Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-11 / 35. szám
1979. február 11., vasárnap o SZÜLŐFÖLDÜNK flz ország tetején a levegő Is gyógyít Szinte jólesik szippantani a csípős, tiszta levegőből és élvezni a napsütést. Ezt teszik a betegek is, mégpedig orvosi előírásra, mert sokéves tapasztalat, hogy fent, a Kékesen még a levegő is gyógyít. Kékesi medicina Az országos rangú Kékestetői Állami Gyógyintézetben járunk, ahol dr. Gyetvai Gyula igazgató-főorvos tájékoztat és kalauzol. — Orvosi szemmel nézve igencsak érdekes a kékesi időjárás — mondja. — Bár a magaslati klíma határát nem éri el, különleges földrajzi helyzete az Alföld síkjából hirtelen kiemelkedő peremhegység jellege miatt sok tekintetben hasonlít a magas hegységek éghajlati viszonyaihoz. A hőmérséklet évi ingadozása kiegyenlített, általában nyáron nem haladja meg a plusz 26 fokot, míg télen nem csökken mínusz 14 alá. A klíma sajátosságához tartozik az is, hogy mintegy tíz százalékkal alacsonyabb a légnyomás, a napsütéses órák száma meghaladja az évi kétezret, a nap és az égbolt sugárzása pedig 30 százalékkal erősebb, mint az Alfölden. — Ily módon — fűzi hozzá az igazgató-főorvos — az itt uralkodó úgynevezett ingerklíma tulajdonképpen az orvos egyik szövetségese. Itt jobban érzik magukat a légzőszervi betegek, és gyorsabb a gyógyulásuk azoknak is, akik pajzsmirigy-elváltozá- sokkal kerülnek Kékesre, az ország egyetlen magaslati gyógyintézetébe. Az éghajlat tehát gyógyít, de hogy hogyan és miért, azt ma még nem tudjuk biztosam. Éppen ezért kutatásaink egyik területe a magaslati klíma orvosbiológiai vizsgálata. — A másik szövetséges? — Az izotóp. Vagy ahogyan mi nevezzük a nukleáris medicina, amely forradalmat hozott a diagnosztikában. Az izotópos vizsgálati módszer ugyanis sokkalta, mondhatnám, százezer- szeresen, milliószorosan — érzékenyebb, mint a régi, a hagyományos. Nézzük meg! Érdekesebb, mint egy hosz- szadalmas beszélgetés — invitál az igazgató. Forradalom a diagnosztikában Napsütötte folyosó vezet az izotóp-röntgen osztályra, ahol dr. Szabolcsi László főorvos mutatja be a bonyolult berendezéseket és igyekszik a közérthetőség nyelvére fordítani a szakmai kifejezéseket. Az egyik géphez beteget fektetnek, és egy csőszerű szerkezet letapogatja a láthatatlan pajzsmirigyeket, mire a másik oldalon rajzolni kezd az okos készülék, amely hazai gyártmány, s a titokzatos Scintigráphia elnevezést kapta. A beteg iszik egy pohár vizet, amelybe jód— 125 izotópot vegyítettek, és két óra múlva, vagy későbbi időpontban is, ez a berendezés pontosan megfigyeli, leméri és színes rajzon bemutatja, hogyan dúsult fel a pajzsmirigyben a jód, milyen az alakja, nagysága és működési állapota. Az ily módon kapott információ , segítségével meghatározzák a kezelés módját, műtétek esetében pedig a színes topográfiai kép fontos útmutatást nyújt a sebész számára is. Nemcsak a pajzsmirigy vizsgálható ezzel a módszerrel, hanem például a máj és a vese is. Másik műszert mutatnak, s buzgón magyarázzák: Izotóp Nerograaph a neve, és egyszerre vizsgálja mindkét vese működését. Izotóp, ólomkalitkában Szinte szorongva lépem át a küszöböt, olvasom a sugár- veszélyre figyelmeztető feliratot, figyelem a fotocellával működő vízcsapot, a filmdozimétereket, amelyeket kötelező a fehér köpenyen kívül viselni, hogy időben kiderüljön, ha valaki a megengedettnél több sugárzást kapott. A nukleáris energia ha szelídebb alakban ugyan, de azért jelen van, és egy falba süllyesztett ólomkalitkában piciny lakat őrizete alatt várja, hogy „felszabaduljon”, s a tudomány szabta keretek között szolgálja az embert. zuk, hanem az integráció keretében kiterjesztettük három megyére, Hevesre, Nóg- rádra és Szolnokra. A három megye hat kórházával tartunk kapcsolatot, a belgyógyászati osztályok vizsgálati anyagokat küldenek, de lehetőség van arra is, hogy néhány napos izotópos kivizsgálásra fogadjuk a betegeket. Ily módon sikerül megvalósítani a magas szintű egészségügyi ellátást azokban a kórházakban is, amelyek nyilvánvalóan nem rendelkezhetnek ilyen költséges diagnosztikai berendezésekkel. — Hogyan fejlődik tovább ez a rangos gyógyintézet? — A gyermekek körében sajnos riasztóan emelkedik a krónikus hörghurut. Éppen ezért most egy tervet dédelgetünk : harmincágyas gyermekosztályunkat nyolcvanra szeretnénk fejleszteni, s emellett egy nyolcvanágyas iskolaszanatórium gondolatával is foglalkozunk. Ha ez megvalósul, akár hat hónapot, vagy egy évet is itt tölthetnek a gyerekek, akik gyógyulnak és közben végzik az iskolát is. — Két szövetségesről már beszéltünk. Van-e harmadik, negyedik? — Szerencsére több szövetségesünk van. A kiváló gyógyszerek mellett említhetem az ultrahanggal porlasztóit gyógyvizeket, a fizikoterápiás kezelést és még sok mindent. Én mégis a legfontosabb szövetségest említem: magát a beteget. Mert a klíma gyógyít ugyan, az izotóp forradalmat hozott a diagnosztikában, ám az információszerzés hagyományos módszerét nem nélkülözhetjük. Az orvos és a beteg emberi kapcsolatát soha nem szoríthatja ki a technika. Ez etikai alapállás. Márkusz László Könyvtár a kolostorban A Vas megyei Pápócon, a település 1363-ban alapított kolostora középkori hangulatot áraszt. Külső megjelenésével azonban teljesen ellentmond a vastag falú, boltíves termek modern berendezése. A műemléképületben ugyanis a közelmúltban 5000 kötetes klubkönyvtárat hoztak létre. Ahol hatszáz évvel ezelőtt még a kódexek iniciá- lékal díszített, vastag lapjait forgatták a kolostor lakói, most a magyar és a világirodalom regényeit olvassa a kézség apraja és nagyja. A szabadpolcos könyvtáron kívül előadóterem és társalgó is helyet kapott az épületben. — Nem veszélyes ez a jód- izotóp? — kérdezem, s nem csak egyszerű kíváncsiságból. — így nem. De kinyitni, megnézni nem ajánlanám, — mondja a labor vezetője, majd egy szorgalmas gépezetet mutat, az automata gammasugárzást mérő berendezést, amely egyszerre kétszáz kémcső tartalmát vizsgálja ugyancsak izotóp segítségével. Egy gombnyomás és működni kezd a gép, színes fények villannak, számok sorakoznak: mindössze ennyi a látvány. De vajon mi van mögötte? Mit tud ez a berendezés? — Előbb beprogramozzuk a gépet, vagyis megadjuk az utasítást, hogy az egyes kémcsövek tartalmát hogyan és milyen időközönként vizsgálja. Ettől kezdve automatikusan dolgozik és minden kérdésre írásban válaszol. — Mit lehet kérdezni? — Sokmindent. Például: mennyi a pajzsmirigy hormon a vérben, mennyi az insulin, milyen ellenanyagok találhatók, kimutatható-e valamilyen érzékenység? De pontos információt kapunk arról is, hogy mennyi a növekedési hormon. Egy ország szolgálatában Az igazgató-főorvos veszi át a szót: — Központi beutalás alapján évenként mintegy ötezer beteget gyógyítunk az intézetben és fele pajzsmirigy- elváltozás miatt kerül Kékesre. E betegségek felderítése, vizsgálati módszere évek hosszú során alig fejlődött valamit. Ma már azonban a szellemi kapacitás és a korszerű berendezés megfelelő diagnosztikai hátteret biztosít, olyat, amilyen kevés van az országban. Éppen ezért ezt az izotópos módszert nemcsak saját betegeink vizsgálatainál alkalmazA középkori vár udvarán. A boltíves ablakok mögött a művelődés talált új otthonra Messze tőlünk a kőszegi hegység lábainál ott a város, a híres-nevezetes, történelmére és jelenére is büszke Kőszeg. „Szűk utcák, régi, emeletes házak, az egykor fallal körülvett kicsiny belvárosban; sok műemlék. Várát a 13. szájadban építették, ma múzeum. Kiemelkedő eseménye Kőszeg történetének az 1532-i ostrom, amikor a vár védői Jurisics Miklós vezetésével megállították I. Szulejmán szultánnak Bécs elfoglalására indított seregét” — írja róla *az Űj magyar lexikon. Képeink a vendégváró Kőszeg három arcát mutatják be, és invitálják a szülőföld megismerésére vágyókat ebbe a párját ritkító kisvárosba Jurisics Miklós szobra a várkapu előtt, az emlékezésé Régi házak a vár körül épült óvárosban Kőszegi képek
