Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-22 / 68. szám
1919. március 22., csütörtök o Megyénk 360 dolgozója utazott Moszkvába Könyvtáravatás Eleken A Tanácsköztársaság kikiáltásának emlékére az MSZMP Békés megyei bizottságának kezdeményezésére, az IBUSZ békéscsabai irodájának szervezésében kü- lönvonat indult Moszkvába. A 10 napos társasutazáson megyénk vállalataiból, szövetkezeteiből és intézményeiből 360, a munkában jó eredményeket elért dolgozó vesz részt Inokai Jánosnak, az MSZMP békési bizottsága első titkárának vezetésével. A különvonat tegnap, március 21-én az esti órákban indult el a békéscsabai MÁV-pá- lyaudvarról. Megyénk dolgozói Moszkvában ellátogatnak & Kremlbe, a Puskin Szépművészeti Múzeumba, a Tretyakov Képtárba és a népgazdasági kiállításra. Két napot töltenek Leningrádban. Többek között megtekintik az Auró- ra-cirkálót, valamint az Orosz Múzeum és az Ermi- tázs világhírű gyűjteményét. Ezután visszatérnek Moszkvába, ahonnan március 31-én érkeznek Békéscsabára. Négyszázhúsz kötettel nyitották meg 1950-ben az ele- ki nagyközségi könyvtárat. A most korszerűsített, kibővített könyvtárban csaknem 20 ezer kötet és 60 féle folyóirat között válogathat a négy nemzetiségű község lakossága. Az új könyvtárat dr. Csende Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője nyitotta meg tegnap délután. Beszédében elmondotta, hogy Eleken a közművelődésben szép eredmények születtek, a művelődési otthon és a könyvtár tartalmi együttműködése példamutató. Emlékeztetett arra, hogy a Tanácsköztársaság kikiáltásának napján megnyíló új könyvtár a megye könyvtárainak korszerűsítési folyamatában jelentős állomás, és valamennyi nevelési feladat ellátására kitűnően alkalmas. A könyvtárat a község lakói nevében Szántó István tanácselnök vette át, köszönetét mondott a tervezőknek, az építőknek és a társadalmi munkásoknak is, akik sokat segítettek abban, hogy a könyvtárat március 21-én átadhassák. A megnyitó ünnepségen kedves műsorral az eleki általános iskolások működtek közre. Magyar képek Tokiéban A japán rendezők véleménye szerint is rendkívüli ér- döklődés nyilvánul meg a szigetországban a Szépművészeti Múzeum és Nemzeti Galéria műkincseinek kiállítása iránt. Az európai festészet nagy mestereinek és a magyar piktúra klasszikusainak hetven remekét bemutató tárlatot Tokióban hetvenezren tekintették meg 18 nap alatt. A japán sajtó, rádió és televízió kivételes részletességgel foglalkozik a művészeti eseménnyel, az ország vezető napilapjai és szakfolyóiratai számos méltatást közöltek már eddig is a magyar festészet európai jelentőségéről. Az ötmilliós példányszámú Mainicsá Sim- bun hétrészes cikksorozatot szentelt a kiállítás legfontosabb darabjainak. Sok a „zöldség” zöldség-ügyben Értekezlet a szerződési fegyelemről ás a tulajdonvédelemről Tegnap, március 21-én délelőtt Békéscsabán a megyei tanácsnál a rendőr-főkapitányság társadalmi tulajdonvédelmi osztályának kezdeményezésére a megyei tanács vb kereskedelmi, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya közös értekezletet tartott, amelyen részt vettek az ÁFÉSZ-ek, az élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatok, valamint a két termelőszövetkezeti szövetség képviselői. Az értekezletet Rózsa Imre osztályvezetőhelyettes nyitotta meg, majd Pikó János őrnagy, a rendőr-főkapitányság társadalmi tulajdonvédelmi osztályának vezetője az ellenőrzések fokozásáról, s a szabálytalanságok megelőzéséről szólt. Ezt követően megvitatták a megyei rendőr-főkapitányságnak a gyümölcs- és zöldségfelvásárlásával kapcsolatos vizsgálatának tapasztalatait. Az utóbbi években megyénkben fellendült a zöldség- és gyümölcstermesztési kedv. A felvásárlást zömé-> ben a ZÖLDÉRT Vállalat és az ÁFÉSZ-ek bonyolítják le. A ZÖLDÉRT az állami gazdaságokkal és a termelőszövetkezetekkel áll szerződéses viszonyban, az ÁFÉSZ-ek pedig a kisgazdaságok és a szakcsoportok termékeit vásárolják fel. Az elmúlt évben jó volt ,a termés. A felvásárolt áruk egy része azon-' ban raktározási és szállítási nehézségek miatt bizony kárba veszett. A ZÖLDÉRT-nél 1977-ben mintegy 8 millió forint értékű zöldség került leírásra. A múlt évben hasonló mértékű áruromlás következett be a burgonyánál és más zöldségféléknél. A szerződési fegyelem megtartása is sok kívánnivalót hagy maga után. A felvásárló szervek szerződésszegés címén ritkán lépték fel kötbérigénnyel. A magántermelők egy része a szerződött terméket Budapesten, Miskolcon hozta forgalomba, mivel a szabadpiaci ár magasabb volt, mint a szerződött ár. A szövetkezetek azzal az indokkal mondtak le szerződéses Dr. Csende Béla megnyitó beszédét mondja az eleki könyvtárban. Mellette balról Szántó István tanácselnök Fotó: Gál Edit II MÉM felhívása Tilos a tűzgyújtás! múlt évben ebben némi javulás történt. A felvásárolt áruk bizonylatolása azonban továbbra sem megfelelő. Gyakran fiktív felvásárlási jegyeket állítanak ki. Mindezt azzal indokolják, hogy a piaci felvásárlásnál nincs idő a bizonylatolásra és utólag összegezve egy személy nevére állítják ki a felvásárlási jegyet. Az ilyesmi visz- szaélésre adhat alkalmat. Megyénkben sok a zöldséggyümölcs felvásárlási hely. Hozzájuk képest az elkövetett bűncselekmények száma nem sok, de társadalmi tulajdonvédelem szempontjából — mivel sok a megoldatlan kérdés — veszélyeztetett területnek tekinthető. Éppen ezért fokozni kell az ellenőrzéseket, javítani kell az állami és a felügyeleti szervek együttműködését és kölcsönös tájékoztatását. Nagyobb figyelmet kell fordítana a bizonylati fegyelem megszilárdítására, a pénzkezelésre vonatkozó előírások megtartására. A tavaszi csapadékszegény időjárás, valamint a gondatlanul végzett gaz- és parlagégetések következtében az erdők tűzveszélye megmöve- kedett. Ezért a MÉM, a Belügyminisztérium, a tűzoltóság országos parancsnoksággal egyetértésben az erdőkben — a kijelölt tűzrakó- helyeken is —, valamint az erdőtől 200 méteren bélül minden tűzgyújtást, ideértve a gaz- és parlagégetést is, 1979. március 22. napjától átmeneti időre .megtiltja. Egyben felhívja a vasúton, vagy közúti gépjárműveken utazók figyelmét arra, hogy égő anyagot, gyufát az ablakon ne dobjanak ki, mert azzal az út menti növényzetben és az erdők faállományában jelentős károkat okozhatnak. —di— ■WMIMMMMMIWWWWMWWWWIWWMWWMWWMWWMWMMMMMMtWWM joguk érvényesítéséről, hogy ne rontsák a partneri viszonyt, mert ellenkező esetben nem kötnek velük termékértékesítési szerződést. A A Magyar Tanácsköztársaság évfordulójára emlékező kiállítás nyílt a hét elején Békéscsabán, a téglagyári művelődési házban, az üzem társadalmi szervezete és az intézmény rendezésében. A plakátokat, fotókat, grafikákat bemutató tárlatot Irházi Lajos, az MSZMP békéscsabai Városi Bizottságának osztályvezetője nyitotta meg Fotó: Veress Erzsi II barátság hétköznapjai H at évtized távlatából már nehéz lenne kideríteni, hogy kié volt az a kérges kéz, amely barátkozó szorításra nyúlt a másik nép egy katonája felé az első világháború esztelen történetének utolsó fejezetében, valahol a megmerevedett frontok egyikén, a magyar—orosz állások között. Mert ha a magyar—szovjet nép barátságának történetét kutatjuk, e korszakba visz el az emlékezés. A háború értelmetlenségének felismerése, az öldöklés gyűlölete volt az az indíték, amely azt az első kezet baráti szorításra nyújtotta, s melynek követői az elmúlt évtizedék alatt további sok-sok millió szorításra nyúlnak ma is a két nép fiai között. A hosszabb-rövidebb híradások a magyar—szovjet barátság ünnepnapjairól értesítenek. A legújabb kori történelem, az alapvető társadalmi törvényszerűségek fölismeréséből és igazolásából eredendően, közös sorsot szánt népeinknek. Olyan sorsot, amelyet mi választottunk. A hétköznapok tanulságai, a közösen választott út továbbépítésének kövei alapozták és fejlesztik a magyar és a szovjet nép barátságát. Párt- és állami vezetésünk 1970-ben foglalkozott behatóan a magyar—szovjet barátság megfelelő formai és tartalmi továbbfejlesztésének, intézményesítésének irányvonalával. Az így született határozatok — a már meglevő alapokra építve — hozhatták életre a Magyar—Szovjet Baráti Társaság ma már kétmillió embert fölsorakoztató tömegmozgalmát. A nyolc évvel ezelőtt Borsodban megalakult első tagcsoportot azóta újabb 1563 követte. S •minden év április negyedikéjén újabb csoportok jelentkezése ügyében dönt a társaság elnöksége. A baráti társaság tagcsoportjainak viszonylag rövid élettörténete is a munkás napokból rakódott össze. Bár a rendelkezésre . álló adatok szerint minden ötödik magyar állampolgár szoros kapcsolatban áll e barátsági tevékenységgel, mégis felvetődhet a kérdés: milyen céllal, feladatkörrel munkálkodik a szervezet. A baráti társaság munkájának értékét ma három csoportba sorolják. Az első a növekvő tömegbázis szerepe, amelyet az évről évre gyarapodó, a társadalmi építés mindennapjaiban ilyen formában is jelen levő tagcsoportok léte bizonyít. Az 1564 csoportból 1101 a vidéken működő. Az iparban 769, a mezőgazdaságban 297, az intézményekben 161, és az iskolákban, egyetemeken, szakmunkásképzőkben 337 tagcsoport tevékenykedik. Működési formájukat a második értéktényező határozza meg: nem statikus a tag-szervezet viszony, hanem az igényekhez legjobban igazodni tudó tömegmozgalmi jelleg a szervezeti munka alapja, működési kerete és fejlesztésének célja is. A tagcsoportok valóban társadalmasított egységei az őket befogadó vállalatoknak, szövetkezeteknek, munkahelyeknek. A mozgalmi jelleg erősödése magával hozza a tevékenység eszközeinek mind szélesebb formai és tartalmi skálája alkalmazását, amely a tagcsoportok környezetére is jobbító, fejlesztő hatással, kisugárzással van. Ez elsősorban a vidéki, községi tagcsoportok működésében jelentkezik; nem egy esetben az adott lakóhelyi közösség életét tudja a maga sajátos eszközrendszerével még hathatósabban a helyi társadalmi építés szolgálatába állítani. De ez már a baráti társaság kis egységeinek harmadik értéke: a helyi tömegpolitikai munka igen fontos, sokszor meghatározó és szerves részévé válhattak a tagcsoportok. Éppen azért, mert a társaság mindennapi munkájában éppen az öntevékenység, a jó kezdeményezések előtérbe állítása az elsődleges, a tevékenység formai és tartalmi kereteit meghatározó demokratikus munkamódszer alapelve. Eképpen vált és válik egyre nélkülözhetetlenebbé, társadalmi fejlődésünk részévé a baráti társaság munkája. Ahogyan azt e mozgalom vezetői megállapították: előbb volt a barátság, arra épült a baráti társaság. De ezen magától értetődő igazság kéz- zelfoghatósága napjaink munkájában nemcsak az elsődlegesség kérdésében van. Inkább az számít, hogy menynyiben hat a fejlődésre, az előbbre lépésre. A mozgalmat segítő, támogató párt- szervezetek a megmondhatói: ebben is mekkora szerephez jutott a magyar— szovjet baráti társaság szinte valamennyi szervezeti egysége. A társaság fejlesztésében az elkövetkezendő évek a tartalmi és a minőségi finomítások korát kell hogy meghozzák. Egy hosszabb periódus következik a mozgalom életében. A hangsúly a szervezőmunkában az ifjúsági, a műszaki és pedagógus, valamint a szocialista brigádok tagcsoportjaira irányul. Az elv jól ismert: a kívánságoknak megfelelő színvonalon, mindenkinek a meglevő-tudását gyarapítva, újat adni. Élményben, érvökben, ismeretben egyaránt. De mindenkor a realitás talaján állva, felelősségteljes nevelő munkával végezve ezt a tevékenységet. Hogy mind több ember ismerhesse meg a szovjet népet, munkájukat, gondjaikat és eredményeiket. Sportjukat, művészetüket, tudományos kutatásukat. E célt szolgálja a baráti társaság ez évi munkaterve is, melyet a napokban fogadott el az elnökség, s kaptak meg a tagcsoportok. A kiemelkedő rendezvények sorában a Magyar Tanácsköztársaság hatvanadik évfordulójának megünneplése állt. Ennek keretében többek között egy huszonnégy tagú küldöttség látogatott hazánkba : az egykori orosz internacionalista zászlóalj harcosainak leszármazottai. A magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködési megállapodás aláírásának harmincadik évfordulója alkalmából — az állami megemlékezéseken és rendezvényeken túlmenően — magas rangú tudósküldöttség érkezik a Szovjetunióból, tudományos ülésszakokat, kiállításokat és ágazati tudományos-műszaki napokat rendeznek a fővárosban, más helységeinkben. A május 7- én Budapesten, a Rákóczi úti Technika Házában nyíló „Szibéria és a tudomány” című, egy hónapig nyitva tartó impozáns kiállítás is bizonyára sok érdeklődőt fog vonzani. A művészeti-kulturális rendezvények sorából kiemelkedik az a zenei tábor, amelyet júliusban Orosházán rendeznék meg az Ifjú Zenebarátok szervezetével közösen. A táborba a zeneiskolákban működő, kiemelkedő munkát végző zenebarát klubok tagjait hívják meg, hogy szovjet zenepedagógusók és zeneművészek segítségével még behatóbban megismerkedhessenek a szovjet—orosz zene kiemelkedő alakjaival és műveikkel. A felsoroltakon kívül még nagyon sok, színes és vonzó programot vett fel éves munkatervébe a társaság. Megvalósításuk a tagcsoportok aktivistáin is múlik. Akik ez idáig is példásan látták el feladatukat. A két nép mindenkor megújuló, sokévtizedes barátságáért. Amiért valóban érdemes. Nemesi László
