Békés Megyei Népújság, 1979. február (34. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-13 / 36. szám
1979. február 13., kedd g@HHe®eMHaee*MH»®0eHE»H»CTBEaffle@EaE»Eai£v::3seeeeae* Tervek, lehetőségek, feladatok az építőiparban Beszélgetés Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettessel Kamut 30 évvel később n nyekergő gramofonmuzsika helyett szépen szolfézó úttörők állnak félkaréjban a kamuti Béke Tsz zárszámadó közgyűlésén. Február 9-e, szombat. Kint szakad az eső, nagyon barátságtalan az idő, a kultúrházban pedig tavaszias a meleg, zeng a kórus, a népdalköltészet remekeit előadó fehér inges, piros nyakkendős iskolások szívet, lelket melengető csoportja vastapsot arat. Nézem az arcokat, szemeket, idősekét, fiatalokét. Mosoly ül az ajkak körül, örömkönnycsepp a szemek sarkában. Ki hitte volna harminc évvel ezelőtt, amikor ez a tsz is szárny- szegett madárként bontogatta szárnyait, hogy ilyen rövid idő alatt az úton eddig jutunk? HirtÄen csend támad, majd egy ékes szavú gyermek szava csilingel az asztalok közt: „Köszönjük az iskolánknak adott támogatást, az évközi jó munkát, amely lehetővé tette, hogy gondtalanul tanuljunk és kirándulhassunk hazai, külföldi tájakra. ígérjük, hogy erőnkből tellően, mi is segítjük a szövetkezetét, s ha felnövünk, átvesszük és folytatjuk a munkát.” A részvevők büszkesége nem kicsi, nem is lehet az, hiszen évtizedekkel ezelőtt gyermek nem járt ebben a községben fehér formaingben, piros nyakkendőben, mint ma, ahogyan a szülők édesapja, édesanyja sem elsőnek, első kérésre írta alá a tsz-belépési nyilatkozatot. Micsoda makacs idők jártak míg rájöttek az emberek, hogy a szövetkezet nem ellenük, hanem értük van, az ő javukat, boldogulásukat szolgálja. Harminc évvel később ez csak természetes. Nem is lehet másként. Azért dolgoznak évről évre egyre jobban és eredményesebben a kamuti Béke Tsz-ben, mert az emberek, a családok boldogulásának ez a legtermészetesebb alapja. És ez így van rendjén. Vagyis, amit a párt meghirdetett agrárpolitikai téziseiben, az a szorgalmas, a vele egyetértő, érte dolgozni kész emberek munkája nyomán a valósággá válás útjára vezetett a nagy tanyavilág, világtól elzáró mezsgyéinek fel- ésösz- szeszántásával. * Az ölelkező földek most már évek óta mutatják termőképességüket. Búzából 1977-ben Kamut határa adott legtöbbet ebben az országban. S tavaly, mert a termelésben egészséges verseny folyik, mások megelőzték őket. Országosan az „ötödik helyre szorultak”. Ha ehhez mások hozzászámítják azt, hogy az általuk patronált méhkeréki tsz-ben 17 mázsáról 27—28 mázsára növekedett a búza átlaghozama, és néhány táblán ott is hektáronként 50 mázsa termést értek el, akkor a kamuti erőfeszítések értéke az ötödik helynél előkelőbb. Hirtelen, néhány figyelemre érdemes változással szerettem volna a harminc évvel későbbi Kamutra emlékeztetni a fiatalokat és időseket, akiknek a mai Kamut legalább olyan természetes, mint az ember lélegzetvétele. S amikor vége volt a közgyűlésnek, Balogh Sándor tsz-elnök a következőket mondta Frank Ferencnek, az MSZMP Békés megyei bizottsága első titkárának: — Frank elvtárs, amikor felszólalásodban a szövetkezeti ember tudatában bekövetkezett változásokról beszéltél, találva éreztük magunkat. Évekkel ezelőtt, amikor nálunk is megjelent az első gabonakombájn, tagtársaim nagyon nehezteltek rám. Ha abban az évben elnökválasztás lett volna, biztosan megfosztanak e funkciótól, mert ha kombájnnal aratunk, hogyan lesz meg a kenyémekvalója több száz, ezernél is több szövetkezeti tagnak? Ma ezen az egészen már csak mosoly- gunk, hiszen nálunk Kamuion a növénytermesztésben már mindent géppel csinálunk. Munkából mégis minden családnak jut bőven, de keresetből, tagjövedelemből sem vagyunk a megyei tsz-sor végén. A község is ezt példázza. Itt minden középület, intézmény, családi ház KISZ-korú, harminc éven aluli. B e kár, hogy szalad az idő azok felett, akik megdolgozták a magukét ezért a mindenkért, akik maguk mögött értelmes életet láthatnak, s olyan emberi boldogulást, emberi felemelkedést, melyet csak a mi és a hozzánk hasonló szerkezetű országok társadalmi rendszerei biztosítanak a munkában nem rest dolgozóknak. D. K. Többért többet Nagy gonddal készül az Aj gazdasági évre a gerendási Munkácsy Tsz Negyedik esztendeje, hogy egyetlen közös gazdaságban, a Munkácsy Tsz-ben dolgoznak Gerendás lakói. Azóta gyors a fejlődés. Az elmúlt év kedvezőtlen időjárása ellenére búzából 52, kukoricából 79 mázsás átlagtermést takarítottak be, zöldséget 380 hektáron termeltek kimagasló eredménnyel. A Munkácsy Tsz-ben 1978- ban kezdték meg a batériás sertéshizlalást. A Mezőhe- gyesi Iparszerű Sertéstenyésztési Rendszer tagjaként erre a célra egy régi, 300 férőhelyes sertésólat alakítottak át. így egyszerre 1260 sertés hízik, egy kiló súly előállításához mindössze 2,7 kiló takarmányt használnak fel. A szigorúan megtartott technológia minimálisra csökkentette a malacelhullást és a jó eredmények láttán, a hagyományos ólakban dolgozóknál is sokat javult a munkafegyelem, ennélfogva jobbak az eredmények. A IV. ötéves terv utolsó esztendejében Gerendáson 77 millió 93 ezer forint volt az össz-árbevétel, 1978-ban pedig 121 millió 234 ezer. Ennek megfelelően növekedett a szövetkezeti vagyon, a tagság évi átlagkeresete és a tiszta nyereség. Ilyen jól sikerült esztendő után igen nagy gonddal készült fel a vezetőség arra, hogy 1979-ben az V. ötéves terv időarányos részét teljesítse, illetve túlteljesítse a jó hírű közös gazdaság. A termelés négyszázalékos növekedését irányozták elő a növénytermelésben, az állattenyésztés pedig három százalék pluszt hoz. Elsősorban a tejtermelés növelésében akarnak jelentősen előrelépni, de tovább fokozzák a malacszaporulatot és kocánként . 16 hízó sertést adnak át a feldolgozó iparnak. Az elmúlt négy esztendőben megerősödött a Munkácsy Tsz, most tovább szeretnének lépni. Fontolóra vette a vezetőség a beruházás lehetőségeit. Kétéves programban újabb szárítóüzemet építenek és rendeznek be, mivel a nagy terméshozam biztonságos tárolása másképp nem oldható meg. A közép- és nagy teljesítményű traktorokhoz iparkodnak megfelelő munkagépeket vásárolni, hogy a kihasználtság minél jobb legyen. Igaz, hogy a háztáji gazdaság szerves része a közösnek — a zöldségtermeléshez palántát, az állat- tenyésztéshez, hizlaláshoz takarmányt kapnak a tagok a közösből —, de 1979-ben csak olyan mértékben segítik a háztájit, amilyen mértékben a tag részt vesz a kollektív munkában. Kiad- * ták a jelszót: a háztáji munka nem mehet a közösség rovására. Csak együtt lehet tovább haladni, még jobb eredményeket elérni. Felülvizsgálják a bérezési rendszerüket is. Többért többet! Ez a jelszó. Aki nagyobb hasznot hoz a közös gazdaságnak, az többet kapjon a javakból is. Az idén már differenciáltabb lesz a bérezés. Nem lesz könnyű a tervek végrehajtása, de a szövetkezet és a tagság érdeke így kívánja. A. R. Ebben az ötéves tervben megyéftk építési igénye meghaladja a 16,9 milliárd forintot, a rendelkezésre álló kivitelezési kapacitás viszont alig éri el a 15,5 milliárd forintot. Az elmúlt napokban Békéscsabára látogatott, és megbeszélést folytatott megyénk vezetőivel Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes. A tanácskozást követően beszélgettünk az ágazat gondjáról, eredményeiről. — Az utóbbi időben építőipari kapacitásfejlesztésünkről és a technológiai váltásokról egyre többet hallunk. Gondolok itt az elmúlt évben a kapacitás fejlesztésére nyújtott hitelekre, illetve az ezek nyomán megvalósuló építési módozatokra. Ez a kettő hogyan függ össze? Hogyan fest ez a kérdés, mi a helyzet Békés megyében? — Az építőipar előtt álló feladatok még mindig nagyobbak, mint a rendelkezésre álló kivitelezői kapacitások. A továbbiakban sem számíthatunk több munkaerőre, mint amennyi jelenleg van, s ha az építőipar mindinkább alkalmassá akar válni a feladatok teljesítésére, akkor korszerű technológiával. technikával növelheti csak kapacitását. Ez országos tendencia, ebből nem maradhat ki Békés megye sem. Itt is jelentős kapacitásfejlesztés van kialakulóban. Folyik a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál egy nagy fejlesztés, ugyancsak fejlesztés előtt áll az ÉPSZER Vállalat, és még néhány szövetkezet. A széles körű technológiai korszerűsítés keretében egyik kiemelkedő feladat a lakásépítés technológiájának korszerűsítése. A VI. ötéves tervben Békésben is tovább épülnek a házgyári lakások, de korszerűsödik a technológia a továbbiakban úgv, hogy például az ÉPSZER Vállalat áttér PEVA-techno- lógiára, a tégla- és közép- blokkos technológiát pedig maid azon szövetkezetek vé- szik át, melvek eddig tényleg hagyományos technológiával építettek. — Köztudott, hogy Békés megye építőipari egységei gépesítettség szempontjából messze elmaradtak az országos átlagtól. Az elmúlt évben a megye hét építőipari egysége 297 millió forintot kapott gépesítésre, a technológiafejlesztésre. Ez átmenetileg megoldja a gondokat. Az elkövetkező években várható-e a további fejlesztés? — Ügy tudnám összegezni: a VI. ötéves terv kidolgozása folyamatban van, abban viszont szerepel a további fejlesztés. Ezeknél a technológiai fejlesztéseknél nincs és nem is lehet megállás. Ez egy megkezdett folyamat, amely a VI. ötéves tervben tovább folytatódik. Hogy ez milyen mértékű lesz? Arra ma még nehéz választ adni. Inkább azt mondanám: az 1979-es és az 1980-as évben saját munkánktól függ, hogy a népgazdasági tervet hogyan tudjuk teljesíteni, milyen nemzeti jövedelem és anyagi alapok teremtődnek meg ahhoz, hogy a további technológiai, technikai fejlesztést sikeresen tudjuk még előbbre vinni. — Országosan is a technológiai váltások korát éljük. Az utóbbi években előtérbe kerültek az új technológiák. Hogyan látja ön a könnyűszerkezetes építési mód jelenlegi helyzetét? — A könnyűszerkezetes építési mód nagy fejlődés előtt all. Ezekből három — de többet is említhetnénk —alkotja az alapvető könnyű- szerkezetes hazai rendszer. Ebből a legjobban áll a CLASP angol technológia, amelyik iskolák, óvodák, kommunális létesítmények építésére alkalmas. Székesfehérváron már ilyen iskola és több gyermekintézmény üzemel. Budapesten is hasonlókat építenek. Az idén mintegy 50 ezer négyzetméter kommunális létesítmény készül ezzel a technológiával. Rövid időn belül e technológiából százezer négyzetméteres nagyságban épülnek különböző létesítmények. Emellett még kezd elterjedni a CONDER-rendszer, melynek rendszergazdája a 31-es Állami Építőipari Vállalat. Ez ipari csarnokok kialakítására alkalmas. A harmadik a FILLOD-rendszer, amelyet a Fémmunkás Vállalat használ. Ez ebben és a következő évben jut el odáig, hogy az első létesítmények elkészüljenek. Ismeretes a könnyű- szerkezetes technológiák roppant nagy előnye. Mégis idegenkednek tőle a beruházók. Mi ennek az oka? ■ — Egyik oka az, hogy újszerű, sokak számára ma még ismeretlen, másrészt bizonyos többletköltség jelentkezik. Megnő az acélszerkezetek, a műanyagok és egyéb modem építőanyagok fokozottabb felhasználása. Ez pedig már árrendszeri probléma, a jelenlegi magyar árrendszer ugyanis ngm kedvez az új technológiáknak, drágítja azokat. A hagyományos tech- -nológia mindenkor olcsóbb- nak. tűnik. Ügy vélem, hogy a jövő évi termelői árrend- szernek a kialakításában lehetőség lesz arra, hogy ezen árrendszer kedvezzen a korszerű technológiának, és ne legyen ilyen kedvező a hagyományos, sók élőmunkát igénylő technológia. Az idegenkedés többek között abból is adódik: a beruházó nem., _azt nézÚ hogy mennyi az élőmunkában a megtaka- ritas, hogy átfutási időben a hagyományoshoz képest egy- harmad idő alatt készül el a létesítmény. Vannak beruhá- f°k-akik inkább vállalják a tobbletkivitelezési időt a kevés beruházási keretből többet akarnak építeni. . Az ország építőanyagiparának csaknem 10 