Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-18 / 41. szám
1979. február 18., vasárnap Van úi a nap alatt? Tudományos, technikai újdonságok Napjainkban az élet minden területén, a tudományban és a technikában, a kutatásban és a termelésben, vagy a gyógyászatban is szükség lehet arra, hogy a szakemberek tisztában legyenek egy test felületének a hőmérsékletelosztásával. Ezt a feladatot oldja meg a termogrammetria, a kísérleti hőmérsékletmérés új tudományága, amely azokkal a módszerekkel foglalkozik, amelyek a hőmérsékletmezőkről közvetlenül kétdimenziós képet, úgynevezett hőtérképet adnak. A hőmérsékleti sugárzáson alapuló infra-termogrammet- riában a legelterjedtebb az infratelevízió, amely mind hőmérsékletmérésre, mind pedig az olyan jelenségek felderítésére használatos, amelyek hőmérsékletváltozással járnak. A termo- grammetriának igen jelentős szerepe van napjaink égető problémája: a hőenergiával való takarékosság szempontjából is, például a hőszigetelések vizsgálatában. Rádiózás — műholddal A világon ma közel egymillió rádióamatőr keres, illetve tart kapcsolatot távoli hobbitársaival. Magyarországon az „adóengedélyes” amatőrök száma 1200, s rajtuk kívül még néhány száz, a világ különböző részein élő magyar sávvadászról tudnak. Jóval kisebb a száma az amatőrök „krémjének”, akik mesterséges holdak közvetítésével építik ki nemzetközi rádiókapcsolataikat. Az egész világon körülbelül tizenötezren, hazánkban legfeljebb huszonötén lehetnek, többségük a Budapesti Műszaki Egyetem rádióklubjában áldoz szenvedélyének. Az „űramatőrök” műked velősének szolgálatában jelenleg négy égi relé kering a föld körül, 800—1700 kilométer magasan, megközelítőleg kör alakú pályán. Mindegyikük kettős értelemben is megérdemli az „amatőr műhold” nevet: amatőrök készítették őket, amatőrök közötti kapcsolatok megteremtésére és fenntartására. Egy-egy ilyen amatőr műhold naponta 6—8 alkalommal teszi lehetővé néhány, de legfeljebb 20 percre, például a magyarországi amatőrök számára a nemzetközi kapcsolatok felvételét. De készül már és valószínűleg még ebben az évben működni kezd egy újabb amatőr műhold is, amelynek elliptikus pályája a Déli-sark felett ezer, az Északi-sark felett pedig 40 ezer kilométeres magasságban lesz, és így a 20 perces időtartamot több órára nyújtja meg. A műholdas amatőr rádiózás a műegyetemi rádióklub számára nemcsak hobbi. A klub tagjai a mikrohullám híradástechnikai tanszék támogatásával készített adó-vevőállomásukat a mérnökképzés, elsősorban a híradástechnikai mérnökképzés szolgálatában is felhasználják, mégpedig 1979 őszétől már az egyetemi oktatás szerves részeként. Szervezni — de okosan Azt mondhatjuk: a szervezés a szellemi munka győzelme a fizikai munka felett. Mégis, mai műveltségünknek — akárcsak régen — a szervezés a leggyengébb pontja. Manapság a szervezési készség nemcsak azért nem fejlődik ki, mert hiányzik az alapozás, a logikai jártasság, az elme csi- szoltsága, hanem a többi között azért, mert a vezetők készen kapják. Egy automata gépsor tálcán kínált adomány, testet öltött, fémbe öntött szervezés. A mérnök, aki ismeri a gépsor működését, adott esetben a hibákat felismeri és meg is tudja javítani, tehát kiszolgálja a rendszert, a