Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-24 / 46. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! ____ N ÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LflPW 1979. FEBRUÁR 24., SZOMBAT Ara: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM A több lakásért Aligha van még egy olyan nagy súlyú tényezője az életszínvonal növelése eredményeinek és feladatainak, mint a lakásépítés, a lakáselosztás, a gazdálkodás a meglevő állomány- l nyal. Nyugodtan' állíthatjuk: a Minisztertanács ülésén elfogadott program — a lakásépítés és lakásgazdálkodás 1990-ig szóló terve — milliókat érint, s egyszerre kettős szerepben, az eredmények létrehozóiként, illetve élvezőiként. A legfőbb számadat az MSZMP Központi Bizottsága 1978. október 12-i ülésének határozatából ismert: 1976 és 1990 között 1,2 millió új otthon tető alá hozása a cél. A kormány által most jóváhagyott terv ennek a középponti célnak a részletekbe menő hogyanjait, irányait jelöli ki, mégpedig úgy, hogy három középtávú tervidőszakra bontja a sokszorosan összefüggő feladatokat. Ezzel már kimondtuk azt is, hogy nincs szó az eddig járttól eltérő új út szükségességéről. Amint azt a kormány határozata megállapítja, a lakásépítésről és lakásgazdálkodásról korábban elfogadottak — az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1970. április 16-i együttes ülésének állás- foglalása — megfelelően szolgálták az ésszerűbb irányok, arányok kialakulását, az eredmények gyarapítását. A teendők sikeres végrehajtása egyebek között azzal jár, hogy 1990-re a lakásállomány meghaladja majd a négymilliót, s ezen belül a komfortos otthonok aránya eléri a teljes lakásszám háromnegyedét. A kormány határozata kimondja azt is, hogy gazdasági lehetőségeinkkel összhangban növelni kell az új otthonok alapterületét, s az eddigieknél kapjon nagyobb szerepet a speciális igények kielégítése, mint például az ún. nyugdíjasházak, garzonházak stb. építése. A lakásépítés és lakásgazdálkodás hosszú távú terve változatlanul a lakónegyedi új otthonok létrehozását tekinti elsődlegesnek, ugyanakkor a korábbiaknál jóval nagyobb figyelmet és gondot szentel a meglevő lakások felújításának. A program szerint a több szintes lakóépületekben levő otthonokból 1981 és 1990 között 270—290 ezret korszerűsítenek, hoznak rendbe. A napjainkban kialakult arányokhoz képest lényeges előbb- relépésnek számít, hogy a Minisztertanács határozata szerint az 1980-at követő esztendőkben az új létesítményekből harminc százalékra kell növelni a bérlakások arányát.. Ezzel megrövidül az alacsony jövedelmű családok lakásra várakozásának ideje. A kormányhatározat ezzel és sok más jellemzővel is erősíti a szociálpolitikai és rétegpolitikai differenciálást. A távlati program kimondja: indokolt felülvizsgálni a lakásigényléseket, a végbement társadalmi változásokhoz igazítani az igénylés rendjét, a kielégítés módját. A lakásgazdálkodás észszerűbb kereteit segít megteremteni az a célkitűzés, hogy alakuljon ki a lakáscserék szervezett rendszere, s így találkozzék a társadalmi és az egyéni törekvés. (KS) Munkamódszer, munkastílus a szakszervezetnél Érdekes témát tárgyalt tegnap, február 23-án délelőtt Békéscsabán a Szak- szerveretek Békés megyei Tanácsának Elnöksége. Az SZMT szervezési és káderosztályának a szakszervezeti vezető testületek; irányítási és ellenőrző munkájáról szóló jelentése képezte a délelőtti vita alapját. A jelentés részletesen foglalkozik a testületi munka módszereivel, stílusával, a hozott határozatok végrehajtásának megszervezésével, majd elemzi az SZMT irányító és ellenőrző jogkörének gyakorlati érvényesülését. Utóbbival kapcsolatban az összefoglaló megállapítja, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elsősorban az SZMT osztályaira és munkabizottságaira támaszkodik irányító és ellenőrző tevékenységében. Az SZMT osztályai — a szervezési és káderosztály, a közgazdasági osztály, a munkavédelmi osztály, a kulturális, agitációs és propaganda osztály, a társadalombiztosítási és szociálpolitikai osztály, valamint a gazdasági és pénzügyi osztály — ‘illetve a három munkabizottság — a testnevelési és sportbizottság, az ifjúsági bizottság, meg a nőbizottság — jelentős szerepet töltenek be a testületi döntések előkészítésében, majd a határozatok széles körű megismertetésében és a végrehajtás segítésében. Mindent egybevetve is szükséges azonban a testületi munka demokratizmusát fokozni az aktívahálózat szélesítésével, a tisztségviselők jobb felkészítésével, a településeken működő szakmaközi bizottságok munkájának erősítésével és azzal, hogy az ágazati-iparági szakszervezetek megyei bizottságaira is szélesebb körben támaszkodjék az SZMT az irányító és ellenőrző tisztjének gyakorlásakor, ahogy ez a jelentés feletti vitában többször is elhangzott. A szervezési és káderosztály jelentésének megvitatása és elfogadása után az SZMT elnöksége tájékoztatót hallgatott meg a megyében élő cigány dolgozók foglalkoztatásáról, élet- és munkakörülményeinek alakulásáról. Értékelték Békéscsaba' és a városkörnyék társadalmi munkáját Békéscsabán, a Hazafias Népfront városi bizottságának február 22-i ülésén az 1978. évi társadalmi munka szervezéséről és az idei feladatokról tárgyaltak a résztvevők. Ezt megelőzően Balázs Mátyás, a városi tanács tervosztályának főelőadója ismertette a megyeszékhelyen és a város környéki községekben elért eredményeket. A települések fejlesztésére, a kulturált és tiszta környezet megteremtésére irányuló akciókat a HNF Országos- Tanácsá-, nak és a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elvei alapján szervezte, majd értékelte a városi tanács más bizottságokkal és testületekkel közösen. Legsikeresebbnek bizonyult az egyes alsó fokú oktatási intézmények javára végzett társadalmi munka. Például . Békéscsabán, az 1-es számú általános iskola úttörőcsapat-otthont kapott; betonnal és aszfaltréteggel borították be az udvart. Ennek költségei meghaladták az 1 millió 300 ezer forintot. Hasonló munkálatok folytak a 3-as számú, illetve a 4—8-as számú általános iskolák sportudvarának kialakításakor. Ám az utóbbi esetében hibák csúsztak be az építésbe, mert nem tartották be a technológiai előírásokat. Ezenkívü^ több millió forintban került a pósteleki tomapark és a különböző szociális célokat szolgáló építmények létesítése is. Sajnálatos, hogy Békéscsabán nem mindegyik kerület küldte, meg a kimutatást. Mindenesetre az egy lakosra jutó társadalmi munka értékei között nagy különbségek mutatkoznak. Például Csárdaszállás a közel 3 ezer forintos átlagával már elérte az országos szintet. Akad viszont olyan kerület, illetve település, ahol ez az összeg 60—70 forint körül mozog. Természetesen az eredményeket — a szervezés minőségén kívül — a helyi adottságok is fokozott mértékben befolyásolták. Ezután a bizottság megvitatta, majd elfogadta a városi népfront idei programját és tanácskozási tervét. Az ülés a bejelentésekkel ért véget. —y—n Folytatódik a kínai agresszió elleni tiltakozás Tegnap is a dolgozók tíz- és tízezrei emelték fel a szavukat az egy hete tartó kínai agresszió ellen. Táviratok százai juttatják kifejezésre a magyar dolgozók szolidaritását Vietnammal és mélységes felháborodását Kína kalandorpolitikáján, amely a világ békéjét veszélyezteti. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés 11 kohászati nagyvállalatának 60 ezer dolgozója röpgyűléseken tiltakozott a kínai támadás ellen, s szolidaritási táviratot juttatott el a vietnami nagykövetségre. A százezer Volándolgozó nevében a Volán Tröszt is kifejezésre juttatta tiltakozását a kínai agresz- szió miatt, s együttérzéséről, szolidaritásáról biztosította a hős vietnami népet. A Hazafias Népfront budapesti bizottsága nőgyűlésén a résztvevők szolidaritási nyilatkozatot fogadtak el: „Mi, a gyermekeink békés életéért küzdő anyák, szülők, igaz testvéri együttérzésünkről biztosítjuk a hős vietnami népet a kínai vezetés bűnös agressziója elleni harcában”. A Kandó Kálmán Villa- mosipari Műszaki Főiskola, valamint a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskola mintegy háromezer oktatója, tanulója és dolgozója nevében szolidaritási táviratot juttattak el a vietnami nagy- követségre. A budapesti református, evangélikus, -ortodox, izraelita, unitárius egyházak és a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsába tömörült felekezetek lelkészei, papi békegyűlést tartottak a Hazafias Népfront budapesti székházában. A békegyűlés tiltakozását fejezte ki a kínai agresszió ellen, a békét kívánó erőkkel együtt szolidaritásáról és humanitárius tettekben megmutatkozó együttérzéséről biztosította a sokat szenvedett vietnami népet. Megyénkben is újabb üzemek, kollektívák foglaltak állást a Vietnamot sújtó kínai agresszió ellen. A szeghalmi költségvetési üzem 130 dolgozója küldött tiltakozó táviratot, s egyben követelte a kínai csapatok azonnali kivonását Vietnam területéről. A Körösvidéki Cipész Szövetkezet békéscsabai telepének dolgozói tiltakozó gyűlést tartottak, amelyen egyhangúlag elítélték a kínai támadást. A gyűlés résztvevői, a vállalat párt- és KISZ- alapszervezete, valamint a szövetkezeti bizottság javaslatára felhívással fordultak a szövetkezeti mozgalom valamennyi kollektívájához, hogy az eddiginél is lelkiismeretesebb munkával és tiltakozó szavukkal támogassák a vietnami népet. A békéscsabai Kner Nyomda dolgozói levelet küldtek az Országos Béketanácsnak, melyben elítélik a Vietnam elleni támadást és együttérzésükről biztosítják a vietnami népet. A tiltakozó sorokat az üzem 500 dolgozója látta el kézjegyével. (Nemzetközi összefoglalónk a 2. oldalon.) Koszorúzási ünnepség a Gellérthegyen Szovjet vendégek Békéscsabán A szovjet hadsereg és haditengerészeti flotta megalakulásának 61. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget rendeztek a fellobogózott gellérthegyi felszabadulási emlékműnél. Az emlékműnél a fegyveres erők tagjai álltak díszőrséget, a zenekar eljátszotta a szovjet és a magyar himnuszt. Elsőként a Magyar Népköztársaság fegyveres erői nevében Benkei András belügyminiszter, Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi államtitkár, Papp Árpád vezérőrnagy, a munkásőrség országos parancsnoka koszorúzott. A szovjet nagykövetség koszorúját Vlagyimir Pavlov nagykövet, Féliksz Bogdanov követtanácsos és Dmitri] Oszadcsij vezérőrnagy, katonai és légügyi attasé helyezték el. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa képviseletében Molnár Frigyest; a HNF OT alelnöke és Molnár Béla, a HNF OT titkára koszorúzott. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviseletében Fedot Krivda vezérezredes, a déli hadseregcsoport parancsnoka, Fjodor Iscsenko altábornagy és Vlagyimir Verjovkin-Rohalszkij altábornagy, a katonai tanács tagjai helyeztek el koszorút. Elhelyezték a hála és kegyelet virágait a főváros dolgozóinak és ifjúságának képviselői is. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. Tegnap, pénteken délelőtt kedves vendégeket fogadtak Békéscsabán, az MSZMP székházában. Ugyanis ezen a napon ünnepelték a szovjet fegyveres érők és a hadiflotta megalakulásának 61. évfordulóját. Az ünnepségre a megyeszékhelyre látogatott Perfilev Jurij Vasziljevics alezredes, Holovenyko Filip Szergejevics őrnagy, akiket a pártbizottságon Szabó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának titkára, dr. Szigeti Gábor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Fekete Antal, a párt városi bizottságának első titkára fogadott. A szovjet tisztek a fogadás után részt vettek a szovjet hősök temetőjében megrendezett koszorúzási ünnepségen. Megtelt a tér, mikor felhangzott a magyar és a szovjet himnusz. A hála, a kegyelet koszorúit helyezték el az emlékmű talapzatán a megyei pártbizottság képviseletében Szabó Miklós és dr. Szigeti Gábor, a két szovjet vendégtiszt, a városi pártbizottság, a KISZ, a megyei és városi tanács, a Hazafias Népfront, a fegyveres erők képviselői, valamint a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat MSZBT-tagcsoportja. A koszorúzási ünnepség után a Hazafias Népfront megyei bizottsága adott fogadást a szovjet vendégek és a fegyveres erők képviselői részére. A délutáni órákban a szovjet vendégek ellátogattak a MEZŐGÉP békéscsabai gyárába, ahol Kiss Sándor igazgató tájékoztatást adott a vállalat sokrétű tevékenységéről, amit egy rövid filmmel is bemutatták. Ezt követően üzemlátogatáson vettek részt. Képünkön: a megyei pártbizottságon Szabó Miklós hosszasan elbeszélgetett a vendégekkel. Fotó: Béla Ottó Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács módosította a 3/1976-os számú NET_ határozatnak a Béke és Barátság Érdemrend adományozási feltételeire vonatkozó részét. Hozzájárult az Elnöki Tanács, hogy kitüntetéses doktorrá avassanak négy végzős egyetemi hallgatót, akik középiskolai és egyetemi tanulmányaik során kiváló eredményt értek el, és példamutató magatartást tanúsítottak. Az Elnöki Tanács ezután bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb folyamatban levő ügyekben döntött.
