Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-09 / 57. szám
1979. március 9., péntek Előretekintő termékszerkezet-váltás Nem készült statisztika arról, hogy a sajtóban, rádiódban, televízióban melyek a leggyakrabban olvasható, hallható kifejezések, így lehetetlen a pontos sorrendet felállítani. Az azonban bizonyos, hogy a „termékszerke- zet-váltás” a „gazdaságosság” és az „export-import” szavakkal együtt előkelő helyet foglal el. Mindez természetesen nem véletlen. Ahhoz, hogy exportunkat gazdaságosan, a lehető legkisebb import ráfordítással fokozhassuk, az iparban alapos termékszerkezet-váltásra van szükség. A téma fontosságát jól bizonyítja, hogy az MSZMP KB 1977. októberében és decemberében is foglalkozott a kérdéssel. E két ülés dokumentumainak közreadása óta alig több mint egy év telt el, így érdemleges eredményről csak azok a vállalatok adhatnak számot, akik a termékszerkezet-váltáshoz már régebben hozzákezdtek. Ezek közé tartozik a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat is. A vállalat 1968-ban mint mezőgazdasági gépjavító vállalat alakult és elég sok nehézség után talált rá a népgazdaság és az önmaga számára is kedvezőbb gyárt- mánystruktúrára. Meglehetősen sokféle terméket készítettek még 5—6 évvel ezelőtt is és egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy tisztítani kell a profilt az eredményes működés érdekében. Új alapítólevél Ezt a folyamatot gyorsította, hogy a vállalat a Mezőgazdasági Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete alól — a MEZÖGÉP-TRÖSZT többi vállalatával együtt — a Kohó- és Gépipari Minisztérium felügyelete alá került. Rövidesen új alapítólevelet is kapott a vállalat, mely módosította tevékenységi körét és alaptevékenységének a szemes termények és tömegtakarmányok betakarítására szolgáló soros adapterék és az ezekhez szükséges kiegészítő berendezések gyártását jelölte meg. Ez az alapítólevél tulajdonképpen szentesítette a meglevő állapotot. A Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat ugyanis erre az időszakra már alaposan előrehaladt a szemestermény-betakarító adapterek gyártásával. Ehhez az alapot az NSZK-beli Claas céggel megkötött kooperációs szerződés adta, melynek értelmében négysoros adaptereket gyártottak nyugatnémet megrendelésre. Ez a Claas-adapter világszínvonalon álló termék volt — és az még ma is — így érthető, hogy a készítésénél felhalmozódott tapasztalatokat az egyéb adapterek gyártásában is kamatoztatta a Békéscsabai MEZŐGÉP. De ahogy nőttek a megrendelések, úgy derült ki, hogy a vállalat termelőkapacitása és az igények nem fedik egymást. El keltett dönteni tehát, hogy mi az, amit érdemes a későbbiekben is gyártani és fejleszteni, és mi az, amit meg kell szüntetni. KGST-célprogram Egy ilyen folyamat azonban nem megy végbe egyik napról a másikra. A Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat is hosszú távú programot készített a cél elérésére. Ennek gyökerei 1970-ig nyúlnak vissza, amikor megkezdték a betakarító adapterek gyártását. Ettől az időtől kezdve egyre növelték a gyártás részarányát és csökkentették a gazdaságtalan, vagy kevéssé gazdaságos termékek számát. Ezt jól példázza egy adat: 1970. és 1978. között csaknem tízszeresére nőtt a dinamikus fejlesztésre érdemes mezőgazdasági gépgyártás! A jövő érdekében 1975-től kezdve a gyártás során felhalmozott tapasztalatok közül mind többet és mind tudatosabban hasznosítottak. Ennek is köszönhető, hogy 1977-ben a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat is bekapcsolódhatott abba a KGST- célprogramba, mely a mező- gazdasági gépgyártás fejlesztését tűzte ki célul. Ebben a MEZŐGÉP-re a szoros, szemes és silókukoricaadapterek gyártása és fejlesztése jutott, szoros együttműködésben az alapgépeket előállító szovjet, NDK, lengyel és csehszlovák mező- gazdasági gépgyártókkal. Mindezek mellett ugyan ebben az