Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-04 / 53. szám

Jr NÉPÚJSÁG 1979. március 4., vasárnap v * „...a rák gyógyítható!...” BESZÉLGETÉS w ECKHARDT SÁNDOR V fABlf Af AU ONKOLÓGUSSAL 0£lCIVCfcCOp szűrés, gyógyítás, kutatás A közelmúltban mutatta be a Magyar Televízió három részből álló riportfüzérét a rákról. A filmsorozat hatását most még nem lehet lemérni. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a munkahelyeken kialakult, és azóta is fel-feléledő viták. Kétségtelen viszont, hogy társadalmunk nagy része igényelte a szembesítést korunk egyik legveszedelmesebb betegségével, a rákkal. Ugyanakkor a film — korlátozott lehetősége folytán — a nézőnek nem adhatott több gyakor­latias kérdésre választ. Mintegy kiegészítésként, egy 1978. októberében folytatott beszélgetés részletét közöljük most. Beszélgetőpartnerünk dr. Eckhardt Sándor professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató-főorvosa, a daganat- gyógyítás-kutatás nemzetközileg elismert tekintélye. — Mikor volt Magyaror­szágon az első rákszűrés, hogyan változott azóta szer­vezési formáiban? — Első ízben 1948-ban tartottak rákszűrést Ma­gyarországon. Az egyik ilyen hely pl. az Anya- és Cse­csemővédő Intézet nővédel­mi rendelése volt. Aztán 1952-ben sorra alakultak az onkológiai gondozók. , A szervezésben három fá­zist figyelhettünk meg. Az elsőben a szűrést az onkoló­giai hálózat végezte el. A másodikban, a módszere^ el­terjedése révén a daganat­szűrés mindjobban beépült a betegek általános ellátásába. Bekapcsolódtak a munkába a kórházak, rendelőintéze­tek. A harmadik fázisban a szűrés szervezése lényegesen módosult. Az Országos Szü­lészeti és Nőgyógyászati In­tézettel közös módszertani levélben (1976) kötelezővé tettük a kolposzkópos, vala­mint a szövettani vizsgálatok alkalmazását. — A betegek nagy része olyankor kerül orvoshoz, amikor már a daganat az egész szervezetben szétter­jedt, ún. áttétek, keletkeztek. Érthető tehát, hogy minden klinikai kutatási program célul tűzi magának a daga­natos betegség tünetmentes szakaszban való felismerését. Milyen tudományos előzmé­nye volt a tömegszűrés megkezdésének? — Bebizonyosodott, hogy a citodiagnosztika alkalmas olyan betegségek felkutatá­sára, melyek talaján daganat képződhet. Ezeket nevezzük praecancerosisoknak, magya­rul : veszélybetegségeknek. A tömegszűrés személyi feltételeinek biztosítására 1972-ben az Onkopathológiai Kutatóban citológusiskolát indítottunk. A végzett, orvossegédi színvonalú asszisztensek al­kalmasak ,a rutinszerű ke­netvizsgálatok elvégzésére, azok értékelésére, leletezésé­re. Szükség esetén az orvos­citológusok segítségét is igénybe veszik. A várt eredmények nem maradtak el: 1977-ig ötszö­rösére nőtt azon méhnyak­rákos betegek száma, akik­nek daganatát már egészen a kezdetén, illetve az első stádiumban fedeztük fel. A betegségnek ebben a szaka­szában, a beteg teljesen gyógyítható! Arra törekszünk, hogy mindkét nemnél és egyre több szervre alkalmazzuk az előszűréseket. E programunk megvalósításának az ütem­tervét is elkészítettük. Elő­ször is el kell érnünk a ve­szélyeztetett korú nők há­rom, illetve később kétéven­kénti szűrését. Ezzel egy­idejűleg meg kell szervezni általánosságban a szájüregi, légúti daganatok, valamint a égbélkarcinómák korai fel­kutatását, férfiaknál külön a prosztata daganatokét. is. Mindkét nemnél külön gon­dot kell fordítani a bőr da­ganatainak korai felismeré­sére. A harmadik szakaszban a 40—60 éves korú lakosság teljes átvizsgálása válik le­hetővé, függetlenül .attól, hogy vannak-e panaszaik vagy sem, beleértve a belső szerveket is. Ezek az „onkológiai baj­megállapító részlegek” az ország adott helyeire telepít­ve látnák el feladataikat a rendelkezésükre álló műsze­rekkel és vizsgáló