Békés Megyei Népújság, 1979. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-15 / 62. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek í N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. MÁRCIUS 15., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Forradalmi dalok fesztiválja, Éneklő Ifjúság Sajtótájékoztató az MSZBT idei feladatairól Ma délelőtt: gálabemutató Tizenkettedik alkalommal szólal most meg az éneklő ifjúság és a felnőtt kórusok ajkán a dal... — Ezekkel a szavakkal kezdte megnyitó beszédét Szeljak György, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese március 14-én, tegnap délelőtt Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban a forradalmi dalok fesztiválján és az Éneklő Ifjúság megyei döntőjén. A KISZ Békés megyei és békéscsabai városi bizottsága, az SZMT, a megyei tanács vb művelődés- ügyi osztálya, a megyei művelődési központ, az ifjúsági és úttörőház, valamint a KÓTA megyei szervezete által rendezett kulturális seregszemle közös nyitószámmal kezdődött: Balázs Árpád Szabadság kánonját énekelte a pódiumon a békéscsabai Sebes György Köz- gazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola énekkara, s a nézőtéren helyet foglaló kórusok tagjai. Szeljak György megnyitó beszédét mondja. A színpadon: a békéscsabai közgazdasági és kereskedelmi szakközépiskola énekkara Fotó: Gál Edit A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóját köszöntő ünnepségekre 25 tagú küldöttséget lát vendégül a napokban a Magyar—Szovjet Baráti Társaság: a szovjet vendégek az egykori orosz internacionalista zászlóalj harcosainak leszármazottai. Olyan magyar internacionalistát is Budapestre várnak, aki Szovjet—Oroszországban harcolt a polgárháború idején — mondotta Regős Gábor, az MSZBT titkára, aki szerdán tájékoztatta a Barátság Házában az újságírókat az MSZBT idei terveiről. Kiemelte: a magyar—szovjet tudományos műszaki együttműködési megállapodás aláírásának 30. évfordulója alkalmából az MSZBT idei munkájának középpontjába állítja a szovjet tudomány és technika fejlődésének, valamint a magyar— szovjet tudományos műszaki együttműködés eredményeinek népszerűsítését. Megnyitójában Szeljak György beszélt arról, milyen, semmivel nem pótolható szerepe van az ember életében a zenének, a dalnak. A kórusmuzsika megyénkben is a forradalmi eszmék hordozója volt, s ezt a hagyományt ápolják, viszik tovább a fiatalok a forradalmi dalok fesztiválján. A fesztiválon és az ÉnekTovább bővítik a TÜZtP-váHalatok szolgáltatásait Biztonságos, választékos ellátásra készült fel az építőanyag-kereskedelem A kulturáltabb értékesítést, a vásárlók jobb tájékoztatását szolgálják a múlt év végén Érden, Békéscsabán, Szolnokon, Szombathelyen nyitott minta- és oemutató- termék, s több hasonlót is létesítepék még a szezon idején. Tovább bővítik a TÜ- ZÉP-vállalatok szolgáltatásaikat a magánépítkezéshez szükséges mindenféle kisgép, eszköz és szerszám kölcsönzésével is. A csepeli Duna Kertészeti Mgtsz Magyar—Bolgár Barátság üzemegységében már virágzik xi orgona. A képen: szedik az orgonát az üzemegység fóliasátrában (MTI-fotó — Fehér József felvétele — KS) A minisztérium véleménye • szerint megfelelően biztonsá- ! gos ellátásra készült fel az építőanyag-kereskedelem. Anyaghiány nem gátolhatja az építkezéseket. A nyári— őszi csúcsforgalom idején azonban a szállítóeszközök hiánya zavarokat okozhat az áruutánpótlásban. Ezért javasolják az építtetőknek, hogy előre szerezzék be a szükséges anyagokat. lő Ifjúság megyei döntőjén részvevő 15 kórus közül elsőként a békéscsabai Sebes György Közgazdasági Szak- középiskola énekkara lépett fel. A zsűri által legjobbnak minősített énekkarok március 15-én, ma délelőtt 10 órától gálabemutatót tartanak a békéscsabai Jókai Színházban, ahol közreműködnek a színház művészei is. A zsürielnöki tisztet ezúttal is Balázs Árpád Lisztdíjas zeneszerző tölti be. A forradalmi dalok fesztiváljával megkezdődött megyénkben a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozata. Országszerte megkezdődött a TÜZÉP-telepek készleteinek pótlása, feltöltése, s március végére, az építési idény indulására már mindenütt bőséges választék áll a lakosság rendelkezésére. Az építőanyag-kereskedelem az igényeket figyelembe véve, az idén forgalmának 6 százalékos növekedését tervezi. A tavalyinál több, összesen 59 ezer magánerőből épülő lakás, ezen belül 39 ezer családi ház felépítéséhez rendeltek anyagot. Ezenkívül gondoskodnak arról is, hogy a tatarozásokhoz, a karbantartásokhoz, a javításokhoz is mindent megkapjon a lakosság. Az ipar és a kereskedelem javuló kapcsolatát jelzi, hogy a nagyobb forgalomhoz szükséges egész évi árualap 90 százalékára már januárban megkötötték a szállítási szerződést. A megállapodások szerint valamennyi fontos építőanyagból több jut a lakosságnak a tavalyinál, így például falazóanyagokból 100 millió darabbal, cementből 100 ezer tonnával, hullámpalából 1 millió négyzetméterrel, vasbetongerendából 100 ezer folyóméterrel, padlóburkolóból 200 ezer négyzet- méterrel, fenyő fűrészáruból pedig 40 ezer köbméterrel. Ezzel együtt javul a választék is. Részben a hazai termelés hiányát pótolva, részben a választék bővítésére elsősorban a szocialista országokból hoznak be különféle építőanyagokat, egyebek között 820 ezer tonna cementet, 600 ezer négyzetméter csempét, 90 ezer tonna mészhidrátot, az NDK-ból 40 ezer négyzet- méter kiváló minőségű tölgyfa parkettát, Romániából pedig ajtót, ablakot. ) ) ) ) Táncsics Mihály szobra Orosházán Fotó: Veress Erzsi Örökségünk: március 15. Ó zon az emlékezetes tavaszi napon, amikor negyedik osztályos kisdiákokként, rendezett sorokban vonultunk föl a Várhegyre, tanítónőnk több ízben kénytelen volt dörgedelmes figyelmeztetéseket intézni a renitenskedőkhöz. A sétányig még úgy- ahogy viselkedett a rakoncátlan csapat, de amikor megpillantottuk a Hadtörténeti Múzeum előtt sorakozó 48-as ágyúkat, hamar megbomlott a rend. A behemót vascsövek kegyes gondolatok helyett inkább lovaglásra csábítottak; még engem is, a kiválasztottat, akit nem kisebb feladatra jelöltek ki, mint hogy a múzeum egyik termében rendezendő ünnepélyen elszavaljam Petőfi Sándor versét: A vén zászlótartót. Bent a nagy sárga épület tiszteletet parancsoló csöndjében azonban mi is megszeppentünk egy kicsit, és amíg végigballagtunk az egykori lőfegyverek és kardok, tépett zászlók, levelek, képek és a magyar szabadságharc más relikviái között, földerengett egy és más, amit apáinktól, nagyapáinktól hallottunk. Voltak közöttünk alaposabban tájékozott fiatalurak is, akik a Tolnai Világtörténelme és Gracza György jóvoltából, még ki is tudták egészíteni a látnivalókat; ezek ott hirtelenjében nem várt tekintélyre tettek szert. Ezen a tavaszon, a mi tavaszunkon, amikor 1848 tavaszát jöttünk ünnepelni, nem jutott — hogyan is juthatott volna — eszünkbe a többi emlékezetes tavasz. Hogyan is fedezhettük volna föl a mély történelmi összefüggéseket országunk nevezetes dátumai között; honnan tudhattuk volna, hogy nemzeti önismeretünket milyen irányba terelték a nagyanyáink polcain található történelemkönyvek; Gracza György és mások, akik évtizedeken keresztül kormányozták a magyar nép fantáziáját. Persze mi még csak tízévesek voltunk és ez mindenképpen mentő körülménynek számít. Bár csak néhány év telt el a háború óta és óvóhelyeken töltöttük csecsemőkorunkat, mire értelmünk nyiladozni kezdett szabadok voltunk, s mi sem volt ennél természetesebb. Mit tudhattunk forradalomról és harcról, vérről és könnyekről, hűségről és árulásról? A szabadság- harc szép mese volt csak; egy a sok közül. Pedig történelmünk március 15-ével fémjelzett nagy eseményének értékelésére már többször is sor került; a forradalmi munkásosztály ezt a szabadságharcot mindig különös fogékonysággal és érzékenységgel elemezte. Március jelentőségét nem szenvtelenül, a szövegelemző filosz tárgyilagosságával méltatták azok, akik maguk is — más történelmi körülmények között — hasonló célokért küzdöttek. Csak az értheti meg a szabadságért harcolót, aki maga is a szabadságért harcolt, vagy megőrzésén fáradozott. Az objektív történelemszemlélet is megköveteli, hogy nemzetünk történelmének meghatározó eseményeit ne egymástól függetlenül, elszigetelt jelenségként értelmezzük, még akkor se, ha indítékuk, lefolyásuk és eredményük merőben más volt. Mint 1919-ben, a felszabadulás után is előtérbe került az 1848—49-es szabadságharc vizsgálata; akik felismerték a kérdés jelentőségét, azt akarták tudatosítani, hogy életünk, politikánk nem független a történelmi fejlődés folyamatától, ezért is kell a marxizmus —leninizmus általánosan érvényes nemzetközi tanításán nevelt gondolkodásunkat a mi történelmünk, a mi népünk különleges problémái felé fordítani. A három tavaszt ebből a meggondolásból ünnepeljük együtt is: történelemszemléletünk, önismeretünk csak így lehet teljés. Az egykori tízévesek felnőttek, s már tudják, hogy a mese andalít, de nem sokra megy vele az ember. Tudják: a ma ifjúsága a márciusi fiatalok és követőik örököse; történelmünk benne él jelenünkben, hétköznapjainkban és ünnepeinkben; munkában és jellemünkben. B mai tízévesek, a mi gyermekeink is szomjazzák, szeretik a mesét, — hiszen gyerekek. Hogy milyen felnőttekké válnak, az mirajtunk múlik: igaz vagy hamis meséket kapnak-e útravalóul. Tudatosítjuk-e bennük mindazt, amire mi magunk sem egykönnyen ébredtünk rá; megértetjük-e velük a hazaszeretetei, a szocializmus eszméje és az internacionalizmus egymástól el nem választható fogalmait; elérjük-e, hogy úgy érezzék: az örökség az övék is. Az az örökség, amellyel mindig úgy kell sáfárkodnunk, hogy méltóak lehessünk azokhoz, akik ránkhagyták. Gömöry Albert ) ) ) ) Jl ) )
