Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-13 / 10. szám

Népfront tájértekezlet az idei feladatokról BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! Goldberger János, a Békés megyei KISZÖV elnöke szóbeli kiegészítőjét tartja Fotó: Veress Erzsi megyei tanács ipari osztály- vezetője és Goldberger Já­nos, a KISZÖV elnöke. A korábban kiküldött írás­beli beszámolót Goldberger János szóban kiegészítette, s ennek során többek között megemlítette, hogy az 1978. évi gazdálkodás feladataként elsősorban a termelés minő­ségét kellett javítani. Emel­lett természetesen fontos kö­vetelmény volt, hogy jól ér­tékesíthető és gazdaságos ter­mékeket gyártsanak. Mind­ezek összegzéseképpen az előadó megállapította, hogy a szövetkezetek termelése ta­valy erőteljesen emelkedett, s az előzetes számítások sze­rint 11—12 százalékkal ma­gasabb, mint az azt megelő­ző esztendőben. Ezen belül az építőipari tevékenység 3-4 százalékkal növekedett, de a tervezettől még mindig el­marad. Az értékesítés terü­letén struktúraváltozást le­het megfigyelni. Napjaink­ra elmondhatjuk, hogy a 33 megyei ipari szövetkezetből 27-nek vannak nemzetközi kapcsolatai. Az elmúlt esz­tendőben az anyagmentes termelési érték 10 százalék- kid növekedett. Végezetül az elmúlt esztendőről a KI­SZÖV elnöke örömmel álla­pította meg, hogy megyénk­ben veszteséges szövetkezet nincs. Ezek után Goldberger Já­nos az 1979-es gazdasági év tennivalóival foglalkozott. Az idén a termelés szövet­ségi szintű 8-9 százalékos nö­vekedésével számolnak. A bel- és külkereskedelmi ér­tékesítés növekedési ütemét a népgazdasági célkitűzések milyen ráfordítást igényel egy dollár, vagy egy rubel kitermelése. Ezzel függ össze az is, hogy a meglevő eszkö­zöket jobban ki kell hasz­nálni. Ezt követően hozzászólá­sok hangzottak el. Elsőnek Stefancsik Pál, a szarvasi PLASTOLUS elnöke kért szót. Megemlítette, hogy gon­dot okoz a nehéz fizikai munkát végzők megtartása. Mindezek ellenére szövetke­zetünk évről évre egyenlete­sen fejlődik, amit elmúlt évi termelésük is bizonyít, amely 96 millió forint értékű volt. Az idei esztendőben szeret­nék átlépni a 100 millió fo­rintos „bűvös” határt. Ezt elsősorban játékgyártásuk és hulladékból készülő kábel- szalaggyártásuk fejlesztésével szeretnék elérni. Következőnek Székely László számolt be a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet munkájáról, kihangsúlyozva, hogy az elmúlt évben a tő­kés exportjuk mintegy 35 százalékkal növekedett. Az idei tervben mérsékeltebb növekedéssel számolnak, mivel a tavalyi mérce igen magasra volt állítva. Hozzá­szólásában ismertette a kész­letgazdálkodás problémáit is, megállapította, hogy legtöbb esetben a kereskedelem okol­ható, mivel nem szállít idő­ben anyagot. Kun-Sebestyén Géza, a szarvasi Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet elnöke panaszolta, hogy utolsó de­cemberi 84 ezres ingtételü­ket, melynek értéke 13 millió forint, nem vette át a keres­készletgazdálkodásban”. Hoz­zászólásában kiemelte, hogy elsősorban a bútoriparban, de más ágazatban is szük­ség van az együttműködésre, a kooperációra, hiszen sok­irányú lehetőség rejlik ezek­ben. Havas István, a RUTEX elnöke az erkölcsi és anyagi ösztönzést emelte ki, majd javasolta, hogy fogadja el a közgyűlés az Ipari Szövetke­zetek Országos Tanácsa ál­tal megfogalmazott munka- verseny-felhíváshoz való csatlakozást. Rév Lajos hozzászólásában kiemelte, hogy az írásbeli és szóbeli beszámoló, valamint a felszólalások alapján úgy értékeli, hogy a Békés me­gyei ipari szövetkezetek ve­zetői és dolgozói megértet­ték a népgazdaság helyzetét és a Központi Bizottság ha­tározatát. Azonban megálla­pította azt is, hogy csupán a termékszerkezet-váltással nem elégedhetünk meg. Ha­marosan megkezdődik a VT. ötéves terv előkészítése, s máris rámutatott arra, hogy mind több figyelmet kell szentelni a termékek továb­bi szelektálására, a gazdasá­gosságra. Megállapította, hogy eddig nagyon „elsik­kadt” a minőség. Hangsú­lyozta, hogy a jövőben ezt mindinkább előtérbe kell he­lyezni. Mint mondotta, nem a mennyiség, hanem a hoz­záadható érték a meghatáro­zója a termelésnek. Befeje­zésül gratulált az eddigi si­kerekhez, hasonló jó ered­ményeket kívánt az elkövet­kezendő esztendőkre. —jP— A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa pénteken tájértekezletet rendezett Szolnokon, az MSZMP me­gyei bizottságának oktatási igazgatóságán. A tanácsko­záson Bács-Kiskun, Békés, Borsod, Hajdú, Csongrád, Heves, Szabolcs és Szolnok megyei, városi és nagyközsé­gi népfrontelnökei, titká­rai és függetlenített munka­társai vettek részt. A táj ér­tekezleten — amelyen jelen volt Andrikó Miklós, a me­gyei pártbizottság első tit­kára — Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára tartott vi­taindítót az 1979. évi moz­galmi feladatokról, a HNF OT januári ülésén elfoga­dott határozatokról. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsánál az MTI Magyar—belga kulturális csereprugram Belgiumban magyar kiál­lításokat, zenei programokat rendeznek Bartók Béla szü­letésének 100. évfordulója alkalmából, a magyarországi és a belgiumi nyári egyete­meken kétszer annyi ösztön­díjas vesz részt egymás or­szágából, mint amennyi ez ideig tanult — többek kö­zött ezt irányozza elő az az 1979—1981-re szóló ma­gyar—belga csereprogram, amelyet pénteken írtak alá a Kulturális Kapcsolatok In­tézetében. A két fél rend­szeresen kicseréli oktatási tapasztalatait is ebben az időszakban. A csereprogramot Me- ruk Vilmos, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nökhelyettese és Jean ear­lier, a belga oktatási és kul­turális minisztériumi főigaz­gató írta alá. Az aláírásnál jelen volt Rónai Rudolf, a KKI elnöke és Jacques Ge­rard, a Belga Királyság bu­dapesti nagykövete. A csereprogram aláírásá­val befejeződött a magyar— belga kulturális vegyes bi­zottság VII. ülésszaka. A belga kulturális delegáció pénteken elutazott Buda­pestről. munkatársának elmondták, hogy a szolnoki tanácskozás a tájértekezletek nyitánya. A következő napokban Bu­dapesten, majd Csopakon tartanak megbeszélést a többi népfrontbizottságok vezetői, munkatársai. Az idei feladatok közül a tájértekezleten elsősorban a gazdaságpolitikai célok va- lóraváltásának segítése ke­rül előtérbe, hiszen — ahogy ezzel kapcsolatban az országos tanács ülésén el­fogadott dokumentum is hangsúlyozza — az egységes szemléletmód erősítése fon­tos teendője a mozgalomnak. A tájértekezletek jó le­hetőséget biztosítanak arra, hogy — a Hazafias Népfront országos terveit megismer­ve — a bizottságok meghatá­rozzák a megyei, városi, köz­ségi és körzeti feladatokat. Ugyanakkor a VI. kong­resszus óta végzett munka tapasztalatai alapján a moz­galomban dolgozók megis­merhetik a más megyékben bevált helyi kezdeményezé­seket, s maguk is hasznosít­hatják a legcélravezetőbb módszereket. Ünnepség a tízéves HÍV békéscsabai gyárában Bensőséges ünnepség színhelye volt pénteken dél­után a Híradótechnikai Vál­lalat békéscsabai gyára: dolJ gozói a gyáregység fennállá­sának tizedik évfordulóját ünnepelték. Részt vett a ju­bileumukon Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, Zsilinszki András, a városi pártbizott­ság titkára, Zakariás György, a vállalat igazgatója, s a vá­ros társadalmi szerveinek meghívott képviselői. Az ünnepi gyűlést Mar­ton József, a gyáregység megbízott vezetője nyitotta meg, majd Zakariás György méltatta a csabai gyáregy­ség munkájának tízéves eredményeit. Mint mondot­ta: az elmúlt évtized az egész vállalat életében jelen­tős volt, és ebben kiemelke­dő szerepet vittek a csabai gyáregység dolgozói. Tíz évvel ezelőtt 264-es létszám­mal kezdték el a termelést és már az első évben 34 milliós produktumot hoztak létre. A kezdeti évek termé­szetesen sok nehézséggel jártak. A 73—74-es években hullámvölgybe került az egész vállalat. Nem volt le­hetőség fejlesztésre, kevés