Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-12 / 9. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TONACS LAPJA 1979. JANUÁR 12., PÉNTEK Ára: 80 fillér XXXIV. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Huszonegymillió forint fenntartásra Ebben az évben nem iesz nagyobb fejlesztés a Békéscsabai Hűtőházban A Békéscsabai Hűtőház­ban tavaly több mint 18 ezer 800 tonna készterméket ál­lítottak elő. Sárgarépából 6300, zöldborsóból 4400, zöld­babból 2300, vöröshagymá­ból 1100, paradicsompapri­kából 700 tonna nyersanyag került a gyorsfagyasztóba, hogy csak a nagyobb tétele­ket említsük. Ebben az év­ben is lényegében hasonló mennyiségű mirelit áru gyártására készülnek fel. Tavaly csaknem 30 millió forintot fordítottak beruhá­zásra, műszaki fejlesztésre. Ebből a pénzből korszerű­sítették a zöldborsófeldolgo­zó vonalat, amelyet köve­tően lehetővé vált a kom­bájnok által betakarított szemes borsó fogadása. A zöldbabfeldolgozó vonalak felújítására, mosógép és sze­letelő vásárlására 3 millió forintot fordítottak. A pap- rikacsumázó olasz gépsor ugyancsak 1978-ban kezdte meg a termelést, a rossz ter­més miatt azonban nagyobb­részt kihasználatlanul állt. öt és fél millió forintért sík­fóliás csomagológépet állí­tottak üzembe. A termelést közvetve szol­gáló, ám mégis nélkülözhe­tetlen berendezésekre is jelentős összeget fordítot­tak az elmúlt évben. Meg­oldották a vízrendszer gáz- talanítását, a szennyvíz tisz­títását, összesen 2,6 millió forintért. A csomagolóanyag évek óta megoldatlan tárolá­sára felfújható graboplaszt sátort állítanak fel. A kivi­telezést tavaly a negyedik negyedévben kezdték el, s várhatóan májusban adják át rendeltetésének. A sátor magassága 9 méter, alapterü­lete mintegy 200 négyzetmé­ter és egymillió forintba ke­rül. Az anyagmozgatás kor­szerűsítésére 1978 utolsó ne­gyedévében 3 angol és két francia magas emelésű tar­goncát vásároltak. 4 A felsoroltakból látható, hogy a megvalósult fejlesz­tések, beruházások köny- nyebbé, biztonságosabbá és nem utolsósorban gyorsab­bá, megbízhatóbbá teszik a zöldség-, gyümölcsfélék fel­dolgozását. S bár a gyárban további korszerűsítésre is szükség lenne, azt egyelőre a népgazdasági helyzet miatt el kellett halasztani. Ebben az évben a Békéscsabai Hű­tőházban semmilyen jelen­tősebb fejlesztésre, beruhá­zásra nem kerül sor. A hangsúly most az elmúlt évek intenzív fejlesztése nyomán üzembe helyezett gépek jobb kihasználásán van. Vagyis az a cél, hogy fejlesztés nélkül is növeljék és gazdaságosabbá tegyék a termelést. A már meglevő és üzeme­lő berendezések karbantar­tása ezután is fontos feladat marad. Nem mindegy, hogy egy-egy gép mennyi ideig áll meghibásodás miatt. Az idén a gyárban ■ 6 millió forinttal többet, vagyis 21,5 millió forintot fordítanak fenntartási munkálatokra mint egy évvel korábban. A fenntartási költségek csak­nem 25 százalékát épület­karbantartásra használják fel. Jelentős összeget emészt fel a gépsorok, feldolgozó vo­nalak, valamint az energia- rendszer karbantartása. A szükséges javításokat folya­matosan végzik. Áprilisban és májusban azonban a ter­melés néhány területen, a javítások ideje alatt szaka­szosan szünetel. A munkák túlnyomó többségét a gyár tmk-részlegének 62 dolgo­zója végzi el. Évek óta jelentős megta­karítást eredményez a gyár­ban az újítások bevezetése. Tavaly 17 újítást nyújtottak be elbírálásra. Ebből 10-et már a gyakorlatban is alkal­maznak, a kísérletre elfoga­dott újítások száma öt, s mindössze kettőt utasítottak el. Néhány újítás a jelen­tősebbek közül: a kazánházi vízszűrőrendszer átalakítá­sával 165 ezer forint, a mű­anyag gombóctartótálak élet­tartamának megnövelésére tett javaslattal mintegy 150 ezer forint megtakarítást értek el. A gyár kollektívája dolgozta ki a kisburgonya gyártásának technológiáját, amely eddig több millió fo­rint hasznot eredményezett. —nyes Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. A kulturális miniszter ja­vaslatára a kormány rende­letet hozott a művelődési otthonok működésének újra­szabályozására. Az intézke­dés célja az 1960-ban hozott jogszabályok korszerűsítése, e közművelődési intézmé­nyek tevékenységének kifej­lesztése. s, A Minisztertanács a bel­kereskedelmi miniszter elő­terjesztése alapján a keres­let és a kínálat összhangjá­nak javítása érdekében ha­tározattal módosította az új személygépkocsik vásárlá­sának, illetve a három évnél nem régebben vásárolt jár­művek eladásának feltéte­leit. A Minisztertanács titkár­sága vezetőjének előterjesz­tése alapján a kormány fel­hívta a minisztereket az or­szágos hatáskörű szervek ve­zetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott kép­viselői észrevételek és ja­vaslatok megvalósításának lehetőségét és tájékoztassák erről az országgyűlés elnö­két, valamint az indítvá­nyozó képviselőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Folyamatos rekonstrukció az Orosházi Faipari Vállalatnál Egy osztrák gyártmányú, páros lapmegmunkáló gép­pel gyarapodott az Orosházi Faipari Vállalat gépparkja, amelyet az elmúlt év utolsó napjaiban állítottak helyére, illetve az új esztendő első napjától a termelésbe. Ez is egy részét képezi az 1970 óta tartó, mintegy 30 millió forintos rekonstrukciós mun­kálatoknak. A két és fél mil­lió forint értékű gép nem­csak a régen hagyományos asztali marógépet helyettesí­ti, hanem lényegesen meg­könnyíti a nehéz fizikai munkát. Termelékenysége is jóval meghaladja a korábbi teljesítményt, s ami több 8 —10 dolgozó kivált, akiket átcsoportosítással más mun­kában foglalkoztatnak. S még egy nagy előnye: a mi­nőség is nagyot javult ez­által. A nyolc éve tartó fokoza­tos rekonstrukciót a válla­lat saját fejlesztési alapjából hajtja végre. Mint ismert, lakásbútorokat gyártanak zömmel, de fatömegcikkeket — mint partvisnyél, ha­barcsláda — is készítenek, s működik egy seprűkötő üze­mük is. Azonban éves árbe­vételük legnagyobb hánya­dát a kétféle komplett lakó- szobabútorok, a kárpitos- munka és a szóló bútorda­rabok adják. Mindezekkel együtt árbevételük több mint 110 millió forint volt az elmúlt évben. Bútoraik többsége a belke­reskedelemben ' kerül forga­lomba. így Békés megyén kí­vül a környező megyék ÁFÉSZ-eihez és a Békés megyei Univerzálhoz kerül­nek. Egy érdekesség, bútorai­kat saját fuvareszközökkel, közvetlen a boltokhoz szállít­ják, amivel két előnyhöz jutnak. Kisebb azok sérülé­se, mint más szállítóeszkö­zöknél, s mindig abba a boltba szállítják, ahol éppen elfogyott termékük. —jP— Képünkön: a páros lap­megmunkáló gép termelé­kenysége jóval nagyobb a korábbi asztali marógépnél, s kiküszöböli a nehéz fizikai munkát. Fotó: Veress Erzsi Leltet hazai takarmánnyal is... Kezdeményezések a drága import- és abraktakarmányok helyettesítésére Az állattenyésztés költsé­geinek kétharmadát teszik ki a takarmányozás kiadásai. Különösen drágítja az állo­mány nevelését, tartását, hogy évente egymillió tonná­nyi fehérjére van szükség, s ennek 70 százaléka import­umtití t n tunurrrmíttfttffttt tit ttttt ttu tit irttittíítttinritttt ttt fttutmuitítt ntt tn ! u nn iixxxxxxx.txxmi. «Ri TÉLI KÉP I KÖRÖSÜKRŐL Fotó: Veress Erzsi ból származik. Sok fehérjét és emellett drága abrakot fogyasztanak a baromfitele­pek „lakói”: a fehérjék te­szik ki összes takarmányuk ötödét, a sertéseknél 15—16 százalékát. Éppen ezért fi­gyelemre méltóak azok a kezdeményezések, amelyek az importanyag csökkentésé­re, hazaival való felváltásá­ra, a drága abrak felhaszná­lásának mérséklésére irá­nyulnak. Tizenkétmillió dollár meg­takarítását teszi lehetővé a tavaly átadott bábolnai premix-üzem, amely idén kétmillió tonna takarmány­hoz elegendő koncemtrált hatóanyagú, vitaminokkal és nyomelemekkel dúsított álla­ti tápszert állít elő. Az üzem, amely a Chinoin, a Kőbányai Gyógyszerárugyár és a Bá­bolnai Mezőgazdasági Kom­binát összefogásával létesült, fontos szerepet kapott a ma­gyar mezőgazdaságban, mi­vel a hazai premix-igények egyharmadát elégíti ki. A mecseki hegyháton gaz- í dálkodó egyházaskozári— - szászvári Haladás Tsz szak- 5 emberei kidolgozták a szán- 2 tóföldi melléktermékek ipar- 8 szerű feldolgozásának tech- 8 nológiáját. Ez azért jelentős, h mert csupán Baranya me- 5 zőgazdaságában évente 130 2 millió forint értékű szalma, 2 kukoricaszár, répafej és 5 egyéb melléktermék megy S veszendőbe. A MÉM jóvá- 5 hagyásával már meg is ala- 2 kult a szászvári ipari mel- 2 léktermék-feldolgozási rend­szer, amelyhez négy megye 25 gazdasága csatlakozott abban a reményben, hogy kifizetődőbbé teszik az állat­tartást. Szolnok megye egyik leg­nagyobb állattenyésztő gaz­daságában, a rákóczifalvai Rákóczi Tsz-ben, ahol koráb­ban nagy mennyiségű im­portfehérjére volt szükség 2400 szarvasmarha, 7000 ser­tés, valamint a nagyszámú baromfiállomány tartásához, az importanyagokat mind­inkább magyar termékekkel helyettesítik. A Kömyei Mezőgazdasági Kombinát az idén 3100 va­gon nyúltakarmányt állít elő, nemcsak saját szükségleté­re, hanem a vele társult tangazdaságok és a kister­melők ellátására is. A gyár­tásnál lényeges előrelépést jelent, hogy a nyúltakarmá- nyokban idén már nincs importanyag. A gazdaság szakemberei ugyanis új „re­ceptet” kísérleteztek ki, en­nek a takarmányfélének a „táperejét” a hazai lucerna- liszt és a napraforgódara adja. A kömyeiek csaknem teljesen száműzték az im­port takarmány-alapanyago­kat a szarvasmarha-tenyész­tésből is; már csak a fiatal borjak felnevelésére használ­nak, erősen csökkentett mennyiségben, import szóját. Vas megyében, ahol nagy hagyománya van az állatte­nyésztésnek, és az országos átlagnál lényegesen nagyobb számú szarvasmarhát tarta­nak, a szakigazgatási szer­vek — a tsz-ek területi szö­vetségével együtt — minden eddiginél hatékonyabb se­gítséget nyújtanak az abrak, valamint a külföldi eredetű takarmányok arányának csökkentéséhez.

Next

/
Thumbnails
Contents