Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG D MEGYEI PflRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TONÓCS LflPJfl 1979. MÁRCIUS 29., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM 74. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Ülést tartott az MSZMP KB A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. március 28-án Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta Gyenes And­rásnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a nemzetközi helyzetről, az MSZMP nemzetközi tevékenységé­ről szóló jelentést, és Németh Károlynak, a Központi Bi­zottság titkárának tájékoztatóját a belpolitikai élet egyes idő­szerű kérdéseiről. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Huszár István hazaérkezett Havannából Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tárgyalásokat folytatott Humberto Perez miniszter­elnök-helyettessel, a Kubai Köztársaság központi terv­bizottságának elnökével a két ország gazdasági együtt­működésének időszerű kér­déseiről. Huszár Istvánt fogadta Fi­del Castro, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának első titkára, a Kubai Köztársaság államta­nácsának elnöke, a minisz­tertanács elnöke. Kijelölték 130 település hosszú távú lakásépltkezési területeit is segítsék majd az új lakó­telepek. Sajnos már kevés a minden tekintetben gazdasá­gos építési terület, s mind több helyen igénybe kell venni mély fekvésű, koráb­ban mocsaras területeket vagy a dombvidékeken me- redekebb lejtőket is, ezek a kedvezőtlen adottságok pe­dig várhatóan növelik az építés költségeit. A telepü­lések ellátásának, az új la­kóterületek kommunális szol­gáltatásainak bővítési lehe­tőségeit is vizsgálták. A ki­választott területeken egye­bek között 1100 kilométer hosszú utat, 1400 kilométer vízvezetéket, és egyéb köz­műhálózatot kell kiépíteni. Kiválasztották 130 város és község új lakásépítési te­rületeit, amelyeken a máso­dik 15. éves program szerint kereken egymillió új lakás épül, s így 2,6 millió ember juthat korszerű otthonhoz — jelentette be Jantner Antal építésügyi és városfejleszté­si miniszterhelyettes az az ÉVM-ben rendezett szer­dai sajtótájékoztatóján. El­mondotta: a minisztérium irányításával számos terve­zőintézet vizsgálja az új la­kóterületek céljára legalkal­masabb helyeket, figyelembe véve, hogy az adott telepü­lés és vonzáskörzet fejlesz­tését, ellátásának bővítését Korszerű termékszerkezet — kulturált kereskedelem Milyen feladatokat ró az új gazdaságpolitikai gyakor­lat a kereskedelemre? Ho­gyan lehet javítani az áru­ellátást, a vásárlási körül­ményeket? Miért halad von­tatottan a szerződéses fe­gyelem megtartása, miként hat a differenciált bérezés a kiszolgálásra? Erről tárgyal­tak március 28-án, tegnap Békéscsabán, az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat­nál a megye nagy- és kis­kereskedelmi vállalatainak szakemberei. A megjelente­ket dr. Pérchy Antalné, a Magyar Közgazdasági Tár­saság megyei szervezete ke­reskedelmi szakosztályának a vezetője köszöntötte, majd dr. Tóth György, a Belke­reskedelmi Minisztérium pártbizottságának a titkára tartott vitaindító előadást. Elöljáróban részletesen szólt a népgazdaság sajátos helyzetéről: a fizetési mér­leg egyensúlyának a meg­bomlásáról ; a beruházások tervszerűbbé tételéről; a fel­gyülemlett készletek kedve­zőtlen hatásáról. Ezekkel összefüggésben utalt arra a párthatározatra, amely 1977. októberében a termelés szer­kezetének a gyorsabb átala­kítását sürgette. Hangsúlyoz­ta, hogy a népgazdaság las­súbb ütemű fejlesztése kihat a kereskedelmre is: megha­tározza a további tennivaló­kat. Az a tény, hogy a kis­kereskedelmi forgalom az idén — változatlan árakon számolva — 3—3,5 százalék­kal nő, nem jelenti azt, hogy az ellátás színvonala csök­kenjen. Sőt, javítani szüksé­ges a kiszolgálás kulturált­ságát. A jó közérzet kialakí­tásának záloga az egészsé­ges életmódot elősegítő élel­miszerek; a korszerű lakás- kultúrát biztosító, a háztar­tási munkát könnyítő ipar­cikkek értékesítése. Nagyon fontos az üzletek nyitva tar­tásának ésszerű kihasználá­sa. Éppen ezért azt tervezik, hogy április közepétől Bu­dapesten és a vidéki nagy­városokban úgynevezett be­vásárlónapot szerveznek, amikor a forgalmasabb ipar­cikküzletek, áruházak késő estig várják a vásárlókat. A továbbiakban kereske­delempolitikánk időszerű kérdéseit taglalta. Elmon­dotta: az évente 300 milli­árd forintos kiskereskedelmi forgalom 80 százalékát ha­zai, 20 százalékát importból származó áruval bonyolítják le. Mindez megköveteli az ipar és a kereskedelem kap­csolatának a szorosabbá té­telét, a szerződéses fegye­lem az eddigieknél jobb megtartását. A jövőben vál­toztam kell a külföldi piac­kutatás felületességén, előre­látó tervezéssel megakadá­lyozni a szükségtelen cikkek behozatalát. Elengedhetet­len a kereskedelmi dolgozók bérezésének a korszerűsíté­se, a differenciálás kiszéle­sítése. A vitában felszólalók a kishatár menti forgalom bő­vítéséről, a partneri kapcso­latok tisztaságáról, néhány iparvállalat erőfölényéről, az áru útjának a lerövidítésé­ről szóltak. — s. s. — Tanácskozott az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága Az V. ötéves tervidőszak kiemelt egészségügyi felada­tainak végrehajtásáról tár­gyalt szerdai ülésén az or­A Szerszámgépipari Művekben gyártott számjegyvezérléses megmunkáló központok egy ré­szét a SZIM Fejlesztő Intézetében tervezik, itt dolgozzák ki gyártástechnológiájukat, é$ az első gépeket is itt készítik el. Később az alapgépek továbbfejlesztésével tovább bővítik a gépiparban egyre nagyobb tért hódító, nagy teljesítményű és nagy pontossággal dolgozó gé­pek választékát. A Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Intézetében tervezett legújabb gépeket már számítógép-vezérléssel kombinálva, úgynevezett integrált gyártórendszerré lehet bővíteni. A képen: Király Ferenc meós egy megmunkáló központot ellenőriz (MTI-fotó —Fehér József felvétele — KS/ szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottsága. Az Egész­ségügyi Minisztérium tájé­koztatója megállapította, hogy az ágazat fejlesztését szolgáló pénzt, erőt elsősor­ban a kórházak rekonstruk­ciójára, építésére, a gyógyí­tó-megelőző technikai fel­szerelések korszerűsítésére, az alapellátás erősítésére és az anya- valamint á gyer­mekegészségügy feltételei­nek javítására fordították. Az V. ötéves tervben elő­irányzott fejlesztéseket a ta­nácsok saját bevételeikből növelték. A gyógyintézeti ágyak száma 7—8000-rel gyarapodik, s ez megfelel a tervnek. A bölcsődei helyek viszont nem szaporodnak a kitűzöttnek megfelelően, s a szociális otthonokban is 4635 tervezett hellyel szemben csak 3590 készül el. Az egészségügyi gyermekottho­nok fejlesztési tervei 81,8 százalékra teljesülnek, s így a családokban élő, állandó gondozást igénylő fogyatékos gyermekek felének sem jut hely. Kedvezőtlen a csecse­mőotthoni mérleg is: 397 új hely mellett 480 megszűnik. A beszámoló leszögezte, hogy a fejlesztés ellenére még meglevő feszültségek feloldását, a jobb gyógyító­megelőző munkát az V. öt­éves tervidőszakban jól szol­gálta az egészségügyi intéz­mények integrációja, amely­nek révén mind jobban le­het sáfárkodni a kórházak­kal, rendelőkkel, műszerek­kel és az egészségügyi dol­gozók munkaerejével. Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg a Lobogó fotókiállítását Emlékünnepség és kiállítás Szarvason Szarvason tegnap, szerdán délelőtt fél 10 órakor az Agrártudományi Egyetem debreceni öntözéses-meliorá­ciós főiskolai karán a Haza­fias Népfront Békés megyei bizottsága, a TIT megyei bi­zottsága és a Lobogó című képes hetilap szerkesztősége közös rendezésében tanács­köztársasági emlékünnepsé­get tartottak. Az ünnepség alkalmából nyitották meg a Lobogó fotóriportereinek ki­állítását az intézet előcsar­nokában. A kiállítást Nagy Jenő, a Békés megyei párt- bizottság titkára méltatta. — Szép feladatra vállal­kozott a Lobogó szerkesztő­sége, amikor úgy döntött, hogy emlékünnepségünk al­kalmából, annak részeként országos fotókiállítással vall a hazáról — mondotta beve­zetőben, majd így folytatta: — Hazánk legújabb kori tör­ténelméről szólnak ezek a fekete-fehér és színes ké­pek. Arról a korról, amely­ben egy új osztály, a 'prole­tariátus lép színre, hogy osz­tályérdekének törvényét kö­vetve egyre teljesebben vál­lalja a nemzet sorsának fe­lelős formálását. Egy új osztály, a munkásoké, amely­nek felszabadulása szabaddá tette az országot, népét, s ál­lampolgárait egyaránt. Szo­cialista jelenünk és ennek történelmi előzményei — ez a kor lényege, amelyről az itt kiállított képek beszélnek. A kiállítás megnyitása után a főiskola dísztermében kezdődött meg az emlékün­nepség. A vendégeket — kö­zöttük dr. Molnár Bélát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkárát, Nagy Jenőt, a megyei pártbizott­ság titkárát, Lehoczky Ist­vánt, a KISZ KB osztályve­zetőjét — és a szarvasi fő­iskolás ifjúságot Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront Békés megyei titkára kö­szöntötte. Dr. Molnár Béla ünnepi beszédében a Tanácsköztár­saság 133 napjára emléke­zett. — Az idő rostáján — mondotta — törvényszerűen maradnak fenn az értékek, így maradt fenn és egyre növekszik a Tanácsköztár­saság történelmi szerepe, eredményei, kezdeményezé­sei. Sajátos esemény volt az első magyar munkáshatalom, mely az elmúlt 34 esztendő­ben kapta meg a teljes iga­zolást. Öröksége él, jelenné fejleszthető. így jöhetett lét­re az új ország, a szabad, független és szocialista Ma­gyarország. Ünnepi megemlékezésében szólt a jelenlegi világhely­zetről, kötelezettségünkről, hogy védelmezzük eredmé­nyeinket, hogy átadjuk az utánunk következő nemzedé­keknek a Tanácsköztársaság nagy örökségét, a ma nyu­galmát és önbizalmát. Az emlékünnepségen szín­vonalas műsorral működött közre a szarvasi óvónőképző intézet kamarakórusa és iro­dalmi színpada. S. E. Dr. Molnár Béla, a HNF Országos Tanácsának titkára em­lékbeszédét mondja Fotó: Gál Edit

Next

/
Thumbnails
Contents