Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-17 / 64. szám

laHiiuKftre 1979. március 17., szombat Különleges fűtési kísérletek kezdődtek meg Győrött, az építőipari vállalat házgyárában. Előre gyártott elemek ösz- szeállításából közületi épületek padlózatában olyan, folya­dékkal megtöltött, fűthető tartályokat (zárt csöveket) he­lyeztek el, amelyeket éjjel kedvező villamosenergia-üzeme- lés mellett fűtenek és nappal villamos energia nélkül a fo­lyadék halmazállapot-változása következtében nagy meny- nyiségű hőt adnak ki. Jelenleg még közületi épületeken fo­lyik a kísérlet, de remélhetőleg nagy jövője lesz majd a lakóépületeknél is. A kísérletet a Budapesti Műszaki Egye­tem és a Győri Építőipari Vállalat, valamint a Győri Ter­vező Vállalat szakemberei közösen végzik (MTI-fotó. — Matusz Károly felvétele — KS) MTESZ előadások, tanfolyamok A jövő hét szinte minden napjára jut egy-egy nyilván nagy érdeklődésre számítha­tó MTESZ-rendezvény me­gyénk városaiban és közsé­geiben. Rögtön a hét első napján a Textilipari Mű­szaki Tudományos Egyesület tart ülést a Gyulai Haris­nyagyárban, amelynek a témája az ipari automatizá­lás. Csütörtökön az Ener­giagazdálkodás és olajtüze­lésű berendezések kezelése címmel tartanak vitát a Magyar Élelmezésipari Tu­dományos Egyesület tagjai, amelyet a gabonaipari vál­lalatnál rendeznek. A hét második felében háromnapos eseményre ke­rül sor, amelynek a színhe­lye a Mezőhegyesi Állami Gazdaság laboratóriuma. Ezt a tanfolyam jellegű elő­adást a MAE, az Állator­vostudományi Egyetem és az állami gazdaság szervezi közösen. Témája a Kolosz- trum itatás ellenőrzésének élettani módszerei. Az ese­ményre csütörtöktől kerül sor. Eredményes az újítómozgalom A Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat dol­gozói 1978-ban 106 újítási javaslatot adtak be, ezekből 74 elfogadott, 17 pedig még kísérlet alatt áll. Botyán- szky András iparjogvédelmi előadó tájékoztatása sze­rint a megvalósított újítások gazdasági eredménye egy év alatt meghaladta a há­romnegyed millió forintot, s így az iparág vállalatai között az első lett. Igen fontos feladatot ol­dott meg Szalai Lajos gyártásfejlesztő újítása. A szerkezet, amelyet készí­tett, a bányából érkező agyagban levő bármilyen vashulladék észlelésekor a szállítószalagot azonnal megállítja. így elkerülhető­vé válik, hogy a présbe vas kerüljön. A vállalat valamennyi gyárában felszerelik. Az iparág más vállalatai is al­kalmazzák majd. Szalai La­jos egyelőre 10 ezer forint eszmei díjat kapott. Jelentős három lakatos, Mészáros Kálmán, Lengyel András és Kuti Sándor újítása, amelynek segítségé­vel tisztítani tudják -a szennyvízelvezető-csator- nát, és nagy esőben sem gyülemlik fel a víz a gyár­ban. Az újításból évente több mint 350 ezer forint megtakarítás származik. A kifizetett újítási díj 18 ezer forint volt. Tóth Rudolf, a műszaki fejlesztési csoport vezetője és Pribolyszki Mátyás, a békéscsabai cserépgyár mű­szaki vezetője a vákuum- szivattyúk működésének ha­tásfokát hűtőaggregátorok beépítésével növelték. Ez jelentős mennyiségű hűtő­víz-megtakarítással is jár. Az idén megvalósult újí­tás éves gazdasági eredmé­nye 407 ezer forint, mely szerint a vállalat 10 ezer forinttal díjazta a két újí­tót. Ebben az évben eddig 15 újítást adtak be a dolgozók. Ezek közül jelentősebb a kúpcserép lyukasztásának a megoldása, amely Molnár Lajos művezető és Zámbó Lajos lakatos elgondolása alapján készült. A vállalat kiadta az idei újítási feladattervet, amely szerint külön jutalomban részesülnek azok, akik egy- egy meghatározott felada­tot sikeresen megoldanak. Jutalmat kapnak azok is,' akik munkavédelmi újítás­sal elősegítik a balesetek megszüntetését, vagy csök­kentését. Jutalmat kapnak a szak­véleményezők és a gazdasá­gi elemzők is, ha a megbí­zatásukat gondosan és a meghatározott időre teljesí­tik. A szakszervezeti bizott­ság az újítással kapcsolatos vitás kérdéseket megvizsgál­ja és javaslatot tesz az el­intézés módjára. Az a törek­vés, hogy a vállalat igazsá­gos elbírálással továbbra is fenntartsa az újítási kedvet. A gyorsabb megvalósítás elősegítésére tervezik, hogy a jövőben a gyáregység műszaki vezetőinek is cél­jutalmat tűznek ki. P. B. megértést kért, hol biztatott, gyerünk fiúk, előre. Embersége már a Bodzá- son töltött első napokban megmutatkozott. Az Egyet­értés Tsz-nek akkoriban a tanácsházán volt az irodája. A tanácselnök ideiglenesen átengedte a tsz-elnökmek a hivatalsegéd szobáját. Ebben egy íróasztal és egy rozoga szék volt. Az íróasztalt Báli István megfelezte az agro- nómussal. Valahonnan sze­reztek még egy széket, hogy este a napi munkát ki-ki le­könyvelhesse. A gépműhely szinte derült a történeten, pedig abban az időben Bod- záson nagyon nehezen men­tek előbbre a szövetkezet ügyei. Ma természetesen nincsenek ilyen gondok. Mint a több éves bor, úgy letisztultak a fejek. S ma már ott tart ez a szövetke­zet, hogy évente egymaga annyi húst termel, hogy Bé­késcsaba egész lakosságát — a csecsemőre és az aggas­tyánra is 112 kilóval szá­molva — képes lenne ellátni. Egy hektárra vetítve itt 12 mázsán felüli hústermelés jut, ami a megyében a leg­jobb, de országosan is na­gyon az elsők között jegy­zik. Ilyen eredmények hal­latán már igencsak a múl­té az aratás előtti búzához meg a zsírhoz fűződő em­lék. Csatári Béla melegségtől átforrósodott szavait is igen sokan megtapsolták. Tetszett mindenkinek, hogy Báli Ist­ván érdemeiről szemtől szembe hangzottak el a vé­lemények. És a hosszan tar­tó tap», ahogyan a közgyű­lés fogadta az elnök 16 évig tartó, szakadatlan, jó mun­káját, tanúsította, hogy a Munka Érdemrend arany fo­kozata ismét jó helyre ke­rült. Báli Istvánt a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa immár másodízben ré­szesítette ebben a magas ki­tüntetésben, amelyet Csatá­ri Béla nyújtott át részére. A megbecsülést, az elnök iránti tiszteletet ezen a köz­gyűlésen is érezni lehetett. A fegyelem nemcsak a mun­kában meghatározó ebben a szövetkezetben, hanem a sorsdöntő órákban is. És ez a fegyelem sugározta a fe­lelősségérzetet. A kissé hosz- szúra sikerült programot mindenki végigcsinálta. — Tudja, ez az ember so­kat dolgozott értünk, amit talán meg sem érdemeltünk. Akkor nem értékeltük fára­dozását, most viszont fáj, hogy nem lesz tovább ve­lünk — mondta a mögöttem ülő Fekete Jánosné. Amikor a szavazatszedő bizottság elnöke kihirdette, hogy a tagság dr. Sebők Pál elnökhelyettest titkos szava­zással elnökké választotta, fokozódott a feszültség. Ér­ződött, a tagság magasra ál­lította a mércét, amire az új elnök székfoglalójában a kö­vetkezőket mondta: — Nekem nagyon nehéz lesz a helyzetem, mert egy magas képzettségű, a tsz helyzetét, a szövetkezeti mozgalmat jól ismerő, a pártmunkában jártas és egy rendkívüli energiával dolgo­zó elnök munkáját kell to­vábbvinnem. Báli István felemelt fővel állt az emelvényen. A taps, az elismerés, mint aznapon oly sokszor, most is őt övez­te. Látszott rajta, hogy kis­sé fáradt, mégis vállalkozott néhány gondolat elmondá­sára. — Elvtársak, barátaim. Ügy érzem, érdemes volt ezért a szövetkezetért vala­mennyiünknek jól dolgozni. Az életkörülmények nagyot változtak a községben, a szövetkezet pedig fogalom­má vált az emberek gondol­kodásmódjában — majd megköszönte az emberek bi­zalmát, mely őt Bodzáson végigkísérte. — A termelőszövetkezeti mozgalomban Báli István nagy érdemeket szerzett — méltatta dr. Szabó Sándor, majd hozzátette, az elnök át­lagon felüli, kiemelkedő te­vékenységet folytatott; nagy­ban hozzájárult a párt poli­tikájának eredményes meg­valósításához Medgyesbodzá- son. A gratulációk hosszú sora következett, majd két fe­hér inges, piros nyakkendős úttörő köszöntője 16 szál vö­rös szegfűvel. Könnyek sza­ladtak a szemekbe és a sze­relőcsarnokban mindenki állt a meghatódottságtól. Ne­hezen mozdultak az embe­rek, pedig már régen vége volt a közgyűlésnek. Dupsi Károly Nem csodaszer, de hatásos nGROMAX biokatalizátor Ma már közismert foga­lom a mezőgazdaság kemi- zációja. Ezen azt értjük, hogy rohamosan növekszik a különböző mesterségesen elő­állított tápanyagok, növény­védő szerek, gyomirtók és más kémiai anyagok fel- használása az agrotechniká­ban. A mezőgazdaságban al­kalmazott kemikáliák 6záma egyre nő, sokféleségük szin­te áttekinthetetlen, de egy tulajdonságuk közös: arra szolgálnak, hogy segítségük­kel nagyobb hozamú, bizton­ságosabb legyen a termelés. Van azonban egy határ, melyen túl nem érdemes a vegyszerek mennyiségét nö­velni, mert a fokozódó költ­ségeket nem ellensúlyozza a terméstöbblet, sok szeméi a növekvő dózis károsítja a növényzetet vagy az állat­világot, sőt nem kevés azok­nak az anyagoknak a szá­ma, melyek az emberre is veszélyesek. Ezért fordult a kutatók figyelme olyan anyagok felé, melyek na­gyon kis mennyiségben is hatásosak, segítségükkel ko­moly terméstöbbletek érhe­tők el, ugyanakkor teljesen veszélytelenek. Ezek a nö­vénytermesztést szinte for­radalmasító új anyagok a biokatalizátorok. ■ Milligrammok és mikroelemek A biokatalizátorok olyan készítmények, melyekben a növények számára szükséges aminosavak, vitaminok, hor­monok, enzimek, koenzimek, valamint vízben oldható ka­talitikusán működő anyagok találhatók. Jellemzőjük, hogy rendkívül kis mennyi­ségekben is hatékonyak. Míg műtrágyákból mázsákban mérhető a hektáronkénti ki­juttatott mennyiség, ezeknél a biokatalizátoroknál milli­grammokkal kell számolni. Ezek a rendkívül csekély mennyiségek újfajta szem­léletet is megkövetelnek a mezőgazdasági szakemberek­től. Sokan lehetetlennek, vagy hihetetlennek tartják, hogy ilyen kis adagok haté­konyak lehetnek. Pedig a növényi hormonoknak a mű­ködési mechanizmusa hason­ló az élővilág fejlettebb egyedeinél megfigyeltekhez. Márpedig az embernél is milli-, sőt mikrogrammok- ban fejezhető csak ki a hor­monok mennyisége. A biológiailag aktív me­zőgazdasági vegyszerek az utóbbi évek termékei, és tö­megesen csak a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országokban használják. Sta­tisztikák szerint hazánk is ezek közé tartozik, ennek el­lenére szakemberek is alig- alig ismerik ezeket az új­fajta szereket. Pedig — AG- ROMAX néven — hazánk­ban is készítik és vala­mennyi megyei AGROKER- vállalat forgalmazza is. Pontosabban a vaskúti Bácska Termelőszövetkezet az osztrák Anilag cég kon- centrátumának felhasználá­sával készíti a szükséges ol­datokat. Ezek az oldatok ugyanis a hormonok és egyéb biológiailag aktív anyagok mellett makro- és mikroelemeket is tartalmaz­nak. Mint a szer neve — AGROMAX NIPHQKAL—1 — mutatja, nitrogént, fosz­fort és káliumot tartalmaz nagyobb mennyiségben és 1—0,5 százalék felett van a kén- és magnéziumtartalma is. És mert a ma elfogadott tudományos álláspont sze­rint a mezőgazdaságban je­lenleg felhasznált tápanyag­mennyiségek mellett döntő fontosságúak a talajban levő mikroelemek, megfelelő mennyiségben tartalmaz a készítmény vasat, rezet, cin­ket, bőrt, kobaltot és molib- dént. ■ Semminek sem árthat Az az igazság, hogy min­den részletében még nem ismeretes az AGROMAX ha­tásmechanizmusa, de annyi már bizonyos, hogy ártani semmiképpen sem árthat egyetlen növénykultúrá­nak sem. Csak olyan anya­gokat tartalmaz ugyanis, me­lyek a fejlődést, a növeke­dést segítik és legfeljebb bi­zonyos fajtáknál hatástalan­nak bizonyulnak. De hogy melyiknél mennyire hatnak, ezzel kapcsolatban az el­múlt évben már nagyüzemi kísérletek folytak hazánk­ban. Az Anilag cég ugyanis a szer hatásának jobb megis­merésére termelési versenyt hirdetett, melybe 23 gazda­ság nevezett be. Ezek között volt a Hidasháti Állami Gazdaság, a kondorosi Egye­sült Tsz, az orosházi Petőfi Tsz és a kamuti Béke Tsz is. Külön öröm, hogy vala­mennyien olyan eredményt értek el, mellyel díjat nyer­tek a pályázaton. Az ered­mények ugyanis szépek és meggyőzőek. Az AGROMAX-kezelés ha­tására a kontrolihoz viszo­nyítva a mák hozta a leg­jobb eredményt, csaknem 120 százalékos terméstöbb- lettel. Több mint 28 száza­lékos volt a burgonya, 21 a szója, 19 a búza és 18 szá­zalék a magrépa terméstöbb­lete. Ha pénzzel fejezzük ki a terméstöbblet értékét, ak­kor a burgonya hektáron­ként 27 ezer forinttal, a paprika 26 ezer forinttal, a mák 22 ezer 600 forinttal ho­zott többet, mint amennyit az ellenőrzőparcellákon elér­tek. Bizonyítja a szer haté­konyságát, hogy a termelő­üzemek, amelyek 6 mező- gazdasági és 6 kertészeti nö­vényt kezeltek AGROMAX- szal, a 3122 hektárról 12 mil­lió 700 ezer forint értékű terméstöbbletet takarítottak be 3 millió forint értékű AGRQMAX-hatóanyag fel- használásával. A szer ho- zamköltség-mutatója tehát 4,2 felett van. ■ Meggyőző eredmények A fenti eredményeket tel-' jesen igazolják azok a gaz­daságok is, melyek me­gyénkben próbálkoztak már ezzel a szerrel. Az orosházi Petőfi Tsz több mint 9 szá­zalékos termelésnövekedést ért el a kukoricánál és ez 200 hektáron 400 ezer forint feletti többletbevételt ho­zott. Ezért az eredményért kapták meg a kukoricater­melési különdíjat. A kondo­rosi Egyesült Tsz még szebb eredményekkel dicsekedhet, de náluk kisebb volt a kí­sérletbe bevont terület, ezért nem kaptak különdíjat, vi­szont a versenyben a 4. he­lyezést érték el. Kukoricá­nál az egyik fajta 16,4, a másik 25,3 százalékkal ho­zott többet, mint a kont­rollcsoport. A paprika 8, a paradicsom 13 százalékkal termett többet. A kamutiak a korai borsónál próbálták ki a szert és az AGROMAX hatásosságát átlagban 13,5 százalékos termelésnöveke­déssel igazolták. A Hidashá­ti Állami Gazdaság őszi bú­zánál 21,5, cukorrépánál 22 százalékos terméstöbbletet ért el AGROMAX felhasz­nálásával. A szer hazai gyártója és forgalmazója, a vaskúti Bácska Tsz termelésfejlesz­tési főmérnöke, Juhász Lász­ló elmondta, hogy az AGRO- MAX-nak van egy olyan ha­tása is, melynek időbeni hasznosítása sok mezőgazda- sági üzemünkön segíthet. Ar­ról van ugyanis szó, hogy az idei télen többször vol­tak olyan fagyok, melyek ta- karatlanul érték a növénye­ket. Emiatt a zsenge növé­nyek gyökérzete erősen meg­rongálódott, így ezek a kul­túrák visszaestek a fejlődés­ben. Ilyenkor eddig nem volt más megoldás, mint a ki­szántás, vagy a felületvetés, most viszont — ha a nö­vényzet nem pusztult el tel­jesen — eredményes lehet az AGROMAX-alapkészít- ménnyel — a NIPHOKAL — 1-gyel történő kezelés. A szer ugyanis tartalmaz olyan speciális hormont is, mely erőteljes növekedésre készteti a gyökérzetet. így tehát van remény a megúju­lásra és a későbbiekben a rendes fejlődésre. Külön elő­nye a szemek, hogy — fo­lyadékról lévén szó — köny- nyen kijuttatható, és mert kis mennyiség kell, szórható a levegőből is. Külföldön már több helyen szereztek kedvező tapasztalatot, az ilyen módon történő regene­rálással nálunk eddig ilyen célra még nem használták ezt a szert. Most azonban a kénysze­rűség úgy hozta, hogy saj­nos legtöbb gazdaságunkban mód nyílik alkalmazására. Remélhető, hogy segítségével csökkenthetők lesznek a tél okozta károk, de ennél sok­kal többről is szó van. Mert bár az AGROMAX gyártói és forgalmazói nem győzik hangsúlyozni, hogy ez sem csodaszer, egyet biztosan mutatnak az eddig elért eredmények: olyan újfajta készítmény került a mező­gazdászok kezébe, mely rendkívül sokat segíthet a termelés növelésében és a költségek csökkentésében. A baj csak az, hogy eddig az a tapasztalat: egy-egy új el­járás elterjedése nálunk túl­ságosan sokáig tart. Remél­jük, az AGROMAX-nál más­ként lesz. Lónyai László A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat mczókovácshazi körzeti üzemében távhőmérők érzékelik és jelzik a silótor­nyokban uralkodó hőmérsékletet. Képünkön: Jusztin Jó- /sefné feljegyzi melyik toronyban hány fok van Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents