent. Jó: volt ebben ésszerű kon­centráció is, ami növelte a hatékonyságot, de valameny- nyi megszűnést, beolvadást nem lehet ezzel magyarázni. A kedvezőtlen gazdasági kör­nyezettel már inkább magya­rázhatjuk a kisvállalatok kö­rének szűkülését ahogy az értetlenkedés, a gyanakodás is belejátszott ebbe. Éppen ilyen okok miatt tulajdonít­hatunk elvi jelentőséget an­nak a megállapításnak, me­lyet az MSZMP Központi Bizottsága 1978. október 12-i határozatában — Az építő­és építőanypag-ipar helyze­téről, továbbfejlesztésének feladatairól — olvashatunk. Így hangzik: „Az állami vállalatok, szövetkezetek és a házilagos építőszervezetek feladataikkal összhangban fejlődjenek.” Tavaly decem­ber végén az építőipari szö­vetkezeteknél és közös vál­lalkozásoknál 76 ezer ember dolgozott, s ha a tanácsi vál­lalatok foglalkoztatottjait is ide számítjuk, akkor a kivi­telező építőiparban tevé­kenykedők valamivel több, mint egynegyede található az ún. kisvállalatoknál. A két­kedés kifejezése a rövidítés­sel nem alaptalan, mert e cé­gek valóban csak úgyneve­zetten kicsik; ha feladatai­kat nézzük, akkor nem azok, jól megfelelhetnének a vára­kozásoknak. Annak a köve­telménynek például, hogy elégítsék ki a lakossági épí­tési igényeket. A feltételes mód gondra utal, van is. A közvetlen lakossági építés a szövetkezetek ég a közös vál­lalkozások termelésének ki­lenc százalékát tette ki csu­pán 1978-ban, s bár 1975 óta növekszik ez az arány, ám meghökkentően alacsony még mindig. Persze: örökö­sen gond volt az építőipari kapacitásokkal, ezért érthe­tő, hogy a különféle hatá­soknak engedve ezeknek a szervezeteknek a tevékeny­sége eltolódott a nagyobb — és közületi — építkezések irányába. Ez az eltolódás azonban nem járt együtt a technikai, technológiai színvonal növe­kedésével, az ma is alacsony. Ugyan 24 ezer gépet birto­kolnak a kisvállalatok, de ezek java elöregedett, nem illeszthető össze gépláncok­ká. illetve egy-egy nagyobb teljesítményű berendezés — a munka elaprózottsága kö­vetkeztében — az időalap 15 —20 százalékban dolgozik csupán. Folytathatjuk: a kö­zös vállalkozások termelési értéke tavaly fölötte állt a négymilliárdnak, ami vi­szonylag nem túl nagy ösz- szeg. Ámde, ezerféle apró munkákból tevődik össze — megbízásaik java 0,5—1 mil­lió forint értékű —, olyasféle feladatokból, amikre egyéb­ként senki sem jelentkezne végreha j tónak! Továbbá: karbantartást, felújítást — amire az ország épületállo­mányának egyre nagyobb a szüksége — szinte kizárólag csak tanácsi vállalatok, szö­vetkezeti építőszervezetek végeznek. Summa summa­rum: nem statisztaszerep ez, hanem nagyon is fontos fel­adatok ellátása, olyanoké, amiknek a gazdálkodás, a lakosság közérzete szem­pontjából tekintélyes az er­kölcsi-anyagi súlya. J ogos igényként fogal­mazódott meg tehát a Központi Bizottság említett ülésén az ésszerű munkamegosztás kialakítása, a szakosodás és a vertikális kivitelezési képesség kombi­nálása, ahogy a különböző építőszervezetek együttmű­ködése is — a nagy értékű gépek kihasználásában, az előregyártás és -szerelés le­hetőségeinek kamatoztatásá­ban — hatalmas tartalékok forrása. A népgazdaságnak nem. önmagukban — szűk kereteiken belül — fejlődő építőszervezetekre van szük­sége, hanem cégek olyan há­lózatára, mely a mindenkori teendőket a legkedvezőbb rá­fordításokkal képes megvaló­sítani. S ebben a hálózatban a nagyoknak és a kicsiknek ezért egyenrangú a helyzete; mindegyiknek a testére sza­bott feladatokat, követelmé­nyeket kell teljesítenie. Mészáros Ottó A Magyar Vöröskereszt április 19-én takarókból, sátrakból és víztisztító tablettákból álló segélyküldeményt indított út­nak a jugoszláviai földrengés károsultjainak (Képtávírónkon érkezett) Egyelőre felmérhetetlenek a földrengéskárok Közúti ellenőrzés repülőgépről, helikopterről Tanácskozás az energiatakarékosságról az építészetben

Next

/
Thumbnails
Contents