évben megújították a licenc-szerződést a Claas- céggel. Már a KGST-célprogram és a Claas-kooperáció is tág teret adott a fejlődésre és hosszú távra biztosította volna a MEZŐGÉP gyártmányainak piacát, de a vállalat vezetőiben volt annyi előrelátás, hogy nem elégedtek meg ezzel a sikerrel. A prognózisok ugyanis azt jósolták, hogy a 80-as és a 90-es években egyre fokozódik az érdeklődés a silóku- korica-betakarító adapterek iránta Ezért kötöttek licenc- és kooperációs szerződést egy USA—francia világcéggel, a nálunk is jól ismert Hesston- nal. E megállapodás eredményeként tavaly már 550 silókukorica adapter készült a MEZŐGÉP-nél és ez lehetővé tette, hogy" a tőkés exportot az 1977-es 41,7 millió forintról 73,5 millió forintra növeljék egy év alatt. Korszerűség és „korszerűség” A fejlődés tehát egyértelmű, de nem ellentmondásmentes. A vállalat termékei mindenütt keresettek, sorozatnagyság tekintetében is élen járnak Európában, de a gyártás technikai színvonaláról mindez messze nem mondható el. A hatékonysági mutatókban „korábbi önmagukhoz” mérten dinamikus és nagyarányú a fejlődés, de a nemzetközi összehasonlításban már nem ilyen megnyugtató a helyzet. Az alapprobléma az, hogy nemzetközileg elismert konstrukciójú és minőségű termékeket viszonylag elmaradt szintű technikával gyártanak. Ez az ellentmondás már ma is a fejlődés egyik gátló tényezője és a jövőben még- inkább azzá válhat. A sikeres termékszerkezet-váltás után tehát sort kell keríteni a technikai, technológiai szerkezetváltásra is. Erre vonatkozólag is elkészültek már a tervek a MEZŐGÉP-nél. Az V. ötéves terv elején kidolgoztak egy 15 éves vállalati koncepciót, mely kiterjedt az üzem- és munkaszervezésre, és a szükséges rekonstrukciókra. A vállalat hét termelőegységben állítja elő termékeit és ezek profilját is hosszú távra meghatározták. Sze- meskukorica-betakarító adaptert az orosházi, mezőkovácsházi gyárak és a két- egyházi, gyulai gyáregységek készítenék. A silókukorica adaptergyártás a békéscsabai és a békési gyárak, valamint a mezőberényi és részben a gyulai gyáregységek feladata lesz. Ez a profilkialakítás jórészt már befejeződött, a végső célt pedig 1980-ban érik el, amikor is abbahagyják a kisgép- és alkatrészgyártást. Eközben folyamatosan építőszekrényelvre térnek át, hogy a különböző gyártmányoknál a lehető legtöbb azonos alkatrészt használhassák fel. Ez a hosszú távú koncepció természetesen műszaki rekonstrukciós elképzeléseket is tartalmaz, hogy feloldhassák a már említett ellentmondásokat. Viszonylag nem nagy összeggel — másfél- milliárd forinttal — kívánják korszerűvé tenni 15 év alatt a vállalat műszaki színvonalát. Ebből az összegből 180 millió forintot ebben az ötéves tervidőszakban mór jórészt elköltötték, a többi — ha az ország gazdasági helyzete engedi — a VI. és VII. tervidőszak feladata lesz. A feladat tehát hosszú évekre előre világos a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalatnál és a kitűzött cél is elérhető. Ezt nyugodtan mondhatjuk, mert már napjainkra kialakult a vállalatnál egy olyan termékszerkezet, melyre érdemes a fejlesztési és piaci munkára koncentrálni... Gyártmányaik minden piacon gazdaságosan értékesíthetők és a kísérleti üzemben már készülnek, sőt elkészültek a maiaknál is jobb betakarító adapterek. A legfontosabb feltételek tehát már rendelkezésre állnak a fejlődéshez, és hogy eddig is jól használták ki a lehetőségeket, nyilván a jövőben sem lesz baj ezzel. Lányai László Csabai bútorok Moszkvába A csaknem 30 esztendős múltra visszatekintő Békéscsabai Bútoripari Szövetkezet több mint másfél évtizede exportra is gyártja termékeit. Fennállásuk óta — export terén — a legjobb esztendőt tavaly zárták, amelynek árbevétele meghaladja a 65 millió forintot, össztermékük mintegy 80 százaléka határainkon túl talál gazdára. Idei tervükben is hasonló exportarányt szeretnének tartani. Egyik jól ismert, külföldön is keresett bútoruk a „Csaba” garnitúra, amelyből az idén 250-et szállítanak szovjet megrendelésre. E terméküknél elmondható, hogy januártól gazdaságosabbá vált előállításuk. A szocialista exportból 56 millió forintos árbevételt értek el, idén pedig 42 millió forintot szeretnének teljesíteni. Ez érthető, hiszen idén megduplázódik a Hollandiának szállítandó rusztikus tölgybútorok mennyisége, vagyis a tavalyi 9 millió forintos árbevétellel szemben az idén e tevékenységükkel 18 millió forintos árbevételt szeretnének elérni. Egyébként e tevékenységük a legnyereségesebb. A közelgő moszkvai olimpia feladta a leckét számukra a közelmúltban. Február közepén az ARTEX, illetve az olimpiai bizottság szakemberei a versenytárgyalás után a csabai bútoripariaknak adott megrendelést. Mintegy 15 millió forint értékben szállítanak különböző stilizált bútorokat az olimpiai faluba. így például mintegy 730 ágyat, bőröndtartókat, éjjeliszekrényeket, íróasztalokat és sorolhatnánk tovább. Külön érdekessége, hogy a megtermett sportolókra való tekintettel, extra méretű, vagyis 2 méternél hosszabb ágyakat gyártanak. Elképzeléseik szerint szemptemberben kezdik e termékek előállítását, s november 15-ig azoknak meg kell érkezniük Moszkvába. A belkereskedelem számára ez évben 20 millió forint értékben kívánnak szállítani a jól ismert Aida és Napsugár típusú lakószobákból avagy szekrénysorokból, s idén egy új termékkel is jelentkeznek a hazai piacon, amelyet a harmadik negyedévben kezdenek gyártani. Az elmúlt évi tevékenységük során csaknem 5,5 millió forintos nyereséget mutathattak fel. Erre az esztendőre ennél többet szeretnének elérni. Mint ismeretes, a korábbi években megcsappant a szövetkezet dolgozóinak száma, de az átszervezésekkel, a bérszínvonal tavalyi jelentős — 8 százalékos — növekedésével az utóbbi évben a létszám stabilizálódott. Ma már 34 ezer forint a bérszínvonal. Amint azt a szövetkezet vezetői mondották, az elmúlt esztendő egyik legnagyobb fegyverténye volt az átszervezés és a munkafegyelem megszilárdítása. Az idei évben ezt tovább kívánják erősíteni, mindinkább előtérbe kerül a hatékonyság,' s a minőség kérdése is. Természetesen emellett a munkakörülményeket és feltételeit is tovább kívánják javítani. Ennek egyik szép példája: ott- jártunkkor tapasztalhattuk, hogy befejezéséhez közeledik az orvosi rendelő kialakítása, amely az elképzelések szerint április elejétől — kezdetben heti 2 • alkalommal — fog működni. — jávor — Gyepgazdálkodás Békés megyében A szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztésében fontos tényezővé vált az intenzív gyepgazdálkodás megteremtése megyénkben is. A növénytermesztés általános fejlődésétől eltérően a gyepterületek hozamai igen kis mértékben növekedtek az elmúlt három évtized folyamán. Igaz Békés megyében ,a gyepek 90 százaléka kedvezőtlen talajon — ebből 70 százalék sziken fekszik —, de a korábbi évek alacsony termésátlagai a termesztés- technika és a hasznosítás hiányosságaiból is következtek. így a kialakult helytelen szemléletnek volt tulajdonítható, hogy a gyepgazdálkodáshoz nem teremtették meg a szükséges feltételeket a táplálóanyag-gazdálkodásban, vízgazdálkodásban, a legeltetéstechnikában. <iV A megye összes természetes gyepterülete a mezőgazdasági területnek 10,3 százaléka. A gyepterületek termésátlaga 1976-ban 14,7 mázsa volt hektáranként. Hozzá kellett látni a gyepgazdálkodás korszerűsítéséhez, fejlesztéséhez és a feltételek megteremtésével egy időben a korábban kialakult szemlélet megváltoztatásához. A gyepgazdálkodás előnyeit ugyanis csak akkor kamatoztathatjuk, ha azt önálló üzemágként a szántóföldi növénytermesztés mintájára előre meghatározott fejlesztési terv alapján szervezik meg. 1977-ben valamennyi mezőgazdasági nagyüzem középtávú fejlesztési tervet készített a gyepterületek