Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-18 / 41. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES D MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. FEBRUÁR 18., VASÁRNAP Ára: 1,60 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM Fokozódott a társadalom figyelme a gyermekszervezetek iránt „A felnőtt nemzedék minden tagja, a családok, az érintett intézmények azzal a felelősségtudattal törődjenek az ifjúság nevelésével, hogy munkájukkal és példájukkal a jövőt alakítják.” Ez az MSZMP programnyilatkozatából választott idézet olvasható az úttörővezetők megyei konferenciájára invitáló meghívón, és a február 17-én, tegnap délelőtt a békéscsabai ifjúsági és. úttörőházban megtartott tanácskozás ünnepi dekorációján egyaránt. S e felelősségtudat nyilvánult meg a megyei konferencia munkájában mindvégig. A felnőtt társadalom figyelmét, felelősség- tudatát jelzi az is, hogy részt vett a tanácskozáson a párt-, állami szervek több képviselője; ott volt Kőváry Tibor, az MSZMP KB munkatársa, Szabó Miklós, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, Gyulavári Pál, a Békés megyei Tanács elnöke, Duna Mihály, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Málnámé Kozma Erzsébet, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsának titkára. A megye 117 úttörőcsapatának csaknem 53 ezer tagját képviselő küldöttek konferenciája Kibédi-Varga Lajosnak, a KISZ megyei bizottsága titkárának elnökletével tanácskozott. A napirendnek megfelelően Pataki József megyei úttörőelnök mondott szóbeli kiegészítőt az úttörőszövetség Békés megyei bizottságának írásos beszámolójához. „Csaknem 53 ezer kisdobos, úttörő és úttörővezető érdekében és nevében kell felelősséggel tanácskoznunk e konferencián, mérlegelni, mit tettünk az úttörőszövetség VI. országos konferenciája óta, és hogyan tudjuk még szebbé, tartalmasabbá tenni a kisdobosok, úttörők életét” — kezdte szóbeli kiegészítőjét. Ezután a VII. konferenciára való felkészülés jelentőségéről, szakaszairól, az úttörővezetői értekezletekről, városi-járási szintű konferenciákról beszélt. Hangsúlyozta, hogy megyénkben fokozódott a társadalom figyelme a gyermekszervezet iránt. Bevezetőben mindenekelőtt ezt állapítja meg a megyei konferenciára készült írásos beszámoló is, amely szerint a párt szervei és szervezetei fokozottabban segítik és koordinálják, rendszeresen ellenőrzik a működési területükön az állami, gazdasági, társadalmi szervek, tömegszervezetek és mozgalmak gyermeknevelő tevékenységét. Egyre több párttag kap pártfeladatot az úttörőmunkában is. Rendszeresebb, tartalmasabb és tervszerűbb lett az elmúlt években a KIS Z -szervezetek és az úttörőszervezetek kapcsolata. Ezekre zömmel ma már nem csupán a közös rendezvényekben, akciókban való gondolkodás a jellemző, hanem a folyamatos és rendszeres közös munka. A megyei tanács, a KISZ megyei bizottsága és az úttörőszövetség megyei tanácsa között együttműködési megállapodás jött létre, amelynek eredményeként tapasztalható a szemléletváltozás, a gyermekszervezetre irányuló nagyobb figyelem. Javultak a gyermekszervezet működési feltételei; a VI. konferencia óta megyénkben 29 új sportudvar létesült, 42-ről 51-re gyarapodott az úttörőszobák és csapatok száma. Ugyanakkor még mindig kevés az ifivezető. Fejlődés tapasztalható a megyei közművelődési intézmények és az úttörőszövetség megyei köz- művelődési szakbizottságának együttműködésében. A kisdobosok, úttörők mozgalmi életét a próba- rendszer fogja át. Jól bevált a felvételi próbarendszer, célszerűbb és áttekinthetőbb a szakpróbarendszer. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak az úttörőközösségek a munkára nevelésre, mindenekelőtt a tanulásra. Népszerű az úttörők között a közhasznú munka, a fizikai munka, ha az nem haladja meg erejüket, ha látják annak célját, értelmét. Vidámságot és jókedvet árasztottak a teremben az orosházi Radnóti Miklós úttörőcsapat pajtásai, akik a megye úttörői, kisdobosai nevében köszöntötték a konferencia részvevőit, s együtt énekelték valamennyien, hogy „A párttal, a néppel egy az utunk, a jelszavunk munka és béke”. A vitában elsőként Hornok Lászlóné, gyomai úttö- rővezető szólalt fel, aki a „Kék nyakkendőért” és a „Vörös nyakkendőért” felvételi próbákkal kapcsolatos jó tapasztalatokról, a próbakövetelményekről, az avatásról beszélt. Csöntör József, az orosházi Bem József úttörőcsapat képviselője az ifivezetők munkájával, a KISZ—úttörő kapcsolatokkal foglalkozott, majd bejelentette; a március 21-én Orosházán megrendezendő megyei diáknap diákbállal zárul, s ennek bevételét felajánlják a megyei úttörőve- zető-képző tábor építésére. Az iskola és az úttörőcsapat tervszerű, tudatos együttműködését, az oktatás cent- rikusság helyett az átgondolt nevelés, illetve gyermekközpontúságot hangsúlyozta hozzászólásában dr. Becsei József, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője. Kuti Mátyásáé, a békéscsabai ifjúsági és úttörőház igazgatóhelyettese az új képzési határozat kapcsán az önképzésről és intézményük gondjairól beszélt. Elismeréssel nyugtázta az úttörővezetők tevékenységét Szabó Miklós, majd többek között az úttörőszövetség társadalmi kapcsolatairól szólt. Hozzászólásában hangsúlyozta: a gyermekek nevelésében politikai-pedagógiai egység szükséges. A gyermekek nemzetközi évével kapcsolatosan arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a rendezvények számának növelésére kell törekedni, hanem tartalmas, színvonalas, sok élményt nyújtó programra. Duna Mihály az úttörőszövetség KISZ-irányításáról, a közös tevékenységről beszélt. Kitért néhány fontos tennivalóra, elmondta, hogy az együttműködés továbbfejlesztése szükséges a középiskolai, a községi KISZ-bi- zottságok, az úttörőközösségek között. Molnárné Kozma Erzsébet hozzászólásában megállapította: az úttörőszövetség az elmúlt három évben kedvező feltételek mellett tevékenykedett. A konferencián végül megválasztották a tizenhéttagú megyei úttörőelnökséget és az országos konferencián megyénket képviselő 12 küldöttet. A megyei úttörőelnökség elnökül ismét Pataki Józsefet, titkárul pedig Varga Sándort választotta. T. I. Jubileumra készülnek a román nemzetiségi dolgozók Tegnap, szombaton délelőtt Gyulán, az Erkel Művelődési Központban országos választmányi ülést rendezett a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége. A választmány tagjait Márk László, a szövetség elnöke köszöntötte, majd román és magyar nyelven tájékoztató és értékelő jelentést adott a szövetség V. kongresszusáról. Bevezetőjében megállapította, hogy a román nemzetiségi dolgozók legmagasabb szintű közös tanácskozása, a kongresszus, kiemelkedően jól sikerült. Ennek munkájában megfelelő képviseletet kapott a 110 küldöttön keresztül három — Csongrád, Hajdú-Bihar és Békés — megye román nemzetiségi lakossága. A kongresszus jó alkalmat adott arra, hogy áttekintse és értékelje a part nemzetiségi politikájának gyakorlati végrehajtását, megvitassák az eredményeket és szóljanak a gondokról. Megítélésük szerint az V. kongresszust kellő aktivitás, a párt és az állam politikája iránti teljes bizalom megnyilvánulása jellemezte. Részletesen szólt a kongresz- szuson elhangzott hozzászólásokról, azok megoldásainak lehetőségeiről, összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a kongresszuson elhangzott felszólalásokból egyértelműen kicsengett a román nemzetiségi dolgozók teljes megelégedettsége a róluk való gondoskodás és az irántuk megnyilvánuló széles körű társadalmi figyelmesség iránt. A kongresszust értékelő beszámoló után Szilágyi Péter, a szövetség főtitkára tartott szóbeli beszámol ót. a szövetség ez évi munkatervéről, valamint gazdasági és pénzügyi irányelveiről, majd Márk György, a szövetség titkára arról emlékezett meg, hogy az idén ünnepli fennállásának 30. évfordulóját a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola román tanszéke, valamint a gyulai román tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium. Ebből az alkalomból május 26- án Gyulán központi ünnepséget tartanak, amelyen fel- lépnejt a legjobb hazai román népi együttesek mellett ,a szomszédos Arad megyei kultúrcsoportok. Kiállítást is rendeznek népművészeti alkotásokból és egy kiadvány jelenik meg, amely felöleli és bemutatja a román szövetség három évtizedes történetét. Az országos választmányi ülés bejelentésekkel zárul*. • Megyénk termelőszövetkezeteiben javában folynak az • előkészületek a tavaszi munkákra. Sok helyütt a fólia- J házakban, üvegházakban megkezdték a primőr áruk tűz- j ■ delését, mint az képünkön is látható. Ezekről a mun- ‘ j kákról látható képriportunk lapunk 5. oldalán Fotó: Veress Erzsi iaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaB# Senki sem lehet próféta a saját hazájában — így szól a mondás, mégis vannak, akik vállalják ennek minden ódiumát a közösség érdekéért. Tóth Pál kondorosi nyugdíjas tanácselnök tősgyökeres helybeli, s a felszabadulást követő években elsőként csatlakozott azok táborába, akik az új élet megteremtésén fáradoztak. Mindig ott dolgozott, ahol a legnehezebb volt a munka, szívvel-lé- lekkel törekedett szűkebb pátriája szebbé tételéért. Erről tanúskodik az is, hogy negyedszázadot töltött a község élén, a tanácsnál. A 25 évről szól írásunk lapunk 4. oldalán. Édes mostoha? Békéscsabán, a József Attila-lakótelepen épülő 16 tantermes általános iskola sorsa az utóbbi hónapokban az érdeklődés és egyúttal a legképtelenebb találgatások középpontjába került. Miért haladnak olyan lassan az építők? Miért nem látni, sokszor hetekig, az építkezésen munkásokat? — kérdezik. Máris szűk, kicsi az egész — vélik mások. Az idei, szeptemberi kezdésben pedig egyre kevesebben hisznek. Az alábbi kérdésekre keresünk választ a lapunk 6. oldalán olvasható írásunkban. Kovácsházi kérdőjelek „Békés megye egyik nagyközségében lakunk, pontosabban Mezőko- vácsházán. Községünkben a fiataloknak na- ) gyón kevés szórakozási j lehetősége van, mivel két presszó működik, az egyik a község szélén van, az úgynevezett Vadásztanya, a másik pedig az Arany Kacsa.. — így kezdődik az a szerkesztőségünknek címzett levél, melyet kovácsházi fiatalok írtak, s melynek nyomán ellátogattunk a nagyközségbe. Mit láttunk, halottunk? Erről szól riportunk „Kovácsházi kérdőjelek” címmel lapunk 11. oldalán. f Ecsegfalva Még Békés megyéhez tartozik a Berettyó partján, Szolnok . megye határában elterülő Ecsegfalva. Az alig több mint 1800 lakost számláló kis község közelebb van Szolnokhoz, mint Békéscsabához. Az itt élő emberek többsége a helyi termelőszövetkezetben dolgozik, de igen sokan eljárnak Dévaványa, Kisújszállás ipari üzemeibe. Néhány fiatal elhagyja szülőfaluját, de vannak újonnan jöttek is. A község életében lassú, de folyamatos fejlődés tapasztalható: csatornahálózatot terveznek, felépült az új óvoda, bővítik a könyvtárat és a művelődési házat. Hogyan élnek, boldogulnak az egykori szegényparasztok leszármazottai. Róluk szól képes riportunk lapunk 7. oldalán. Pataki József szóbeli kiegészítőjét tartja Fotó: Veress Erzsi Mozgalmas nyugdíjas évek előtt
