Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-07 / 5. szám
1979. január 7., vasárnap Filatéliai hírek A fő vonzerőt mégis a hegyek jelentik; a 2500 méter fölé is magasodó csúcsok, a hónapokig megmaradó méteres hótakaró. Az Alacsony- Tátra érdekes növényvilága mellett jég- és cseppkőbarlangjairól is híres. Legfontosabb turistaközpontjai: Chopok, Tálé és Donovaly. A Nagy- és Kis-Fátra romantikus vidékén még kisebb az idegenforgalom, így elsősorban az üdülni, pihenni vágyók részére előnyös. Külön- ges szépségű a Zsolnától északkeletre levő Vrátna- völgy (Vrátna-dolina), melynek kiépítése az utóbbi években gyorsult meg. A Magas-Tátra kapuja Poprad, innen a fontosabb' települések kisvasúttal kényelmesen elérhetők. A hegység egész területe védett nemzeti park, gondosan karbantartott turistautakkal, jelzésekkel, A kirándulások során azonban nem szabad elfeledkezni arról, • hogy a tél számos veszélyt is rejteget. A gépkocsival közlekedőknek figyelembe kell venniük a hegyi utak sajátosságait, a } ió és jég elleni védekezés zükségességét. Sízésnél, túrázásnál pedig csak a gyakorlatunknak és felszerelésünknek megfelelő nehézséget szabad vállalni!- (í :• s ö) Mechanikai növényvédelem Tél van, nyugalomban Vannak a növények, nemigen akad tennivaló a kiskertben. Kert—háztáji sorozatunkban a kertészek számára a későbbiekben hasznosítható ismeretekkel próbálunk segítséget nyújtani munkájukhoz. Első ilyen témánk a mechanikai növényvédelem. Sajnos, a szükségesnél kevesebbet törődünk a mechanikai növényvédelemmel, pedig nagyon hatékony és az emberre nézve semmiféle veszélyt nem rejtő növény- védelmi eljárás. Igaz, ez a védekezésmód eléggé fáradtságos és sok munkái: követel, kis kertekben mégis megéri elvégezni, mert nagyon eredményes lehet. A törzs és a vastagabb faágak tél végi kaparásával, kefélésével a kéreg felszínét beborító mohákat, zuzmókat, apró termőtestű taplógombákat távolítjuk el, és ezzel lehetővé tesszük a törzs szöveteinek lélegzését. A kéreg- •ripacsok alatt a legkülönbözőbb kártevők bábjai, tojásai, hernyói telelnek át. Ezeket a kéregkaparással ezerszámra semmisítjük meg. A koronaritkítással olyan élettani körülményeket teremtünk, amelyek között a kórokozó gombák elszaporodásának lehetősége csökken. E munka során távolítjuk el a szúbogarakkal fertőzött, beteg és száraz ágakat is. A lisztharmatos hajtásvégek tél végi visszametszése és nyár eleji lecsípése jelentős mértékben csökkenti az almafák fertőzöttségét. Ugyanez az eljárás szolgálhat az őszibarack-, a cseresznye-, a meggy- és az almafák levéltetves hajtásvégeinek megsemmisítésére is. Igen nagy fontosságot kell tulajdonítanunk a hernyófészkek leszedésének. Különösen az amerikai fehér szövőlepke fertőzését kell figyelni, és ha meglátjuk a jellegzetes selymes fényű szövedékben rejlő hernyókat, akkor még szétmászá- suk előtt vágjuk le és égessük el a fertőzött hajtásokat. Télen, a kis és nagy hernyófészkeket és a fán száradó moniliás gyümölcsmúmiákat szedegessük össze és égessük el. A bogarak rajzása idején is sokat tehetünk mechanikai védekezéssel. Egyes években a gyümölcsfák virágzása egybeesik a bundás- bogár rajzásával. A gyümölcsöskertben — főként alacsony törzsű fák esetén — módunk van arra, hogy a virágok bibéit rágcsáló bogarakat üvegbe szedjük és elégessük. A rajzó cserebogarak is sok gondot okoznak a gyümölcskertészeknek: ezeket kora reggel, még dermedt állapotban kell lerázni, összeszedni és elpusztítani. Sokan elavultnak tartják a hernyófogó övék felhelyezését a gyümölcsfákra. Pedig ezek a nyár folyamán a kártevők tízezreit segítenek elpusztítani. A törzsre felerősített hullámpapíröv vagy szénából-szalmából' sodort kötél alkalmat ad arra, hogy időnként összeszedve, velük együtt a különböző molyhernyókat is elégessük. Igen nagy fontossága van a gyümölcs ritkításának is, amely jelentősen fokozza a permetezések hatékonyságát. Az egymással összeérő gyümölcsök felületét a per- metlé nem vonja be egyenletesen és ezért az almát és az őszibarackot rendszerint az összeérő felületek határán támadják meg a molyhernyók. Szakszerűen ritkított gyümölcsösöknél ez nem fordulhat elő. — m. szabó — Postai emlékek az LZ—127 Zeppelin léghajó északsarki útjáról. Ezzel kapcsolatban' felemlítjük, hogy a Zeppelin léghajó 1931. évi északi sarki útja előtt már 1929-ben felvetődött a sarkutazás gondolata. A nagy norvég utazó Fritjof Nansen és a neves ausztráliai sarki repülő, Wilkins keltették fel az érdeklődést a Zeppelin léghajó tudományos célú sarki repülése iránt. Közben Nansen 1930-ban meghalt, mielőtt a terv megérett volna. De még ugyanzen évben Eckener és Wilkins felújították a sarki repülés eszméjét. Tervet dolgozták ki arra, hogy a költséges expedíció kiadásait előteremtsék. Éspedig a re- pülőutat összekötötték volna egy, a jég alatt az északi sarkot megközelítő tengeralattjáró útjával, amely különleges szerkezettel felfúrta volna magát a jég alól. Így a tengeralattjáró találkozott volna a légi úton odaérkezett Zeppelin léghajóval. A tengeralattjáró elkészítése azonban olyan soká tartott, hogy Eckener nem várt tovább, s megszervezte a Zeppelin léghajó találkozását a Ferenc József földnél a szovjet „Maligin” jégtörővel. Az LZ—127 jelű Zeppelin 1931. július 25-én hajnalban hagyta el Friesdrichsafent Eckener vezetésével, és nagyszámú nemzetközi tudóssal. A léghajó első állomása Leningrad volt, ahol fedélzetére vette a szovjet tudós csoportot is, köztük a nemrégiben elhunyt Ernst—Krenkellel, aki a rádió összeköttetését volt hivatva létrehozni és fenntartani a „Maligin” jégtörővel. A léghajó a következő nap hagyta el Lenin- grádot, 28-án reggel Arhan- gelszk fölött repült el, majd a sarki tenger felett folytatta útját. Elérték Novaja— Zemly-t, majd a Ferenc József föld szigetcsoport felé közeledve fogták „Maligin” üzenetét, melyet a jégtörő a Flora-foknál adott. Krenkel állandóan tartotta az összeköttetést a léghajó és a jégtörő között. A jégtörő helyének megjelöléséül színes felületű ballont eresztettek fel kötélen, melyet a léghajó 28- án vett észre. A'léghajó az előkészített leszállóhelyhez közeledve megkezdődött a postazsákök kicserélése. A léghajó 8 zsák küldeményt vett át a Maligintől, és 16 zsákot adott át továbbításra. A Magyar Posta ebből az alkalomból 1931-ben „Gráf Zeppelin” magyarországi látogatása alkalmából felülnyomott 60 000 fogazott és kis mennyiségű vágott sort. Eredeti futott levélben igen ritka. Vas Tibor Magyarországon is egyre többen űzik az egészséges téli sportokat — ha épp' lehet. Éghajlati-domborzati adottságaink ugyanis e téren nem a legkedvezőbbek, így egyre nagyobb azok száma is, akik egy hétvégi kirándulás, vagy egy egy-két hetes utazás során valamelyik közeli országban élvezik a tél örömeit. A méltán legkedveltebb úticél: Csehszlovákia, pontosabban Kelet-Szlovákia hegyvidékei. Az Alacsony- és a Magas-Tátra, a Nagy- és a Kis-Fátra a természetjárás, az üdülés, illetve a sporttevékenység bármely fajtáját kedvelő látogató igényét ki tudja elégíteni. Több idegen- forgalmi iroda szervez csoportos utazásokat, de segítséget nyújtanak az egyéni turistáknak is terveik megvalósításában, a szállásfoglalásban. A természeti szépségeken túl számos olyan — történelmi múlttal és vonzó látnivalókkal rendelkező — város is található itt (például Kassa, Lőcse, Igló, Kézs- márk), amely szintén magyarázza a hazánkból ide irányuló, évről évre növekvő idegenforgalmat. Kert — háztáji A csorba-tavi Hotel Panorama Útjelző tábla az Alacsony-Tátrában Téli turizmus Irány a Tátra Autó — motor Meddig fagyálló a fagyálló? Igazán komoly aggodalomra annak van oka, akinek vízzel feltöltött állapotban éri kocsiját a fagy. A fagyálló folyadék ugyanis — ha nem eléggé „hidegbíró” töménységű — nem úgy viselkedik, mint a víz, nem válik térfogatát megnövelő, feszítő erejű jéggé, hanem megkásásodik. Így azután általában ritkán okoz fagykárt. A megkásásodott hűtőfolya- dékú gépkocsimotort persze nem szabad huzamosabb ideig járatni, hanem takarással, melegítéssel előbb vissza kell állítani a folyékony állapotát. Mindenképp helyes tehát, ha az autóban az előírásoknak megfelelő korú és fagy- állóságú hűtőfolyadék van. A két-háromévenkénti cserének nemcsak az az értelme, hogy a fagyálló „legyengül”, hanem a hűtőrendszer korrózióvédelmét szolgáló feladatát sem tudja már ellátni. Fagyálló kétféle változatban kerül forgalomba: koncentrált folyadék formájában, amelyből desztillált víz hozzáadásával a használati útmutató szerinti fagyáspont értékű folyadék állítható elő, vagy egyenesen fagyálló folyadékként (antifriz 40), amely hígítás nélkül „készen” tölthető be a hűtőbe, és használható mínusz 30— 40 C-fokig. A használati uta-. sítás arra nézve is tájékoztatást nyútj, hogy kell-e külön korróziógátló vegyszert hozzáadni a folyadékhoz, vagy már gyárilag hozzákeverték. A télen-nyáron fagyálló hűtőfolyadékkal közlekedő autóknál az időközönkénti utántöltést, folyadékpótlást is tulajdonképpen fagyállóval kell végezni. Persze desztillált vízzel is lehet, csak akkor egyre hígul a folyadék. Nos, főként ilyenkor szeretné tudni az autótulajdonos, hogy mennyire fagyálló a fagyállója. A nagyobb benzinkutaknál egy ügyes kis műszerrel néhány perc alatt díjtalanul bemérik a fagy- állóságot. Ha nincs lehetőségünk ennek elvégeztetésére, szívjunk ki gumilabdával, vagy eresszünk le egy keveset a hűtőfolyadékból, s e próbaadagot egy kis edényben tegyük be a hűtőszekrény mélyhűtő részébe. A frizsidert egy időre állítsuk maximális hűtőhelyzetbe, és a próbaadag mellé helyezzünk el egy hőmérőt is. Így azután egy-két óra leforgása alatt megtudhatjuk, hogy hozzávetőleg milyen állapotú a folyadékunk, körülbelül mikor kezd el kásásodni. Ha még nem érkezett el az ideje a folyadékcserének, tömény fagyálló utántöltésével javíthatunk a koncentráción. Arra viszont mindig gondolni kellv hogy a különféle fagyállók nem mindig keverhetők egymással, így az utántöltésnél feltétlenül ragaszkodni kell az eredeti márkához, illetve meg kell tudakolni az „összeférhető- séget”. Mivel a fagyálló folyadékok rendszerint mérgező hatásúak, kellő óvatossággal kell bánni velük (pl. gumikesztyűs kézzel kell végezni a feltöltést). B. I. Tudomány — technika Harc a repülőtéri zajözön ellen A repülőzaj a légiközlekedés kellemetlen kísérőjelensége. Olyan tém.a ez, amely a világ összes államát foglalkoztatja. Az egyre nagyobb és gyorsabb gépek üzembe állításával növekszik a zaj mértéke és annak zavaró hatása. Tévedés azt hinni, hogy az emberi szervezet képes megszokni a lármát. Tapasztalatilag kimutatható, hogy a fokozódó zajszint szívbetegségeket, nagyothallást okozhat, a szuperszónikus repülőgépek hangdöreje pedig az anyaméhben levő magzatokat is veszélyezteti. Alvó személyeken végzett kísérletekből kiderült, hogy a káros befolyások öntudatlan állapotban is jelentkeznek az emberi szervezetben. A repülőgépek zajáért tulajdonképpen a sugárhajtóművek a felelősek. A panaszok többnyire a fel- és leszállások zajözönével kapcsolatosak. Érthető is, hiszen felszállásnál mindig igénybe kell venni a hajtómű összteljesítményét. Üjabban a repülőgépek a start után hosz- szú ideig emelkednek és olyan meredeken, amennyire csak lehetséges, hogy az úgynevezett átrepülési területen csökkentsék a zajt. A leszállás zajcsökkentésére pedig új rászállási technikát dolgoztak ki. Az úgynevezett elektronikus siklóösvényre történő vízszintes rászállást 600 helyett 900 méter magasságba helyezték. Ezáltal a hajtómű tolóereje a rárepü- lés első fázisában rendkívül alacsony, ami által a zaj is kisebb. Ugyanakkor a futómű és a fékszámyak kihajtásának az idejét annyira elodázzák, amennyire csax lehet és így a nagyobb hajtómű-teljesítményre csak később van szükség. Képünkön: 15 méter magas vasbeton védőfal, amely 3,8 kilométeres gyűrűként fogja körül a frankfurti repülőtér egy részét és parabolikus felületével visszaveri a terjedő zajt (KS)
