Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-13 / 36. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. FEBRUÁR 13., KEDD Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM Ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége Február eleje óta megfeszített erővel védekeznek a gátakon Tiszadob térségében. A több mint kilométer hosszú sza­kaszon éjjel-nappal negyven munkagép, kétszázötven ember és ezenkívül katonai kétéltű segít a gátak erősítésében. A búvárok ellenőrzik a folyómedret (MTI-fotó — Ruzsonyi Gábor felvételei — KS) WMWmUWMWWUWWmWWVWVWMWWWWW Öt megye szövetkezeti szavaiéi a területi döntőn, Gyulán Gátakon Az elmúlt napokban, he­tekben az ország közvélemé­nyének figyelme egy eddig kevesek által ismert helység, Zsana felé irányult. S mi­közben a tűzoltók mindany- nyiunk szeme láttára birkóz­tak a földből kiszabadult gázzal, az erről szóló tudósí­tások árnyékában tulajdon­képpen „csendben” folyt és folyik a küzdelem az árral és a belvízzel. Egy kicsit hozzászoktunk már az ár- és belvizekről beszámoló híradásokhoz. Ke­vesebbet hallunk és beszé­lünk azokról a hősies erőfe­szítésekről, melyek a — nemegyszer — jeges árhullá­mok által veszélyeztetett te­rületeken folynak. S míg pél­dául az 1838-as nagy dunai árvíz idején még többnyire csónakokkal folyt a mentés, napjainkban már szükség esetén a legmodernebb tech­nikát megtestesítő jégtörő­hajók és repülőgépek segítik a mai „árvízi hajósok” mun­káját. Jól emlékszünk még az 1966-os, de különösen az 1970-es áradások okozta ten­gernyi gondra, veszteségre, az embert próbáló körülmé­nyekre. Akkor, a Szamoshá- ton 44 községet kellett kiürí­teni, negyvenezren dolgoztak a gátakon, s a megduzzadt folyók által okozott kár mil- liárdokban volt mérhető. Több mint negyven napja folyik a jeges árvíz élleni vé­dekezés, a folyók mentén szerte az országban 2-3 ezer kilométeres hosszúságban tartanak ár- és belvízvédel­mi ügyeletet, vagy dolgoznak a gátak építésén, erősítésén. Nyolcezernél is többen vé­dik közös értékeinket az ár- és belvizek ellen. Nagyobb részük vízügyi dolgozó, de — ahol szükséges — katonák is segítik őket. Az idéi áradás egyik jel­lemzője, hogy szokatlanul korán, már tavaly decem­ber végén elkezdődött. Jelen­tős csapadék hullott ebben az időszakban, s a Tisza víz­állása február elején Vásá- rosnaménynál csaknem elérte az eddig mért legmagasabb szintet. Több folyó pedig a valaha mért maximumnál is magasabb értékkel tetőzött. A vízügyi szakemberek meg­állapítása szerint megfigyel­hető az a tendencia, hogy az áradások magassága és he­vessége az idők múlásával növekszik. Ezt amolyan „ci­vilizációs ártalomként” is betudhatjuk: a vízgyűjtő te­rületeken az erdők csökkené­sével gyorsabbá, erőteljeseb­bé válik a vizek lefolyása. Ilyen körülmények között kü­lönös fontossága van ä meg­előzésnek, ez pedig elválaszt­hatatlan a védművek — gá­tak — állandó fejlesztésétől. A mostani ötéves tervben mintegy kétmilliárd forint áll e célból rendelkezésre, s bebizonyosodott, hogy az ed­digi fejlesztések elérték cél­jukat, nélkülük jó néhány te­lepülés elpusztult volna. A régi védvonalakon a jelen­legi létszám többszöröse sem lett volna elegendő az árvi­zek biztonságos kivédésére. Mindezek elismerése mellett meg kell jegyezni azt is, hogy eddig az ország árvízvédelmi töltésrendszerének alig több mint a fele épült meg az elő­írt méretekben. S miután újabb, váratlan árvízi csú­csok jelentkezésére is számí­tani lehet, gyorsítani szüksé­ges a védrendszerek fejlesz­tését. Tudományos konferenciát rendez február 22—23-án a nemzetközi gyermekév je­gyében az Országos Béketa­nács. Megvitatják, miképp, érvényesül a gyermekek vé­delme Magyarországon és a világ más részein — ezt tar­talmazza egyebek között a magyar békemozgalom 1979. évi munkaprogramja, ame­lyet az QBT hétfői elnökségi ülésén fogadtak el. A Hazafias Népfront Belg­rad rakparti székházában megtartott tanácskozás részt­vevőit Sarlós István, az Hétfőn Budapesten a SZÖ- VQSZ-székházban együttmű­ködési megállapodást írtak alá a magyarországi dél­szlávok, németek, románok és szlovákok nemzetiségi szövetségeinek főtitkárai: Mandics Mihály, Réger An­tal, Szilágyi Péter és Such János, valamint dr. Szlame- nicky István, a SZÖVOSZ elnöke. A szerződés alapján a jövőben a fogyasztási szö­vetkezetek az eddiginél is jobban segítik a nemzetiségi szövetkezeti tagok anyanyel- vének ápolását. Könyveket, kiadványokat szereznek be és Rövid idő leforgása alatt második nagy rendezvényét — a farsangi estet — tartot­ta az elmúlt napokban az orosházi eszperantó csoport a kultúrházban, több jnint száz főnyi közönség .•élőtt. Dumitrás Mihály bevezető szavaiban hangsúlyozta, hogy az est elsődleges célja a művelődési házban műkö­dő különböző nyelvcsoportok MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára tájékoztatta az időszerű belpolitikai kérdé­sekről. Ezt követően Sebes­tyén Nándorné, az OBT el­nöke a Béke-világtanács kö­zelmúltban befejeződött ber­lini ülésének munkájáról számolt be. Kovács Béla, az OBT főtitkára pedig a BVT akcióprogramjához kapcso­lódó 1979-es békemozgalmi terveket terjesztette a testü­let elé. A hagyományoknak meg­részt vállalnak a nemzetisé­gi sajtó terjesztéséből. A szövetkezetek az áruellátás megszervezésénél — a kis- határmenti forgalom lehető­ségeit hasznosítva — job­ban figyelembe veszik a nemzetiségi ■ állampolgárok sajátos igényeit, törekednek az anyaországból származó árucikkek beszerzésére és a népművészeti cikkek árusí­tására. Továbbra is támogat­ják a nemzetiségi táncegyüt­tesek, kórusok, zenekarok, s az ifjúsági klubok működé­sét. közötti kapcsolatteremtés és jó barátság kiépítése, egy­más megismerése. A világ­járó Krausz Imre Ausztrá­liáról tartott útibeszámolója színes szavakkal és képek­kel adott betekintést a tá­voli földrész szépségeibe, la­kóinak életébe és művésze­tébe. Nagy sikerrel lépett föl a műsorban öt számmal az orosházi Madrigál kórus. Végül tombola következett. felelően az idei év kiemel­kedő eseménye lesz a május 7-én kezdődő béke- és ba­rátsági hónap, amelynek rendezvényein a legfonto­sabb nemzetközi politikai kérdések megvitatása, a né­pek közötti barátság és szo­lidaritás erősítése mellett az atomfegyverek gyártása el­len, és a meglevő arzenálok megsemmisítéséért is síkra- szállnak a világ jövőjéért felelősséget érzők. Az ifjú­ság képviselői az ország va­lamennyi iskolájában meg­emlékeznek május 9-éh a fa­sizmus felett aratott győze­lem 34. évfordulójáról. Az európai biztonság és együtt­működés jegyében a helsin­ki záróokmány maradékta­lan végrehajtásáért, a mad­ridi találkozó céljának meg­ismertetéséért május 7—13. között kontinensünk orszá­gaiban Európa-hetet tarta­nak. A békemozgalmi ren­dezvények kiemelkedő állo­másai lesznek a Tanácsköz­társaság 60., valamint a nemzetközi békemozgalom zászlóbontásának 30. évfor­dulójával kapcsolatos meg­emlékezések is. Az elnökségi ülésen fel­szólalók rámutattak, hogy a IX. magyar békekongresszus állásfoglalásának megfelelő­en tovább kell szélesíteni a békemozgalom tömegbefo­lyását, tökéletesítve a mun­kamódszereket is. A tanácskozás résztvevői végül megválasztották az OBT 14 tagú titkárságát. A csoport ez évi prog­ramjában — a folyamatos nyelvoktatáson kívül — to­vábbi baráti összejövetelek szerepelnek. Rendezvényei­ket a mozgalom hagyomá­nyainak ápolása mellett a nemzetközi nyelv népsze­rűsítésére szánják szórakoz­tató módon, hogy minél több gyermek, fiatal és fel­lőtt kapjon kedvet a tanu­láshoz. Fontos állomásához érke­zett a szövetkezetek által meghirdetett III. országos szavalóverseny: öt megye legjobb versenyzői jutottak a területi döntőbe, amelyet február 10—11-én rendeztek Gyulán. Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szolnok megye szavaiéi, ösz- szesen 48-an szerepeltek. Debreczeni Tibor, a Népmű­velési Intézet osztályvezetője elnökölt á zsűriben, a zsűri tagjait pedig a részvevő me­gyék szakembereiből válasz­tották a rendező szervek. Két helyen folyt a ver­seny az Erkel Művelődési Központban, s a zsűri min­den tagja meghallgatta a szavalok kötelező és szaba­don választott versét is. A sokféle művészi, előadói szempontot figyelembe vevő értékelőrendszer, a zsűrita­gok lelkiismeretes ítélete biztosította a verseny tiszta­ságát. Debreczeni Tibor zsü- rielnök vasárnap délben ér­tékelte a jó színvonalú fesz­tivált. Elmondta, hogy a szabadon választott versek előadása mindenkinek sokkal jobban sikerült, mint a kö­telező művek bemutatása. Ezt mutatják a nagy pont- számeltérések egy-egy ver­senyző különböző produkció­jának értékelésekor. A vers­választás mindig gondot je­lent a szavalóversenyeken. Máskor is, most is a zsüri­Hagyományos módon, kézi munkaerővel és elavult gé­pekkel készítették eddig a háztartási húsdarálókat, a Szarvasi Vas-, Fémipari Szö­vetkezetben. Az a mennyiség, amelyet gyártottak, kevésnek bizonyult a belföldi és az export kereskedelemben. Ezért az NSZK-ból 8 millió forintért gyártó gépsort vá­sároltak, és helyeztek próba­üzembe hétfőn, amellyel az tagok mindig felhívják a fiatalok figyelmét arra, hogy országos versenyre csak jó verssel szabad benevezni! Fontos, hogy ,a szavaló saját­jának, egyéniségéhez közel­állónak érezze a költő gon­dolatait, mert ha nem így van, akkor előadása nem lesz őszinte. Az eredményhirdetéskor a Szolnok megyei szövetkeze­tiek voltak a legbüszkébbek, hiszen 9 versenyzőjük közül öten továbbjutottak az or­szágos versenyre. Szolnoki versmondók vitték haza a második, harmadik, ötödik és hatodik helyezést is. Első a Hajdú-Bihar megyei Szabó László lett, aki a Balmazúj­városi Vas- és Fémipari Szö­vetkezet dolgozója. Juhász Ferenc Latinovits Zoltánt el­sirató versét a zsűri véle­ménye szerint úgy mondta el, hogy teljesítményét ma­gasan a többi versenyző fe­lett értékelhették. Békés megye tíz versmon­dója közül a békési szövet­kezeti irodalmi színpad tag­ja, Kis Edit bizonyult a leg­jobbnak. Március 17—18-án Szegeden az országos verse­nyen ő képvisel majd ben­nünket. A kétnapos verseny Gold­berger János OKISZ-elnök- ségi tag, a Békés megyei KISZÖV elnökének záró, bú­csúzó szavaival ért véget. eddig évente 180 ezer hús­daráló mennyiséget a több­szörösére tudják növelni. A termelés technológiájának korszerűsítése munkaerő- megtakarítást ugyan nem eredményez, de a mennyi­séget növelni, és a minőséget javítani tudják. Ebben az év­ben 250 ezer, 1981-ben már 400 ezer húsdarálót készíte­nek, amelyből évente mint­egy 120 ezer kerül exportra. n nemzetiségi szövetségek és a SZÖVOSZ elnökségének megállapodása Megélénkült az orosházi eszperantó élet B. Zs. Új húsdaráló gépsort helyeztek üzembe Szarvason f. s. P. Cttörők Cj Rezső eszperantóra fordított Ne tovább! című háborúellenes költeményét adják elő

Next

/
Thumbnails
Contents