személy­zettel. — Az állatoknál a daga­natok fajspecifikusak. A ha­laknál a bélcsatorna, a két- éltűeknél a mirigyek, az egérnél az emlő, a szarvas- marhánál a szem vagy szin­tén a mirigyek, a lónál az orrüreg betegszik meg daga­natosán. Ez a tény összefüg­gésben lehet az egyes fajok törzsfán elfoglalt helyével? — Az evolúció következ­ményei kétségtelenek. Bo­nyolultabb szervezetekben nagyobb a „kisiklás” lehe­tősége. Az emberi dagana­toknak az érzékenysége igen különböző az említett állato­kon (és általában az állato­kon) kipróbálj szerekre. Ezért az utóbbi 10 évben olyan szereket próbálunk előállítani, amelyek daganat­specifikusak. De még nagyon sok a tennivalónk. Az em­ber szervezetében kb. 140- féle daganat fordulhat elő. Közülük csupán 5 gyógyít­ható gyógyszeresen, és az élet meghosszabbítására is mindössze 30 áll az orvostu­domány rendelkezésére. E téren évente 2—3 százalékos ,a javulás. Tehát nagyon kis­mérvű. Ez magyarázza a gyógyításban alkalmazott módszereket is. Gyógyszerkutató munkánk fontos feladata volt, és ma­rad is, hogy gyors eljárás segítségével kipróbáljuk a rendelkezésünkre álló vegyü- leteket pl. kínai hörcsögökön vagy daganattenyészeten. Újabban (aspirációs mód­szerrel) emberi daganatsejte­ket is sikeresen tenyésztünk. — A kutató munka az Onkopathológiai Intézetben folyik. 1954-ben alakult, és azóta az Onkológiai Intézet keretében működik, akár­csak a járóbeteg-részleg. Milyen feladatokat láj el? — Az Onkopathológiai Kutató Intézetben két irány­ban folyik a munka. Egy­részt a daganatok, illetve ve­szélybetegségeik klinikai és experimentális vizsgálatával foglalkozunk, másrészt a da­ganatellenes, főleg állatkí­sérletes gyógyszerkutatással, a vegyi anyagok kipróbálá­sával. E téren különösén je­lentékeny eredményeink születtek. Innen került ki az első hatékony daganatelle­nes szer, a Degranol, majd ezt követően az Elobromol, a Lykurin, a Vincristin, a Zytostop és még mondhat­nék kettőt-hármat. — Hogyan történik e sze­rek kipróbálása? — Először pl. egy érzékeny egértumoron figyeljük meg a vegyületnek azt a hatását, amelyet a daganat növeke­dése elíen fejt ki, és tanul­mányozzuk az állat élettar­tamnövekedésre tett hatását is. Ha legalább 50 százalék­ban gátolja a daganat növe­kedését, vagy az élet meg­hosszabbodását vonja maga után, akkor további vizsgá­latokat végzünk vele. Na­gyobb számú, különböző, más-más daganatos állattal. — A KGST rákkutatási egyezménye alapján Ma­gyarország (közvetlenül az Országos Onkológiai Intézet) irányítja a gyógyszerkuta­tást. Munkatársai közül, a Nemzetközi Rákunió ösz­töndíjasaként többen dolgoz­tak külföldi kutatóintéze­tekben (pl. Fleischmann Ta­más, Lapis Károly, Pálfi István, Sugár János). Az el­múlt évek kitartó munkájá­val a magyar onkológusok megbecsülést, elismerést vívtak ki nemcsak maguk­nak, hanem az egész hazai tudománynak ... Némi ün­neprontásként, beszéljünk végezetül a gondokról is, és arról, hogy miben terveznek változtatásokat. — Aggasztó az az értel­metlen félelem, elzárkózás, amelyet a daganatos beteg­ségekkel szemben tapasztal­hatunk. Pedig, ha idejében lépünk közbe, a fák gyógyít­ható! Akadályozza a diagnoszti­kai és gyógyító munkát, hogy nincs elég devizánk, és képtelenek vagyunk nagyon fontos műszereket megvásá­rolni ... Az intézet az évek során szűk lett, egyre ke­vésbé tudunk megfelelni a korszerű követelményeknek. Államunk előrelátásának kö­szönhető, hogy erről komo­lyan beszélgettünk, és a jö­vőre vonatkozó kilátásaink kedvezőek. Magyarországon általában megoldatlan az idős embe­rek szociális elhelyezése, el­látása. Ez alól nem kivéte­lek a daganatos betegek sem. Ebből ered egyik legna­gyobb gondunk, hogy lekö­tik az aktív ágyak jelentős részét, amelyeken másokat gyógyíthatnánk, míg rend­szerint az időskori dagana­tokkal érdemben nem tu­dunk mit kezdeni. A kérdés másik részére a következőket válaszolhatom. Szeretnénk a továbbiakban is mindent megtenni annak érdekében, hogy gyógyítsuk a gyógyíthatok Ehhez még jobban hasznosítanunk kell azokat a lehetőségeket, ame­lyek a gyógyításban eddig is a rendelkezésünkre álltak. Fejlesztjük a klinikai ku­tatást is. Azt a teret, amely­ben dolgozunk, emberköz­pontúvá akarjuk tenni. Tö­rekszünk az elmélet és a gyakorlat közelítésére. Idejét múlta az a szemlélet, hogy — Magyar Imre professzort idézném — van emberorvos és van egérorvos. Ezért is egyesült az Onkolopatholó- giai Kutató Intézet a klini­kával. A beteg ágya mellől kell elindulnunk, innen kell a felmerülő kérdések nyo­mába szegődnünk! — Köszönöm a beszélge­tést. Kert — háztáji Nagy érték a méz Jelentős támogatás méhészeknek Napjainkban negyvenezren méhészkednek hazánkban. Vannak, akik főfoglalkozás­ként, mások kedvtelésből tar­tanak méheket. Vasutas, gyá­ri munkás, iskolaigazgató ugyanúgy megtalálható sora­ikban, mint az orvos, a ke­reskedelmi dolgozó és a ter­melőszövetkezeti tag. A méh­családok száma meghaladja a 600 ezret. Kedvezmények Az elmúlt két év kedve­zőtlen időjárása, az idei szo­katlanul kemény tél igen megviselte a méhállományt, próbára tette a méheket, mé­hészeket egyaránt. A Hun- garonektár, az Országos Mé­hészeti Szövetkezeti Közös Vállalat javaslatára a Pénz­ügyminisztérium mérlegelte a nehézségeket. A méhcsaládok kedvező átteleltetésének se­gítésére cukorkedvezmény­ben részesítették a méhésze­ket : a méhészek normál cuk­rot kaptak,, illetve kapnak 10 forintos egységáron. A méhészetek fejlesztésére és korszerűsítésére, illetve a méhcsaládok megerősítésére 1977—78-ban az OTP és a takarékszövetkezetek ötéves törlesztésre, évi 2 százalékos kamatra, több mint 100 mil­lió forint kölcsönt folyósítot­tak a méhészeknek. A ka­matkülönbözetet — 6 száza­lékot — a Hungaronektár vállalta magára. A termelés sokirányú tá­mogatása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a két egymást követő kedve­zőtlen év ellenére a méhál- lomány nem csökkent és ’a méhcsaládok megfelelő éle­lemkészlettel teleltek át. Ez az idei esztendő várható jó termelésének fontos előfelté­tele. Keresett exportcikk a méz. Tavaly mézből — amelyet a Monimpex Külkereskedelmi Vállalat értékesít — 8 mil­lió dollár bevétel szárma­zott. Az idei évre 9 millió­ra tervezik növelni a bevé­telt. A méhészek jó szakmai felkészültségét mutatja, hogy az egy méhcsaládra jutó áru­termelés — az európai or­szágok között — nálunk a legnagyobb. Emelik a felvásárlási árat Ha a kiskerttulajdonosok­nak csupán egy százaléka lé­tesítene négy—ötcsaládos Február 26-án jelent meg a nemzetközi gyermekév 3 bélyegből álló sorozata egyenként 1,— Ft névérték­ben. A bélyegeket Kass János tervrajza alapján Kass János grafikusművész tervezte és a Pénzjegynyomdában készült négyszínű ofszetnyomással. Megjelent 393 300 fogazott és 9 900 vágott példányban. A bélyegek színes figurái kis­iskolások rajzait utánozzák. Bemutatják a tarka réten, a méhészetet, ezzel 80—100 ezer méhcsaláddal szaporíthatnák a jelenlegi állományt. Sze­rencsés esetben — jó időjá­rási viszonyok mellett — még a helybeni méhészke­déssel is 5—10 kiló mézet lehet nyerni családonként. A termelők anyagi érde­keltségének fokozása érdeké­ben — az idén egy forinttal felemelték — az akácméz felvásárlási árát. A június 15-ig átadott virágporért ki­lónként 75 forint helyett 95 forintot fizetnek. Az ezt kö­vető időszakban a felvásár­lási ár változatlan. Többet fizetnek 10 forinttal a viasz kilójáért is. Mézből, méhvi­aszból, virágporból, méh- szurokból — minden meny- nyiséget átvesznek. Segítik a vándoroltatást A Volán Tröszt az idén is fuvarengedménnyel, a Hun­garonektár pedig további szállítási kedvezménnyel se­gíti majd a vándoroltatást, amelyre időben megkezdik a felkészülést. Az ÁFÉSZ-ek önköltségi áron adnak ter­melőeszközöket (egyebek kö­Az utóbbi években mind­jobban elterjedtek a nagy pontosságú, kontrasztos, ibo­lyántúli sugárzóval felszerelt és így különlegesen jól át­tekinthető színes képet mu­tató fénymikroszkópok. Fel­merült az az igény is, hogy a mikroszkópokkal ne csak megtekinthetők legyenek az egyes preparátumok, tár­gyak, hanem azok biológiai fejlődése, változása, olvadá­sa vagy dermedése fotográ­fiai úton is követhető és rög­zíthető legyen. Ez alapvető­en elősegíti a vizsgált eljá­rás dokumentálását és más kísérletekkel, eljárásokkal való objektív összehasonlítá­sát. A természetes világítás a mikroszkópi felvételek ké­szítéséhez elégtelen. Az iz­zólámpás megvilágítás kon­centrált fénysugarai pedig sokszor olyan hőt fejleszte­nek, amely káros a prepará­tumra. Mindamellett mind a természetes, mind az izzó­lámpás világítással viszony­lag hosszú expozíciós időre természeti környezetben ját­szó gyerekeket, akik a szülői szeretetet élvezik. A sorozat harmadik bélyegén látjuk az egymás kezét fogó fiatalo­kat, ezek a nemzetközi ba­rátságot mutatják be. A há­rom értékes sorozatot itt mu­tatjuk be. A nemzetközi gyermekévről igen sok or­szág postája emlékezik meg, többek között Dánia, Jugosz­lávia. Ausztria, Svédország, zött kaptárt) a méhészeknek. Egyre több mezőgazdasági nagyüzem köt szerződést al­máskertje, maglucernája, napraforgója, repcéje meg- porzására a szakcsoportok­kal. A gazdaságok térítés nélkül szállítják a méheket és fizetnek is a méhek igénybevételéért. Felmérések szerint a méhek végezte megporzás több mint 90 me­zőgazdasági növény termesz­tésénél nélkülözhetetlen. Világhírű méztermelésünk alapja: hazánk gazdag aká­cosai. Több akácfaerdőnk van, mint valamennyi euró­pai országnak együttvéve. Az idei tavaszon mintegy 300 ezer hektár akácerdő és 400 ezer hektárnyi egyéb méze­lő terület várja a szorgal­mas méheket. A hazai méztermelés 60— 70 százalékát az akácméz ad­ja. Jellegzetessége, hogy éve­kig folyékony marad, szép világos színű és nem kris­tályosodik. Az akácméz ér­tékét növeli, hogy mivel az erdőket nem kell vegyszerez- ni a növényi kártevők ellen — ebbe a mézbe nem kerül­het az emberi szervezetre ká­ros vegyszer. Szente Erzsébet volt szükség, és ez a képek elmozdulás okozta életlensé­gét vonta maga után. E ne­hézségeken azáltal lettek úr­rá, hogy olyan kis méretű villanófény-berendezést konstruáltak, amely a mik­roszkópba beépíthető, és fé­nyét az optikai útba beil­lesztve sugározza a vizsgált tárgyra. E „mikroblitz” ké­szülékkel már megoldható a mikrovilágban élő és mozgó tárgyak, kristályok növeke­désének, átalakulásának tet­szés szerinti mozgásszaka­szokban való lefényképezése. A beépített villanófény meg­világítási ideje kb 1 ezred másodperc, ami elegendő ahhoz, hogy 0,001 milliméter nagyságrendű részleteket megörökíthetővé tegyen. A villanások — tehát az egyes felvételek is — kb. 3 má­sodpercenként követhetik egymást. Ennél nagyobb fel­bontóképességet nem is vár­nak el a fénymikroszkópok­tól, annál inkább a más el­ven működő elektronmik­roszkópoktól. Bulgária, Csehszlovákia, az NDK, az USA és még szá­mos állam. Bizonyos, hogy egy év múlva gazdag és szép motívumgyűjtemény állít­ható össze a gyermekév al­kalmából megjelent bélye­gekből, futott levelekből és egyéb filatelista dokumentu­mokból. Március 31-én adják ki az ifjúsági bélyeget, mely a közművelődés fontosságát népszerűsíti szoborreproduk­cióval. A bélyeg névértéke 3,— Ft plusz 1.50 Ft, ennek a fotóját legközelebb mutat­juk be. Vas Tibor „Mindentudó” mikroszkóp Filatéliai hírek Zana Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents