Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-09 / 33. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TÜNflCS LAPJA 1979. FEBRUÁR 9., PÉNTEK Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 33. SZÁM Fock Jenő látogatása megyénkben Tegnap, február 8-án, a délelőtti órákban megyénkbe érkezett Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja. A vendéget a megyei pártbizottság székházában Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, Nagy Jenő, Csatári Béla, Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titkárai fogadták. Délelőtt 10 órakor Frank Ferenc tájékoztatást adott a megye politikai, gazdasági és kulturális életéről. Fock Jenő itt-tartózkodása alatt ipari, mezőgazdasági üzemeket, szövetkezetei látogat meg, s találkozik párt-, állami, tömegszervezeti vezetőkkel. Munkaközösség a vállalati művelődési bizottságok titkárainak Békéscsabán Tavaly októberben alakult meg a Békéscsabán dolgozó vállalatok művelődési bizottságainak az a munkaközössége, amelyben folyamatosan képezik jövendő feladataikra a titkárokat. A munkaközösség feladata a munkahelyi közművelődési tevékenység segítése, a művelődési bizottságok titkárainak elméleti alapképzése, a város különböző közművelődési tevékenységeinek összehangolása, rendszeres kapcsolattartás a közművelődés irányítóival, a hatékonyságot elősegítő módszerek kidolgozása a tapasztalatok cseréje során. A munkaközösségek tagjai a tervek szerint kéthavonta találkoznak. Az első ilyen értekezlet tegnap délután 2 órakor a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban zajlott le. Szép számmal vettek részt a munkaközösség tagjai ezen a találkozón, s a beszélgetésre szánt idő (a mondanivaló bősége miatt) még rövidnek is bizonyult. A résztvevők nagy figyelemmel kísérték Várai Mi- hályné, az. MSZMP Békés megyei bizottsága osztályvezetőjének előadását, amely a munkásművelődés általános problémáiról és időszerű feladatairól szólt. A hozzászólásokból kiderült, hogy az embereket nagyon foglalkoztatja a felnőttoktatás, a munkástovábbképzés, a szakmai fejlődés kérdése, de nagy feladatnak tartják a bejáró munkások bevonását is a közművelődés és oktatás különböző formáiba. Békéscsaba város sajátos problémáiból adódó kérdésekre válaszolt Fekete János- né, a városi tanács elnökhelyettese is a munkaközösség tagjainak. Az általános gondok megvitatását a Volán 8- as számú Vállalat közművelődési munkájának ismertetője követte. Dr. Andódy Ti- borné beszámolt azokról a szabad idő hasznos eltöltését segítő klubokról, szakmai továbbképzési formákról, a vállalat felnőttoktatási konzultációs központjának működéséről, amely a Volánnál megtalálható. Legközelebb április 12-én, délután 1 órakor találkozik a munkaközösség a békéscsabai Vasutas Klubkönyvtárban. A tervezett téma ekkor a munkahelyi kis közösségeket és a kiscsoportos művelődési lehetőségeket tárgyalja majd. B. Zs. Hazánk a Lipcsei Tavaszi Vásáron 35 külkereskedelmi vállalat képviseli iparunkat Hazánk az eddigi legnagyobb, összesen 4000 négyzetméteres kiállítási területen, 35 külkereskedelmi vállalattal képviselteti magát máricus 11-e és 18-aközt a Lipcsei Tavaszi Vásáron. Az iparnak és a kereskedelemnek erről a nagyszabású nemzetközi találkozójáról csütörtökön az NDK nagy- követségen tájékoztatták a sajtó képviselőit. Elmondották, hogy ezúttal csaknem 60 ország 9000 kiállítója mutatja be újdonságait a 340 ezer négyzetméternyi terület valamelyik kiállítóhelyén. A több mint 20 fejlődő, és ugyancsak 20- nál több kapitalista ország kiállítóinak jelenléte változatlanul a kelet—nyugati kereskedelem hagyományos találkozójává avatja a „lipcsei tavaszt”. A vásáron a házigazdák 4200 külkereskedelmi vállalata, kombinátja, ipari üzeme ad képet az NDK gazdasági fejlődéséről. A szocialista gazdasági együttműködés eredményeiről is sokat mond a kiállt tás. A többi között bemu tatja, hogy a KGST-orszá- gok összefogásával csupán 1971, s 1977 között 1600-nál több új gép, berendezés, speciális munkaeszköz, 1200 komplett technológiai folyamat és 1300 új nyersanyagtermék, illetve készítmény gyarapította a választékot. A szocialista országok legnagyobb kiállítója a Szovjetunió; 12 ezer négyzetméteren rendez kollektív bemutatót, amelyen belül külön jelentkezik az orosz- országi, valamint a Kazahsztáni Szovjet Szocialista Köztársaság. Még látszanak az építkezés nyomai, de tervek szerint aratásra elkészül a GMV mezőkovácsházi üzeme, amely sok-sok műszaki újdonságot tartalmaz. Erről szól cikkünk az ötödik oldalon Fotó: Veress Erzsi Félmillió kabát tavaszra A szezon végi kiárusítás után szinte azonnal megjelenhet az üzletekben, a kirakatokban a friss, tavaszi árukínálat — újságolták a Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat csütörtöki, divatbemutatóval egybekötött sajtó- tájékoztatóján. A vállalat, amely a főváros és négy megye ruházati kiskereskedelmét szolgálja ki, s a konfekcióforgalom 40 százalékát bonyolítja le, már megkezdte a tavaszi öltözékek szállítását az üzletekbe. Körülbelül félmillió kabátot hoznak forgalomba. Ezekkö zül a ballonból, a bársonyból és a düftinből készült kabátok, illetve blézerek, a legdivatosabbak. A hazai ipar kínálatát finn, francia, osztrák, NSZK ballonanyagból, belga és kínai kordból is készíttetett kabátokkal* is megtoldottak. Továbbra is kelendőnek ígérkezik a vászonfarmer, amelynék választéka a fehértől a sötétkékig terjed. Ezenkívül növekszik a kord és a düftin aránya. A FÉR a tavalyi tapasztalatok alapján tovább bővítette méretválasztékát is. MMMMMHMMHHMIHIHIHIMHMMWV Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese jelentést tett a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXII. ülésszakáról. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a jelentést és megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy határozza meg az ülésszak tárgyalásaiból adódó feladatokat. A Minisztertanács megtárgyalta az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztését az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről és továbbfejlesztésének feladatairól szóló, az MSZMP KB határozat végrehajtását szolgáló állami intézkedésekről. Munkaprogramot fogadott el, amely a legfontosabb intézkedéseket tartalmazza. Felhívta az érdekelt minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, s felkérte az érdekképviseleti szerveket, hogy tennivalóikat feladatkörüknek megfelelően alakítsák ki, építsék be szervezetük munkatervébe és azok megvalósítását folyamatosan ellenőrizzék. A kormány megtárgyalta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárának előterjesztését a szak- szervezeti jogsegélyszolgálat további kiterjesztésére. Határozata értelmében 1979. januártól kezdve fokozatosan és központi jóváhagyással ott lehet megszervezni a jogsegélyszolgálatot, ahol megvannak a személyi és tárgyi feltételek. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (Kommentárunk lapunk 3. oldalán.) állami intézkedések az építőipar továbbfejlesztésére iUIUIIlUUBUpttlUIUIBIIUttBIUIHIIBIBUIIIBIIIIBHIUlttBIIIIIBIIBIIttlISUIHIIBUIUMIUlUUBUUUUlUUSUIIIUlUBIBMIUUUMflttlUUMUBUlUUBI Új színfolttal gazdagodig Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján az épületek sora. Jó ütemben halad a halbolttal szembeni U-alakú épülettömb építése Fotó: Demény Gyula A kormány azökat a rövid és hosszú távú állami intézkedéseket foglalta munka- programba, amelyek az MSZMP Központi Bizottságának az építő- és építő- anyag-Lpar helyzetéről és továbbfejlesztésének feladatairól hozott múlt év október 12-i határozata végrehajtását szolgálják, és központi döntést igényeltek. A tennivalók egy része ugyanis nem egyedül az építésügyi tárcára tartoznék, hanem más ágazatoknak, valamint a népgazdasági tervezésnek is munkát ad, és központi szabályozást igényel. A közös intézkedések alapvető célja az építési feladatok és az építőipar teljesítő- képessége közötti összhang megteremtése. A beruházási munka irányításának, szervezésének korszerűsítése érdekében — idén és a jövő évben — növelik a beruházók, a tervezők és a kivitelezők felelősségét és érdekeltségét a legcélszerűbb beruházási program összeállításában, az ütemtervek késedelem nélküli teljesítésében. A megfelelő érdekeltségi és jogi keretek kialakításával ösztönzik a fő- vállalkozás és a generál kivitelezés szélesebb körű elterjesztését. A tanácsok támogassák a területükön működő építőipari szervezetek működésének, fejlesztésének összehangolását. Javítsák a komplex lakásépítési feladatok előkészítését, hogy időben jussanak szabad munka- területhez az építők. Intézkedéseket irányoztak elő az építő- és építőanyag-ipari dolgozók lakás- és munkásszálláshelyzetének javítására és arra, hogy a lakóhelyüktől távol élő munkások lehetőleg az állandó munkahely környezetében telepedjenek le. A hosszabb távra szóló intézkedéseknek megfelelően az 1981—1990. évekre ki kell alakítani a komplex építésiparosítás műszaki-gazdasági feilesztési koncepcióját. Meg kell határozni az úgynevezett rendszerelvű építés széles körű kiterjesztésének feladatait. Hasonló programot kell készíteni épületvagyonunk megóvásának korszerűsítésére. Az építés ipari hátterének hosszú távú fejlesztési koncepciójában meg kell határozni a kohászat, a gépipar, a vegyipar, a könnyűipar és a faipar fejlesztésének feladatai közül azokat, amelyek teljesítése meggyorsíthatja az építésben használt termékek gyártmány- és gyártásfejlesztését, javítja áruik minőségét. Mindez együttesen lehetővé teszi, hogy az igényekkel összhangban elegendő mennyiségű terméket szállítsanak az építőknek. A népgazdasági tervezés megalapozza az ország indokolt építési igényeivel összefüggő építőipari fejlesztést, az építési kapacitások egyenletesebb terhelését. A szükségletek és a kapacitások területi összhangját azonban csak a különböző szervek és az építővállalatok együttműködésévé^ lehet kialakítani. A párthatározat végrehajtásában természetesen magára az építésügyi ágazatra hárul a legtöbb feladat. Ennek megfelelően az Építésügyi és Vérosfeilesztési Minisztérium is kidolgozta intézkedései tervét. Ebben fontos szerepet kap az építésiparosítás fejlesztési koncepciójának elkészítése. Az ellenőrzés, a technikai fejlődéshez igazodó differenciált vállalati szervezeti formák kialakítása és a partnerek közötti együttműködés javítása. A minisztérium erősíti munkakapcsolatait az együttműködésben érdekelt társminisztériumokkal, főhatóságokkal, a területi, állami és politikai szervezetekkel.
