Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-04 / 53. szám
március 4., vasárnap Szolidaritási gyűlések, tiltakozó táviratok A napokban több helyen tartottak szolidaritási gyűléseket a Vietnam ellen elkövetett kínai agresszióval kapcsolatban. Legutóbb a Fővárosi Ruhaipari Vállalat szeghalmi telepéről érkezett erről hír, hogy a telep 236 tagú kollektívája egyhangúan állást foglalt az agresszió azonnali megszűntetése mellett. A gyűlésről táviratot is küldtek Budapestre, a vietnami nagykövetségre, melyben kifejezték szolidaritásukat a vietnami néppel és teljes támogatásukról biztosították. Ugyanakkor a kínai nagykövetségre is menesztettek táviratot, követelve, hogy azonnal vonják ki csapataikat a szocialista Vietnam területéről. Vésztőn, a kötöttárugyár kihelyezett üzemének dolgozói, mintegy 180-an szintén gyűlést tartottak, s táviratukat eljuttatták az Országos Béketanácshoz. Táviratot küldtek a vésztői Bartók Béla Általános Iskola és a Szabó Pál Gimnázium nevelői is. „Mi, a vésztői Bartók Béla Általános Iskola és a Szabó Pál Gimnázium nevelőimélységesen elítéljük a Kínai Népköztársaság agresz- szív háborúját a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen. Követeljük, hogy az ag- resszor haladéktalanul vonja ki csapatait a Vietnami Szocialista Köztársaság terü- íetéről és biztosítsa a sokat szenvedett vietnami nép számára a békés életet és a békés építő munka lehetőségét.” Hasonló tartalmú táviratot küldtek a gimnázium KISZ-szervezetének tagjai is. „Az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet küldöttgyűlésének részvevői mélységes aggodalmukat fejezik ki a Kínai Népköztársaságnak a Vietnami Szocialista Köztársaság ellen elkövetett agressziója miatt. Különösen felháborít bennünket, hogy Kína egyre nagyobb erőkkel szélesíti invázióját, amellyel súlyosan veszélyezteti nemcsak Ázsiát, de az egész emberiség békéjét, biztonságát. Küldöttgyűlésünk,- több mint, tízezres tagságunk nevében tiltakozik a semmivel sem indokolható kínai invázió ellen. Követeljük az agresszió azonnali beszüntetését, a csapatok kivonását.” Földgáz Orenburgból Két hónapja, január első hetétől kapjuk a Szovjetuniótól az orenburgi földgázt, amely a KGST-országok közös beruházásában épített Szövetség távvezetéken át jut el országhatárunk térségébe, s a Szovjetunió más területéről érkező gázzal egyesülve Beregdarócnál lépi át a határt és áramlik tovább a Testvériség távvezetéken. Ebben a két hónapban mintegy 300 millió köbméter szovjet földgáz érkezett, s ennek nagyobb része, több mint 150 millió köbméter orenburgi illetőségű. Ebből az idén 1,6 milliárd köbmétert, s más szovjet gázmezőkről pedig 1 milliárd köbmétert kapunk. A sokéves együttműködés alapján importálunk 200 millió köbméter földgázt román partnereinktől is. Az importált földgázzal annyi energiához jutunk, mint amennyit a hazai erőműveink termelnek. A legjelentősebb importtétel az orenburgi, amely fedezi a Budapesten és további 117 településen a vezetékes földgázszolgáltatásban részesülő mintegy 400 ezer háztartás, több ezer kommunális és több száz ipari fogyasztó ellátását. Az orenburgi szállítással növelt hazai földgázellátás teszi lehetővé ebben a tervidőszakban, hogy bekapcsolják a gázszolgáltatásba az Ózdi Kohászati Üzemek drót- hengerművét, a Bélapátfalvái Cementgyárat, a Sarkadi Cukorgyárat, bővítsék a Dunai Vasmű, a Hejőcsabai Cement- és Mészmű gázellátását, és gondoskodjanak a Borsodi Vegyi Kombinát III. üzemének alapanyag-ellátásáról. Az idén több mint 24 ezer háztartást kapcsolnak be a vezetékes gázellátásba, a települések közül Szentendrét, Balmazújvárost, Mezőtúrt, Kisteleket, Baját, Dunaújvárosban pedig befejezik az átállítást városi gázról földgázhasználatra. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ Út a mozihoz Lehet, hogy mostanában kissé többet írunk a békéscsabai mozikról, hiszen egy-két dolog történt az utóbbi időben. Például az is, hogy szükségből, elkerülhetetlenségből a békéscsabai Brigád mozi csákány alá kerül, magyarul: lebontják. Marad a város — mi több: megye- székhely! — központjában egyetlen, a Szabadság mozi, mely küllemét és belső kialakítását tekintve is elfogadható városi mozinak. Igen ám, csakhogy ebbe a Szabadság moziba el is kell jutni, gyalog vagy kocsival, mivel helikopterközlekedés még „nem rendszeresítetett”. Elmefuttatásunkban idáig érve — gondolom — meg- : világosodik az olvasó előtt, miért a cím: „Ct a mozi• hoz.” Mert ez az út, jobban mondva ennek az odavezető • „útnak” a megtétele a nehezebben végrehajtható felada- l tok közé tartozik. Akár gyalogosan, akár kocsin. A gyalogosnak vigyáznia kell a kriminális járda miatt, ■ nehogy kificamítsa idő előtt a bokáját; ha esős, sáros az ■ idő, vízmentes maradjon a zoknija, és csak a cipőjét ■ áldozza fel, ha már másképp nem megy. A kocsiút ten- . gelytörő színvonalú, de láttam már olyan Zsigulit is, ■ amely félreállva jobb oldali kerekeivel szépen belesüly• lyedt a sáros-piszkos ingoványba. Mondhatná valaki, és mondja is (főleg a néhány es- : téré ide érkező más vidéki vagy budapesti vendég), ; hogy a városközponttól száz méterre nem lenne szabad • eltűrni ilyen állapotokat! Nemcsak a mozi miatt, egyál• talán. De amióta az egyetlen nagy mozi, a Szabadság : maradt megyeközpontunkban, ebben a rettenetesen el■ keserítő, csúnya, piszkos utcában naponta egyre többen ! fordulnak meg, és dicsérik a közállapotokat. Nem hiszem, hogy ilyen hosszú idő óta, és ennyi bosz- • szúság megér annyit, amennyibe az út (Univerzál Árulj házon túli) megépítése kerül. £s ami valóban sokat nyom a latban: száz méterre a ■ város központjától, főútvonalától pedig harminc méterre! ; Ne őrizzük sokáig, mert Békéscsabára már nem ez a • jellemző... Sass Ervin ^■•■■•■••■■■■■••■■■■■■•■■■■«■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■aaaaaaaaaaaa,,aaaaaaaaaaaaaaaaaa* Hatvan éve történt A kommunista internacionálé alakuló kongresszusa Felkészítés propagandistáknak A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa kulturális agitációs és propagandaosztálya, a „Társadalmunk kérdései” első évfolyama és a „Világpolitika időszerű kérdései” tanfolyam mintegy 100 propagandistájának tart felkészítő foglalkozást. A március 7-én, szerdán délelőtt 9 órai kezdettel sorra kerülő rendezvényt ezúttal a MEDOSZ helyi csoportjának székházában (Békéscsaba, Luther u. 6. sz.) tartják. A felkészítő foglalkozáson dr. Pankotai István vezető propagandista az időszerű nemzetközi helyzetről tájékoztatja a résztvevőket. A Békéscsaba és Gyula között, a Veszely-kanyarban, a csárdán túl felszabadulási emlékparkot létesítenek, amely a tavaszi ünnepekre már várja a kirándulókat. A napokban megkezdték a terület tereprendezését, feltöltését Fotó: Veress Erzsi A z imperialista világháború kitörésekor egyértelműen bebizonyosodott a korabeli munkásmozgalom nemzetközi szervezetének, a II. internacio- nálénak a csődje: az orosz bolsevik képviselők kivételével valamennyi ország szociáldemokratái behódoltak nemzeti burzsoáziájuknak és megszavazták a hadihiteleket. A nemzetközi munkásmozgalom, úgy tűnt — végleges vereséget szenvedett. Egymással torzsalkodó, nemzeti irányzatokra szakadt szét, és az ideológiai színskálán is elhatárolódott égymástól a szociáísoviniszta, a centralista és a forradalmi internacionalista irányzat. A háború folyamán azonban, a szenvedésekkel és nehézségekkel párhuzmosan nőtt a forradalmi irányzat súlya és cselekvési lehetősége. A „saját országban, a saját burzsoázia ellen” jelszó az igazi internacionalizmus kritériumává lett. Ez az internacionalizmus pedig fokozatosan érvényre is jutott. A háborúellenes centrista és baloldali irányzatok kompromisszumaként 1915-től fellépett az úgynevezett zimmerwaldi mozgalom, amely annak ellenére, hogy vezetésében végig a centrista túlsúly érvényesült, sokat tett a háborúellenes közvélemény kialakításáért. Egymás után következő konferenciái pedig az októberi forradalomig lehetőséget nyújtott a forradalmi (bolsevik) irányzatnak is arra, hogy felhívja a nemzetközi figyelmet elképzeléseire. Az októberi forradalom minőségileg új helyzetet teremtett. Hatása, majd a központi hatalmak összeomlásának és a német forradalom lehetőségeiriek értékelésére kibontakoztatta a forradalmi világmozgalmat. Különösen a vesztes országokban vált jelentős erővé a baloldal. Lenin már nevezetes áprilisi téziseiben is sürgette az új, kommunista internacionálé megalakítását. Az 1918 folyamán alakuló, bolsevik jellegű, kommunista pártok és csoportok elfogadták ezt a lenini igényt és állandóan keresték az alkalmat a közös szervezet, és közös irányvonal kialakítására. Különösen jelentős szerepük volt ebben az útkeresésben az oroszországi bolsevik párt mellett működő külföldi csoportoknak (a volt hadifoglyoknak és a cári birodalom egyes nemzetei, nemzetiségei forradalmárainak). Az oroszországi párt 1918. december 24-i felhívására tartották meg 1919 januárjában azt az előkészítő tanácskozást, amelyen a magyar kommunisták képviselői is részt vettek. Ezen úgy dön-_ töttek, hogy az alakuló kongresszusra meghívják a munkásmozgalom baloldalát, tehát a még nem teljesen bolsevizált csoportokat, irányzatokat is. A kongresszus — egyelőre még mint nemzetközi kommunista konferencia — 1919. március 2-án ült ösz- sze a Kremlben. 21 ország 35 szervezetének képviseletében 52 küldött volt jelen. A konferencia kidolgozta a közös platformot a proletárdiktatúra, a szocialista tulajdonviszonyok megteremtésének alapján. Hangsúlyozta a teljés szakítást a szociáldemokráciával, az éppen megalakult berni internacionáléval. Meghallgatta Lenin előadását a proletár és burzsoá demokráciáról, éles kritikával illette az úgynevezett tiszta demokráciát, s helyébe a szovjet hatalom osztálylogikáját állította. Heves és eredményes vita után, amelyen az időszerűség az elegendő erő és az egység kérdései is felvetődtek, március 4-én a küldöttek az internaconálé megalakítása mellett döntöttek. Vagyis a nemzetközi konferencia átalakult a kommunista internacionálé alapító (I.) kongresszusává. A következő ülések további fontos határozatokat hoztak a szociáldemokráciához való viszonyról, a nemzetközi helyzetről, a munkásnőkérdésről, a fehérterrorról, s kiáltványokat fogalmaztak meg a világ proletárjaihoz, munkásaihoz. Lenin írta a III. kommunista' internacionálé történelmi jelentőségét méltatva: „Az I. internacionálé lerakta a szocializmusért vívott nemzetközi proletárharc alapját. A II. internacionálé korszaka előkészítette a talajt a mozgalom széles, tömegméretekben való elterjedésére számos országban. A III. internacionálé magáévá tette, a II. internacionálé munkájának eredményeit, megtisztította az opportunista, szociáísoviniszta, polgári és kispolgári salaktól, és megkezdte a proletárdiktatúra megvalósítását. (dérer) Az elmúlt évben volt 75 esztendeje, hogy megkezdte munkáját a Tevan Nyomda. A jubileum tiszteletére, utóda, a békéscsabai Kner Nyomda és annak gyomai üzeme, valamint a Magvető Könyvkiadó Tevan Andor munkásságára emlékezve az 1978-as téli könyvvásáron megjelentette a Tevan amatőr könyvek 12 kötetét. A könyveket, amelyek 1913 és 1943 között láttak napvilágot, most szöveghűen, eredeti illusztrációk felhasználásával, egységes papírral és egyforma kötésben adják az olvasók kezébe. A sorozathoz a Diósgyőri Papírgyár készítette a feliér, bordázott, a nyomda és a papírgyár vízjelét tartalmazó különleges, merített utánzatú papírt Fotó: Gál Edit Sok értékes javaslat a tanácstagi beszámolón Március 1-én Békéscsabán, a MÁV klubkönyvtárban tartotta tanácstagi beszámolóját Vándor Pál és Borbola László városi tanácstag. Bár szép számmal jelentek meg a választókerületek lakói, mégis többen hiányolták, hogy főleg az emeletes lakóházakból kevesen képviseltették magukat. A tanácstagi beszámolón részt vett Lénárt Imre, az MSZMP megyei bizottságának munkatársa is. Vándor Pál a tanácsülésekről, az ott elhangzott határozatokról adott tájékoztatót választóinak. Borbola László pedig diafilmvetítéssel mutatta be — a képeket a TÜSZSZI készítette —, hogyan fejlődött városunk az V. ötéves terv eddigi 3 évében. A résztvevők megállapították, hogy sokszor szinte magunk sem hisszük, milyen gyorsan fejlődik környezetünk, mi mindennel gyarapodott a megyeszékhely. Borbola László arról is tájékoztatást adott, hogy mi épül még a közeljövőben. A résztvevők nagy érdeklődései hallgatták a beszámolókat, s az érdeklődésre jellemző, hogy igen sokan hozzá is szóltak. Javaslatok hangzottak el elsősorban a város tisztaságát illetően. Különösen kifogásolták a MÁV-pályaudvar előtti tér gondozatlanságát, a Kazinczy utcán épülő 10 emeletes ház környékét, ahol nemcsak építőipari hulladék található bőven. Maguk a környék lakói is hozzájárulnak ehhez, hiszen különböző háztartási cikkeket, sőt tévéantennát, és a karácsonyról ittmaradt fenyőfát is bőven találni kidobva a házak között. A Szabolcs és az Ör utcai lakók is kifogásolták a környék rendezetlenségét. Különösen sok a panasz a felszálló porra, esős időben a sáros, latyakos utakra. Többen kértek gyalogosátkelő-felfestést a különösen forgalmas helyeken, így például a Tanács- köztársaság út, a Temetősor és a Szabolcs utca kereszteződésében. Régi panaszok is elhangzottak. Az Ör utcaiak a kötöttárugyár festödéjének zajos voltát, illetve az ebből eredő zajártalmat kifogásolták. A Vécsey utcaiak a Bartók Béla úti italboltot. A tanácstagoknak volt mire válaszolni. Egyt csokorra való újabb megbízatást kaptak, amit továbbítaniuk kell a tanácshoz, illetve annak útján az illetékes szervekhez. Elhangzottak jó javaslatok is, többek között a tisztaságot illetően. Többen vállaltak társadalmi munkát, fásítást, parkosítást, játszótérépítést. Ennek szervezésében fontos szerep vár a lakóbizottságokra. Ez volt a tulajdonképpeni második napirend, vagyis a lakóbizottságok megválasztása, ösz- szesen 10 lakóbizottságot választottak újjá. K. J.
