Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-23 / 45. szám
1979. február 23., péntek Vendégünk lesz a Budapest Táncegyüttes Néhány éve érlelődött már a gondolat a megyei művelődési központ vezetőiben, hogy megyénk lakóival jobban meg kellene ismertetni a tánckultúra különböző területeit. Tervezték, hogy gyakrabban elhozzák nekünk a Pécsi Balett, a híres-neves hivatásos és amatőr tánc- együtteseket, és megyei együtteseinkkel is sűrűbben találkozhatunk majd. A művészi táncnak sok barátja él megyénkben, ezért is örülünk annak, hogy február végén, március elején olyan vendégeink lesznek, mint a Budapest Táncegyüttes tagjai. Simon Antal igazgató, művészeti vezető beszélt nekünk életükről, mostani műsoruké ról: — Húsz éve része már a magyar táncművészetnek ez az együttes. Célunk a népi nemzeti hagyományok ápolása, fejlesztése, színpadra alkalmazása. Néhány éve a hagyományos folklór mellett Táncszínház címmel népi és modern hangvételű, a mai ember gondolatát és érzelemvilágát tükröző alkotásokkal is megjelenünk a hazai színpadokon. Három koreográfus: Kricskovics Antal, Molnár Lajos és Simon Antal útkereső alkotóműhellyé is formálta az együttest. Alkotásaik ötvözik a hagyományt a korszerű művészettel, a paraszti kultúrát a mai színházi követelményekkel. Néhány nagy sikerű kompozíciót említek: A halálratáncoltatott leány balladája, a Triptichon, a Fölmelegít a láng, a Mozaik, s a Hódolat Adynak című táncainkról bizonyosan hallottak már. Tizenhárom előadáson táncol most Békés megyében az együttesünk. A műsorunk címe: Táncszínház ’79. Nézőink megismerik a múltunkat és jelenünket ebből a produkcióból. Az alapító, Molnár István érdemes művész Marosszéki táncai, Magyar képek című műve mellett három koreográfusunk legújabb kompozíciói is szerepelnek. Kricskovics Antal: Salve Regina című alkotása az anyaság szépségét: a vállalás, a szenvedés, az öröm megformálásával mutatja be. Molnár Lajos: Mint aki előszpr ölel, mint aki utoljára ölel című művében az élet bonyolultságáról beszél, az egymás^ találástól az együttlét boldogságáig. Simon Antal: A vén leán nótájában egy falu életéből kirekesztett nő vívódását, élni akarását idéAz együttes alkotói a nép- költészet és a népbailada mintájára mindig az emberi élet sajátosságaira, szépségére, árnyoldalára épít% műveiket. A hagyományos folklórt és a modem alkotásokat úgy szerkesztettük színpadra ebben a műsorban, hogy közönségünk valódi táncszínházát lásson. Bejárjuk a megyét, első fellépésünk Békéscsabán, a Jókai Színházban lesz február 26-án, hétfőn délután és este. Orosháza és Szarvas következik ezután, majd március 3-tól 12-ig Me- zőberény, Gyula, Medgyes- egyháza, Magyarbánhegyes, Sarkad, Battonya, Mezőhegyes, 19-én pedig Békéssám- son lakóihoz látogatunk. Szeretnénk, ha mindenkinek tetszene a műsorunk, hogy máskor is vendégek lehessünk Békés megyében. Bede Zsóka Képünkön: Molnár István érdemes művész koreográfiáját, a Marosszéki táncokat is bemutatja a Budapest Tánc- együttes. A TIT ifjúságpolitikai munkabizottságának ez évi tervei A TIT Békés megyei elnöksége mellett működő ifjúságpolitikai munkabizottság elkészítette az 1979-es évre szóló munkatervét. A tartalmi feladatok között szerepel a párt- és állam ifjúságpolitikával kapcsolatos határozatainak, állásfoglalásainak figyelemmel kísérése. Különösen a gazdasági építőmunkával kapcsolatos kérdések megválaszolására, az összefüggések bemutatására fordítanak kiemelt figyelmet ismeretterjesztő munkájukban. A tervben szerepel még a kommunista ifjúsági mozgalom történetének megismertetése, a szocialista életmód már meglevő jegyeinek bemutatása. A hagyományoknak megfelelően, idén is szerepet kap a munkabizottság feladatai között a természettudományos ismeretterjesztés, ezen belül az ember1 és a természet viszonyát, valamint a tudományos-technikai forradalmat érintő kérdések. Ebben az évben az előadói konferenciák keretében két lényeges kérdésben igyekszenek felkészíteni az ifjúsággal foglalkozó előadókat. Egyrészt megtárgyalják a fiatalok körében folytatott gazdaságpolitikai ismeretterjesztés lehetőségeit, valamint kidolgozzák a fiatalok körében végzett ismeretterjesztő munkában a vitára ösztönzés módszereit. Ugyanis, az utóbbi megvalósításával lényegesen hatékonyabbá válhat az eddigi hagyományos úton történő ismeretterjesztés. £ A klubrendezvények sorá• ban pedig szerepelni fog • egy találkozó a Békés me- : gyei Fiatal Alkotók Körének S tagjaival. Az értelmiségi klu- £ bök számára még egy izgal- ■ más témát javasolnak: leheFebruár 6-án nyílt meg és február 28-ig lesz nyitva Párzsa j tőség nyílik arra, hogy szé- Janos kiállítása Budapesten, a BM központi klubjában. A £ les körben megvitassák a festő 23 olaj- és pasztellképet állított ki. A tárlaton dr. Saj- ■ fiatal értelmiségiek társadal- ti Imre rendőr ezredes mondott bevezető szavakat. Képűn- i mi szerepét az értelmiségi kon a kiállító Citerás című olajfestménye látható £ klubok tagjai. Nagyrév, Nova, Varsány... Könyvek a faluról Városiasodunk. Ez társadalmi fejlődésünk egyik legjellemzőbb vonása. De ma is községekben él hazánk népének 47 százaléka, csanem ötmillió magyar. E fél nemzetnyi sorsért nem is rég olyan kiváló, messze látó elmék hallatták szavukat, mint Szabó Pál, Veress Péter, Erdei Ferenc. Nem mondhatjuk, hogy már is megvannak az egyenrangú utódaik, de az bizonyos, hogy az utóbbi években megint megsokasodott az igényes, olvasmányos — tudományos igényű, riportszerű, szociográfikus, esetleg mindhármat ötvöző — falukutató irodalom. örvendetes ez — .és nem véletlen. Több mint harminc év telt el felszabadulásunk óta, van tehát távlat, a lényeges pontokat megmutató mérték a számvetéshez, mérlegeléshez. Fontos azután az is, hogy létezik, működik egy, a valóság — némelykor felemelő, máskpr meg éppen lesújtó, lehangoló — tényeit ismerni akaró, igénylő, helyes politika, művelődési és kiadói elképzelés. Ennek jegyében látott napvilágot nemrégiben az a három könyv, amelyről alább szólok : egy-egy, irodalmi riportokat, szociológiai és néprajzi tanulmányokat tartalmazó munka. Elsősorban az figyelemre méltó bennük, hogy szemléletükben igényesek: fal- vaink állapotát a fejlett szocialista társadalom igényeihez és szükségleteihez mérik. Ez — többnyire — annyit jelent, hogy a korszerű, a városi igényekhez. Cseppet sem rejtegetik, vagy titkolják, hogy — ennek megfelelően — nagyjából háromféle falu létezik, olyan, amelyik — kedvező gazdasági, földrajzi helyzete miatt — előbbre tart az átlagos színvonalnál, olyan, amelyik éppen felzárkózik, s végül olyan, amelyik lemaradt anyagiakban, gazdasági, vagy egyéb közérdekű fejlettségben. A valóság azonban jóval bonyolultabb, mint ez a közelítő, de mégiscsak sematikus osztályozás. A bonyolultságot pedig az okozza, hogy anyagi, technikai gyarapodásunkat ritkán — falvak többségében pedig szinte sehol sem — követi ezzel mechanikusan egybevágó jobbulás, emelkedés a szemléletben, a műveltségben és főleg az életmódban. Különösen áll ez a falusi népességre, amelyet — mint a Tanulmányok a termelőszövetkezeti parasztságról c. kötet legjobb fejezeteiben Kiss Judit, Lengyel Zsuzsa, Tímár János és Kiss Aranka hangoztatják — sok tekintetben megosztanak — egyebek közt — még a régi és az új rétegképző tényezők. Ahol ugyan „a kulturáltabb, emberibb körülmények megteremtése válik egyre inkább a szövetkezeti tagok munkája céljává ...”, ám Vasárnapi pillanatkép Varsányból. (Nógrád megye) „Az új gazdálkodási forma tárgyiasulása csupán az alapokat teremti meg, de nem szül automatikus szocialista gondolkodást.” Ezt igazolják vonzó, igényes és olvasmányos formában Németh Sándor Túl a kanyaron c. riportkönyvének legjobb darabjai. Az alighanem újságíró-szerző lámpással keresi — és találja meg — falvaink életének legszebb, legszemléletesebb pozitívumait: az egész falut megmozdító, sőt átmozgató, klubot szervező fiatalokat Részteleken, egy dunántúli faluban a dolgos, tehetséges, mindenestől modem szemléletű Szollár- lányokat, a legjobb munkássá váló cigány fiút a „Sárga éjszakákéban, vagy a „közös lányát” Németh László szülőföldjén: a téesz ösztöndíján falusi orvosnak készülő medikát. De felfedi a nem ritka rosszat is: a no- vabor ma is romboló átkát a göcseji Nován, a falusiak hiszékenységét kihasználó „prófétát” Északon, s a gyilkosságokról, öngyilkos-. Ságokról ma is konokul hallgató tiszaháti falut: Nagyrévet. Nem járták be az országot, hanem csupán egyetlen falu alapos megismerésére törekedtek a Varsány — Tanulmányok egy északmagyarországi falu társadalomnéprajzához c. tanulmánykötet szerzői. A hagyományosabb néprajzi érdeklődés — történet, gazdaság, népviselet — mellett elemzik a Balassagyarmat közelében fekvő falu családtípusait, családi háztartásszervezését, a lakók idő- gazdálkodását, hitéletük sajátosságait. Valamennyi fejezet közt talán a „Kontinuitás és változás a társadalmi és tudati viszonyokban” című a legérdekesebb. Szerzője, Jávor Kata, a két- laki, „eljáró”, palóc falu gondolati, tudati átmenetiségét ragadja meg. „A két- lakiság miatt — mint mondja — a falu társadalma a hét nagyobbik részében „hiányos”. Egyfajta „női társadalom” alakul ki, s így „a nők által fontosnak tartott értékek egyoldalúan előtérbe kerülnek ... Számos jel mutatja: fal- vaink életében, termelőszövetkezeteink munkájában útelágazáshoz, fordulóhoz érkeztünk. A megtett út biztat, erőt ad, de — gondoljunk Gyűrűfű sorsára, az őrségre, Penészlekre — egyre erősebben hallatszik, egyre sürgetőbb a hogyan tovább kérdése. Ezek a tényfeltáró könyvek választ adni is segítenek. Varga János A FÁK Békéscsabán Ma, február 23-án délután fél 4 órakor találkozik a fiatal alkotók köre új otthonában, az ifjúsági és úttörőházban, Békéscsabán. Ez a találkbzó fontos fordulót jelent a kör életében, hiszen most fogadják el működési szabályzatukat, költségvetéMai tv-ajánlatunk: Egy életen át Mark Donszkoj, a rangos szovjet filmrendező közvet- lenüL a háború befejezte után, 1947-ben készítette el, a ma már klasszikus alkotásnak tekinthető „Egy életen át” című játékfilmjét. A főszerepet játszó Vera Ma- recka egy tanítónő felejthetetlen alakításával tette emlékezetessé nevét. A színésznőt a magyar közönség elsőízben a Tovaris P-ben láthatta, az első bemutatott szovjet filmek között, közvetlenül a felszabadulás után. A színésznő, aki nagyreményű komikaként indult a pályáján, remek jellemábrázoló színész. Varvara Va- sziljevna, a filmbéli tanítónő bálon ismerkedik szerelmével, akitől azonban hamarosan el kell válnia; a forradalmi események, és a polgárháború szakítják el őket egymástól. A film cselekménye nyomon követi a tanítónő életét, amelybe a történelmi sorsfordulók alaposan beleszólnak. A film nyolc órától látható az egyes műsorban. süket és vezetőséget is v lasztanak. A működési szabályzat te vei szerint a FÁK célja, hói a fiatal írók és képzőműv szék alkotó munkáját tám gassa. A rendszeres politik; ideológiai tájékoztatás, ké zés mellett a tagok érdékf is képviseli a kör különbö fórumokon. Minden me mozduláshoz csatlakozni majd, amelynek célkitűzé az irodaiam, a képzőműv szetek, a szocialista kultú népszerűsítése. Elképzelése szerint megismerkednek m fiatal alkotok országos vidéki szervezeteivel, alkot saival, törekvéseivel. A FÁK a megyében élő innen elszármazott, de a m gyéhez munkájával továb ra is kötődő fiatal alkot« műhelyeként működik KISZ Békés megyei bízol ságánák támogatása és fi ügyelete mellett. A kör ta ja lehet minden olyan fiat alkotó, aki megyei és orsz gos irodalmi fórumokon, 1 állításokon részt vesz, ill« ve a kör kétévenként megj lenő antológiájában publik; vagy pályázatokon az el hat helyezett közé kerül.