karbantartási, telepítési, felújítási, műtrágyázási, öntözési és legelőhasználati munkáinak fejlesztésére, melynek alapján összeállításra és kiadásra került a megye gyepgazdálkodásának középtávú fejlesztési tanulmányterve. A tanulmányterv összeállításában a szarvasi Öntözési Kutató Intézet gyeposztályának munkatársai, valamint az Állattenyésztési Felügyelőség takarmányozási és termelésfejlesztési osztálya működött közre. A szarvasi főiskola tanárai, az ÖKI kutatói és az e témában munkálkodó szakemberek szaktanácsadó tevékenysége is hozzájárult ahhoz a szemléletváltozáshoz, amely az üzemi vezetők gyepgazdálkodással kapcsolatos munkájában jelenleg már tapasztalható. Mérhető eredményei is vannak ennek a változásnak. Míg 1976-ban a gyepterületek termésátlaga 14,7 mázsa volt hektáranként — 1978-ban 18,8 mázsán emelkedett. Ez a növekedés 27 százalékos. Ezzel párhuzamosan fejlődött — a szarvasmarha-állomány szintentartása mellett — a juhállomány létszáma is. 1976-ban a nagyüzemi gazdaságok összesen 130 ezer juhot tartottak, 1978-ban viszont 166 ezret. A nagyüzemi juhlétszám 2 év alatt 28 százalékkal nőtt. Meg kell említeni, hogy ezen eredményeket kedvezően segítette a kiváló bárányszaporulat is, ugyanis 1976—77. években a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a 100 átlagos anyára jutó szaporulat elérte a 130-at. & A táplálóanyag-gazdálkodás területén előrelépést és kedvező lehetőséget hozott az ÁTB. 1977. november 9-i határozata, melynek értelmében 57 mezőgazdasági nagyüzem igényelt és használt fel 87 ezer 645 mázsa mész- ammonsalétrom műtrágyát. 1978. évben a ténylegésen műtrágyázott terület a megye összes gyepterületének 52 százaléka volt — 1 hektár műtrágyázott területre 149 kilogramm vegyes műtrágya hatóanyag jutott. 1976-ban a legeltetésre használt területeken 89 villanykarám berendezés üzemelt, 1978-ban viszont már 113-at alkalmaztak a mezőgazdasági nagyüzemek. A gyepterületeken alkalmazott legeltetéstechnikai eljárások elterjedése, területi növekedése kedvezően fejlődik. Megyénkben a háztáji és kisegítő gazdaságok állatállományának legeltetése, 29 termelőszövetkezet szervezésében 4492 hektár területen valósult meg. Ebből 60 hektár öntött legelőterület volt. A gyepgazdálkodás fejlesztését előirányzó és a megvalósítást jelentősen segítő állami támogatási rendszerben megyénkben az utóbbi három évben 5372 hektár területen telepítettek gyepet, illetve újítottak fel a termelő- szövetkezetek, 1753 hektáron az állami gazdaságok. Jelentősen változott az ősgyepeken és a szántókon az új telepítés aránya. 1977-ben csupán egynegyede volt az ősgyepek az új gyeptelepítés a szántóföldön telepítettnek, 1978-ban már az ősgyepen történt telepítés területe volt nagyobb. $ Külön gond, hogy az üzemekben a gyepterületek hozamának nyilvántartása nem egységes. Pedig a gyepgazdálkodás tényleges helyzetének megítéléséhez olyan nyilvántartási rendszernek kell kapcsolódni, amely az elért eredményeket valóságosan tükrözi vissza és követi nyomon. Ennek elősegítésére a múlt évben minden jelentősebb gyepterülettel rendelkező üzemnek legeltetési naplót küldtünk, hogy egységes formában vezessék és tartsák nyilván a gyepterületek hozamait. A szálas takarmányok művelési ég betakarítási munkáinak szervezésekor a gyepgazdálkodás fokozódó igényét a későbbiekben jobban figyelembe kell venni, mert a nem időben betakarított termés az ágazat jövedelmezőségét rontja. A gyep termésének betakarítása csak az ágazat megfelelő szintű gépesítésével valósítható meg. A megye gyepgazdálkodásában ez idő szerint szemléletváltozás, pozitív fejlődés tapasztalható, de még tartós erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy felzárkózzon ,a többi növénytermesztési ágazat mellé. Hunyadvári Árpád, megyei gyepgazdálkodási felügyelő METÁF, Békéscsaba Amerikai megrendelésre készülnek a silókukorica adapterek Békéscsabán Fotó: Veress Erw
