Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-04 / 53. szám

március 4., vasárnap Szolidaritási gyűlések, tiltakozó táviratok A napokban több helyen tartottak szolidaritási gyűlé­seket a Vietnam ellen elkö­vetett kínai agresszióval kap­csolatban. Legutóbb a Fővá­rosi Ruhaipari Vállalat szeg­halmi telepéről érkezett er­ről hír, hogy a telep 236 tagú kollektívája egyhangú­an állást foglalt az agresszió azonnali megszűntetése mel­lett. A gyűlésről táviratot is küldtek Budapestre, a viet­nami nagykövetségre, mely­ben kifejezték szolidaritásu­kat a vietnami néppel és tel­jes támogatásukról biztosí­tották. Ugyanakkor a kínai nagykövetségre is menesztet­tek táviratot, követelve, hogy azonnal vonják ki csapatai­kat a szocialista Vietnam te­rületéről. Vésztőn, a kötöttárugyár kihelyezett üzemének dolgo­zói, mintegy 180-an szintén gyűlést tartottak, s táviratu­kat eljuttatták az Országos Béketanácshoz. Táviratot küldtek a vész­tői Bartók Béla Általános Is­kola és a Szabó Pál Gimná­zium nevelői is. „Mi, a vésztői Bartók Bé­la Általános Iskola és a Sza­bó Pál Gimnázium nevelői­mélységesen elítéljük a Kí­nai Népköztársaság agresz- szív háborúját a Vietnami Szocialista Köztársaság el­len. Követeljük, hogy az ag- resszor haladéktalanul von­ja ki csapatait a Vietnami Szocialista Köztársaság terü- íetéről és biztosítsa a sokat szenvedett vietnami nép szá­mára a békés életet és a bé­kés építő munka lehetősé­gét.” Hasonló tartalmú táv­iratot küldtek a gimnázium KISZ-szervezetének tagjai is. „Az Endrőd és Vidéke Ta­karékszövetkezet küldöttgyű­lésének részvevői mélységes aggodalmukat fejezik ki a Kínai Népköztársaságnak a Vietnami Szocialista Köztár­saság ellen elkövetett ag­ressziója miatt. Különösen felháborít ben­nünket, hogy Kína egyre na­gyobb erőkkel szélesíti invá­zióját, amellyel súlyosan ve­szélyezteti nemcsak Ázsiát, de az egész emberiség béké­jét, biztonságát. Küldöttgyű­lésünk,- több mint, tízezres tagságunk nevében tiltakozik a semmivel sem indokolható kínai invázió ellen. Követel­jük az agresszió azonnali be­szüntetését, a csapatok kivo­nását.” Földgáz Orenburgból Két hónapja, január első hetétől kapjuk a Szovjet­uniótól az orenburgi föld­gázt, amely a KGST-orszá­gok közös beruházásában épített Szövetség távvezeté­ken át jut el országhatárunk térségébe, s a Szovjetunió más területéről érkező gáz­zal egyesülve Beregdarócnál lépi át a határt és áramlik tovább a Testvériség távve­zetéken. Ebben a két hónap­ban mintegy 300 millió köb­méter szovjet földgáz érke­zett, s ennek nagyobb része, több mint 150 millió köbmé­ter orenburgi illetőségű. Eb­ből az idén 1,6 milliárd köb­métert, s más szovjet gáz­mezőkről pedig 1 milliárd köbmétert kapunk. A sok­éves együttműködés alapján importálunk 200 millió köb­méter földgázt román part­nereinktől is. Az importált földgázzal annyi energiához jutunk, mint amennyit a ha­zai erőműveink termelnek. A legjelentősebb importtétel az orenburgi, amely fedezi a Bu­dapesten és további 117 te­lepülésen a vezetékes föld­gázszolgáltatásban részesülő mintegy 400 ezer háztartás, több ezer kommunális és több száz ipari fogyasztó el­látását. Az orenburgi szállítással növelt hazai földgázellátás teszi lehetővé ebben a terv­időszakban, hogy bekapcsol­ják a gázszolgáltatásba az Ózdi Kohászati Üzemek drót- hengerművét, a Bélapátfalvái Cementgyárat, a Sarkadi Cu­korgyárat, bővítsék a Dunai Vasmű, a Hejőcsabai Ce­ment- és Mészmű gázellátá­sát, és gondoskodjanak a Borsodi Vegyi Kombinát III. üzemének alapanyag-ellátá­sáról. Az idén több mint 24 ezer háztartást kapcsolnak be a vezetékes gázellátásba, a települések közül Szentend­rét, Balmazújvárost, Mező­túrt, Kisteleket, Baját, Du­naújvárosban pedig befeje­zik az átállítást városi gáz­ról földgázhasználatra. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ Út a mozihoz Lehet, hogy mostanában kissé többet írunk a békés­csabai mozikról, hiszen egy-két dolog történt az utóbbi időben. Például az is, hogy szükségből, elkerülhetetlen­ségből a békéscsabai Brigád mozi csákány alá kerül, magyarul: lebontják. Marad a város — mi több: megye- székhely! — központjában egyetlen, a Szabadság mozi, mely küllemét és belső kialakítását tekintve is elfogad­ható városi mozinak. Igen ám, csakhogy ebbe a Szabad­ság moziba el is kell jutni, gyalog vagy kocsival, mivel helikopterközlekedés még „nem rendszeresítetett”. Elmefuttatásunkban idáig érve — gondolom — meg- : világosodik az olvasó előtt, miért a cím: „Ct a mozi­• hoz.” Mert ez az út, jobban mondva ennek az odavezető • „útnak” a megtétele a nehezebben végrehajtható felada- l tok közé tartozik. Akár gyalogosan, akár kocsin. A gyalogosnak vigyáznia kell a kriminális járda miatt, ■ nehogy kificamítsa idő előtt a bokáját; ha esős, sáros az ■ idő, vízmentes maradjon a zoknija, és csak a cipőjét ■ áldozza fel, ha már másképp nem megy. A kocsiút ten- . gelytörő színvonalú, de láttam már olyan Zsigulit is, ■ amely félreállva jobb oldali kerekeivel szépen belesüly­• lyedt a sáros-piszkos ingoványba. Mondhatná valaki, és mondja is (főleg a néhány es- : téré ide érkező más vidéki vagy budapesti vendég), ; hogy a városközponttól száz méterre nem lenne szabad • eltűrni ilyen állapotokat! Nemcsak a mozi miatt, egyál­• talán. De amióta az egyetlen nagy mozi, a Szabadság : maradt megyeközpontunkban, ebben a rettenetesen el­■ keserítő, csúnya, piszkos utcában naponta egyre többen ! fordulnak meg, és dicsérik a közállapotokat. Nem hiszem, hogy ilyen hosszú idő óta, és ennyi bosz- • szúság megér annyit, amennyibe az út (Univerzál Áru­lj házon túli) megépítése kerül. £s ami valóban sokat nyom a latban: száz méterre a ■ város központjától, főútvonalától pedig harminc méterre! ; Ne őrizzük sokáig, mert Békéscsabára már nem ez a • jellemző... Sass Ervin ^■•■■•■••■■■■■••■■■■■■•■■■■«■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■aaaaaaaaaaaa,,aaaaaaaaaaaaaaaaaa* Hatvan éve történt A kommunista internacionálé alakuló kongresszusa Felkészítés propagandistáknak A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa kulturális agitációs és propagandaosz­tálya, a „Társadalmunk kér­dései” első évfolyama és a „Világpolitika időszerű kér­dései” tanfolyam mintegy 100 propagandistájának tart felkészítő foglalkozást. A március 7-én, szerdán dél­előtt 9 órai kezdettel sorra kerülő rendezvényt ezúttal a MEDOSZ helyi csoportjá­nak székházában (Békéscsa­ba, Luther u. 6. sz.) tartják. A felkészítő foglalkozáson dr. Pankotai István vezető propagandista az időszerű nemzetközi helyzetről tájé­koztatja a résztvevőket. A Békéscsaba és Gyula között, a Veszely-kanyarban, a csárdán túl felszabadulási emlék­parkot létesítenek, amely a tavaszi ünnepekre már várja a kirándulókat. A napokban megkezdték a terület tereprendezését, feltöltését Fotó: Veress Erzsi A z imperialista világháború kitörésekor egyértel­műen bebizonyosodott a korabeli munkásmozga­lom nemzetközi szervezetének, a II. internacio- nálénak a csődje: az orosz bolsevik képviselők kivéte­lével valamennyi ország szociáldemokratái behódoltak nemzeti burzsoáziájuknak és megszavazták a hadihite­leket. A nemzetközi munkásmozgalom, úgy tűnt — vég­leges vereséget szenvedett. Egymással torzsalkodó, nem­zeti irányzatokra szakadt szét, és az ideológiai színská­lán is elhatárolódott égymástól a szociáísoviniszta, a centralista és a forradalmi internacionalista irányzat. A háború folyamán azonban, a szenvedésekkel és nehéz­ségekkel párhuzmosan nőtt a forradalmi irányzat súlya és cselekvési lehetősége. A „saját országban, a saját burzsoázia ellen” jelszó az igazi internacionalizmus kritériumává lett. Ez az internacionalizmus pedig foko­zatosan érvényre is jutott. A háborúellenes centrista és baloldali irányzatok kompromisszumaként 1915-től fellépett az úgynevezett zimmerwaldi mozgalom, amely annak ellenére, hogy vezetésében végig a centrista túlsúly érvényesült, sokat tett a háborúellenes közvélemény kialakításáért. Egy­más után következő konferenciái pedig az októberi for­radalomig lehetőséget nyújtott a forradalmi (bolsevik) irányzatnak is arra, hogy felhívja a nemzetközi figyel­met elképzeléseire. Az októberi forradalom minőségileg új helyzetet te­remtett. Hatása, majd a központi hatalmak összeomlá­sának és a német forradalom lehetőségeiriek értékelé­sére kibontakoztatta a forradalmi világmozgalmat. Kü­lönösen a vesztes országokban vált jelentős erővé a baloldal. Lenin már nevezetes áprilisi téziseiben is sürgette az új, kommunista internacionálé megalakítását. Az 1918 folyamán alakuló, bolsevik jellegű, kommunista pártok és csoportok elfogadták ezt a lenini igényt és állandó­an keresték az alkalmat a közös szervezet, és közös irányvonal kialakítására. Különösen jelentős szerepük volt ebben az útkeresésben az oroszországi bolsevik párt mellett működő külföldi csoportoknak (a volt ha­difoglyoknak és a cári birodalom egyes nemzetei, nem­zetiségei forradalmárainak). Az oroszországi párt 1918. december 24-i felhívására tartották meg 1919 januárjá­ban azt az előkészítő tanácskozást, amelyen a magyar kommunisták képviselői is részt vettek. Ezen úgy dön-_ töttek, hogy az alakuló kongresszusra meghívják a munkásmozgalom baloldalát, tehát a még nem telje­sen bolsevizált csoportokat, irányzatokat is. A kongresszus — egyelőre még mint nemzetközi kommunista konferencia — 1919. március 2-án ült ösz- sze a Kremlben. 21 ország 35 szervezetének képvisele­tében 52 küldött volt jelen. A konferencia kidolgozta a közös platformot a proletárdiktatúra, a szocialista tu­lajdonviszonyok megteremtésének alapján. Hangsú­lyozta a teljés szakítást a szociáldemokráciával, az éppen megalakult berni internacionáléval. Meghall­gatta Lenin előadását a proletár és burzsoá demokrá­ciáról, éles kritikával illette az úgynevezett tiszta de­mokráciát, s helyébe a szovjet hatalom osztálylogikáját állította. Heves és eredményes vita után, amelyen az időszerűség az elegendő erő és az egység kérdései is felvetődtek, március 4-én a küldöttek az internaconálé megalakítása mellett döntöttek. Vagyis a nemzetközi konferencia átalakult a kommunista internacionálé ala­pító (I.) kongresszusává. A következő ülések további fontos határozatokat hoztak a szociáldemokráciához való viszonyról, a nemzetközi helyzetről, a munkásnőkérdésről, a fehérterrorról, s kiáltványokat fogalmaztak meg a világ proletárjaihoz, munkásaihoz. Lenin írta a III. kommunista' internacionálé történelmi jelentőségét méltatva: „Az I. internacionálé lerakta a szocializmu­sért vívott nemzetközi proletárharc alapját. A II. in­ternacionálé korszaka előkészítette a talajt a mozga­lom széles, tömegméretekben való elterjedésére számos országban. A III. internacionálé magáévá tette, a II. internacionálé munkájának eredményeit, megtisztí­totta az opportunista, szociáísoviniszta, polgári és kis­polgári salaktól, és megkezdte a proletárdiktatúra meg­valósítását. (dérer) Az elmúlt évben volt 75 esztendeje, hogy megkezdte munká­ját a Tevan Nyomda. A jubileum tiszteletére, utóda, a bé­késcsabai Kner Nyomda és annak gyomai üzeme, valamint a Magvető Könyvkiadó Tevan Andor munkásságára emlé­kezve az 1978-as téli könyvvásáron megjelentette a Tevan amatőr könyvek 12 kötetét. A könyveket, amelyek 1913 és 1943 között láttak napvilágot, most szöveghűen, eredeti il­lusztrációk felhasználásával, egységes papírral és egyforma kötésben adják az olvasók kezébe. A sorozathoz a Diósgyőri Papírgyár készítette a feliér, bordázott, a nyomda és a pa­pírgyár vízjelét tartalmazó különleges, merített utánzatú papírt Fotó: Gál Edit Sok értékes javaslat a tanácstagi beszámolón Március 1-én Békéscsabán, a MÁV klubkönyvtárban tartotta tanácstagi beszámo­lóját Vándor Pál és Borbola László városi tanácstag. Bár szép számmal jelentek meg a választókerületek lakói, mégis többen hiányolták, hogy főleg az emeletes la­kóházakból kevesen kép­viseltették magukat. A tanácstagi beszámolón részt vett Lénárt Imre, az MSZMP megyei bizottságá­nak munkatársa is. Vándor Pál a tanácsülésekről, az ott elhangzott határozatok­ról adott tájékoztatót vá­lasztóinak. Borbola László pedig diafilmvetítéssel mu­tatta be — a képeket a TÜSZSZI készítette —, ho­gyan fejlődött városunk az V. ötéves terv eddigi 3 évé­ben. A résztvevők megálla­pították, hogy sokszor szin­te magunk sem hisszük, mi­lyen gyorsan fejlődik kör­nyezetünk, mi mindennel gyarapodott a megyeszék­hely. Borbola László arról is tájékoztatást adott, hogy mi épül még a közeljövőben. A résztvevők nagy érdek­lődései hallgatták a beszá­molókat, s az érdeklődésre jellemző, hogy igen sokan hozzá is szóltak. Javaslatok hangzottak el elsősorban a város tisztaságát illetően. Különösen kifogásolták a MÁV-pályaudvar előtti tér gondozatlanságát, a Ka­zinczy utcán épülő 10 eme­letes ház környékét, ahol nemcsak építőipari hulla­dék található bőven. Maguk a környék lakói is hozzájá­rulnak ehhez, hiszen kü­lönböző háztartási cikkeket, sőt tévéantennát, és a kará­csonyról ittmaradt fenyőfát is bőven találni kidobva a házak között. A Szabolcs és az Ör utcai lakók is kifogá­solták a környék rendezet­lenségét. Különösen sok a panasz a felszálló porra, esős időben a sáros, latya­kos utakra. Többen kértek gyalogosátkelő-felfestést a különösen forgalmas helye­ken, így például a Tanács- köztársaság út, a Temető­sor és a Szabolcs utca ke­reszteződésében. Régi panaszok is elhang­zottak. Az Ör utcaiak a kö­töttárugyár festödéjének za­jos voltát, illetve az ebből eredő zajártalmat kifogásol­ták. A Vécsey utcaiak a Bartók Béla úti italboltot. A tanácstagoknak volt mire válaszolni. Egyt csokorra való újabb megbízatást kap­tak, amit továbbítaniuk kell a tanácshoz, illetve an­nak útján az illetékes szer­vekhez. Elhangzottak jó javaslatok is, többek között a tisztasá­got illetően. Többen vállal­tak társadalmi munkát, fá­sítást, parkosítást, játszó­térépítést. Ennek szervezé­sében fontos szerep vár a lakóbizottságokra. Ez volt a tulajdonképpeni második napirend, vagyis a lakóbizott­ságok megválasztása, ösz- szesen 10 lakóbizottságot vá­lasztottak újjá. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents