Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-23 / 45. szám

Veled vagyunk, Vietnam! Tiltakozó nagygyűlések megyénkben Tovább folytatódnak azok a tiltakozó megmozdulások, melyek során megyénk nagy­üzemei, termelőszövetkezetei elítélik a kínai támadást. A szeghalmi Sárréti Termelő- szövetkezet és a mezőko­vácsházi Űj Alkotmány Ter­melőszövetkezet tagsága táv­iratban tiltakozott az ag­resszió ellen, a vietnami nagykövetségen keresztül pe­dig a hazájukért harcoló vi­etnami hazafiakat biztosítot­ták támogatásukról. Az Endrődi Cipőipari Szö­vetkezet tűzödei munkater­mében 800 dolgozó vett részt a tiltakozó és szolidaritási nagygyűlésen, amelynek be­fejezéseként az Országos Bé­ketanácsnak küldött távirat­ban foglaltak állást a hazá­jukat védő vietnamiak mel­lett és mélységesen elítélték az agresszor Kínát. A Békéscsabai Forgácsoló­szerszám-gyár 500 dolgozója az üzem Ho Shi Minh Szo­cialista Brigádjának felhívá­sára rendezte meg tiltakozó akcióját. A brigád vezetőjé­nek megnyitója után Tóth János, a szocialista brigád vezetője ismertette az elkül­désre javasolt távirat szöve­gét: „A világ haladó közvé­leménye, közte gyárunk va­lamennyi dolgozója meglepe­téssel és felháborodással fo­gadta a Vietnami Szocialis­ta Köztársaság ellen indított agresszív kínai támadás hí­rét. Követeljük a támadó kí­nai csapatok haladéktalan kivonulását Vietnam egész területéről. Békét Vietnam­nak! Veled vagyunk Viet­nam!” A gyűlés résztvevői egyhangúlag elfogadták az Országos Béketanács felé címzett tiltakozást. Képünkön: Tóth János, a Hó apó Szocialista Brigád vezetője a tiltakozó távirat szövegét olvassa a forgácso­lószerszám-gyár dolgozóinak. Fertő: Veress Erzsi Üzem- és munkaszervezés a kereskedelemben Tehet-e valamit a szak- szervezet az üzem- és mun­kaszervezés korszerűsítésé­ért, hiszen ez végeredmény­ben gazdasági feladat. Ez volt a mottója a kereskedel­mi, pénzügyi és vendéglátó­ipari dolgozók szakszerveze­te megyei bizottságának ülé­sén, amelyet február 22-én tartották Békéscsabán, az SZMT-székházban. * Az ösz- szejövetelen ott volt Bocskai Mihályné, az SZMT titkára, Molnár Fábián, az országos szakmai szákszervezet köz­ponti vezetőség szervezési osztályának főmunkatársa, Rákóczi Ferenc, a megyei bizottság titkára, a megyei tanács kereskedelmi osztá­lyának a képviselője. A résztvevők egyperces néma felállással adóztak dr. Kre- kács György, a KPVDSZ kö­zelmúltban elhunyt főtitkára emlékének. Az írásos beszámoló, ame­lyet Vass Vilmos, a közgaz­dasági bizottság vezetője ter­jesztett elő, összegezte a me­gye kereskedelmi vállalatai­nak, szövetkezeteinek az üzem- és munkaszervezés te­rületén elért eredményeit. Megállapította, hogy a 3 ta­nácsi vállalat ötéves szerve­zési programot dolgozott ki, munkaszervezéssel foglalko­zó bizottságot hozott létre, amelyekben helyet kaptak a szakszervezeti aktivisták is. örvendetes, hogy a program­ban meghatározott fő célok időarányosan teljesültek. Igénybe vették a KERORG országos szervező iroda szolgáltatásait. Elkészült a vállalati központok ügyrend­je, munkaköri leírása. Meg­kezdődött a bolti munka jobb megszervezése. Az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalatnál egyeztették a nagykereske­delmi vállalatokkal a szállí­tások időpontjait, így üte­mesebbé, tervszerűbbé vált a munka, csaknem teljesen megszűnt az áruátvétel mi­atti zárva tartás. A Békés megyei Élelmiszer-kiskeres­kedelmi Vállalat bővítette a teljes önkiszolgálási rend­szert, főleg a megyeszékhe­lyen és Gyulán. Gépek be­szerzésével növelték az elő­re csomagolt áruk arányát. Korszerűbb pénztárgépekkel könnyítették a fizikai mun­kát. Hűtőszekrények, hűtő­pultok beszerzésével lehető­vé tették az előkészített élel­miszerek nagyobb forgalmát. A megye fogyasztási szövet­kezetei is sokat tették azért, hogy javuljon a dolgozók munkakörülménye, a gazdál­kodás színvonala. Megszer­vezték a nagyobb üzletekben a minta utáni értékesítést, az AGROKER-rel közösen négy önkiszolgáló mezőgazdasági kisgép- és vetőmagboltot nyi­tottak, ezenkívül 35—40 bolt­ban önkiszolgáló rendszerben árusítják a vetőmagvakat. A vitában felszólalók hang­súlyozták: az utóbbi időben a lehetőségekhez képest so­kat javult az üzem- és mun­kaszervezés a kereskedelem­ben. Elégedettségről azonban szó sincs. Éppen ezért a to­vábbiakban elő kell segíte­ni, hogy a szervezéssel fog­lalkozó bizottságok munká­jába a szakszervezeti tiszt­ségviselők jobban bekapcso­lódjanak. A szakszervezeti bizottságok azon legyenek: a jó módszerek minél előbb elterjedjenek az üzletekben, a vállalatoknál, szövetkeze­teknél. A szocialista brigá­dok versenyvállalásaiknál vegyék figyelembe az üzem­szervezési feladatokat. Ezt követően megtárgyalta a testület az újító mozgalom tennivalóit, az ÉDOSZ, a MEDOSZ és a KPVDSZ me­gyei bizottságának együtt­működési lehetőségeit és tá­jékoztatót hallgatott meg az ágazat dolgozóinak 1978. évi jövedelméről. a szabadságot, új világ le­hetőségét hozták el Európa’ leigázott, megkínzott népei- nék. A magyar nép számára sem közömbös ez a fegyve­res erő. Ma még közöttünk élnek néhányan a polgárhá­ború „vörös magyarjai” kö­zül. A százezer internaciona­lista példája, s a hazánk felszabadításában elesett szovjet katonák felejthetet­len emléke eggyé forrt. A Magyar Néphadsereg kato­náit büszkeséggel tölti el a tudat: a Varsói Szerződés rendszerében a szovjet fegy­veres erőkkel szoros szövet­ségben látják el feladatukat. A Körösi Állami Gazdaság erejéből egy növényvédelmi re­pülőgép vásárlására, repülőtér építésére is tellett. Ké­pünkön: „Uévetésre” készíti pilótája a gépet Európában majdnem har- j mincnégy éve béke van, nem [ robbant ki a pusztító atom- , világháború. Hogy ez így le­hetett, hogy ma Magyaror- | szágon az embereknek nem s kell a háború veszélyére gon- í dőlniük, az nagyrészt a Szov- s jet Hadseregnek köszönhető. A Szovjetunió fegyveres erői jelentik ma a világbéke leg­biztosabb garanciáját —ere­jük elrettenti a háború ki- robbantására spekulálókat Nyugaton és Keleten egy- g aránt. M. G. adatokról szólt. Hangsú­lyozta: megyénk mezőgazda­sága az V. ötéves tervét az eddig eltelt ideje alatt idő­arányosan teljesítette, bi­zonyos területen túlteljesí­tette. Az eredményeket a nagyüzemi gazdaságok a munkatermelékenység nö­velésével, a foglalkoztatot­tak számának csökkentésé­vel érték el. 1978-ban az előirányzott 2—3 százalékos növekedő­éiért eredményeket általá­ban megfelelőnek, az állat- tenyésztés eredményeit ki­emelkedőnek minősíthet­jük. örvendetesen javult a cukorrépahozam, amely el­érte a 377 mázsát hektá­ronként. A terméssel párhu­zamosan a cukortartalom is növekedett. Hektáronként a megtermett és kinyert cu­kor mennyisége több mint 10 mázsával haladja meg az előző évit. BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. FEBRUÁR 23., PÉNTEK Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM Jobb minőséget és többet az országos átlagnál II mezőgazdaság is az élelmiszeripar fejlesztésének feladattervét fogadta el a megyei tanács A megyei tanács február 22-én tartotta ülését Békés­csabán, Gyulavári Pál elnökletével. A testület ülésén részt vett Frank Ferenc, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára. Ott voltak megyénk országgyűlési kép­viselői, a járási, városi pártbizottságok első titkárai, a Hazafias Népfront megyei bizottságának, az SZMT-nek, a társadalmi szervek, üzemek, gazdaságok, intézmények képviselői és a megyei tanács osztályvezetői. Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke az ülést meg­nyitó szavai után beszámolt a két tanácsülés között végzett végrehajtó bizottsági munkáról. A jelentést a testület jóváhagyólag tudomásul vette. A világbéke garanciája Február 23. — a Szovjet Hadsereg és Hadiflotta nap­ja. A hadsereg napja a szov­jet emberek számára népi ünnep. Ez a piros betűs nap a hatalmas ország polgárai számára többet jelent, mint a megemlékezés dátumát a fegyveres erők tagjairól. Mindenki —iskolás gyerek és öregember egyaránt — jól tudja, az 1918-as februári csata, amelyben a pétervári munkások Vörös Gárdájá­ból, a forradalmár matró­zokból és katonákból szerve­zett csapatok megverték az előrenyomuló német serege­ket, alapvető fontosságú ese­mény volt az ország életé­ben. Akkor ez a győzelem a fegyverszünet lehetőségét je­lentette a külső és belső el­lenség által szorongatott, le-3* rongyolódott, éhező Oroszor­szágnak, a fiatal szovjet ha­talomnak. Azóta hatvanegy év telt el, s ez alatt az idő alatt a szovjet hadseregnek számtalan alkalommal kel­lett megvédenie az országot a külső imperialista táma­dástól, a belső ellenforrada­lom népellenes erőitől. A polgárháborúban egy új népi hadsereg alakult ki. Olyan fegyveres erő, amely képes volt arra, hogy ké­sőbb biztosítsa az ország függetlenségét, s szétverje a hitlerista ármádiát. A Nagy Honvédő Háborúban aratott történelmi győzelem — a szovjet nép és hadseregének diadala — nem csupán nem­zeti ügy volt. Osztályháború­ban győztek a vöröskatonák, Nagy jelentőségű előter­jesztés került ezután megvi­tatásra. Dr. Szabó Sándor általános elnökhelyettes az általa a testület elé terjesz­tett „A mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztésének feladatai Békés megyében” című feladattervhez szóbeli kiegészítést tett. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának 1978. március 15-i határozatából adódó általános megyei fel­si ütemmel szemben 3,5 szá­zalékkal haladta meg az 1977-es év eredményét. En­nek értékét növeli az a tény, hogy az elmúlt évben rend­kívüli időjárási körülmé­nyek között dolgozott a mezőgazdaság. Még május hónapban is több mint 40 ezer hektáron volt belvíz. A nyár folyamán jég- és vi­harkár sújtotta a területe­ket. Mindezt figyelembe vé­ve, a növénytermesztésben Arról is tájékoztatta az előadó a tanácsülést, hogy az eredmények mellett né­hány növény esetében gon­dok vannak. Évek óta stag­nál a rizs- és a napraforgó termése. Úgyszintén az 1977-es fellendülés után el­sősorban az időjárás kö­vetkeztében visszaesett egyes zöldségfélék termés­hozama, ami a lakosság kö­rében ellátási nehézséget, a feldolgozó üzemekben pe­dig nyersanyaghiányt oko­zott. Az állattenyésztésben mind a létszám, mind a ho­zam a tervezettnél jobban alakult. Sajnos az eredmények mellett megyénk mezőgaz­daságában és élelmiszeripa­rában sok gond is van. Így többek között; mind a nö­vénytermesztési, mind az állattenyésztési ágazatokban nagy az eredmények toló­dása, nagyobb, mint ameny- nyit a termőhelyi adottsá­gok indokolnak. A szántóte­rület évről évre csökken, a vetetlen terület pedig évről évre nő. A hozamok növe­lésével párhuzamosan nem, vagy csak kis mértékben ja­vult az ágazatok hatékony­sága. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának 1978. március 15-i határozata a termelés továb­bi növelése mellett a helyzet megváltoztatását írja elő számunkra. Ez a határozat mérföldkő a mezőgazdaság és az élelmiszeripar terme­lésében. A mostani határo­(Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents