Békés Megyei Népújság, 1979. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS Á MEGYEI TÁNflCS LÁPJA 1979. ÁPRILIS L, VASÄRNAP Ára: 1,4» forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM Koszorúzások, kitüntetések, díszünnepség Felszabadulásunk évfordulójára készül megyénk lakossága Borirändi János hazaérkezett Phenjanból Megyénk kisebb-nagyobb településein folynak az elő­készületek felszabadulásunk 34. évfordulójának méltó megünneplésére. A házakon, középületeken, a városok fő­útvonalain vörös és nemzeti­színű zászlókat lenget a ta­vaszi szél. A plakátok gaz­dag programokról tudósíta­nak. A vállalatoknál, szövet­kezeteknél, intézményeknél ünnepi összejöveteleken mél­tatják az elmúlt több mint három évtized eredményeit, szocialista építőmunkánk fel­adatait. A felszabadulásunk évfor­dulójához kapcsolódó meg­emlékezések már április 2- án, hétfőn megkezdődnek. Ekkor érkezik szűkebb ha­zánkba a szomszédos Romá­niából az Arad megyei párt­ós állami delegáció, amely­nek tagjait az esti órákban a megyei pártbizottság székhá­zában fogadja Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, Gyulavári Pál, a me­gyei tanács elnöke, Csatári Béla, Nagy Jenő, Szabó Mik­lós, a megyei pártbizottság titkárai. A munkásőrök me­gyei ünnepségét Orosházán, az üveggyárban tartják. Bé­késcsabán, a városi tanács­nál kerül sor a város poli­tikai, gazdasági, kulturális életének fellendítéséért leg­többet fáradozók kitünteté­sére. Ugyancsak kitüntetése­ket, jutalmakat adnak át a jól dolgozó aktíváknak a Hazafias Népfront megyei bizottságán. Április 3-án, kedden dél­előtt a megyei tanácsnál kormánykitüntetéseket ado­mányoznak azoknak, akik kiemelkedő munkával járul­tak hozzá a gazdaság, a tu­domány, a gyógyítás, az ok­tatás fejlesztéséhez. Gyulán, a megyei kórházban MSZBT- tagcsoport alakul. A megye- székhelyen délután fél 2 óra­kor róják le kegyeletüket a szovjet hősök sírjánál a környező üzemek dolgozói, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet fegyveres erők, a párt-, állami és tö­megszervezetek képviselői. A Felszabadulási Emlékművet 15 órakor koszorázzák meg. Mezőberényben délelőtt 10 órakor lesz koszorúzás a ta­nácsháza falán elhelyezett. felszabadulási emléktáblánál. Este 18 órakor a művelődési központban Zolnai László or­szággyűlési képviselő, a köz­ségi pártbizottság titkára emlékezik meg felszabadulá­sunk történelmi jelentőségé­ről. Orosházán délelőtt 1T órakor helyezik el a meg­emlékezés virágait a román hősök temetőjében az Arad megyei delegáció tagjai, a város párt-, állami és tö­megszervezeteinek képvise­lői. Este 19 órakor díszünnep­séget rendeznek Békéscsa­bán, a Jókai Színházban, ahol Araczki János, a városi tanács elnöke mond ünnepi beszédet, amelyet az irodal­mi színpadok színvonalas műsora követ. A díszünnep­ség elnökségében foglalnak helyet az Arad mégyei de­legáció tagjai. A vendégek programja április 4-én, szer­dán ér véget, amikor Szarvas gazdasági, kulturális életével ismerkednek. Szombaton hazaérkezett Phenjanból az a magyar kül­döttség, amely a magyar— koreai gazdasági és műszaki­tudományos konzultatív kor­mányközi bizottság negyedik ülésszakán vett részt. A dele­gációt. Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, a kormányközi bizottság társ­elnöke vezette. A magyar—koreai gazdasá­gi és műszaki-tudományos konzultatív kormányközi bi­A kormány döntése nyo­mán jelenleg is tart a hosz- szú távú településfejlesztési koncepció felülvizsgálata. Gazdasági szakemberek, épí­tészek, iparszervezők, terve­zők vitájában, gyakran elté­rő nézete^ kereszttüzében formálódnak Magyarország településeinek jövőjét meg­határozó irányelvek. A Ha­zafias Népfront fórumain az elmúlt években a társada­lom legkülönbözőbb rétegei­nek több ezer képviselőjével folytattak párbeszédet az ed­digi tapasztalatokról. A ki­kristályosodott elképzelések­ről, javaslatokról, a népfront­mozgalom állásfoglalásairól S. Hegedűs László, a Haza­zottság március 25. és 29. között Phenjanban tartotta 4. ülésszakát. A két tárgyaló küldöttséget Borbándi János, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Kang Hi Von, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Közigazgatási Tanácsának elnökhelyettese vezette. Borbándi Jánost fogadta Li Dzong Ok, a KNDK Köz- igazgatási Tanácsának elnö­ke. fias Népfront, Országos Ta­nácsának titkára nyilatko­zott Mélykúti Attilának, a Magyar Távirati Iroda mun­katársának. — A településfejlesztésnél három rendkívül fontos té­nyezőt kell kiindulásként fi­gyelembe venni. Az első: épületeiben és emberi kö­zösségeiben egyaránt minden település hordozza a múltat, egyebe^ között a történelmi átalakulás pozitív elemeit is. A második tényező — és ez már teljességgel a mának szól: a település lakosságá­nak az éppen adott időszak­ban biztosítani kell az élet- feltételeket, kielégítve az ál­lampolgárok jogos igényeit. A már vázolt folyamatosság a jövőre is érvényes: a tele­pülésfejlesztési munkával hozzá kell járulni a követke­ző évtizedek, az utánunk jö­vő generációk kedvező élet- körülményeinek megteremté­séhez. Éppen ezért a hosszú távú elképzeléseket a politi­kai döntésekben állandóan szembesíteni kell a valóság­gal, hiszen az esetleg csak későn kiigazított tévedések nehezen helyrehozható kö­vetkezményekkel járhatnak. Ez indokolta a kormány döntését, amely elrendelte az 1971-ben elfogadott hosszú tá­vú koncepció felülvizsgála­tát. A népfront jellegénél fogva — úgy is, mint politi­kai alapintézmény — első­sorban a lakóhelyen, a váro­sokban és a falvakban tevé­kenykedik. Mozgalmunk ezért mindig fontosnak tartotta a lakosság, tehát településfej­lesztésünk érintettjeinek megkérdezését, véleményük, javaslataik megismerését. Közvéleményünk észrevétele, it, javaslatait nemrégiben ér­tékelte a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkár­sága és mozgalmunk állás- foglalását elküldtük a kor­mányzati szervekhez is. Megállapítottuk, hogy az 1971-es kormányhatározat végrehajtása nyomán — az eredeti célnak megfelelően — fokozatosan eltűnnek telepü­lésszerkezetünk múltban gyö­(Folytatás a 3. oldalon) 1979. március 31.—április 9., Békéscsaba 17. országos ifjúsági bélyegkiállítás „A magyar munkás-és if­júsági mozgalom”, „Történel­münk nagy alakjai”, „Űrha­józás”, „A Magyar Tanács- köztársaság”. A bélyeggyűj­temények címeiből idéztünk néhányat, azon gyűjtemé­nyekéből, amelyek a 17. or­szágos ifjúsági bélyegkiállí­táson, Békéscsabán láthatók. Hatvan város után az idén ugyanis Békés megye szék­helye adott otthont e kiállí­tásnak, amelyen 90 gyermek és fiatal, valamint 14 filaté- lista szakkörvezető gyűjte- ményét — egyéni és kollek­tív gyűjteményeket láthat az értő közönség. A Kulich Gyu­la Ifjúsági és Űttörőházban március 31-én, tegnap dél­előtt nyílt ez a bélyegkiállí­tás, melyet a KISZ, az Űt- törőszövetség, az oktatási, a Munkaügyi Minisztérium, a Magyar Bélyeggyűjtők Or­szágos Szövetsége hirdetett meg Békéscsaba állami és társadalmi szerveivel közö­sen. A megnyitón — melyen jelen volt dr. Kertész Már­ton, a megyei tanács vb-tit- kára, Araczki János, Békés­csaba tanácselnöke, Gastig- lione Endre, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának képviselője, Juhari Istvánná, a Posta vezérigazgató-helyet­tese — Fekete Jánosné, a bé­késcsabai Városi Tanács el­nökhelyettese mondott kö­szöntőt, méltatta az országos rendezvény jelentőségét, „örülünk annak, hogy váro­sunk fogadhatta falai közé a 17. országos ifjúsági bélyeg­kiállítást. E kiállítás témájá­ban mindig kapcsolódott a forradalmi ifjúsági napok eszméjéhez, forradalmi tava­szaink emlékéhez. Népünk történelmi sorsfordulói tük­röződnek ezen a rendezvé­nyen, ebben a teremben is a kiállított anyagokon, a gyermekek, fiatalok munká­ján” — mondta többem kö­zött. A köszöntő után dr. Wurm Ferenc, a Magyar Bélyeg- gyűjtők Országos Szövetségé­nek főtitkára mondott meg­nyitót, melyben többek kö­zött kiemelte: A bélyeggyűj­tés önképzésre, ismeretgyűj- tésre, rendszeretésre, egy­szóval folyamatos művelő­désre, a szabad idő hasznos eltöltésére ösztönzi a fiata­lokat. Ezután Fekete János­né, a hagyományoknak meg­felelően átadta a jelképes stafétabotot a következő, 18. országos kiállítást rendező Dunaújváros képviselőinek. A megnyitóra visszaérkezett Gyuláról a csabai—gyulai út­törők útőri futárpostája, amelyet az 1944. november 2-től 1945. május 15. közötti háborús időszakban működő, a Gyulai Államépítészeti Hi­vatal által alkalmazott útőri futárposta emlékére indítot­tak. A kiállítás alkalmából a Magyar Posta több borítékot, levelezőlapot jelentetett meg, melyeket a helyszínen első napi bélyegzővel láttak el. Végül Araczki János tanács­elnök átvágta ,a piros szala­got, s ezzel megnyílt a 17. országos ifjúsági bélyegkiál­lítás, amely április 8-ig te­kinthető meg. T. I. Szekér Gyula Nigériába utazott Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese a Nigériai Szövetségi Köztársaság kormányának meghívására tegnap Nigériába utazott, ahol a két ország kapcsolatainak fejlesz­téséről folytat tárgyalásokat. Nagyobb támogatást a fcözép­és kistelepüléseknek S. Hegedűs Lászlónak, a HNF OT titkárának nyilatkozata Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház­ban március 31-én, tegnap délelőtt nyilt meg a 17. orszá­gos ifjúsági bélyegkiállítás. Képünkön: a megnyitó kö­zönsége a kiállított gyűjteményeket tanulmányozza Fotó: Veress Erzsi Á népesség-nyilvántartás új médszere Kosztolányi a Bús férfi panaszaiban így kesereg: „Beírtak engem mindenféle Könyvbe, és minden módon számontartanak.” Gondoljuk el: mit írt volna a költő, ha 50 évvel később születik. A hetvenes évek elején ugyanis felmérést készítettek, amely szerint hazánkban mintegy 100—120 helyen tartották nyilván az állampol­gárok adatait. Ezek a szervek azonban egymástól elkü­lönülve dolgozták, nem tudtak hozzájutni az egyszer már valahová beírt adatokhoz. Tehát tenni kellett vala- mot. De mit? A népesség-nyilvántartás új, korszerű mód­szereiről, a'lakosságot érdeklő lebonyolítási rendszerről beszélgetett munkatársunk dr. Ribai Istvánnal, a megyei tanács igazgatási osztályának népesség-nyilvántartási csoportvezetőjével. Az interjút lapunk 4. oldalán kö­zöljük. Tojásháború Békéscsabán Az egyéni haszon féltése néha meggondolatlan lépé­sekre ragadtatja az embert. Ez történt a békéscsabai ÁFÉSZ tojástermelő szakcsoportjának néhány tagjával is, akik önös érdekeik védelmében akciókat kezdemé­nyeztek, egy, a népgazdaság érdekeit védő árintézkedés ellen. Azóta lezárult a tojásháború, és lassan a felboly­gatott kedélyek is megnyugszanak, de a kiváltó okokkal érdemes megismerkedni. Erről szól riportunk lapunk 5. oldalán. 1_____________________________ Élünk, de hogyan? Fiatalok a 30-on innen, s a húszon alig egy-két évvel túl. Munkások, középvezetők, beosztottak és munka­irányítók ők öten, most és itt a Békéscsabai Kötöttáru- gyár 1500 fiataljának képviselői. Beszélgetésünk valódi célja a BÉKÖT-klub munkálkodása volt. A klubélet kapcsán sok más gondjukról is elmondták véleményü­ket; a közömbösségről, generációs kérdésekről, a moz­galmi életről. Riportunk, amelyet a Békéscsabai Kötöttárugyár fia­taljaival készítettünk lapunk 6. oldalán olvasható. Hunya István visszaemlékezéseibél Kriszt György „Aki megtalálta az igazi forradalmat...” című írása a Pest megyei Hírlap 1979. március 21-i szá­mában jelent meg. Erre felfigyeltünk mi is, hiszen akit a szerkesztőség vendégül látott, Békés megyéből szárma­zik, s jelenleg az MSZMP Pest megyei bizottságának tagja, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszer­vezetének elnöke. A beszélgetés alapján készült publiká­ciót lapunk 7. oldalán ismertetjük kivonatosan.

Next

/
Thumbnails
Contents