eszköz állt rendelkezésre. Ám a nehézségeket legyűr­ték a szakmai tapasztala­tokban is egyre gazdagodóbb munkáskollektívák és az ötödik ötéves tervben már új beruházásokkal teremt­hették meg a fokozódó ter­melési követelmények ki­elégítésének lehetőségeit. Legnagyobb előrehaladást éppen a dolgozók szakmai képzettségének fokozásában ért el a csabai gyáregység is, a kollektíva felnőtt a nö­vekvő feladataihoz. Igaz, új műhelycsarnok létesült, új gépekkel gyarapodott a gép­park, s ilyen módon lehető­vé vált a zárt ciklusú ter­melés. Az eredményeket mi sem bizonyítja jobban, minthogy a csabai gyár be­kapcsolódott és most már egyre nagyobb mértékben kapcsolódik be a tőkés ex­porttermelésbe. E tíz év alatt — a létszám mindösz- sze duplájára történő növe­lése mellett! — megnégy­szerezték a termelést: ta­valy 14 milliós értéket hoz-< tak létre. Az igazgató a to­vábbiakban elmondta, hogy nagy feladatok állnak a jö­vőben a vállalat előtt. Ki­emelt tennivaló a tőkés ex­port fokozása, s az ezt ered­ményező beruházásokból elsősorban a csabai gyár­egység részesül. Az ünneplőket a megyei pártbizottság nevében kö­szöntötte Kiss Sándor, tá­mogatást ígérve feladataik megvalósításához. Az ün­nepség befejezéseként so­ron kívüli kitüntetéseket és pénzjutalmakat osztottak. A Kiváló Dolgozó jelvényt tí­zen vehették át, míg pénz­jutalomban tizenöten része­sültek. V. N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. JANUÄR 13., SZOMBAT Ára: 80 fillér XXXIV. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM Több ügyeimet a gazdaságosságra, a minőségre Küldittközgyülés a KlSZÖV-nél Tegnap, a kora délelőtti órákban összeült az Ipari Szövetkezetek Békés megyei Szövetségének küldöttköz­gyűlése Békéscsabán, a KI­SZÖV székházában. Az el­nökség soraiban foglalt he­lyet Rév Lajos, az MSZMP KB tagja, az OKISZ elnöke, Csatári Béla, a Békés megyei pártbizottság titkára, Kiss Sándor, a megyei pártbizott­ság gazdaságpolitikai osz­tályvezetője, Tóth János, a figyelembevételével a követ­kezők szerint határozták meg: a nem rubel elszámo­lású export 13-14 százalékkal növekedjen, a rubel elszá­molású kivitel szinten tar­tósát tervezik, a nagy- és kiskereskedelmi értékesítés növekedését pedig 20—23 százalékban állapították meg. Az exportra termelő szövet­kezeteinknek folyamatosan vizsgálniuk kell termékeik gazdaságosságát, azt, hogy kedelmi vállalat, viszont el­mondotta azt is, hogy az idén növekedik a szocialista ex­port, amely főleg textil játé­kokból áll. Csatári Béla megállapítot­ta, hogy a megyei pártbizott­ság munkatársai jelentősnek tartják ipari szövetkezetünk tevékenységét. Méltatta a 11-12 százalékos termelésnö­vekedést, „még ha árnyolda­la is van, mint például a Országgyűlési képviseld beszámolója A mezőkovácsházi járás egyik országgyűlési képvi­selője: Púja Frigyes kül­ügyminiszter rövidesen ta­lálkozik választóival, hogy beszámoljon munkájáról, tájékoztatást adjon körzeté­nek fejlődéséről. Az előzetes tervek alapján január 16-án délután 5 órakor Batto- nyán, másnap délután 3 óra­kor Mezőhegyesen, 6 óra­kor Dombegyházán, január 18-án, 15 órakor Keverme- sen, 18 órakor pedig Dombi­ratoson tartja beszámoló­ját. Az ÉVITERV Szerelőipari Tervező Vállalat belső- és sza­badtéri világítási berendezések tervezésével foglalkozik. Az idő és munkaigényes világítástechnikai számítások elvég­zését — a közvilágítási berendezések méretezését és kivá­lasztását számítógéppel végzik (MTI Fotó — Balaton József felvétele — KS) Huszár István az NSZK-ba utazott Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese tegnap néhány napos látogatásra a Német Szövetségi Köztár­saságba utazott. Részt vesz a müncheni magyar napok meg­nyitásán, majd megbeszélést folytat a NSZK kormányának valamint gazdasági, ipari és pénzügyi életének több vezető­jével. Kíséretében van Bíró József külkereskedelmi miniszter és Nagy János külügyminiszter-helyettes.

Next

/
Thumbnails
Contents