Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-14 / 87. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. Április 14.. szombat Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 87. SZÁM A Nehézipari Minisztérium és megyénk vezetőinek tervegyeztető tárgyalása A kezüket kellene megszorítani Jó földön, jó időben a jó termés természetes. Termé­szetesen a dolog nem ilyen egyszerű, még akkor sem, ha a rossznyelvek szerint me­gyénk déli felében elegendő nem elfelejteni vetni, s a jó termés máris garantált. Ne részletezzük most mindazt, ami feltétele még a földek kiváló minőségén és a meg­felelő időjáráson túl ezen a vidéken is a jó termésnek. Egyetlen tényezőt ragadjunk csak ki: a hozzáértést. A hozzáértés, az odaadás­sal teli munka az, amely jó földön, jó időben a jó ter­mést teszi természetessé, s ha folytatni akarjuk a sort: jó földön, rossz időben a jó termést dicséretessé. Álljunk meg egy pillanatra ennél az utóbbi szónál. Dicséret — furcsa viszonyban vagyunk vele. Akit megdicsérnek, tré­fásan ugyan azt állítja, hogy ezért még nem adnak ke­nyeret a boltban — mégis érzékenyen érinti, ha a jo­gos dicséret elmarad. Mert az elismerés ugyan­úgy kell, mint a falat ke­nyér. A vésztőiekre gondolok, akik tavaly közös földjeik­ből 3 ezer hektárt nem tud­tak megművelni. Nem a hozzáértés hibádzott, nem is az odaadás. A belvíz ma­kacsságán tört meg az em­beri akarat és lelemény. De gondolhatnék a zsadányiak- ra, a biharugraiakra, a sar- kadiakra és hadd ne foly­tassam, mert sajnos sorol­hatnám a Körösök völgyének valamennyi települését. Mennyivel dolgoznak itt kevesebbet traktorosok, nö­vénytermesztők, növényvé­dők, ágazatvezetők, termelő­szövetkezeti tisztségviselők, mint a szerencsésebb körül­mények között élő társaik? Mennyivel viselik kevésbé szívükön a közös sorsát, mennyivel kevesebb törek­vés, felelősség szorult belé­jük? Mennyivel kevesebb a joguk, igényük az embert növesztő sikerélményre, na­pi létünk, munkánk értelmé­re? Nem hiszem, hogy meg kellene fogalmaznom a vá­laszt. Bennünket — a vias- kodást rokonszenwel, együtt­érzéssel figyelőket — is emészt a gond, amit a vad­vizek okoznak. Most is szer­te a megyében, hogy 25 ezer hektár még ma is művelet­len, pedig György napjával — a hagyomány tartja így — a kukoricavetés legjobb ide­je is elmúlik. Milyen csilla­píthatatlan fejfájás gyötri akkor azokat, akiknek kezét a lehetetlen helyzet köti gúzsba, amikor zsákszámra halmozták már föl a kipusz­tult búza helyébe szánt nö­vények vetőmagvait? Nem tudom mennyi elis­merést sikerült kivívniuk már ezzel a gyötrődéssel, a reménytelennek tűnő hely­zetben is őrzött munkaked­vükkel, amikor aligha hihet­nek valamiféle kirobbanó si­kerben, eredményben? Nem tudom, s úgy lehet, ők ma­guk nem is gondolnak vele, mert errefelé hovatovább az is jutalom, ha kisüt a nap, ha fölszárad a víz, ha át­melegszenek a munkától a tehetetlenségbe dermedt ke­zek. Jó lenne mindegyiket kü- lön-külön megszorítani. Kőváry E. Péter Tegnap, pénteken Békés­csabán, a megyei tanácsnál Szili Géza nehézipari mi­niszterhelyettes vezetésével szakemberek vitatták meg az 1980-ig, illetve a VI. ötéves tervben megvalósítandó energiagazdálkodási felada­tokat, gondokat Békés me­gye vezetőivel, amelynek csoportját Csatári Béla, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára és Csepregi Pál megyei tanácselnök-helyettes vezette. A megbeszélésen egyetér­tettek abban, hogy nyolc Bé­kés megyei település — Sar­kad, Mezőberény, Újkígyós, Mezőkovácsháza, Végegyhá­za, Szarvas, Szeghalom, Gyo- ma—Endrőd — vezetékes földgázzal történő ellátását kell megoldani. A VI. ötéves tervben a megyénkben meg­épülő 7 ezer több szintes la­kás energiaszükségletével kapcsolatos tennivalókat is megbeszélték, ezenkívül meg­állapították, hogy nagy tel­jesítményű üzemanyagtöltő állomás építései indokolt a 44-es főútvonalon Békéscsa­ba térségében A megbeszélésen szót ér­tettek abban is, hogy a Méh­kerék és Sarkad környékén végrehajtott gáz- és kőolaj- feltárási, vezetéképítési mun­A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség Központi Bi­zottságának meghívására ha­zánkban tartózkodik az össz- szövetségi lenini Komszomol háromtagú küldöttsége, élén Igor Nyikolajevics Scsolkov- val, a Komszomol Központi Bizottsága intéző bizottságá­kák miatt megrongált köz­utakat 1980-ig helyre kell állítani. Felmérések szerint — amint a tanácskozáson hang­súlyozták — a 44-es főútvo­nal békéscsabai szakaszán a belföldi és tranzitforgalom növekedése olyan nagy lesz, hogy 1980-ra naponta 12 ezer gépkocsi halad keresztül eb­ben a térségben. A jelenleg meglevő üzemanyagtöltő ál­lomások ezeknek a jármű-, veknek üzemanyag-kiszolgá­lását nem győzik. Ezért a VI. ötéves tervben egy tükörol­dalas töltőállomás megépíté­se válik szükségessé. Elhangzott a megbeszélé­sen az energiaellátással kap­csolatban az, hogy mivel me­gyénkben a vezetékesgáz­szolgáltatás nem terjed ki a városok peremkerületeire, a kisebb településekre és a nagy kiterjedésű tanyavilág­ra, a meglevőkön kívül újabb propán-bután gázcse­retelepeket kell építeni. Je­lenleg ugyanis az üzemelő száznégy cseretelep napi tá­rolókapacitása egy fogyasz­tóra vetítve 2,83 kilogramm. Az igények jobb kielégítésé­re a tárolókapacitást ez év végére 3,1 kilogrammra kí­vánják növelni. B. J. nak tagjával, a Központi Bi­zottság külügyi osztályának vezetőjével. A lenini Komszomol kül­döttségét pénteken fogadta Maróthy László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságá­nak titkára. Fejlesztik a Dürer Nyomdát Több mint 1 millió dolláros új géppark A Dürer Nyomda az eddi­gi eredményes munkája alap­ján — a megyei tanács tá­mogatásával — 68 millió fo­rint hitelt kapott fejlesztés­re. Háromszéki Pál igazgató tájékoztatása szerint ebből az összegből korszerű gépeket, berendezéseket vásárolnak. Áttérnek a fényszedésre, új, igen termelékeny könyvnyo­mógépeket állítanak be, a gyulai telepen a magasnyo­más helyett ofszet technoló­giát alkalmaznak majd, és fejlesztik a könyvkötést is. A gépek, amelyek várhatóan 1979-ben és 1980-ban érkez­nek meg, több mint 1 millió dollárba kerülnek. A hitelt 8 év alatt kell visszatéríteni. Ennek alapján a vállalatnak 1981-től kezdő­dően évente 900 tonna könyv többlettermelést kell elérnie, melyből 700 tonna nyugáti exportra kerül. Így az 1977. évihez képest a termelés ér­tékben csaknem 90 százalék­kal emelkedik, a létszámot azonban csak 5 százalékkal kell növelni. ^ A fejlesztés igen jó mun­kalehetőséget kínál különö­sen a fiatal nyomdászoknak, akik itt a legkorszerűbb tech­nikával ismerkedhetnek meg. Sokan továbbképzésben ré­szesülnek, néhányan a kül­földi gépgyártó cégeknél ta­nulják meg az új technoló­giát. A fejlesztés az idén el­kezdődik és már 150 tonna könyv (15 kiadvány) készül exportra, mégpedig német, angol, francia és olasz nyel­ven. Jövőre az exportterv 400 tonna — német, angol, fran­cia, olasz, spanyol és portu­gál nyelvű — könyv. P. B. Vetésre készítik elő a RAU Exakta cukorrépavető gépet a gyomai Győzelem Termelőszö­vetkezet dolgozói Fotó; Veress Erzsi Komszomol-küldüttség hazánkban Itt a tavasz, megérkeztek a gólyák Fotó: Béla Ottó mmMMMMMWtMMMMWHHHMMMMMMHMMm Munkaerőhelyzet Békéscsabán Jobban ki kellene használni a belső tartalékokat! A Hazafias Népfront bé­késcsabai városi elnökségé­nek április 12-i ülésén Zsi- linzski András, az MSZMP városi bizottságának titkára a megyeszékhely és a vá­roskörnyék munkaerőhelyze­téről tájékoztatta az összejö­vetel résztvevőit. Mint mon­dotta: az állami és a párt­szervek tavaly elhatározták, hogy felmérik Békéscsabán és a hozzá tartozó telepü­léseken a jelenlegi körülmé­nyeket. Erre a 2000-ig szóló mérleg elkészítésére azért volt szükség, mert az utóbbi években a gazdasági fejlő­dés feltételei megváltoztak, s az újabb döntések meghoza­talakor viszont tekintetbe kell venni a vizsgálati ered­ményeket. Köztudomású, hogy az ex- tenzív szakaszban a terme­lés növelését új gyárak, üze­mek építésével, s a megle­vők korszerűsítésével, vala­mint az új munkaerő beál­lításával érhetjük el. Nap­jainkban ez utóbbira már nincs lehetőség: tudniillik, az intenzív szakaszba lépve a kapacitás csakis a jelenlegi szakembergárdával növelhe­tő úgy, hogy a modern tech­nika és technológia alkalma­zásával pótolhatjuk a tarta­lékok „elapadása” miatt je­lentkező kiesést. Mindeneset­re egészségtelen és káros folyamatnak számít, ha az egyes üzemek a munkaerő megnyerése céljából rivali­zálnak egymással ahelyett, hogy a gazdaságos termelés egyéb módszereinek kimun­kálásával keresnék a megol­dás kulcsát. Most pedig lássuk, milyen tényezők befolyásolhatják a munkaerőhelyzet alakulását a jövőben. Békéscsabának 1949-ben mintegy 42 ezer la­kosa volt, jelenleg pedig 60 —65 ezer ember él a megye- székhelyen. A környező he­lyekről 16—18 ezren járnak be naponta dolgozni. Az elő­zetes számítások szerint a lélekszám 2000-ben megha­ladja a 88 ezret. Ezért a ter­vezéskor figyelemmel kell kísérni az életkor növekedé­sének, a szociális feltételek javulásának, a szülőképes nők arányának alakulását és nem utolsósorban az iskolá­zottsági színvonal emelésé­nek szükségszerűségét is. Számolni lehet azzal is, hogy két városnak (Békés és Gyu­la), valamint 16 településnek gazdasági, kulturális, egész­ségügyi, kereskedelmi, stb. területen felsőfokú szerepkö­re lesz. Ami a városkörnyék összlakosságát illeti, több mint 52 ezer ember élt 1978- ban. A keresőképesek 23 százaléka tartozott a nem fi­zikai dolgozók csoportjába. Várható, hogy ez a szám 2000-ig 31—33 százalékra emelkedik majd. Valamennyi felsorolt adá- tot terjedelmi okok miatt nem tudunk ismertetni. Mind az elnökség tagjainak hozzá­szólásai, mind az elhangzott tájékoztató alapján egyértel­műen arra lehetett követ­keztetni, hogy ezentúl jobban ki kell használni a belső tar­talékokat és a munkaerőt a hatékonyabban termelő üze­mekbe szükséges átirányíts­flz őszi kalászosok egyharmada kapott fá minősítést A téli fagyok és az átla­gosnál csapadékosabb időjá­rás miatt a tavaszi munkák­ban jelentős a lemaradás a Dél-Békés megyei Termelő- szövetkezetek egy részében. A fagy következtében 4000 hektáron kell kiszántani a búzát. A mintegy 40 ezer hektár őszi kalászos csak­nem egyharmadát borítja részben vagy egészében bel­víz, s csak az összterület egyharmada kapott a tava­szi határszemléken jó minő­sítést. A belvízzel borított te­rület 12 ezer hektár, különö­sen súlyosnak mondható a helyzet Nagykamarás kör­nyékén. A kipusztult búzát kukori­cával pótolják, ehhez meg­felelő mennyiségű vetőmag áll az üzemek rendelkezésé­re. A közös gazdaságok min­den időt igyekeznek kihasz­nálni, hogy befejezzék a még hátralevő szántást, és idő­ben a földbe juttassák 55 ezer hektáron a kukorica, 6300 hektáron a cukorrépa és 4000 hektáron a napraforgó vetőmagvait. A 4000 hektár borsó- -80—90, az 1600 hektár kender 95 százalékát vetet­ték el. Ebben az évben a Dél- Békés^ megyei Termelőszö­vetkezetek Területi Szövet­ségéhez tartozó közös gazda­ságok a kedvezőtlen termé­szeti viszonyok ellenére is a termésátlagok növekedésében és a gazdaságos termelésben túl akarják szárnyalni az elmúlt évi eredményeket. Az idén ezért, különös jelentő­sége lesz a technológiai eljá­rások pontos megtartásának.

Next

/
Thumbnails
Contents