Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-18 / 65. szám
1979. március 18., vasárnap o mínímagazín Gyomai diákok nyomábao Bz FMKT újjászületése Alkotó vita fiatal értelmiségiek között az Orosházi Üveggyárbao A napokban lesz 10 éves a gyomai Mezőgazdasági Intézet. Ez alkalomból kerestünk meg az iskola volt diákjai közül néhányat, hogy elbeszélgessünk arról, hogyan emlékeznek az iskolában eltöltött évekre és mennyire hasznosítják azt, amit ott tanultak. Találomra választottunk ki két helyszínt, ahol volt gyomai diákokat sejtettünk. Első beszélgetésünkre a békéscsabai Lenin Tsz tojótelepén került sor. A résztvevők: Kókai Teréz (most Hricso- vinyi Józsefnél, Stefanik Mária, Minya Anna és Já-- ger Mihály. A lányok két éve végeztek baromfihúsfeldolgozó szakon, Mihály egy éve, ő baromfigondozó. Ez az első munkahelyük. — Hogy kerültetek ebbe a tsz-be? Teréz válaszol: — Nálunk már családi hagyomány a baromfival való foglalkozás. A nővérem is Gyomán végzett, a húgom is oda jár. A Baromfiipari Országos Vállalat ösztöndíjasai voltunk, a tsz kért ki minket. Azt hiszem jól jártunk, ha a munkát nézzük — és ha a keresetet, akkor is. — Mennyire hasznosítjátok itt a tojótelepen az iskolában tanult húsfeldolgozó szakmát? Anna: — Tanultuk a tojáskezelést, -feldolgozást is, úgy érzem, jól felkészítettek az iskolában, gyakorlatban is tudjuk használni, amit ott tanultunk. — Mi a munkátok, szeretitek-e csinálni? Tibor — A kezeddel mi történt? — Játék közben ráestem, eltörött. Még szerencse, hogy nem balkezes vagyok. Bizony szerencse. An- dódy Tibor, a Békéscsabai 10-es számú Általános Iskola hetedikes diákja ugyanis remekül pinpongozik, tagja a TASK MB III-as asztalitenisz-csapatának. Az újonc korcsoportban a magyar bajnokság harmadik helyezettje, aki újonc korcsoportos létére elérte az ifjúsági aranyjelvényes sportoló szintet. Ez pedig azt jelenti, hogy felnőtt első osztályú versenyeken is indulhat. Tavaly decemberben a téli úttörőolimpia országos döntőjén aranyérmet nyert. Ugyancsak a múlt év végén a magyar utánpótlás-válogatottal részt vehetett egy, á Szovjetunióban rendezett nemzetközi versenyen, ahol korcsoportjában egyéni második lett. — Hetedikes vagy, tehát rövidesen választanod kell, hol tanulsz tovább? — Nem nagyon tudok dönteni! Attól is függ, hol lenne a legjobb lehetőségem a sportban továbbfejlődésre. A kínálkozó helyek közül kettő tetszik; Miskolc és a Budapesti Spartacus, ahol Jónyer és Klampár játszik. Persze a sport nem jelenti azt, hogy a tanulással ne foglalkozzam komolyan. — Mi szeretnél lenni? — Azt hiszem, orvos. Egyszer nekiszaladtam egy lépcsőháza j tónak, és az üveg összevagdalta az egyik csuklómat. Megműtötték, és sokáig jártam kezelésre. Akkor figyeltem meg az orvosokat és azóta szeretnék én is az lenni. Mária: — Lámpázást, tojásválogatást, levegőelszí- vatást és csomagolást végzünk. A csomagolást szeretjük mindhárman, mert változatos és könnyű. — Ha jól tudom, húszkilós ládákat emelgettek... Teréz: — Igen, mégis azt szeretjük, mert változatos munka, nem mindig ugyanazt csináljuk, és mivel teljesítménybérben vagyunk, itt keresünk a legtöbbet. — Mihály, te hogy kerültél ide a téeszbe? — Szerencsés helyzetben voltam, mert a baromfigondozó szakmunkástanulók országos versenyén 5. helyezett lettem, ezért két hónappal korábban megkaptam a szakmunkás-bizonyítványomat és munkába állhattam. Ez pedig pénzben sokat jelentett. — Ha egy kívüálló megfigyel munka közben, csak annyit lát, hogy egy automatizált tojóház kapcsoló- tábláján gombokat nyomogatsz. Szükség volt ehhez a szakmunkásképző elvégzésére? — Feltétlenül. így tudom is, hogy mit miért csinálok. Szeretem a munkámat. Jól érezzük magunkat ezen a telepen. A második helyszín a nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezet pulykatelepe. Beszélgetőpartnerünk két fiatalasszony: Kovács Gizella, most Kovács Istváné és Zsadony Julianna, most Nagy Gáborné. Mindketten baromfigondozók, Gizella., 2, Julianna hét éve végzett. — Mikor kezdtél el pingpongozni ? — Ügy 3-4 évvel ezelőtt. Édesapám tanított meg játszani. Eljártunk a 2-es iskolába, ahol az akkori VTSK asztaliteniszezői edzettek. Néztem, aztán néha már be is szánhattam. Egyre jobban ment, és egy idő után bevettek a gyerekcsapatba. Később már felnőttek is leálltak velem játszani! — Nem unod az ed késeket? — Arra szükség van. Az edzésen szokik az ember a koncentráláshoz, gyakorolja az ütéseket, és az eredmény majd a versenyeken kell, hogy jelentkezzen. Csak az — Hét év, az már bizonyos távlat. Julika, hogyan emlékszel vissza az iskoládra? — Szép emlékeim vannak Gyomáról. Sajnos, nem sikerült eddig összehozni egy osztálytalálkozót. Pedig hiányoznak a régi osztálytársak. Sok hasznosat tanultunk Gyomán, szükség is van rá a munkában, mert a pulykák, különösen amíg kicsik, nagyon érzékenyek, törődni kell velük. — Van-e különbség a ti fizetésetek és egy szakképzetlen dolgozó fizetése között? Gizella: — Gyakorlatilag nincs különbség, ők is, mi is 2500 forint körül keresünk. — Mégis, megérte elvégezni az iskolát? Gizella: — Feltétlenül. Valahogy jó érzés, hogy a megszerzett tudás mellett papírom is van az iskoláról, biztos szakma van a kezemben. — Milyen kedvezményeket kaptok a munkahelyen? Julianna: — Ha kérjük, nem osztanak be éjszakára, kedvezményesen kapunk pulykát. Gizella: — Voltam az NDK-ban jutalomúton. — Jól érzitek itt magatokat? Julianna: — összesen 17 volt gyomai diák dolgozik ezen a telepen, azt hiszem helyettük is mondhatom, hogy igen. — Ezek szerint nem is gondoltatok arra, hogy más munkát keressetek ... Julianna: — Ezt a szakmát tanultam, ezt szeretem csinálni. Mindkettőnket a téesz iskolázott be, nem ' is gondoltunk arra, hogy elmenjünk innen... —m. szabó— r H. rr es az utó a rossz, hogy este 6-kor van edzésünk a Rózsa Ferenc gimiben. Hanem tavaly, meg tavalyelőtt is Pesten egy rokonunknál nyaraltam, és eljártam a BVSC-be, edzésekre. Hát az egy pingpong- paradicsom ! Gergely Gábor is ott játszik. Egyszer megkértem, mutassa meg nekem a fonákpörgetést. Hát, van amikor már egészen jól sikerül. — Ideges vagy a versenyeken ? — Annyira nem, hogy csapkodjak, összetörjem az ütőmet, meg ilyesmi. Persze, ha nagy a tét, mint például tavaly, az újoncbajnokságon, amikor tudtam, egy ponton múlik, hogy magyar bajnok leszek-e?... Talán azért is nem sikerült, mert ez a tudat szinte görcsös igyekeze-'' tét adott. De hát sohasem akarok mindenáron győzni. Nekem a fontossági sorrend: egészség, tanulás, sport. — Hobbid van? — Igen, Beatles-lemezeket, meg képeket gyűjtök. — És melyik együttest szereted a legjobban? — Természetesen a Beat- leseket. Tibor a hét elején egy levelet kapott: „Kedves Pajtás! Értesítünk, hogy a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége döntése értelmében az úttörő-sportmozgalomban 1978-ban elért eredményeid alapján elnyerted „Az év úttörősportolója” kitüntető címet”. A megérdemelt kitüntetést Tibor március 16-án, pénteken vette át Budapesten. Tóth Ibolya Fotó: Gál Edit Az Orosházi Üveggyár KISZ-bizottsága a közelmúltban felmérést végzett az értelmiségi fiatalok körében. A bizottság a kérdőíveken e fiatalok beilleszkedéséről, munkakörülményeiről, szakmai fejlődésük lehetőségeiről szerzett információkat. Az értelmiségi fiatalok a kérdőíveken számtalan javaslatot tettek olyan kérdésekben, amelyek megvalósításával hasznosabban vehetnének részt a termelésben és a mozgalmi-politikai munkában. Mindez egy évek óta tartó folyamat állomása volt, hiszen már korábban is részt vettek a gyár fiatal mérnökei, közgazdászai, a KISZ gazdasági építőmunkát segítő mozgalmainak segítésében, szervezésében. Újításokat készítettek, bekapcsolódtak az Alkotó Ifjúság-pályázatba, szakmai vetélkedőket szerveztek, létrehozták a fiaIlcnnina néni megmutatja Zolinak, hogyan kell a tar- kedlit szaggatni, sütni... tál műszakiak és közgazdászok tanácsát. A bizottság azonban mindezt csak kezdeti lépésnek tekintette, és már hosszabb ideje módszeresen készült arra, hogy ez a tevékenység tovább gazdagodjon. „Ehhez a munkához azonban nagyobb akarati és cselekvési egységre van szükség” — fogalmazta meg a KISZ-bizottság. Tisztázni kellett tehát, ki hogyan vélekedik saját sorsáról, fejlődési lehetőségeiről, és annak akadályairól a gyárban. Mit gondol, mit érez, mit akar tenni ? Az információcsere egyik állomása az a bizonyos, már említett kérdőív volt. Majd a véleménycsere a március 13-i megbeszélésen folytatódott, amelyen a 45 felsőfokú végzettségű fiatal közül 30-an jelentek meg. Az üveggyár gazdasági vezetőinek jelenlétében széles körű vita bontakozott ki a ... majd Zoli cs társa egyedül is próbálkozik a sütés csín- jával-bínjával fiatalok egzisztenciális lehetőségéről, beilleszkedéséről, a KISZ gazdasági építőmunkájának segítéséről, az FMKT- ról. Elhatározták, hogy létrehozzák a Fiatal értelmiségiek klubját, amelynek fő feladata a szakmai tapasztalatszerzés és közös állásfoglalásokkal nagyobb beleszólás a gyár életébe. A klub munkáját a műszaki igazgatóval folytatott előadás- és vitasorozattal kezdik el. A klub jelentős sesgítséget nyújthat majd az FMKT tervszerűbb munkájához. A jövőben ezért nagyobb szerepet szánnak a tanácsnak, a termelést közetlenül érintő műszaki, technológiai munka- és üzemszervezési ész- szerűsítések, módosítások kidolgozásában. A megbeszélésen igényként fogalmazódott meg — minden bizonnyal a jobb tájékoztatás érdékében —, hogy minden évben rendezzék meg az ifjúsági műszaki-fejlesztési konferenciát. Az Orosházi Üveggyárban a felsőfokú végzettségű fiatalok az FMKT-ban való részvételükkel már eddig is sok közös siker részesei voltak. A további fejlődés azonban nemcsak a KlSZ-bizott- ságon, az alkotni és tenni vágyó értelmiségi fiatalokon múlik, hanem azón is, hogy a gazdasági vezetők milyen feltételeket tudnak, képesek teremteni a megvalósításhoz... —nyes Alig egy hónapja működik Békéscsabán, a vendéglátóipari vállalat téglagyári üzemi konyhájában a kiskukta- szakkör. Tagjai a 11-es számú általános iskola 7. osztályos, pályaválasztás előtt álló tanulói. Az ide járó hét fiú elhatározása nem végleges még, hiszen bevallásuk szerint nem mindannyian szakácsnak készülnek. Minden második — szabad — szombaton 8 órától 1 óráig tart a foglalkozás, ahol a legutóbbi alkalommal a téglagyári bölcsődéseknek finom főzeléket, a felnőtteknek pedig almalevest, rántott szeletet, tarkedlit készítettek ebédre. Ebéd után minden alkalommal beszélgetésen folytatódik a foglalkozás, amikor az ebédkészítéssel kapcsolatos kérdéseiket teszik fel a kis szakácsok. Jenei Sándomé, a konyha helyettes vezetője — aki egyébként a szakkört is irányítja — elmondta, hogy az „Egy akarat” Szocialista Brigád tagjai közösen vállalták a hét srác oktatását. A rántott szelethez készült a bunda, amikor Zolitól és Gyuritól megtudtuk,' hogy otthon is szoktak ám főzni, de csak anyu felügyelete mellett. Azt is elmondták, hogy ezeken a szombatokon nagyon szívesen jönnek ide, mert olyan sok érdekes dolgot megtanulhatnak a felnőttektől. Az önállóság meghozta gyümölcsét; a szép piros tarked- lik sorakoznak a sütőben! A többiek figyelmesen lesik a „mesterfogásokat” Fotó: Veress Erzsi Kiskukták Az előkészítőben nagy munka vár a fiúkra: a nagy káposztafejekkel kell megbirkózni. Ügyes fogásokkal, eltanult mozdulatokkal szeletelnek
