Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-31 / 76. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. MÁRCIUS 31., SZOMBAT Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 76. SZÄM BÉKÉS JVIEGYEI Elismerés a társadalmi munkáért Araczki János, Békéscsaba tanácselnöke veszi át a kitünte­tést Csepregi Páltól Fotó: Béla Ottó A változékony időjárás lassítja a tavaszi munkákat Változó sikerrel vetik a cukorrépát Tegnap, pénteken délelőtt Békéscsabán, a megyei ta­nács vb-termében értékelték és jutalmazták az elmúlt évi településfejlesztő társadalmi munkát. Részt vett az ülésen a Hazafias Népfront, az SZMT és a KISZ megyei bi­zottságának képviselője. Az elmúlt évi társadalmi munkát Osepregi Pál, a me­gyei tanács elnökhelyettese méltatta. Megállapította, hogy az elmúlt évi település- fejlesztő társadalmi munka jelentős eredményeket hozott a gazdasági feladatok teljesí­tésében, jól segítette a kü­lönböző településtípusok ará­nyos fejlesztését és javította az alapellátást. Békés megyé­ben jelentős hagyományai vannak e munkának. Széles tömegeket mozgósítva ked­vező politikai hatást gyako­rolt szocialista társadalmunk fejlesztésére, segíti alapvető politikai és gazdasági célja­ink megvalósítását. Jólesően állapította meg, hogy me­gyénkben évről évre növek­szik a társadalmi munka ér­téke. 1975-ben megyénk la­kossága 78 millió forint ér­tékű társadalmi munkát tel­jesített, ami egy lakosra szá­mítva 177 forintnak felel meg. Ez az összeg az elmúlt évben 146,5 millió forint volt, egy lakosra 339 forint jutott. Ebből az összegből beruhá­zásra 45, felújításra 25, kar­bantartásra 76 millió forintot fordítottak. A társadalmi munkában 234 ezren vettek részt és 4,5 millió órát dol­goztak. Elmondotta, hogy tovább gazdagodott a társadalmi munka értéke összetételében és tartalmában is. Gyermek- jóléti intézmények segítői lettek a vállalati, szövetke­zeti kollektívák, amelyek ma az óvodák, bölcsődék kar­bantartásai mellett vállal­ják azok játszótereinek ki­alakítását is. Befejezésül hangsúlyozta: „hiszem, hogy a szocialista társadalmunk építését, helyi problémák megoldását a jövőben is vál­lalni fogja a lakosság. Éppen ezért e helyről is kérem Önö­ket, hogy a sikeres társadal- mimunka-tervezés érdekében legyenek szószólói törekvése­inknek és további feladata­inknak” — fordult a jelen­levőkhöz, akik településük fejlesztésében kiemelkedő eredményeket értek el, és akik ezért átvették a „Tele­pülésfejlesztő társadalmi munkáért, Békés megye” ki­tüntető érmet. Ezt kapta dr. Takács Lajos, a Körösvidé­ki Vízügyi Igazgatóság igaz­gatója, Araczki János, a bé­késcsabai Városi Tanács el­nöke, Mocskonyi István, a füzesgyarmati általános is­kola igazgatója, a HNF he­lyi titkára, Kutyik Mátyás, a szeghalmi járási hivatal el­nöke, Szabó Györgyné, a szeghalmi nagyközségi KISZ- bizottság titkára, dr. Muhari Dezső, a dombiratosi Közsé­gi Tanács elnökhelyettese, a HNF helyi elnöke, Kaczkó Mihály, a nagyszénási Köz­ségi Tanács elnöke, Vári Jó­zsef, a pusztaföldvári Közsé­gi Tanács elnöke, Mátyási János, a Sarkadi Cukorgyár igazgatója, és Netye János, Méhkerék vb-titkára. A városok közötti rangsor­ban Gyula, a nagyközségek között Füzesgyarmat, a köz­ségek kategóriájában Méhke­rék végzett az első helyen. Ezekben a napokban or­szágszerte — természetesen ahol lehet — nagy lendülettel folynak a földeken a tavaszi munkák. Mindez Békés me­gyére nem mondható el egy­értelműen. Az időszerű ten­nivalók szerepeltek a megyei szervezési bizottság tegnapi, pénteki ülésének napirend­jén, amelyen többek között részt vett dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános el­nökhelyettese is. Bevezető­ben Murányi Miklós, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője tájékoztatta a jelen­levőket a tavaszi munkák helyzetéről. Az elmúlt hetek változé­kony időjárása megnehezí­tette, lassította, sok helyen pedig szinte lehetetlenné tet­te a földeken a munkát. A fagyok és a belvizek nyomán eddig mintegy 14 ezer 500 hektáron pusztult ki az őszi búza, s 730 hektáron az őszi árpa. A tavaszi fővetésűek területének 44 százalékán juttatták földbe a növények magvait. Csaknem vala­mennyi gazdaságnak leszál­lították a vetőmagvakat, a megyében az igényelt meny- nyiség 90 százaléka már a helyszínen várja a felhasz­nálást. A Dél-Békés megyei Te­rületi Tsz-szövetség taggaz­daságai együttesen 39 ezer hektár őszi búzát vetettek, s ebből csaknem 4000 hektár kipusztult, helyére majd ku­koricát vetnek. A kalászo­sok fejtrágyázását csaknem mindenhol befejezték, a ma­gasabb részeken gazdálkodó szövetkezetekben megkezdték a tavasziak vetését. A tsz- szövetséghez tartozó mező- gazdasági üzemek az idén 5000 hektáron termesztenek zöldborsót és 6380 hektáron cukorrépát, s mintegy 55 000 hektáron vetnek majd kuko­ricát. A zöldborsónak a fe­lét, a cukorrépának pedig 8-9 százalékát vetették el. A Körösök Vidéke Terü­leti Tsz-szövetség üzemei az ősszel 74 ezer 600 hektáron vetettek búzát, ebből 6000 hektáron kipusztult, további 10 000 hektár szorul felülve- tésre. A 2570 hektár őszi ár­pából 300 hektárnyit vitt el a víz. A tavaszi vetésben a kedvezőtlen időjárás és talaj- viszonyok miatt némi lemara­dás tapasztalható. A 3500 hek­tár tavaszi árpának alig a felét vetették el, a 4800 hek­tár cukorrépából 1300 hek­táron juttatták földbe a nö­vény magvait. Az eredetileg tervezett 33 ezer hektár ku­korica vetésterülete a kalá­szosok kipusztulása miatt növekszik. A sarkadi és a Mezőhegye- si Cukorgyár körzetében az üzemek váltakozó sikerrel vetik a cukorrépát. Igen jól haladnak a munkákkal a Hidasháti Állami Gazdaság­ban, a muronyi Lenin, a kétsopronyi Rákóczi, és a kamuti Béke Tsz-ben. Ezzel szemben viszont mintegy 30 közös gazdaságban nem tud­ták megkezdeni a cukorrépa vetését. Az operatív bizottság fel­hívta a gazdaságok figyel­mét a munkák jobb szerve­zésére, amennyiben az idő­járás kedvezőbbre fordul, akkor az ütem fokozására, ugyanis egyes üzemekben el- kényelmesedtek. Erre utal az is, hogy még néhány ezer hektár szántatlan, sok gaz­daságban a szántóföldi mun­kák minősége kifogásolható. — szekeres — A sok eső miatt nehezen járható földeken megfeszített munkával folyik a tavaszi vetés megyénkben is. Felvételünk a kétsopronyi Rákóczi Tsz-ben készült, ahol árpát vetnek Fotó: Demény Gyula A Gyulai Szabók Szövetkezetének idei célkitűzései között szerepel, hogy 40,5 millió forint termelési értéket állítanak elő, amelynek 95 százaléka a bérmunka. Ez a kötelezettség teszi fontossá, hogy a meo mind precízebben dolgozzon. Képünkön: az exportra szánt női ruhák végső ellenőrzése Fotó: Veress Erzsi Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Ta­nács törvényerejű rendeletet fogadott el, amely 1979. jú­lius 1-vel hatályba lépteti az új büntető törvénykönyvet, rendelkezik a szükségtelenné vált jogszabályok hatályon kívül helyezéséről, továbbá a törvénykönyv végrehajtásá­val és értelmezésével kap­csolatos más fontos rendel­kezéseket tartalmaz. Az új büntető törvény- könyv egyes rendelkezéseivel összhangban az Elnöki Ta­nács módosította a büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvényt. Figyelemmel a Magyar Tu­dományos Akadémia megnö­vekedett és kiszélesedett fel­adataira, az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel utó­lag szabályozta az Akadémia jogállását és hatáskörét. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi ágazat területi ál­lami irányításának fejleszté­se érdekében az Elnöki Ta­nács módosított néhány tör­(F oly tatás a 3. oldalon) Kitüntetési ünnepség a Barátság Házában Hazánk felszabadulásának közelgő 34. évfordulójáról ünnepségen emlékeztek meg pénteken Budapesten, a Ba­rátság Házában. Ábel László vezérőrnagy, a BM határőr­ség országos parancsnokának helyettese, az MSZBT Or­szágos Elnökségének tagja az évforduló jelentőségét mél­tatva szólt a hazánkat a Szovjetunióhoz fűző kapcso­latokról, népeink barátságá­nak erősödéséről. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az MSZBT elnöke har­minc szovjet állampolgárnak nyújtotta át a társaság leg­magasabb kitüntetését, az aranykoszorús jelvényt. Eb­ben a kitüntetésben részesült a magyar—szovjet barátság elmélyítése érdekében ki­emelkedően eredményes munkát végző V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete is. Az MSZBT aranykoszorús plakettjével tüntették ki a szovjet déli hadseregcsoport központi művészegyüttesét. A kitünte­tettek nevében V. Ny. Ver- jovkin-Rahalszkij altábor­nagy mondott köszönetét. Részt vett az ünnepségen Grósz Károly, az MSZMP KB osztályvezetője is. II nemzetközi együttműködés a SZOT napirendjén A magyar szakszervezetek a világ valamennyi szakszer­vezeti irányzatával keresik az együttműködés lehetséges formáit, igyekeznek bővíteni a már kiépült kapcsolatokat — mondotta Timmer József, a SZOT titkára, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa pénteki ülésén. A szakszer­vezetek a nemzetközi mun­kában is igyekeznek megsza­badulni a formális vonások­tól. A kapcsolatok bővülését nem a kölcsönösen látogató küldöttségek számán mérik, hanem azon, hogy e kapcso­latok mennyiben erősítik az együttműködést, valamint a szocialista, a kapitalista és a fejlődő országokban élő munkások szolidaritását. A nemzetközi szolidaritás a kapcsolatok egyik alappil­lére, fontos eszköze a nem­zetközi munkásosztály sike­res harcainak. A magyar szakszervezetek — lehetősé­geikhez mérten — a fejlődő országokban dolgozó munká­sokat az erkölcsi-politikai támogatáson kívül anyagilag is igyekeznek segíteni. Az idén első ízben, s ezután minden év május 1-én szoli­daritási bélyegek kibocsátá­sával is bővítik a fejlődő or­szágok szakszervezeteinek se­gítését szolgáló anyagi alapo­kat. A tanácsülés felhívta a magyar szervezett dolgozó­kat, hogy támogassák az ak­ciót. A tanácsülésen foglalkoz­tak a vietnami nép harcával is, s elítélik a nagyhatalmi ábrándokat kergető kínai ve­zetés katonai agresszióját.

Next

/
Thumbnails
Contents