Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-14 / 87. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. Április 14.. szombat Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM A Nehézipari Minisztérium és megyénk vezetőinek tervegyeztető tárgyalása A kezüket kellene megszorítani Jó földön, jó időben a jó termés természetes. Természetesen a dolog nem ilyen egyszerű, még akkor sem, ha a rossznyelvek szerint megyénk déli felében elegendő nem elfelejteni vetni, s a jó termés máris garantált. Ne részletezzük most mindazt, ami feltétele még a földek kiváló minőségén és a megfelelő időjáráson túl ezen a vidéken is a jó termésnek. Egyetlen tényezőt ragadjunk csak ki: a hozzáértést. A hozzáértés, az odaadással teli munka az, amely jó földön, jó időben a jó termést teszi természetessé, s ha folytatni akarjuk a sort: jó földön, rossz időben a jó termést dicséretessé. Álljunk meg egy pillanatra ennél az utóbbi szónál. Dicséret — furcsa viszonyban vagyunk vele. Akit megdicsérnek, tréfásan ugyan azt állítja, hogy ezért még nem adnak kenyeret a boltban — mégis érzékenyen érinti, ha a jogos dicséret elmarad. Mert az elismerés ugyanúgy kell, mint a falat kenyér. A vésztőiekre gondolok, akik tavaly közös földjeikből 3 ezer hektárt nem tudtak megművelni. Nem a hozzáértés hibádzott, nem is az odaadás. A belvíz makacsságán tört meg az emberi akarat és lelemény. De gondolhatnék a zsadányiak- ra, a biharugraiakra, a sar- kadiakra és hadd ne folytassam, mert sajnos sorolhatnám a Körösök völgyének valamennyi települését. Mennyivel dolgoznak itt kevesebbet traktorosok, növénytermesztők, növényvédők, ágazatvezetők, termelőszövetkezeti tisztségviselők, mint a szerencsésebb körülmények között élő társaik? Mennyivel viselik kevésbé szívükön a közös sorsát, mennyivel kevesebb törekvés, felelősség szorult beléjük? Mennyivel kevesebb a joguk, igényük az embert növesztő sikerélményre, napi létünk, munkánk értelmére? Nem hiszem, hogy meg kellene fogalmaznom a választ. Bennünket — a vias- kodást rokonszenwel, együttérzéssel figyelőket — is emészt a gond, amit a vadvizek okoznak. Most is szerte a megyében, hogy 25 ezer hektár még ma is műveletlen, pedig György napjával — a hagyomány tartja így — a kukoricavetés legjobb ideje is elmúlik. Milyen csillapíthatatlan fejfájás gyötri akkor azokat, akiknek kezét a lehetetlen helyzet köti gúzsba, amikor zsákszámra halmozták már föl a kipusztult búza helyébe szánt növények vetőmagvait? Nem tudom mennyi elismerést sikerült kivívniuk már ezzel a gyötrődéssel, a reménytelennek tűnő helyzetben is őrzött munkakedvükkel, amikor aligha hihetnek valamiféle kirobbanó sikerben, eredményben? Nem tudom, s úgy lehet, ők maguk nem is gondolnak vele, mert errefelé hovatovább az is jutalom, ha kisüt a nap, ha fölszárad a víz, ha átmelegszenek a munkától a tehetetlenségbe dermedt kezek. Jó lenne mindegyiket kü- lön-külön megszorítani. Kőváry E. Péter Tegnap, pénteken Békéscsabán, a megyei tanácsnál Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes vezetésével szakemberek vitatták meg az 1980-ig, illetve a VI. ötéves tervben megvalósítandó energiagazdálkodási feladatokat, gondokat Békés megye vezetőivel, amelynek csoportját Csatári Béla, az MSZMP megyei bizottságának titkára és Csepregi Pál megyei tanácselnök-helyettes vezette. A megbeszélésen egyetértettek abban, hogy nyolc Békés megyei település — Sarkad, Mezőberény, Újkígyós, Mezőkovácsháza, Végegyháza, Szarvas, Szeghalom, Gyo- ma—Endrőd — vezetékes földgázzal történő ellátását kell megoldani. A VI. ötéves tervben a megyénkben megépülő 7 ezer több szintes lakás energiaszükségletével kapcsolatos tennivalókat is megbeszélték, ezenkívül megállapították, hogy nagy teljesítményű üzemanyagtöltő állomás építései indokolt a 44-es főútvonalon Békéscsaba térségében A megbeszélésen szót értettek abban is, hogy a Méhkerék és Sarkad környékén végrehajtott gáz- és kőolaj- feltárási, vezetéképítési munA Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának meghívására hazánkban tartózkodik az össz- szövetségi lenini Komszomol háromtagú küldöttsége, élén Igor Nyikolajevics Scsolkov- val, a Komszomol Központi Bizottsága intéző bizottságákák miatt megrongált közutakat 1980-ig helyre kell állítani. Felmérések szerint — amint a tanácskozáson hangsúlyozták — a 44-es főútvonal békéscsabai szakaszán a belföldi és tranzitforgalom növekedése olyan nagy lesz, hogy 1980-ra naponta 12 ezer gépkocsi halad keresztül ebben a térségben. A jelenleg meglevő üzemanyagtöltő állomások ezeknek a jármű-, veknek üzemanyag-kiszolgálását nem győzik. Ezért a VI. ötéves tervben egy tüköroldalas töltőállomás megépítése válik szükségessé. Elhangzott a megbeszélésen az energiaellátással kapcsolatban az, hogy mivel megyénkben a vezetékesgázszolgáltatás nem terjed ki a városok peremkerületeire, a kisebb településekre és a nagy kiterjedésű tanyavilágra, a meglevőkön kívül újabb propán-bután gázcseretelepeket kell építeni. Jelenleg ugyanis az üzemelő száznégy cseretelep napi tárolókapacitása egy fogyasztóra vetítve 2,83 kilogramm. Az igények jobb kielégítésére a tárolókapacitást ez év végére 3,1 kilogrammra kívánják növelni. B. J. nak tagjával, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetőjével. A lenini Komszomol küldöttségét pénteken fogadta Maróthy László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Fejlesztik a Dürer Nyomdát Több mint 1 millió dolláros új géppark A Dürer Nyomda az eddigi eredményes munkája alapján — a megyei tanács támogatásával — 68 millió forint hitelt kapott fejlesztésre. Háromszéki Pál igazgató tájékoztatása szerint ebből az összegből korszerű gépeket, berendezéseket vásárolnak. Áttérnek a fényszedésre, új, igen termelékeny könyvnyomógépeket állítanak be, a gyulai telepen a magasnyomás helyett ofszet technológiát alkalmaznak majd, és fejlesztik a könyvkötést is. A gépek, amelyek várhatóan 1979-ben és 1980-ban érkeznek meg, több mint 1 millió dollárba kerülnek. A hitelt 8 év alatt kell visszatéríteni. Ennek alapján a vállalatnak 1981-től kezdődően évente 900 tonna könyv többlettermelést kell elérnie, melyből 700 tonna nyugáti exportra kerül. Így az 1977. évihez képest a termelés értékben csaknem 90 százalékkal emelkedik, a létszámot azonban csak 5 százalékkal kell növelni. ^ A fejlesztés igen jó munkalehetőséget kínál különösen a fiatal nyomdászoknak, akik itt a legkorszerűbb technikával ismerkedhetnek meg. Sokan továbbképzésben részesülnek, néhányan a külföldi gépgyártó cégeknél tanulják meg az új technológiát. A fejlesztés az idén elkezdődik és már 150 tonna könyv (15 kiadvány) készül exportra, mégpedig német, angol, francia és olasz nyelven. Jövőre az exportterv 400 tonna — német, angol, francia, olasz, spanyol és portugál nyelvű — könyv. P. B. Vetésre készítik elő a RAU Exakta cukorrépavető gépet a gyomai Győzelem Termelőszövetkezet dolgozói Fotó; Veress Erzsi Komszomol-küldüttség hazánkban Itt a tavasz, megérkeztek a gólyák Fotó: Béla Ottó mmMMMMMWtMMMMWHHHMMMMMMHMMm Munkaerőhelyzet Békéscsabán Jobban ki kellene használni a belső tartalékokat! A Hazafias Népfront békéscsabai városi elnökségének április 12-i ülésén Zsi- linzski András, az MSZMP városi bizottságának titkára a megyeszékhely és a városkörnyék munkaerőhelyzetéről tájékoztatta az összejövetel résztvevőit. Mint mondotta: az állami és a pártszervek tavaly elhatározták, hogy felmérik Békéscsabán és a hozzá tartozó településeken a jelenlegi körülményeket. Erre a 2000-ig szóló mérleg elkészítésére azért volt szükség, mert az utóbbi években a gazdasági fejlődés feltételei megváltoztak, s az újabb döntések meghozatalakor viszont tekintetbe kell venni a vizsgálati eredményeket. Köztudomású, hogy az ex- tenzív szakaszban a termelés növelését új gyárak, üzemek építésével, s a meglevők korszerűsítésével, valamint az új munkaerő beállításával érhetjük el. Napjainkban ez utóbbira már nincs lehetőség: tudniillik, az intenzív szakaszba lépve a kapacitás csakis a jelenlegi szakembergárdával növelhető úgy, hogy a modern technika és technológia alkalmazásával pótolhatjuk a tartalékok „elapadása” miatt jelentkező kiesést. Mindenesetre egészségtelen és káros folyamatnak számít, ha az egyes üzemek a munkaerő megnyerése céljából rivalizálnak egymással ahelyett, hogy a gazdaságos termelés egyéb módszereinek kimunkálásával keresnék a megoldás kulcsát. Most pedig lássuk, milyen tényezők befolyásolhatják a munkaerőhelyzet alakulását a jövőben. Békéscsabának 1949-ben mintegy 42 ezer lakosa volt, jelenleg pedig 60 —65 ezer ember él a megye- székhelyen. A környező helyekről 16—18 ezren járnak be naponta dolgozni. Az előzetes számítások szerint a lélekszám 2000-ben meghaladja a 88 ezret. Ezért a tervezéskor figyelemmel kell kísérni az életkor növekedésének, a szociális feltételek javulásának, a szülőképes nők arányának alakulását és nem utolsósorban az iskolázottsági színvonal emelésének szükségszerűségét is. Számolni lehet azzal is, hogy két városnak (Békés és Gyula), valamint 16 településnek gazdasági, kulturális, egészségügyi, kereskedelmi, stb. területen felsőfokú szerepköre lesz. Ami a városkörnyék összlakosságát illeti, több mint 52 ezer ember élt 1978- ban. A keresőképesek 23 százaléka tartozott a nem fizikai dolgozók csoportjába. Várható, hogy ez a szám 2000-ig 31—33 százalékra emelkedik majd. Valamennyi felsorolt adá- tot terjedelmi okok miatt nem tudunk ismertetni. Mind az elnökség tagjainak hozzászólásai, mind az elhangzott tájékoztató alapján egyértelműen arra lehetett következtetni, hogy ezentúl jobban ki kell használni a belső tartalékokat és a munkaerőt a hatékonyabban termelő üzemekbe szükséges átirányítsflz őszi kalászosok egyharmada kapott fá minősítést A téli fagyok és az átlagosnál csapadékosabb időjárás miatt a tavaszi munkákban jelentős a lemaradás a Dél-Békés megyei Termelő- szövetkezetek egy részében. A fagy következtében 4000 hektáron kell kiszántani a búzát. A mintegy 40 ezer hektár őszi kalászos csaknem egyharmadát borítja részben vagy egészében belvíz, s csak az összterület egyharmada kapott a tavaszi határszemléken jó minősítést. A belvízzel borított terület 12 ezer hektár, különösen súlyosnak mondható a helyzet Nagykamarás környékén. A kipusztult búzát kukoricával pótolják, ehhez megfelelő mennyiségű vetőmag áll az üzemek rendelkezésére. A közös gazdaságok minden időt igyekeznek kihasználni, hogy befejezzék a még hátralevő szántást, és időben a földbe juttassák 55 ezer hektáron a kukorica, 6300 hektáron a cukorrépa és 4000 hektáron a napraforgó vetőmagvait. A 4000 hektár borsó- -80—90, az 1600 hektár kender 95 százalékát vetették el. Ebben az évben a Dél- Békés^ megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó közös gazdaságok a kedvezőtlen természeti viszonyok ellenére is a termésátlagok növekedésében és a gazdaságos termelésben túl akarják szárnyalni az elmúlt évi eredményeket. Az idén ezért, különös jelentősége lesz a technológiai eljárások pontos megtartásának.
