Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-18 / 41. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES D MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. FEBRUÁR 18., VASÁRNAP Ára: 1,60 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM Fokozódott a társadalom figyelme a gyermekszervezetek iránt „A felnőtt nemzedék min­den tagja, a családok, az érintett intézmények azzal a felelősségtudattal törődjenek az ifjúság nevelésével, hogy munkájukkal és példájukkal a jövőt alakítják.” Ez az MSZMP programnyilatkoza­tából választott idézet ol­vasható az úttörővezetők megyei konferenciájára in­vitáló meghívón, és a feb­ruár 17-én, tegnap délelőtt a békéscsabai ifjúsági és. úttö­rőházban megtartott tanács­kozás ünnepi dekorációján egyaránt. S e felelősségtu­dat nyilvánult meg a megyei konferencia munkájában mindvégig. A felnőtt társa­dalom figyelmét, felelősség- tudatát jelzi az is, hogy részt vett a tanácskozáson a párt-, állami szervek több képvise­lője; ott volt Kőváry Tibor, az MSZMP KB munkatársa, Szabó Miklós, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, Gyulavári Pál, a Békés megyei Tanács elnö­ke, Duna Mihály, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Málnámé Kozma Erzsébet, a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Taná­csának titkára. A megye 117 úttörőcsapa­tának csaknem 53 ezer tag­ját képviselő küldöttek kon­ferenciája Kibédi-Varga La­josnak, a KISZ megyei bi­zottsága titkárának elnökle­tével tanácskozott. A napi­rendnek megfelelően Pataki József megyei úttörőelnök mondott szóbeli kiegészítőt az úttörőszövetség Békés megyei bizottságának írá­sos beszámolójához. „Csak­nem 53 ezer kisdobos, úttö­rő és úttörővezető érdekében és nevében kell felelősséggel tanácskoznunk e konferen­cián, mérlegelni, mit tettünk az úttörőszövetség VI. or­szágos konferenciája óta, és hogyan tudjuk még szebbé, tartalmasabbá tenni a kisdo­bosok, úttörők életét” — kezdte szóbeli kiegészítőjét. Ezután a VII. konferenciára való felkészülés jelentőségé­ről, szakaszairól, az úttörő­vezetői értekezletekről, vá­rosi-járási szintű konferen­ciákról beszélt. Hangsúlyoz­ta, hogy megyénkben foko­zódott a társadalom figyel­me a gyermekszervezet iránt. Bevezetőben mindenek­előtt ezt állapítja meg a megyei konferenciára ké­szült írásos beszámoló is, amely szerint a párt szervei és szervezetei fokozottabban segítik és koordinálják, rendszeresen ellenőrzik a működési területükön az ál­lami, gazdasági, társadalmi szervek, tömegszervezetek és mozgalmak gyermeknevelő tevékenységét. Egyre több párttag kap pártfeladatot az úttörőmunkában is. Rend­szeresebb, tartalmasabb és tervszerűbb lett az elmúlt években a KIS Z -szervezetek és az úttörőszervezetek kap­csolata. Ezekre zömmel ma már nem csupán a közös rendezvényekben, akciókban való gondolkodás a jellem­ző, hanem a folyamatos és rendszeres közös munka. A megyei tanács, a KISZ me­gyei bizottsága és az úttörő­szövetség megyei tanácsa kö­zött együttműködési megál­lapodás jött létre, amelynek eredményeként tapasztalha­tó a szemléletváltozás, a gyermekszervezetre irányuló nagyobb figyelem. Javultak a gyermekszervezet működési feltételei; a VI. konferencia óta megyénkben 29 új sport­udvar létesült, 42-ről 51-re gyarapodott az úttörőszobák és csapatok száma. Ugyan­akkor még mindig kevés az ifivezető. Fejlődés tapasztal­ható a megyei közművelő­dési intézmények és az út­törőszövetség megyei köz- művelődési szakbizottságá­nak együttműködésében. A kisdobosok, úttörők mozgalmi életét a próba- rendszer fogja át. Jól be­vált a felvételi próbarend­szer, célszerűbb és áttekint­hetőbb a szakpróbarendszer. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak az úttörőközössé­gek a munkára nevelésre, mindenekelőtt a tanulásra. Népszerű az úttörők között a közhasznú munka, a fizi­kai munka, ha az nem ha­ladja meg erejüket, ha lát­ják annak célját, értelmét. Vidámságot és jókedvet árasztottak a teremben az orosházi Radnóti Miklós úttörőcsapat pajtásai, akik a megye úttörői, kisdobosai ne­vében köszöntötték a kon­ferencia részvevőit, s együtt énekelték valamennyien, hogy „A párttal, a néppel egy az utunk, a jelszavunk munka és béke”. A vitában elsőként Hor­nok Lászlóné, gyomai úttö- rővezető szólalt fel, aki a „Kék nyakkendőért” és a „Vörös nyakkendőért” fel­vételi próbákkal kapcsolatos jó tapasztalatokról, a próba­követelményekről, az ava­tásról beszélt. Csöntör Jó­zsef, az orosházi Bem Jó­zsef úttörőcsapat képviselője az ifivezetők munkájával, a KISZ—úttörő kapcsolatokkal foglalkozott, majd bejelen­tette; a március 21-én Oros­házán megrendezendő me­gyei diáknap diákbállal zá­rul, s ennek bevételét fel­ajánlják a megyei úttörőve- zető-képző tábor építésére. Az iskola és az úttörőcsapat tervszerű, tudatos együtt­működését, az oktatás cent- rikusság helyett az átgon­dolt nevelés, illetve gyer­mekközpontúságot hangsú­lyozta hozzászólásában dr. Becsei József, a megyei ta­nács művelődésügyi osztály­vezetője. Kuti Mátyásáé, a békéscsabai ifjúsági és úttö­rőház igazgatóhelyettese az új képzési határozat kapcsán az önképzésről és intézmé­nyük gondjairól beszélt. El­ismeréssel nyugtázta az út­törővezetők tevékenységét Szabó Miklós, majd többek között az úttörőszövetség társadalmi kapcsolatairól szólt. Hozzászólásában hang­súlyozta: a gyermekek neve­lésében politikai-pedagógiai egység szükséges. A gyerme­kek nemzetközi évével kap­csolatosan arra hívta fel a figyelmet, hogy nem a ren­dezvények számának növelé­sére kell törekedni, hanem tartalmas, színvonalas, sok élményt nyújtó programra. Duna Mihály az úttörőszö­vetség KISZ-irányításáról, a közös tevékenységről be­szélt. Kitért néhány fontos tennivalóra, elmondta, hogy az együttműködés továbbfej­lesztése szükséges a középis­kolai, a községi KISZ-bi- zottságok, az úttörőközössé­gek között. Molnárné Kozma Erzsébet hozzászólásában megállapította: az úttörőszö­vetség az elmúlt három év­ben kedvező feltételek mel­lett tevékenykedett. A konferencián végül meg­választották a tizenhéttagú megyei úttörőelnökséget és az országos konferencián megyénket képviselő 12 kül­döttet. A megyei úttörőel­nökség elnökül ismét Pataki Józsefet, titkárul pedig Varga Sándort választotta. T. I. Jubileumra készülnek a román nemzetiségi dolgozók Tegnap, szombaton délelőtt Gyulán, az Erkel Művelődé­si Központban országos vá­lasztmányi ülést rendezett a Magyarországi Románok De­mokratikus Szövetsége. A választmány tagjait Márk László, a szövetség elnöke köszöntötte, majd román és magyar nyelven tájékoztató és értékelő jelentést adott a szövetség V. kongresszusáról. Bevezetőjében megállapí­totta, hogy a román nemze­tiségi dolgozók legmagasabb szintű közös tanácskozása, a kongresszus, kiemelkedően jól sikerült. Ennek munkájá­ban megfelelő képviseletet kapott a 110 küldöttön ke­resztül három — Csongrád, Hajdú-Bihar és Békés — me­gye román nemzetiségi la­kossága. A kongresszus jó alkalmat adott arra, hogy áttekintse és értékelje a part nemzetiségi politikájának gyakorlati végrehajtását, megvitassák az eredménye­ket és szóljanak a gondok­ról. Megítélésük szerint az V. kongresszust kellő akti­vitás, a párt és az állam po­litikája iránti teljes bizalom megnyilvánulása jellemezte. Részletesen szólt a kongresz- szuson elhangzott hozzászó­lásokról, azok megoldásainak lehetőségeiről, összefoglaló­jában hangsúlyozta, hogy a kongresszuson elhangzott fel­szólalásokból egyértelműen kicsengett a román nemzeti­ségi dolgozók teljes megelé­gedettsége a róluk való gon­doskodás és az irántuk meg­nyilvánuló széles körű társa­dalmi figyelmesség iránt. A kongresszust értékelő be­számoló után Szilágyi Péter, a szövetség főtitkára tartott szóbeli beszámol ót. a szövet­ség ez évi munkatervéről, va­lamint gazdasági és pénzügyi irányelveiről, majd Márk György, a szövetség titkára arról emlékezett meg, hogy az idén ünnepli fennállásá­nak 30. évfordulóját a Ma­gyarországi Románok De­mokratikus Szövetsége, a szegedi Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola román tan­széke, valamint a gyulai ro­mán tanítási nyelvű általá­nos iskola és gimnázium. Eb­ből az alkalomból május 26- án Gyulán központi ünnep­séget tartanak, amelyen fel- lépnejt a legjobb hazai ro­mán népi együttesek mellett ,a szomszédos Arad megyei kultúrcsoportok. Kiállítást is rendeznek népművészeti al­kotásokból és egy kiadvány jelenik meg, amely felöleli és bemutatja a román szövet­ség három évtizedes történe­tét. Az országos választmányi ülés bejelentésekkel zárul*. • Megyénk termelőszövetkezeteiben javában folynak az • előkészületek a tavaszi munkákra. Sok helyütt a fólia- J házakban, üvegházakban megkezdték a primőr áruk tűz- j ■ delését, mint az képünkön is látható. Ezekről a mun- ‘ j kákról látható képriportunk lapunk 5. oldalán Fotó: Veress Erzsi iaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaB# Senki sem lehet próféta a saját hazájában — így szól a mondás, mégis vannak, akik vállalják ennek minden ódiumát a közösség érdekéért. Tóth Pál kondorosi nyugdí­jas tanácselnök tősgyökeres helybeli, s a felszabadulást követő években elsőként csatlakozott azok táborába, akik az új élet megteremtésén fáradoztak. Mindig ott dolgozott, ahol a legnehezebb volt a munka, szívvel-lé- lekkel törekedett szűkebb pátriája szebbé tételéért. Er­ről tanúskodik az is, hogy negyedszázadot töltött a köz­ség élén, a tanácsnál. A 25 évről szól írásunk lapunk 4. oldalán. Édes mostoha? Békéscsabán, a József Attila-lakótelepen épülő 16 tan­termes általános iskola sorsa az utóbbi hónapokban az érdeklődés és egyúttal a legképtelenebb találgatások kö­zéppontjába került. Miért haladnak olyan lassan az épí­tők? Miért nem látni, sokszor hetekig, az építkezésen munkásokat? — kérdezik. Máris szűk, kicsi az egész — vélik mások. Az idei, szeptemberi kezdésben pedig egy­re kevesebben hisznek. Az alábbi kérdésekre keresünk választ a lapunk 6. oldalán olvasható írásunkban. Kovácsházi kérdőjelek „Békés megye egyik nagyközségében lakunk, pontosabban Mezőko- vácsházán. Községünk­ben a fiataloknak na- ) gyón kevés szórakozási j lehetősége van, mivel két presszó működik, az egyik a község szélén van, az úgynevezett Va­dásztanya, a másik pe­dig az Arany Kacsa.. — így kezdődik az a szerkesztőségünknek címzett levél, melyet ko­vácsházi fiatalok írtak, s melynek nyomán ellá­togattunk a nagyközség­be. Mit láttunk, halot­tunk? Erről szól ripor­tunk „Kovácsházi kérdő­jelek” címmel lapunk 11. oldalán. f Ecsegfalva Még Békés megyéhez tartozik a Berettyó part­ján, Szolnok . megye ha­tárában elterülő Ecseg­falva. Az alig több mint 1800 lakost számláló kis község közelebb van Szolnokhoz, mint Békés­csabához. Az itt élő em­berek többsége a helyi termelőszövetkezetben dolgozik, de igen sokan eljárnak Dévaványa, Kisújszállás ipari üze­meibe. Néhány fiatal el­hagyja szülőfaluját, de vannak újonnan jöttek is. A község életében lassú, de folyamatos fej­lődés tapasztalható: csa­tornahálózatot terveznek, felépült az új óvoda, bő­vítik a könyvtárat és a művelődési házat. Ho­gyan élnek, boldogul­nak az egykori szegény­parasztok leszármazottai. Róluk szól képes ripor­tunk lapunk 7. oldalán. Pataki József szóbeli kiegészítőjét tartja Fotó: Veress Erzsi Mozgalmas nyugdíjas évek előtt

Next

/
Thumbnails
Contents