százaléka Békés megyében van. Ennek a fejlesztési lehetőségét ön hogyan látja? — A mostani tárgyaláson is szó volt arról, hogy a magyar üvegipar fellegvára az Orosházi Síküveggyár. Itt a csomagoló-üveggyártás fokozása a következő fejlesztési feladat. Lényegében teljes egyetértés van a megye vezetői és az ÉVM között. A húsz gyárral dolgozó tégla- es cserépipari vállalatnál egy struktúra átalakítását tervezzük, miután a korábban említett lakásépítési technológiák korszerűsítése folytán a 'középblokkal szembeni igény csökkenni fog. A gyár- nak ezt a termékét ki kell váltani, más építőipari szerkezetek, elemek gyártására kell áttérnie. A vállalatnak napjainkban 500 millió forint értékű beruházása van folyamatban. Az újkígyósi szigetelőanyag-gyárnak a rekonstrukcióját tervezzük, melyre 350 millió forintot fordítunk. Itt még van mit tenni az akadályok elhárítására. A fejlesztés megvalósul, s akkor a nehéz szigetelőlemez hazai gyártása is megoldódik. — Hogyan ítéli meg Békés megye V. ötéves tervi lakásépítését? — Nagyon pozitívan! Az eddigi éves tervteljesítések és a várható ötéves tervi teljesítés igen szép eredményeket mutat. A tervezett 14 500 lakással szemben Békés megyében 18 000 lakást adnak át 1980 végéig. Igaz, ezek közül szép számmal épült magánerőből. Erre talán a kényszerűség is rávitte a megyét, mert az elmúlt tervidőszakokban kevesebb volt az állami lakásépítési lehetőség más megyékhez képest. Véleményem szerint a megyék sorában Békés megye az egyike volt, ahol hallatlan nagy energiával, nagy mennyiségben megszervezték a magánerős lakásépítést. — Gombamód nőnek Békésben is az új lakótelepek. Sajnos, a kapcsolódó létesítmények elmaradnak. Elmarad az úthálózat... — Csak idézni tudom az MSZMP Központi Bizottság 1978. október 12-i határozatát, amely az építőiparra és a második 15 éves lakásépítési programra vonatkozik. A KB határozata előírja számunkra, a megyei beruházóknak, a minisztériumoknak, a vállalatoknak az az alapvető feladata, hogy a lakások komplexen épüljenek. Tehát a lakótelepen egy időben készüljenek a lakásokkal az üzletek, iskolák, óvodák, bölcsődék, a szolgáltató létesítmények, a belső út- és csatornahálózat. Ezért viszont még sokat kell tennünk. Még előfordul olyan nyomasztó lakáshiány, hogy előbbre sorolják a lakások építését, és a kapacitásokat elsősorban ide irányítják, aztán későbbi időpontban jelentkeznek a feszültségek: a lakótelepen élő emberek vásárolnának, bölcsődébe, óvodába vinnék gyermeküket. így aztán utólag kezdünk kapkodni, hogy pótlólag megépüljenek ezek a létesítmények. Ez ma még jellemző az építőiparra, de főleg a beruházókra. Az elmúlt évekből egyértelműen leszűrtük: társadalmi igény, hogy a lakótelepek komplexen készüljenek! — Hogyan értékeli a közelmúltban megalakult Békés megyei Építőipari Szövetkezetek együttműködését? — Nagyon sok lehetőséget látok ebben a társulásban. Ez egy laza gazdasági társulásnak indult, véleményem szerint minden résztvevő építőipari egység számára előnyösen. Egyrészt az anyagbeszerzési gondok megoldásában a vállalatok és szövetkezetek között a kooperáció javulhat a nagy teljesítményű vezérgépek kihasználása szempontjából. Hallatlan sok lehetőség nyílik, hogy ösz- szefogva, közösen ezeket a nagy teljesítményű, drága gépeket jól tudják kihasználni, egymás munkáját segítsék, egy-egy nagyobb munkára közösen készüljenek fel. Véleményem szerint rövid időn belül olyan tapasztalatot fognak a társulás tagjai szerezni, hogy ez valameny- nyiük számára igen előnyös, a közös építési feladatok sikeres teljesítése érdekében — mondotta befejezésül Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes. Szekeres András Nemrég kezdték meg a betelepítést a gyomai Körösi Állami Gazdaság szakosított juhtelepének egyedi elletőistállóiba. Az országban egyedülálló, első ilyen elletőhöz nagy reményeket fűznek a gazdaság szakemberei, elsősorban a bárány halandóság csökkentéséhez Fotó: Veress Erzsi *