kész szervezést, de ő maga nem tud szervezni és rendszert alkotni. Vagyis a gépsort kiszolgáló mérnök szervez ugyan, de nem tábornoki, hanem altiszti szinten. Az információrendszerek szervezésében is hasonló a helyzet: készen akarjuk kapni a rendszert. Könnyen beleesünk abba a hibába, hogy bálványt faragunk a számítógépből. Az igaz, hogy az emberek egymás közötti kommunikációját javíthatjuk a számítógép segítségével, azonban nem lehet mindent a gépre bízni, hiszen az információrendszer az ember és a gép közötti kapcsolatra épül, ahol a partnereknek kölcsönösen meg kell érteniük egymás beszédét. A technika — és különösen a számítógéptechnika — igen gyorsan fejlődik, de mi, felhasználói és élvezői nem fejlődünk ilyen gyorsan. Egy számítógépes információ- rendszer bevezetésének munkáiból körülbelül 30 százalék jut a számítógép beprogramozására és 70 százalék azoknak az embereknek a „beprogramozására”, akik a gépet adatokkal látják el, és a gépből kirepülő információkat feldolgozzák. A számítógép tehát nem bálvány! Hatékony pedig csak az olyan információ- rendszer lehet, amely figyelemmel van az emberre, hiszen az emberért, az ember számára készítik. Uszodára? Sátortetfit! Napjainkban már sokadik reneszánszát éli a sátortető, az egyik legrégibb térlefedőszerkezet. Most már olyan fesztávolságok áthidalására is alkalmazzák, amilyeneknél ilyen megoldásra a korábbi anyagok — kender- és lenszövet — felhasználásával gondolni sem lehetett. Ma viszont, az esetleg több rétegű műanyag sátrakkal elvileg szinte bármekkora távolság lefedhető. A franciák például építettek már tízezer négyzetméter alapterületű, teljesen „önhordó” sátrat is. Az 1970-es évek eleje óta, amikor a Győri Pamutszövő és Műbőrgyár megkezdte a graboplaszt sátoranyagok készítését, hazánkban is megjelentek a sátortetők az uszodákon és teniszpályákon kívül más épületeken is. Ennek a tetőszerkezetnek igen nagy előnye, hogy rendkívül gyorsan felépíthető, beruházási költsége mindössze 10—15 százaléka a szilárd tetőszerkezet építési költségeinek, hátránya viszont, hogy „üzemeltetése” igen drága, tervezése, építése és fenntartása pedig nagyon pontos és gondos munkát igényel. — v. j. — öbŐÖÖÍÍÍÍŐÖöfHÍÍHÍÖŐŐÖŐötHÍÖÖöööőŐOŐŐöőŐfHJÖfíőOÍH VTV /W 'T' rw\ ^w ' /■', SV\ rw\ XwX /¥> '■ ' »WV —w » +W\ ' '*' m /¥' SwV / Jo ütemben halad a szarvasi üdülőközpont építése. Napjainkban a DÉLÉP dolgozói az első ütem 26 alpesi faházát szerelik, amelyek tavaszra már beköltözhetőek lesznek Fotó: Veress Erzsi Filatéliai hírek A városi bélyeggyűjtő kör vezetősége értesíti a gyűjtőtársakat, hogy a szokásos évi közgyűlését folyó hó 25-én, vasárnap tartja. Egyben közöljük, hogy az emberi jogok egyetemes megnyilatkozása, valamint a nemzetközi gyermekévet köszöntő három bélyegre az utolsó befizetési határnap folyó hó 18-a. A nemzetközi gyermekév megjelenési időpontja előreláthatólag folyó hó 26. A posta értesítése szerint a Városok — Tájak elnevezésű bélyegsorozat keretén belül egyes értékeket újabbak kiadásával váltja fel. Ez igen örvendetes elhatározás, mert egyrészt csökken egyes évek óta használt bélyegek egyhangúsága, másrészt hazánk újabb tájait ismerhetjük meg az újabb bélyegek kiadásával. A sorozat újabb értékeit majd Vertei József grafikusművész készíti. Annyit már közölhetünk. hogy az 1 forintos értéken Nyírbátor címerét láthatjuk. Ezek a bélyegek azonban csak március végén jelennek meg. A fotókat annak idején be fogjuk mutatni. Alkalmi bélyegzések: a Magyar Rádió tömegsportnapja emlékére a Budapest 8., a Siófok 1., és a Székes- fehérvár 1. hivatalok emlékbélyegzőt használnak. A Nemzetközi sportlottó emlékére és népszerűsítésére különleges bélyegzőt használ a Budapest 4., 52., 62., 72. és 501. hivatal, továbbá Debrecen 2., Győr 2., Miskolc 2., Pécs 2., és Szeged s. posta- hivatal. A 17. országos ifjúsági kiállítást alkalmi bélyegző népszerűsíti március 1, és március 30-a között. Március 31-től pedig április 8-ig a kiállítás helyszínén működő alkalmi postahivatal használ emlékbélyegzőt. Március 31-én pedig a Gyula és Békéscsaba között rendezett úttörő-futárposta küldeményeire fedélzeti bélyegzőt használnak. A nemzetközi gyermekév 3 címletét Kass János grafikusművész tervrajza alapján, a Pénzjegy- nyomdában négyszínű ofszetnyomással készül. 393 300 darab fogazott példányban, és 9900 vágott példányban. A bélyegek színes ábrái kis iskolások rajzát ábrázolják, látjuk a természeti környezetben játszó gyerekeket, akik a szülői szeretet melegét érzik. A fotókat legközelebb bemutatjuk. A XVII. országos ifjúsági kiállítás előkészítő munkái erősen folynak, melyről a következő számunkban írunk. Vas T.bor Földgáztárolás kimerült gázmezőben Az energiahordozó anyagok felhasználására jellemző az ingadozás: télen nagyobb, nyáron kisebb, de napi és havi ingadozás is lehetséges. Különösen nagy a földgázfogyasztás idényszerű ingadozása. Kitermelése azonban nem lehet idényszerű. mert legtöbbször a kőolajjal együtt jön a felszínre, tehát termelésének a csökkentésekor kevesebb lenne a kőolajtermelés is. Ha viszont önálló gáztelepekről történik a kitermelés, de csővezetéken nagy távolságra kell szállítani, a szállított mennyiség csökkentésével romlik a szállítás gazdaságossága. A gáznak acéltartályokban való tárolása szintén rendkívül drága. Ez adta az ötletet a földgáz tárolására már kiürült gázmezőben. A föld alatti gáztárolás gondolata 1906-ban vetődött fel először, de csak tíz évvel később valósult meg az USA-ban. A kis fogyasztású időszakokban a távoli gázmezőkről odaszállított földgázt a mező kimerült gázrétegeibe nyomták be kompresszorokkal, hogy csúcsfogyasztás idején ismét kivegyék onnan. A módszer rohamosan terjedt, s az olajipar fennállásának századik évében, 1959-ben sok gázértékesítési vállalat már a szállított mennyiség felét tárolta ily módon. Nem kell attól tartani, hogy a gáz „megszökik” a kőzeteken keresztül, hiszen a telep sok millió éven át megőrizte a benne képződött földgázt mindaddig, amíg fúrt kútjainkkal meg nem nyitottuk. Természetesen a tárolt gáz is a kőzetet felépítő ásványszemcsék közötti hézagokban, pórusokban helyezkedik el. A nagy nyomáson a kútfejszerelvény esetleges megsérülése vad gázkitörést okozhat, ennek megelőzésére egy biztonsági szelepet építenek minden kútba, mintegy 30 méter mélységben. A szelepet acélcső köti össze a felszínen levő hidraulikus szivattyúval. A hidraulikus nyomás a szelepet nyitva tartja, veszély esetén azonban a nyomás távvezérléssel, vagy