Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-14 / 11. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1919. JANUÁR 14., VASÁRNAP Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM a mezökovácsházi járásban Tegnap tartották a járási konferenciát Zárszámadás és nyitás Ismét elérkezett a tsz- zárszámadások időszaka. A jövő évtől kezdve mind gyakrabban hallunk arról, hogy milyen eredményeket hozott szövetkezeti parasztságunk szorgalmas munkája 1978-ban. A mozgalom minden évben készült és most is készül erre a napra. Ünnep ez, méghozzá az új esztendő napjai közül talán a legrangosabb. Szinte minden szövetkezetben, valamennyi demokratikusan választott fórumon napirendre tűzik a gazdálkodással kapcsolatos észrevételek alapos, részletes elemzését. Ez a munka legalább annyira kollektív, mint amilyen a múlt év dolgos hétköznapjait jellemezte. így van ez rendjén, hiszen a szövetkezetben minden közös: az erőfeszítés éppen úgy, mint a munka gyümölcse. De közösek a gondok is, melyek fölé évről évre oly nagy igyekezettel és szorgalommal emeli akaratát a tagság. Pontosan öt hónapja járt egy tsz-küldöttség a megye déli részéből Nyugat-Euró- pában. Az ottani mezőgazdaságot tanulmányozta. Megállapította, hogy külföld előtt nincs mit szégyenkeznie a magyar mezőgazdaságnak. Hozamainkkal a legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező államok közt vagyunk. Viszont baj van a minőséggel és á hatékonysággal. így legfontosabb feladataink, amint azt az MSZMP KB 1978. márciusi határozata és az ehhez csatlakozó megyei pártbizottsági állásfoglalás is kifejez, ezen a területen vannak. Az 1978. évi gazdálkodás mérlegét — már ami a vezetőség szóbeli kiegészítőjét illeti — erről az oldalról lenne jó megközelíteni, hogy a további feladatok meghatározásánál ki-ki lássa mit kell tennie, mit vár tőle a szövetkezet, és cserébe a jól végzett munkáért, ki, milyen személyes jövedelemre számíthat. Utólag, mint most is, könnyű elmondani, hogy milyen év is volt 1978. Emlékezzünk vissza, hogy az év első felében mennyit panaszkodtunk a sok esőre, ősszel meg a hosszan tartó szárazságra. Mégis összességében kiemelkedő eredményeket hozott a szövetkezeti parasztság 1978. évi munkája. A kedvezőtlennek mondott időjárás ellenére kiemelkedő terméseredmények tanúi lehettünk, de talán egyik év sem tette any- nyira próbára az embert, mint ahogyan 1978. Vannak gondjaink, s ezt nem titkoljuk: a kockázatvállalás eredménye nem jött be mindenhol. Akadnak rendezésre váró tételek, mégis ösz- szességében a megye termelőszövetkezetei fennállásuk óta a legjobb évüket zárták. Dolgos, munkával egyáltalán nem szűkös esztendő áll a termelőszövetkezetek mögött. A munka gyümölcse éppen ezért kedves és biztató valamennyiünk számára. S még oly biztatóbb lesz, ha a mennyiségi szemléletet sikeresen váltjuk át a minőségire, ha a szövetkezeti tevékenységek folytán mind több és mind nagyobb jövedelem képződik. A zárszámadások ezért is és nemcsak a jövő évi terv egyidejű előterjesztése folytán, nyitást is jelentenek. Dupsi Károly Az úttörőszövetség életében, munkájában meghatározó fontosságúak az úttörővezetői tanácskozások, konferenciák, hiszen a gyermekszervezetben is szükséges a mozgalmi munka időszakonkénti elemzése, mérlegelése, lépéstartás a fejlődéssel. A jelen időszakban a városi, járási szintű konferenciákon tanácskoznak az úttörővezetők, mégpedig arról, mit tettek a VI. országos konferencia óta, hol szükséges előbbre lépni, hogyan lehetne a gyermekek számára még vonzóbbá tenni a mozgalmat. Tegnap, január 13-án rendezték meg a járási úttörővezetői konferenciát Mezőko- vácsházán. A tanácskozáson részt vett dr. Grestyák Gizella, a mezőkovácsházi járási pártbizottság titkára, Strasinski István, a KISZ járási bizottságának első titkára, Varga Sándor, az úttörőszövetség megyei titkára, Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen befejeződött a fiatal közgazdászok országos tanácskozása. A kétnapos aktívaértekezleten — amelyen mintegy 250-en vettek részt — négy szekcióban vitatták meg az egyes iparágak idei tennivalóit. Az ott elhangzottakról a tapasztalatokról a szekciók titkárai a tanácskozás befejező napján, a plenáris ülésen számoltak be. A szombati plenáris ülésen felszólalt Nagy Sándor, a KISZ Központi BizottságáTóth Zoltán, a járási hivatal művelődési osztályvezetője. A megjelent vendégeket és a járás úttörőcsapatait képviselő úttörővezetőket Kovácsovits Zsuzsa levezető elnök köszöntötte, majd az írásos beszámolóhoz Roczkó Milán járási úttörőelnök mondott szóbeli kiegészítőt. Miről is ad számot ez a mintegy három év munkáját összegző beszámoló? Bevezetőben a párt-, állami szervekkel, a KISZ-szel, a különböző társadalmi és tömegszervezetekkel való kapcsolattal foglalkozik. Mint megállapítja, a pártszervek és szervezetek sokat tettek az úttörőcsapatok tevékenységének támogatásában, azok társadalmi kapcsolatainak kialakításában, javításában. Rendszeresebbé, tartalmasabbá vált az úttörőcsapatok és KISZ-szervezetek együtt- ' működése. Míg az 1975 szeptemberében megtartott legutóbbi járási konferencia nak titkára, a Magyar Köz- gazdasági Társaság ifjúsági bizottságának elnöke is. A tanácskozás tapasztalatait Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes, a Közgazdasági Társaság főtitkára összegezte. Egyebek között hangsúlyozta, hogy korunkban a közgazdaság- tudományok gyakorlati és elméleti művelőinek felelőssége mindinkább növekszik, ezért sem nélkülözhető az az ismeretanyag, amelyet a fiatal közgazdászok mondhatnak magukénak. idején mindössze 18—20 KISZ-alapszervezetnek volt testvér-úttörőközössége, jelenleg valamennyi alapszervezet rendelkezik ilyen kapcsolattal. Ennek eredménye az is, hogy lényegesen több az ifivezető. Tartalmasabbá vált az „Egy üzem — egy iskola” mozgalom is. Jó az együttműködés a fegyveres testületekkel, a közművelődési intézményekkel és sokat javult a kapcsolat az „Edzett Ifjúságért” tömegsportmozgalom kezdete óta a járási sporthivatallal is. Ezután a munkára nevelésről, a tanulmányi munka javítását szolgáló akciókról, tevékenységről, majd a szakköri életről, a gyermekek közhasznú munkájáról, a szervezeti élet kérdéseiről, az „őrizzük a lángot” és az „Együtt — egymásért” mozgalom, a különböző országos játékok kedvező tapasztalatairól, sikeréről szól a járási úttörő- tanács beszámolója. Szóbeli kiegészítőjében Roczkó Milán foglalkozott a múlt hónapban a járás csapataiban megrendezett úttörővezetői értekezletekkel. Általános tapasztalat, hogy a nevelési területeket átfogó, és ugyanakkor a csapat munkáját konkrétan elemző beszámolók hangzottak el. A hozzászólók közül sokan foglalkoztak a tudományostechnikai úttörőszemlékkel, a tömegsporttal, a KISZ—úttörő-kapcsolatokkal, a különböző testületek munkájával. A járásban működő 21 úttörő- csapat közül 19-ben újraválasztották a csapatvezetőt, személyi változás mindössze két csapatnál történt. Elsőként szólt hozzá a konferencia témájához Ra- usz Gyula, a battonyai nagyközségi KISZ-titkár. Elmondta egyebek között, hogy hasznos lenne, ha az úttörőcsapatok véleményt mondanának a náluk tevékenykedő KISZ-es úttörővezetőkről az illető KlSZ-alap- szervezetnek, ahol a