Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-18 / 89. szám

1979. április 18., szerda o BUSHEEsJ" Újabb földrengések Jugoszláviában (Folytatás az 1. oldalról) sa a kiömlő drága üzem­anyagot. Ulcinjban általános ké­szültségi állapot van ér­vényben. Megérkeztek az el­ső élelmiszer-szállítmányok és hatalmas víztartályok. Szükség van sátrakra, taka­rókra, épületanyagra, külön­böző villamossági felszerelés­re. Nagy erővel folynak a munkák a titograd—szuto- meri vasútvonal helyreállítá­sán. Az ország különböző vá­rosaiból egymás után érkez­nek a szakemberekből álló munkacsoportok, hogy részt vegyenek a közművek javí­tásában. Igen nagyok az anyagi ká­rok Hercegnovitól egészen Ulcinjig az idegenforgalmi létesítményekben. Olyan szál­lodai komplexumok semmi­sültek meg, amelyek megépí­téséhez másfél évtizedre volt szükség. Igen kevés olyan ház maradt, ahol az idén vendégek megszállhatnak. A jugoszláv néphadsereg utász egységei helyreállítot­ták a forgalmat Titograd és a tengerparti Petrovac kö­zött. A közlekedés azonban óvatos és lassú, mivel az út­test sok helyütt sziklaomlás- veszélyes, illetve leszűkült. A földrengéssújtotta vá­rosok és falvak iskoláiban szünetel a tanítás. A válla­latok többsége nem üzemel. * * * Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy Montenegro (Crna Go­ra) földrengéssújtotta Adria- parti városaiban és falvaiban mintegy nyolcvanezren vál­tak hajléktalanná —, erősí­tette meg kedden a Crna Gora-i Szocialista Köztársa­ság kormánya. — Esőzések és újabb föld­mozgások nehezítik a menté­si munkálatokat. A térség- - ben kedden újabb 8 föld­mozgást észleltek, a legerő­sebb a kora délutáni órák­ban a Mercalli-skála szerint hét fokos volt. A Kotor-öbölbeli Bijela és a földrengés által leginkább sújtotta területek között két komphajó és helikopterek biztosítják az összeköttetést. Gépjárművek hosszú sora, köztük számos ’külföjdi ko­csi várakozik az átkelésre- Titogradból, Mosztarból, Sza­rajevóból sorra érkeznek a mentőautók és a katonai he­likopterek gyógyszerekkel, és elszállítják a sebesülteket az ország belsejébe. A Szerb Földrengésjelző Intézet szerint a vasárnapi földrengés két és félszer ak­kora energiát szabadított fel, mint az 1963-as szkopjei földrengés. Tegnap Görögország északi részén kisebb erejű, a Mer­calli-skála szerint 4,2 erős­ségű földmozgásokat regiszt­ráltak ; ezek epicentruma mintegy 300 kilométerre volt Athéntől. Károkról nem ér­keztek jelentések. Az ATA albán hírügynök­ség tegnapi jelentése szerint a vasárnapi földmozgások­nak 379 sebesült áldozata volt, a halottak száma har­mincöt. * * * Földmozgásokról érkeztek hírek Iránból is. A Richter- skála szerint 5,3 erősségű földrengés rázta meg ked­den reggel az ország észak-' nyugati részén levő Tabrizt Rendelkezés a politikai képesítésről és a marxizmus—leninizmus esti egyetemről Megjelent a Miniszterta­nácsnak a politikai képzett­ségről szóló rendélete. Az új rendelkezés értelmében a jö­vőben a marxizmus—leniniz­mus esti egyetemek három­éves általános tagozatán meg­szerzett végbizonyítványok középfokú politikai végzettsé­get tanúsítanak, a szakosított tagozat eredményes elvégzé­sével pedig felső fokú poli­tikai képesítést lehet szerez­ni. Azok, akik tanulmányai­kat már folytatják, a koráb­bi rendeletnek megfelelően államvizsga letételével főis­kolai oklevéllel egyenértékű diplomát szerezhetnek 1983. június 30-ig. 1977-ben adta közre a Mi­nisztertanács az államigazga­tási vezetők és ügyviteli dol­gozók képesítési rendszeréről szóló rendeletét. Ennek alap­ján számos minisztérium meghatározta a különböző munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai és poli­tikai képesítést. A mostani rendelkezés mintegy ehhez kapcsolódóan rögzíti a kö­zép- és a felsőfokú politikai képesítést nyújtó oklevelek körét. Felsőfokú politikai képzettségnek fogadják el mindenekelőtt a politikai fő­iskolán, valamint a közgaz­daságtudományi egyetemi és 1950-től az egyetemek állam- és jogtudományi, illetve böl­csésztudományi karain meg­szerzett oklevelet. A politikai képesítés egy­séges rendszere szükségessé teszi a felsőoktatási intéz­ményekben továbbtanulókkal szembeni követelmények mó­dosítását is. Az Oktatási Mi­nisztérium ezért a közeljövő­ben szabályozni fogja a kü­lönböző tagozatokon tovább­tanulók számára a marxiz­mus—leninizmus tantárgyak előadásainak látogatását, a gyakorlati foglalkozásokon való részvételt és a vizsgák alóli felmentést, illetve a felmentés módjait. A jövőben a külföldön szerzett diplomákat politikai képesítés szempontjából az oktatási miniszter bírálja el. —, közölte a teheráni rádió. Áldozatokról és anyagi ká­rokról nem érkezett jelentés. Részvéttáviratok Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György Joszip Broz Titóhoz, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége elnöké­hez, a Jugoszláv' Szocialista Szövetségi Köztársaság elnö­kéhez és Veszel in Gyurano-' vicshoz, a jugoszláv kormány elnökéhez intézett távirat­ban fejezték ki népünk együttérzését az április 15-i jugoszláviai földrengés okoz­ta károk és veszteségek kap­csán. Az Elnöki Tanács az Al­bán Szocialista Köztársaság nemzetgyűlésének elnökségé­hez intézett táviratban fejez­te ki együttérzésünket az al­bániai földrengéssel össze­függésben. Iz IBUSZ nyári jugoszláviai programja A Kotori-öböl és környé­ke— ahol a vasárnapi föld­rengés a legnagyobb pusztí­tást okozta — a magyar tu­risták kedvelt üdülőhelye, évenként több ezren nyaral­tak itt. Az IBUSZ-nál arról tájékoztatták az MTI munka- katársát, hogy az idén a ju­goszláv utazási irodákkal kö­tött szerződés szerint csak­nem háromezren üdülhettek volna ezen a vidéken, Kotor- ban, Sutomorén és Tivaton. Az első csoport májusban in­dult volna útnak. Erre ter­mészetesen a katasztrófa mi­att nem kerülhet sor, az iroda azonban kárpótolja utasait. Felvette a kapcso­latot jugoszláv partnereivel, akik a lehetőségek szerint más tengerparti üdülőterüle­ten igyekeznek nyárra he­lyet biztosítani a magyar vendégeknek és erről néhány napon belül értesítik az IBUSZ-t. Amennyiben átcso­portosításra nem lenne mód, az IBUSZ felajánlja utasai­nak, hogy átválthatják az adriai üdülést a Fekete-ten­ger partjára, vagy visszaté­ríti a befizetett összeget. Minden érintett utast az iro­da külön értesít a választási lehetőségekről. B Szakma Kiváló Tanulója Pest megyéből, Farkas Pé­tertől kaptunk hírt arról, hogy a közelmúltban Nagy­kőrösön rendezték meg a sü­tőipari és konzervgyártó szakmunkástanulók országos versenyét. A szabadkígyósi Élelmiszeripari Szakmunkás- képző Intézetből hárman ne­veztek be, s közülük a fü­zesgyarmati születésű Gyáni Imre igen rangos helyen vég­zett. Egy veszprémi diákkal holtversenyben öt—hatodik helyre került, s nemcsak ok­levelet és pénzjutalmat ka­pott, hanem ott helyszínen átvehette a szakmunkás­bizonyítványt is. Középkori pénzhamisítók „leleplezése” Miniszterek a kamera előtt Közel két év után, április 24-én este 8 órakor ismét a Fórum kamerái elé ülnek a kormány tagjai, a gazdasági élet felelős vezetői, hogy vá­laszoljanak népgazdaságunk nemzetközi helyzetét, az ál­lamháztartást, a vállalati gazdálkodást, a béreket és árakat, a foglalkoztatást, az ellátást és az életszínvonalat érintő kérdésekre. A Fórum vendégei: Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Faluvégi La­jos pénzügyminiszter, Sághy Vilmos belkereskedelmi mi­niszter, Trethon Ferenc mun­kaügyi miniszter és Szalay Béla külkereskedelmi állam­titkár lesznek. Az adás napján délelőtt 10 órától működnek majd a te­lefonok, amelyek hívószá­mait az aznapi országos na­pilapok, illetve a rádió is­merteti. Ezeken fogadjuk a nézők telefonjait, kérdéseit. A kérdéseket azonban nemcsak telefonon lehet fel­tenni, de levélben is az aláb­bi címen: Magyar Televízió Fórum Budapest Szabadság tér 17. 1810 Minden csütörtökön Bevásárlási nap Békéscsabán Mint ismeretes, a Belke­reskedelmi Minisztérium ja­vasolta a kereskedelmi vál­lalatoknak, fogyasztási szö­vetkezeteknek, hogy a hét egy napján — csütörtökön — az ország valamennyi váro­sának főútvonalain, közleke­dési csomópontjain, bevá­sárlóközpontjaiban a szoká­sosnál tovább tartsanak nyit­va az iparcikküzletek. Ennek az útmutatásnak a felhasználásával döntöttek úgy megyénkben is, hogy Békéscsabán 19 ilyen ipar­cikket árusító szaküzletet je­lölnek ki. A megyei tanács kereskedelmi osztályán el­mondották : a Tanácsköztár­saság útján és az István ki­rály téren levő iparcikküzle­tek — az OFOTÉRT 100-as számú szaküzlete, a papír­boltok, a faárubolt, a va­dászbolt, a mezőgazdasági szakboltok és a TÜZÉP mintaboltja kivételével — április 19-től minden csü­törtökön, az iparcikket áru­sító üzletek, áruházak este 8 óráig a vásárlóközönség rendelkezésére állnak. I SZEMÉLYGÉPKOCSIK Átvételi sorszKmk 1979. április 17-én A feltárást végző barlangászok munka közben A Budapesti Történeti Mú­zeum barlangász és könnyű­búvár csoportja bizonyító fel­tárást végez a Nagykovácsi szurdok egyik barlangjában, a középkorban működött pénzhamisító műhelyben. A hé( évvel ezelőtt felszínre került tárgyak és mintegy negyven ezüst lapocska már magán viseli az egykori pénzhamisító kalapácsának ütésnyomait, négy ezüst­lapon már tisztán látható V. István király (1270—1272) korából származó ezüst ve­ret. Az újabb feltárással egy- időben a pénzeket és ezüst lapokat a KFKI izotóp labo­ratóriumában fogják „vallató- ra” anyaguk összetételének meghatározására. Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 7 926 Trabant Lim. (Győr) 7 876 Trabant Lim. (Bp.) 19140 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 27 577 Trabant Lim. Spec (Győr) 16 003 Trabant Combi (Bp.) 4 520 Trabant Combi (Győr) 1446 Wartburg de Luxe (Bp.) 16 775 Wartburg Lim. (Bp.) 13 512 Wartburg de Luxe, tolótetős (Budapest) 4 997 Wartburg Lim., tolótetős (Budapest) 3 099 Wartburg Tour. (Bp.) 5 926 Skoda 105 S (Bp.) 5 601 Skoda 105 S (Debrecen) 2 454 Skoda 105 S (Győr) 2 244 Skoda 120 L (Bp.) 5 116 Skoda 12o L (Debrecen) 1976 Skoda 120 L (Győr) 2 823 Lada 1200 (Bp.) 99 416 Lada 1200 (Debrecen) 51892 Lada 1300 (Bp.) 12 330 Lada 1300 (Debrecen) 7 960 Lada 1500 (Bp.) 20 544 Lada Combi (Bp.) 13 175 Lada 1600 (Bp.) 2 768 Lada 1600 (Debrecen) 1146 Polski Fiat 126 (Bp.) 14 940 Dacia (Bp.) 12 976 Polski Fiat 1500 (Bp.) 13 927 Zaporozsec (Bp.) 28 284 Moszkvics (Bp.) 4 476 Ki kereshet többet? A kérdésre — többet ke­reshet-e aki jobban dolgozik? — elvileg igenlő a válasz. A hazai bér­rendszer egyik sajátossága, hogy úgynevezett fix — vagyis minden körülmények között kifizetendő — részből és a különböző feltételek tel­jesítése esetén fizetendő mozgó részből áll. E felté­telek között a leggyakoribb a selejt csökkentése, illetve a hibátlan, jó minőségű mun­kavégzés. A külön jutalmak és prémiumok megállapítá­sánál is gyakori szempont a minőség; a szocialista mun­kaversenyben pedig a leg­fontosabb feltételek egyike a selejt nélküli munka. S ahol mindez együtt sem ösztönzi eléggé a munka minőségének javítását, ott különleges — jórészt a minőségre össz­pontosító — bérrendszereket dolgoznak ki és alkalmaz­nak. Ez történt az építőipar­ban is, ahol az úgynevezett minőségi bérezési rendszertől lényeges javulást várnak. Visszatérve a bevezető gondolatsorhoz: elvileg el­képzelhető, hogy aki jobban dolgozik, az többet is keres. Kérdés, hogy minden esetben többet keres-e, s ha igen, akkor mennyivel ? Statiszti­kai adatok idézgetése nélkül, csupán tapasztalati tények alapján is kijelenthető, hogy nem sokkal... Mert ha ez- esetben valóban hatékony anyagi ösztönzés működne, akkor nincs helye a további meditációnak; akkor a ter­mékek minőségével sem len­ne annyi gondunk, mint amennyivel mostanság — és már jó ideje — bajlódunk. A következtetés látszólag rop­pant egyszerű: tessék job­ban, a jelenleginél sokkal jobban fizetni, a jó munkát, tessék az átlagbérek többszö­rösét adni azoknak, akik csak és kizárólag kifogásta­lan munkát adnak ki a ke­zük közül, és egyszeriben megoldódik az egész minő­ségi probléma. Ha ez ilyen egyszerű len­ne ! Mellesleg kipróbálták, nevezetesen éppen az építő­iparban. Néhány 'kisebb vál­lalatnál bevezették az úgy­nevezett egyösszegű bérutal­ványozást. A módszer lénye­géről — a részletek mellőzé­sével — csak annyit, hogy az anyagi ösztönzésnek ez a formája kinek-kinek a leg­személyesebb érdekévé teszi, hogy csakis kifogástalan munkát végezzen. S ezzel a kifogástalan munkával lé­nyegesen többet kereshettek azok, akik vállalták és tel­jesítették a feltételeket. De mert rettegünk a jelentősebb béraránytalanságoktól, a módszer maradt egyelőre kí­sérlet. , Igaz: nem is alkal­mazható mindenütt, ám fel­tételezhető, hogy ahol az egyösszegű bérutalványozás­nak nincsenek meg a felté­telei, ott kispekulálható va­lami más, jobb munkára, na­gyobb teljesítményre ösztön­ző, bérezési szisztéma. De a jelek szerint éppen ez nem megy. Mármint a gondolko­dás, a kitalálás. Való igaz: a bérezési for­mák kidolgozói nincsenek könnyű helyzetben. Itt van például a teljesítménybére­zés. Ha nem kombinálják mi­nőségi tényezőkkel, akkor kizárólag csak a mennyiségi munkára ösztönöz. Ha pedig túl magas a minőségtől füg­gő mozgó bér aránya, akkor bajok lesznek a termelékeny­séggel. Eltalálni a kedvező arányt — nem könnyű, és éppen ezért nagy szakértel­met kívánó feladat. Mely szakértelemnek a vállalatok bér- és normaügyi apparátu­sai, helyenként, sajnos hij- ján vannak. A legegyszerűbb a jelenle­gi gyakorlat. Szokványos, év­tizedek óta megmerevedett bérformák kombinálása va­lamicske — hatásában gya­korlatilag észrevétlen — mi­nőségi prémiummal; rég el­avult — s csak rutinszerű „karbantartott” munkanor­mák alapján, illetve a leg­több munkakörben említésre sem méltó teljesítményköve­telményekkel. S ha valaki netán úgy döntene, hogy nem a második gazdaságban — közkeletűbb kifejezéssel él­ve: nem „maszekban” — akar több pénzhez, magasabb ke­resethez jutni, hanem első számú munkaadójánál, főhi­vatású állásában, annak a mennyiséget kell fokoznia, mégpedig a lehető legna­gyobb mértékben. No, néma hivatalos munkaidőn belül, mert az a kényelemszerető kollégák rosszallását, no meg a rutinszerű normák megál­lapítóinak gyanakvását vál­taná ki. Marad tehát a túl­munka, a vasárnapi műszak, aminek lehetőségei szinte korlátlanok. Ez sok munkát jelent és sok pénzt. S ahol hajrá van, ott a minőség gyakran tizedrangú szem­pont. S ez nem a munkavál­laló hibája; ő csak a körül­ményekhez, a feltételekhez, a lehetőségekhez igazodik. E körülmények és felté­telek pedig csak szoli­dan, szerényen szolgál­ják a minőség és a valósá­gos teljesítés annyira óhaj­tott javítását. Vértes Csaba Ez a dugó | nem dugó? A húsvéti vendégjárások után sokaknak eszébe jutha- ; tott egy-egy borosüveg felnyitása közben az a klasszi- ]: kus vasutastörténet, amikor az egyszeri kalauz a hibá- i; san kilyukasztott jegy hátuljára odaírta: „Ez a luk nem I luk.” Mert manapság a hétdecis borokat forgalmazó j; pincegazdaságok is nyugodtan ráírhatnák a nyakcímké- ;; re, felfelé mutató nyíl alá: „Ez a dugó nem dugó!” Mert: kezünkbe vesszük a „hosszúnyakút”. Lefejtjük ;> a nyakáról az arany vagy ezüst színű sztaniolt. Kap- : nánk fel a dugóhúzót, hogy a megfelelő mozdulattal el­lj távolítsuk a hegyek szeszes levét tőlünk elválasztó pa­li rafa dugót. De a sztaniolburok alatt fehér műanyag mi- i; csodát találunk. No, nem azt a hagyományos kerek fü- :j j: lűt, amelynek eltávolítását már megtanultuk, ahhoz ; csak egy harapófogó kell, mindössze. Nem, ez a szer- I szám ide alkalmatlan. Csavarjuk hát a dugóhúzót bele, a műanyag dugóba. Egyéni ügyesség szerint a művelet j: vagy sikerül, vagy nem... jj Ahhoz hozzászoktunk már, hogy a különböző konzer- :j I vek kibontásához teljes szerszámkészlet szükségeltetik. ; Bár most már forgalmaznak egy mindent tudó kombi- : náltfogót hongkongi importból. De a hétdecis borok ki­ll bontásához ez sem alkalmas. Ezért kérdezem a tisztelt pincegazdaságokat: milyen : eszköz alkalmas hát arra, hogy ezen új találmányoktól ij megszabadítsuk az üveget? Hogy az üveg, a tartalma j és kezünk is épen maradjon a művelet után? Persze, jj a parafa is importból származik. Sok pénzbe, devizába I; kerül. Mégis: nem lehetett volna hazai alapanyagból l: valami könnyebben kezelhető palackzárót előállítani? N. L. 1

Next

/
Thumbnails
Contents