kézi szabályozással megszüntethető, és a szelep a kutat lezárja. Szlovákiai gáztároló kompresszorállomása Kert — háztáji Palántanevelés otthon Ilyenkor, tél végén a ker- tészkedők már tervezik a Í tavaszi munkákat. Egyik nagy gondjuk: honnan szerezhetik be a szükséges zöldség- és virágpalántákat. A gyakorlottabbak tudják, elsősorban azokat a növényeket érdemes palántáról nevelni, amelyek hosszú te- nyészidejűek. Akinek csak picinyke kertje, vagy csak néhány erkélyládája van, nem érdemes e gondosságot igényI lő munkába kezdenie, célszerűbb a szükséges kevés palántát piacon, vagy kertészeknél megvásárolni. De akinek nagy a kertje,, vagy nincs lehetősége olcsón pl. szakcsoporttól jó palántát vásárolni, otthon kell előállítania azokat. A jó, megbízható magvak beszerzése a legelső tennivaló. Bizonytalan származású, ismeretlen fajtájú, régi, rossz csírázóképességű vetőmaggal ne kísérletezzünk. Nagy bosszúság, ha például korai hegyes paprikát szeretnénk, de a magból későn érő paradicsompaprika fejlődik. A legnagyobb veszteség az, ha az elvetett mag rossz, nem csírázik. Az így elvesztegetett idő nem vagy alig pótolható, „kifutunk” a kedvező palántanevelési időből. Csak megbízható helyről, zárt tasakban, magboltból, ÁFÉSZ-üzletekből vásároljunk. Azért hiba lenne a szom7. széd, vagy más hozzáértő kertbarát bevált magvait visszautasítani — de mégis legbiztosabb a garantált, tasakos áru. A magvetésekhez megfelelő hely és eszközök szükségesek. Legkedvezőbb helyzetben azok vannak, akiknek kis üveg-, vagy fóliaházuk, melegágyuk van. Ha viszont ilyen nincs, akkor megfelel »egy-egy világos ablakpárkány, meleg üvegezett veranda is. A palántaneveléshez feltétlenül szükséges azonban: fenéklapjukon kilyuggatott, 5-6 cm magas ládák, edények, laza, nem túl trágyás, vízáteresztő föld és üveglapok a vetés takarására. A vetéshez az edény aljára mindig 1 cm vastagságban darabosabb, durvább földet szórjunk, ez biztosítja a felesleges öntözővíz elvezetését. Erre öntjük és egyenletesen elterítjük az előkészített, a morzsalékos földet. Az edény szélein, sarkainál kezünkkel kissé tömörítjük, majd egy deszkadarabbal simára nyomkodjuk a földet. (Vigyázat, a földet nem szabad nagyon keményre tömöríteni!) A magvakat ekkor egyenletesen elszórjuk, vagy a nagyobbakat egyenletes sorokba vetjük. Finoman rostált földdel takarunk, általában elegendő a magok átmérőjével megegyező vastagságú takarás. Egyes, különlegesen apró magvakat (pl. Begónia semferflorens) nem szabad földdel betakarni. Langyos vízzel a vetést alaposan megöntözzük. (Nagyon finoman permetező öntözőrózsát használjunk, nehogy elmossuk a vetést.) Üveglappal takarjuk, esetleg még újságpapírt is borítsunk rá. A ládákat meleg, 25 Celsius- fokos helyre visszük, s ügyelünk, hogy sohase száradjon ki a föld. Minden ládát jeltáblával látunk el, feltüntetjük a fajtát és a vetés idejét. A csírázás megindulásáig egyenletes meleg szükséges, világosság nem fontos. Amint azonban megjelennek az első csíranövények, levesszük a takarópapírt és üveget, s azonnal világos helyre visz- szük a vetést. A szükséges hőmérséklet most már valamivel alacsonyabb, plusz 20 Celsius-fok körüli. Nagyobb melegben megnyúlhatnak a palánták. Horváth László