közelgő tavaszi taggyűléseken mérlegelik majd a tagok egész évi munkáját. Hoffmann Márton, . ugyancsak Battonyáról az úttörősportéletről szólt, hangsúlyozva, hogy az „Edzett Ifjúságért” tömegsport- mozgalom minden pedagógus, minden úttörővezető ügye, nem csupán a testnevelő tanáré. Machler József kevermesi úttörővezető a honvédelmi neveléssel foglalkozott hozzászólásában, Herczeg Erzsébet (Mezőko- vácsháza) az új tagfelvételi próbarendszerrel kapcsolatban fejtette ki véleményét, Reck Mihályné (Nagykamarás) a kisdobosok munkájáról beszélt. További hozzászólások után a konferencia résztvevői végül megválasztották a járási úttörővezetői tanácsot, a járási úttörőelnökséget, melynek elnöke ismét Roczkó Milán, titkára pedig Kovács Attiláné. ‘ T. I. Az úttörővezetői konferencia résztvevői Rausz Gyula hozzászólását hallgatják Fotó: Veress Erzsi Befejeződött a fiatal közgazdászok országos tanácskozása A Munkásmozgalmi Múzeumban a kubai kulturális napok alkalmából fiatal képzőművészek alkotásaiból kiállítás nyílt. A képen: Aldo Menéndez: Cím nélkül című montázsa fl három város egyike: BÉKÉS A tanácsi beszámolók, jelentések bizonyos idő után az irattárba kerülnek. A fontos kérdésekkel foglalkozó akták általában határozattal zárulnak, amely megjelöli a megvalósulásért felelős személyek- nevét, az időpontot. Mi történik egy-egy végrehajtó bizottsági, vagy tanácsülés után? Hogyan hajtják végre a leírtakat? Erre voltunk kíváncsiak Békésen, a városi tanácsnál, ahol 1976-ban jóváhagyták a Békés—Békéscsaba—Gyula városok között létrejött együttműködési megállapodást. A tanácselnök és három osztályvezető értékeli a két év munkáját lapunk 4. oldalán. Hajtóerő a hajtóműnél Az Árva vagy a Frankó termelő brigád a tervrajzok szerint elkészíti munkáját. Ám kiderül, hogy az ösz- szeállított szerkezet mégsem működik. Pedig minden „benne van”, ahogyan azt előírták. Mi hát a hiba? Nem lett volna kötelességük (keressék az okot a műszakiak), mégis ezt kutatták a ZIL mártófestő sor elektromos automatikájának elkészültekor is, ami nem akart sehogyan sem működni. Sok fejtörést okozott Frankóéknak, míg rájöttek: a beszerelt relék nem megfelelő minőségűek. Hozzáértésükkel, szakmai tapasztalatukkal azt is kiókumlálták, hogy milyen mértékben kell megváltoztatni a relék tápfeszültségét. (A HAFE-ről szóló cikkünk az 5. oldalon.) flz Ízléses forma is lényeges Sokszor beszélünk vizuális kultúránk elmaradottságáról. Ilyenkor általában a képzőművészetre gondolunk, sajnos, nem alaptalanul. A vizuális kultúra azonban nemcsak a képzőművészet értő befogadását jelenti. Alapját és sokkal gyakoribb, nagyobb tömeget érintő részét a környezetkultúra képezi. Nézz körül egy lakásban — és jó eséllyel megállapíthatod: milyen kulturáltsággal, gondolkodásmóddal rendelkezik a tulajdonos. Ezt a témát járja körül írásunk a 6. oldalon. Hogyan tovább, kisközségek? — Megrekedtünk, ezt olvassák a fejünkre mindenütt — meditál a tanácstitkár. — Nem vitás: lelassult Ugra fejlődése, de ennek főleg rajtunk kívül álló okai vannak. Nincs járdánk, kötésig járunk a sárban, nincs községi vízmű... — Kilenc vagy tíz járási székhelyhez tartoztunk 1920 óta — veti közbe a párttitkár. — Az ostor végére kerültünk, mi vagyunk a csapó... (Képekkel illusztrált jelentés Biharugráról a 7. oldalon.) Labdarúgómérleg A labdarúgás berkeiben járatos szakértők és szurkolók szerint a Békéscsabai Előre Spartacus mindenkori tizenegye az eddigi legjobb teljesítményét nyújtotta az elmúlt év őszi fordulói során. Az NB I-es csapat munkájának „háza tájáról” szól lapunk 16. oldalán elemző-értékelő írásunk.
