Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-21 / 43. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. FEBRUÁR 21., SZERDA Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM „El a kezekkel Vietnamtól!” Tiltakozó gyűlések a fővárosban és megyénkben Forró hangulatú demonstráció a Ganz-MÁVóG-ban Kedden tovább folytatód­tak a főváros gyáraiban, in­tézményeiben, iskoláiban a kínai agresszió elleni gyűlé­sek, amelyeken a munkások, alkalmazottak, diákok tíz- és tízezrei ítélték el a Viet­nam elleni támadást és biz­tosították szolidaritásukról a hazáját védő hős vietnami népet. Tiltakozó röpgyűlést tar­tottak a Budapesti Telefon­gyár, az alumíniumárugyár, az ÉPFA, a MÁV rákosren­dezői pályaudvar, a Buda­pesti Közlekedési Vállalat, az Országos Mentőszolgálat és az Óbuda Tsz dolgozói. A gyűlések résztvevői tiltakozó táviratot küldtek a budapes­ti kínai nagykövetségre, és szolidaritásukat fejezték ki a Vietnami Szocialista Köztár­saság nagykövetségéhez cím­zett üzenetekben. Táviratok sokasága érkezett a Magyar Szolidaritási Bizottsághoz és az Országos Béketanéeshoz is. A szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet 13 szocialis­ta brigádjának 262 dolgozója táviratot küldött az Országos Béketanácsnak, tiltakozásul a Vietnamot ért agresszió el­len. Ezzel egy időben együtt­érzésükről biztosították a vi­etnami népet. Szintén tiltakozó gyűlést tartottak az orosházi Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár A Ganz-MÁVAG-ban megtartott szolidaritási nagygyűlés szónoka Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a HNF OT fő­titkára volt (Képtávírónkon érkezett) forgácsoló üzemének dolgo­zói. A gyűlés végén közösen táviratot fogalmaztak meg a kínai nagykövetség felé, amelyben mélységesen el­ítélték a támadást. Ugyan­akkor szolidaritásukat fejez­ték ki a vietnami nagykö­vetség felé a vietnami nép­pel. Az üzem Münnich Fe­renc KISZ-alapszervezete felhívással fordult a vállalat KISZ-alapszervezeteihez, hogy hasonló módon fejezzék ki tiltakozásukat. A muronyi Lenin Tsz dol­gozói szintén tiltakoztak a kínaiak vietnami agressziójá ellen. * * * Forró hangulatú nagygyű­lésnek adott otthont kedden délután a Ganz-MÁVAG Vö­rösmarty Művelődési Háza. A főváros kétmillió lakójá­nak, a társadalom legkülön­bözőbb rétegeinek képvise­letében százak töltötték meg zsúfolásig a hatalmas szín­háztermet, hogy felemeljék tiltakozó szavukat Kína ag­ressziója ellen, s testvéri szo­lidaritásukról biztosítsák a Vietnami Szocialista Köztár­saság honvédő harcokban ed­zett hős népét. Ott voltak a fővárosi üzemek élen járó munkáskollektíváinak, szo­cialista brigádjainak képvi­selői, valamint a politikai, az állami és a társadalmi szer­vek vezető személyiségei is. A demonstráció részvevőit Gál János, az MSZMP Ganz- MÁVAG-beli bizottságának titkára köszöntötte, maid Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Nép­(Folytatás a 2. oldalon) Új önkiszolgáló étterem épül Ágazati terveket egyeztettek a megyei tanácsnál Áruellátás, szállítás, gaz­dálkodás, hálózatfejlesztés. Egyebek között erről tár­gyaltak február 20-án Bé­késcsabán, a megyei tanács­nál, ahol a Belkereskedelmi Minisztérium és a SZÖ- VOSZ, valamint Békés me­gye vezetői egyeztették az ágazat feladatait, a lehető­ségeket. A tanácskozáson ott volt Molnár Károly belke­reskedelmi miniszterhelyet­tes, Kovács Sándor, a SZÖ- VOSZ elnökhelyettese. Me­gyénket Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke, Csa­tári Béla, a megyei pártbi­zottság titkára, Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Sarkadi István, a MÉSZÖV elnöke és Rá­kóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára képviselte. A megjelenteket dr. Szabó Sán­dor, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese üdvözöl­te, majd Steigerwald György, a megyei tanács kereskedel­mi osztályának a vezetője számolt be az elmúlt év eredményeiről, gondjairól. Elöljáróban szólt a helyi ipari és a kereskedelmi vál­lalatok kapcsolatáról, a me­gyén kívüli árubeszerzésről. Megállapította: némi előre­lépés történt ezen a terüle­ten, de korántsem lehelnek elégedettek. Elmondotta, hogy 1978-ban tovább nőtt a vásárlóerő, ennek megfe­lelően alakult az áruforga­lom. Megyénkben tavaly 10,7 százalékkal adtak el több árut, mint az előző évben, amely jóval meghaladja az országos átlagot. Különösen az élelmiszerboltok, ven­déglátóipari egységek növel­ték forgalmukat, s jó volt a vegyesiparcikkek eladása is. Az idei keresletre sem lehet panasz, hiszen a tervezett­nél több árut adtak el más­fél hónap alatt. Egyetlen példa: az élelmiszerforga­lom 14,1 százalékkal emel­kedett az előző év azonos időszakához képest. Az áru­ellátást értékelve úgy fog­lalt állást, hogy élelmisze­rekből csupán átmeneti hiá­nyok vannak; ruházatból, vegyesiparcikkekből viszont nem mindig megfelelő a vá­laszték és hiánycikkek is előfordulnak. Az új beruhá­zások közül megemlítette a FÜSZÉRT 2600 négyzetmé­teres raktárát, számos vidé­ki ABC-áruházat, s beszá­molt a folyamatban levő építkezések munkálatairól. Ezt követően Molnár Ká­roly részletesen ismertette a minisztérium állásfoglalását az áruellátás, a beszerzés, a gazdálkodás és a fejlesztés lehetőségeiről. Ezek szerint a tervezett 54 ezer helyett 44 ezer négyzetméter alapterü­letű üzlethálózatot hoznak létre megyénkben az ötödik ötéves tervben. Felépül — többek között — Békéscsa­bán az 1000 négyzetméte­res önkiszolgáló vendéglátó­ipari kombinát a Tanács- köztársaság útján. Keresik a megoldást az új TÜZÉP-te- lep mielőbbi kialakítására. A megyeszékhelyre tervezett szövetkezeti áruház azonban ebben a tervidőszakban nem épül meg, a hatodik ötéves terv előkészítésénél viszont az első helyen szerepel. A tanácskozás részvevői délután megtekintették az Univerzál Áruházat, a 100- as ABC-áruházat, a TÜZÉP új mintatermét és a ZÖL­DÉRT húsüzemét. Koszigin kitüntetése Az Októberi Forradalom Renddel tüntette ki a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak elnöksége Alekszej Ko­szigint, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagját, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökét 75. születés­napja alkalmából. Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöksége és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa meleg hangú üdvöz­letben köszöntötte születés­napján az SZKP és a szov­jet állam kiemelkedő sze­mélyiségét. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke le­vélben jókívánságaikat fe­jezték ki Alekszej Koszigin­nek, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökének 75. születésnapja al­kalmából. Diirer-könyvek exportra A- lapunkat is készítő Dü­rer Nyomda 1978-ban 2210 tonna terméket állított elő, ebből 900 tonna könyv, a többi újság és más nyomtat­vány. A termelési érték el­érte a 110 millió forintot. Könyvből 115 kiadvány ké­szült, amely 45 millió forint árbevételt eredményezett. A nyereség 9 millió forint volt, ami 36 százalékkal haladta meg az 1977. évit. Ennek alapján több mint 10 napi keresetnek megfelelő nyere­ségrészesedést kapnak a dol­gozók. Az idei terv 16 százalék­kal több termelést irányoz elő. A növekedést — ami csaknem 50 százalékban könyv lesz — a vállalat meg­felelő szervezéssel, a gépek jobb kihasználásával és 2 százalékos létszámemeléssel oldja meg. A Dürer Nyomdában ed­dig előállított jó minőségű kiadványok elismerése, hogy ebben az évben exportra 15 könyv készül 320 ezer pél­dányban, mégpedig francia, német, angol, olasz és szov­jet megrendelésre. A válla­lat a nyereség 33 százalékos növelését tervezi, melynek alapján a bérszínvonal 4 szá­zalékos emelése, valamint is­mét 10 napi keresetnek meg­felelő összegű nyereségrésze­sedés kifizetése érhető el. Szovjet egészségügyiek a gyulai szanatóriumban Tegnap, kedden délelőtt kedves vendégeket fogadtak a gyulai József Attila Tüdő­gyógyintézetben. A turista- útón hazánkban tartózkodó egyik szovjet csoport — amely túlnyomórészben orvo­sokból és egészségügyi dol­gozókból áll — felkereste a háromnegyed évszázados múltra visszatekintő egész­ségügyi intézményt. A szakmabelieket dr. Kási Gyula igazgató főorvos, Vasvári Péter, a pártalap- szervezet titkára, a szak- szervezet és a KISZ képvi­selői fogadták és rövid át­tekintést adtak a tüdőgyógy­intézet történetéről, jelené­ről. A 330 ágyas egészség- ügyi intézményben évente 3 ezer beteget kezelnek. En­nek mindössze egynegyede tbc-s. Az igazgató főorvos elégedetten tájékoztatta a vendégeket arról, hogy a valamikori morbus hungari- kus ma már nem népbeteg­ség, számuk elenyészően ke­vés. A szovjet csoport tag­jai az intézmény vezetőinek kíséretében először egy sé­tát tettek és dicsérően szól­tak a szépen kialakított, jól parkosított ideális környe­zetről. Majd ezt követően felkeresték dr. Matus László igazgatóhelyettes osztályve­zető főorvos kíséretében az akutosztályt, ahol részletes tájékoztatást kaptak az osz­tályon folyó munkáról. Ellá­togattak a bronchiológiai vizsgálórészlegbe, ahol dr. Vincze Árpád kalauzolta a vendégeket. Ismertetőt kap­tak a funkcionális, a klini­kai, bronchiológiai laborató­rium tevékenységéről. Az alapos ismerkedés után az ebédlőteremben dr. Kási Gyula igazgató főorvos vá­laszolt a nagyszámú kérdés­re. Képünkön: a szovjet egészségügyi dolgozókat dr. Kási Gyula tájékoztatta a .tüdőgyógyintézet munkájá­ról. Fotó: Béla Ottó Népfront-vita az érdekeltségről Az érdekeltségi szabályo­zórendszer és az új gazdasá­gi követelmények összehan­golásáról tartanak vitát a Ha­zafias Népfront gazdaságpo­litikai bizottságának keddi tanácskozásán. Párt- és kormányhatároza­tok biztosítják, hogy társa­dalmunkban az anyagi elis­merés az eredményekben ki­fejeződő hasznos társadalmi tevékenységhez igazodjék. — Szögezte le vitaindítójában Márton János, a bizottság el­nöke. A döntések több éves munkával előkészítve — az érdekeltségi szabályozórend­szer gyökeres továbbfejlesz­tését írják elő. A gondosan kidolgozott elvek az 1980-as években válnak gazdaságpo­litikai gyakorlattá. A népfront megyei, váro­si, községi és körzeti bizott­ságai összegyűjtik és értéke­lik a lakosságnak az érde­keltségi rendszer továbbfej­lesztését szolgáló javaslatait. A fórumokon is arra töre­kednek, hogy a dolgozók ne csak egyetértsenek a munka szerinti elosztás elvével, ha­nem a végrehajtás gyakorla­tában cselekvőén együtt is működjenek. A jövőben nö­velni kell a lakossági jöve- delmeknék a munka telje­sítménytől függő arányát, s a bérekben az eddiginél erő­teljesebben kell tükröződnie annak, hogy valaki másoknál többet és jobban dolgozik. OTP-sajtótájékoztató A lakosság megtakarítá­sa tavaly több mint 17 mil­liárd forinttal növekedett, a betétállomány a múlt év vé- vég elérte a 125 milliárd fo­rintot — közölte Szirmai Je­nő vezérigazgató kedden a MUOSZ-ban, az Országos Takarékpénztár sajtótájé­koztatóján. A legtöbb pénz kamatozó betétben van, állományuk egy év alatt csaknem 11 mil­liárd forinttal növekedett. Az ifjúsági betétek száma megközelíti a 400 ezret. A megtakarított összeg pedig a 3,1 milliárd forintot. Ez a betétforma nemcsak a lakos­ság körében lett népszerű, hanem meghonosodott az üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél is. Tovább fejlődött a kisbetétesek ked­velt takarékossági formája, a KST, amelynek immár egymilliós tagsága van. Az OTP tavaly is hatéko­nyan segítette a lakásépítési program megvalósítását. Az elkészült 88 ezer lakás 90 százaléka épült a takarék- pénztár közreműködésével, több mint 12 milliárd forint kölcsöntámogatással. Ezen­kívül az OTP saját beruhá­zásában több mint 14 ezer lakást fejezett be. s mintegy 17 ezer lakás építését kezd­te meg. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére megközelítően 700 millió forint kölcsönt — a legtöbbet állatvásárlások­ra — folyósított az OTP. Áruvásárlásra az előző év­nél 10 százalékkal többet, 8,2 milliárd forint hitelt .ad­tak. Az OTP az év végén mintegy 570 ezer gépkocsi­megrendelés előlegét tartot­ta nyilván, decemberben több mint ötvenezren fizet­ték be az előleget. Az idei tervekről szólva a vezérigazgató elmondotta, hogy ugyancsak 17 milliárd forintos betétállomány-nö­vekedéssel számolnak.

Next

/
Thumbnails
Contents