Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-11 / 35. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. FEBRUÁR 11., VASÁRNAP Ára: 1,60 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM Zárszámadásokról jelentjük Lapunk mai számában to­vábbi öt termelőszövetkezet zárszámadásáról adunk rö­vid tájékoztatást. írásunk az orosházi Béke, a nagykama- rási Ságvári, a pusztaföldvá­ri Lenin, a békéscsabai Le­nin és a békéscsabai Magyar —Szovjet Barátság Termelő- szövetkezet elmúlt éves gaz­dálkodásáról, idei terveiről ad keresztmetszetei. Orosházi Béke Tsz Fennállásának legeredmé­nyesebb évét zárta az oros­házi Béke Termelőszövetke­zet. A huszonhat éves múlt­ra visszatekintő közös gaz­daság nyeresége 1975 óta csaknem négyszeresére nőtt. A szövetkezet tavalyi 38,5 millió forintos nyeresége egyetlen év alatt több mint 10 millió forinttal haladta meg az egy évvel korábbi összeget. A hatékony gazdál­kodás bizonyítéka, hogy míg a költségszint 21, addig a nyereség 43 százalékkal emelkedett az elmúlt évben. A tsz-ben 1974 óta tartó szakosodási folyamat ered­ményeként — a szövetkezet egyébként a KITE tagja — a szántó 80 százalékán négy növényfélét, búzát, kukori­cát, cukorrépát és naprafor­gót termesztenek. A termék- szerkezet kialakításakor ar­ra törekedtek, hogy az adott­ságokhoz igazodva a több nyereséget adó növényi kul­mesztés 25 millió forintos nyereségének — ez az ösz- szes nyereség 65 százaléka — több mint a felét a cukorré­pa adta. Érthető tehát, ha a répatermesztés további fej­lesztésére igen nagy gondot fordítanak a termelőszövet­kezetben. Az állattenyésztés nyere­sége tavaly 3,3 millió forint­tal nőtt. Mindez elsősorban a sertéságazatban dolgozók eredményes munkájának volt köszönhető. Hízósertés-érté­kesítési tervüket túlteljesí­tették, 1978-ban 10 ezret ad­tak át feldolgozásra. A szö­vetkezet építőbrigádja, a kútfúrók, a homokbánya és a téglaüzem dolgozói is je­lentős mértékben kivették részüket a sikeresnek mond­ható gazdálkodásból. A további fejlődés megala­pozását szolgálta az a húsz­millió forintos beruházás, amelynek során többek kö­zött 100 férőhelyes növen- dékmarha-istállót, szerviz­műhelyet építettek. Gépvá­sárlásra 11,3 millió forintot fordítottak. Ebben az évben hasonló célra 11 millió fo­rintot költenek. A szövetke­zet vezetői a szombati zár­számadáson azt is elmond­ták, amiről egyébként igen keveset hallani, hogy az ál­lamkasszába különböző elvo­nások és adók címén 13 mil­lió forintot fizettek, 5 millió­val többet, mint egy évvel korábban. A közös gazdaságban 1979- ben a termelési érték három- százalékos növekedésével számolnak. Cukorrépából 1980-ra 600 mázsás hektá­ronkénti termésátlagot akar­nak elérni, úgy, hogy a ré­pa cukortartalma megköze­lítse a 20 százalékot. Ennek érdekében technológiai mó­dosítást is végrehajtanak, új betakarító gépsorok vásárlá­sával pedig tovább javítják a termesztés biztonságát. Az állattenyésztési ágazat ered­ményességét nagymértékben javítaná, ha sikerülne elérni az egy kilogramm súlygyara­podáshoz felhasznált takar­mány mennyiségének 13 de­kagrammos csökkenését. Ez 600 ezer forint megtakarítást eredményezne. (Folytatás az 5. oldalon) A délszláv szövetség programia Nemzetiségi klubok léte­sítését szorgalmazza a Ma­gyarországi Délszlávok De­mokratikus Szövetsége a horvátok, a szerbek, a szlo­vénok lakta községekben. Amint a szövetség országos választmányának a HNF budapesti székházában szom­baton megtartott ülésén el­mondták, a klubfoglalkozá­sok, rendezvények jó alkal­mak a nemzetiségi lakosok találkozására, aktív műve­lődésére, anyanyelvének gyakorlására. Ezért az ed­digieknél fokozottabb mér­tékben támogatják e mű­velődési formákat. Az idei munkaterv szerint a szent­endrei Dalmatin Brat Klub tevékenységét szakemberek segítik majd. A hazai délszláv együtte­sek az idén is folytatják kultúrkörútjukat. A lórévi szerb együttes például már­cius 2—4. között Battonya, Deszk, Magyarcsanád köz­ségekben tart előadást. A tököli horvát együttes már­cius 31. és április 4. között Dunaújváros, Ercsi, Érd, Kópháza, Und települése­ken szerepel majd. A Fák­lya nemzetiségi táncegyüttes Kecskeméten, Kalocsán és Baján lép fel a Társadalom az idősekért akció során. Hatvan ive kiáltották ki a Tanácsköztársaságot A jubileumi évfordulóra készülve túrák termesztését honosít­sák meg. Búzából 55, kuko­ricából 77,5 mázsa termett hektáronként. A növénytermesztési ága­zat sikernövényeként tartják számon a közös gazdaságban a cukorrépát, amely 600 hek­tár átlagában, hektáronként 500 mázsás termést adott. A répa cukortartalma 16,7 szá­zalék volt. A növényter­A Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 60. évfordulója jó lehetőséget jelent a nép­frontmozgalomnak arra, hogy erősítse az emberekben a szocialista hazafiság, a mun­kás nemzetköziség tudatát és érzelmeit — mondotta Ju­hász Róbert, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának osztályvezetője a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak adott nyilatkozatában. — Az évfordulóval kapcso­latos 1979-es terveink meg­valósításával hozzá kívánunk járulni a forradalmi hagyo­mányok ápolásához, a he­lyes történelmi és nemzeti tudat elmélyítéséhez, vala­mint a békéért, a társadalmi haladásért vívott harc erő­sítéséhez. — A népfront területi és helyi bizottságai — társadal­mi munkák szervezésével — nagy figyelmet fordítanak az évfordulóval kapcsolatos em­lékek megóvására, felújításá­ra, rendbehozatalára, s egye­bek között Borsod, Győr, va­lamint Heves megyében már­is szép eredményekről szá­molhatnak be. A Győr me­gyei aktivisták például az iskoláknak másolatokat ké­szítenek a kor dokumentu­mairól, más megyék honis­mereti szakkörei pedig a könyvtárakkal, a múzeumok­kal és a levéltárakkal kö­zösen ugyancsak helyi kiál­lításokat szerveznék. Nagy A Kábái Cukorgyárat lengyel tervek alapján lengyel szakemberek építik. A már elkészült! berendezéseket folyamatosan adják át. Várhatóan májusban megkezdődhetnek a gépek ' műszaki próbái. A terv szerint már az idén mintegy háromszázezer tonna cukorrépát dől- f gőz fel az új gyár. A képen: hamarosan nyomáspróba alá helyezik a főzőkészülékeket (MTI-fotó — Ruzsonyi Gábor felvétele — KS) * érdeklődés kíséri az I. or­szágos üzemtörténeti konfe­rencián meghirdetett honis­mereti, helytörténeti pályá­zatot is, amelynek résztvevői a Kommunisták Magyaror­szági Pártja helyi szerveinek megalakulásáról és tevékeny­ségéről, a Tanácsköztársaság helyi hatalmi szerveinek tör­ténetéről, a politikai, társa­dalmi mozgalmak hat évti­zeddel ezelőtti eseményeiről készítenek munkákat. , — A Tanácsköztársaság évfordulójának megünneplé­séhez a szocialista brigádok- nak művelődési program- ajánlatokat dolgoznak ki az Olvasó népért mozgalom ak­tivistái. Számos megyében ajánló bibliográfiákat készí­tenek, s arról is gondoskod­nak, hogy az 1979-es olvasó­táborok résztvevői megis- merkedjnék a Tanácsköztár­saság emlékét őrző értékes irodalmi alkotásokkal. — A szocialista országok Budapesten működő kulturá­lis és tájékoztató központjai­val közösen rendezvények­kel, barátsági estekkel járu­lunk hozzá ahhoz, hogy a települések lakói még többet tudianak az első magyar pro­letárdiktatúra nemzetközi ha­tásáról. valamint a kor más országokban lezajlott forra­dalmi mozgalmairól. Az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi vegyipari gépgyárában atomerőművi, élelmiszeripari és vegyipari berendezéseket, üzemanyag-szállító tartályokat és hőcse­rélőket gyártanak. A képen: KGST-kooperációban a Szovjetunió részére készül az atomerőművi bepárlóké­szülék (MTI-fotó — Cser István felvétele — KS) Vitakör Szarvason „Nem élünk álomvilágban. Elég világosan látjuk, mi vár ránk. Sokat hallottunk a szüléinktől is munkahelyi problémáikról. Tudjuk, nem megy minden simán. Ha visszahúzó környezetbe kerülünk, nehéz dolgunk lesz. Éppen azért, mert a vezetés döntéseit nekünk kell vég­rehajtani. De úgy vélem, minden körülmények között emberségesnek kell maradni. Anélkül, hogy az olcsó népszerűséget hajszolnánk. Hiszen, az úgyis csak ideig- óráig tart... De ezt, sajnos, nem tanuljuk az iskolában.” Beszámolónkat, az előbb említett témában, lapunk 6. ol­dalán olvashatják. Ki miben hisz? , . . . ......... “ A természet és a társadalom átalakításában óriási eredményeket értünk el. Ezzel párhuzamosan fejlődött gazdasági életünk, emelkedett életszínvonalunk. Nem frázis, hanem valóság, hogy az emberek jobban élnek, mint bármikor. De vajon a tudati fejlődés lépést tartott-e ezzel a hatalmas átalakulással? Vajon milyen életszem­lélet, illetve lelki beállítottság rejlik a túlzott anyagias­ság, az alkoholizmus, avagy egy-egy félresiklott életút mögött. Erről szól a cikk lapunk 4. oldalán. A győri „csoda” A tőkés világban tapasztalható általános gazdasági visszaesés időszakában a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár rendkívül dinamikusan tudta növelni exportját. Sikerült betörniük az angol és amerikai piacra. Sokan ezt valóságos csodának tartják, de erről persze szó sincs. A „csoda” magyarázatáról szól riportsorozatunk befe­jező része, mely lapunk 5. oldalán olvasható. Az ország tetején a levegő is gyógyít Az itt uralkodó úgynevezett ingerklíma tulajdonkép­pen az orvos egyik szövetségese. Itt jobban érzik magu­kat a légzőszervi betegek, és gyorsabb a gyógyulásuk azoknak is, akik pajzsmirigy-elváltozásokkal kerülnek Kékesre, az ország egyetlen magaslati gyógyintézetébe. Az éghajlat tehát gyógyít, de hogy hogyan és miért, azt ma még nem tudjuk biztosan. Éppen ezért kutatásaink egyik területe a magaslati klíma orvosbiológiai vizsgálata. Cikkünk a 7. oldalon. Aki sportol, többet akar! Tudomásunk szerint még nem szerveztek Békéscsabán olyan találkozást, mint amilyenre a minap a Padrah La­jos Általános Iskola vezetése vállalkozott, önmagában már ez is indokolta, hogy munkatársunk is leüljön a tornateremben elhelyezett svédpadok egyikére. Ám még inkább a téma volt vonzó: hogyan tudják az egyesület­ben sportoló diákok összeegyeztetni a tanulást és a spor­tot? Hogyan vélekednek erről a sportvezetők és az ed­zők? Látogatásunk alkalmával arról is tájékozódhattunk, hogy ősztől testnevelés tagozatos iskolaként működik majd az erzsébethelyi. Írásunk a 16. oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents