Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-07 / 5. szám
1979. január 7., vasárnap izijaut-Titá Barátaink életéből KGST-évfonliili A KGST — amelynek 10 szocialista ország az egyenjogú tagja — januárban ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. „A gazdálkodási szférában három évtized alatt a kölcsönös szállítások egyeztetésétől eljutottunk az integrációs intézkedések távlati tervezéséig”, — jelentette ki a KGST-ről szólva Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök. Az 1971-ben elfogadott komplex program már kézzelfogható eredményeket hozott, elősegítette a gazdasági együttműködés korszerűsítését, a gyártmányszakosítás és kooperáció fejlesztését, fontos létesítmények közös építését, a KGST-tagországok tervkészítésének koordinálását. A KGST-országokban gyorsuló ütemben fejlődik a gépipar. Ennek az ágazatnak a részesedése 1976-ban a teljes, kölcsönös áruforgalomban elérte a 40,4 százalékot. A szakosítás elmélyítése ebben az ágazatban lehetővé tette az együttműködő országoknak, hogy importszükségletük több mint 50 százalékát egymás között, kölcsönös szállításokkal egészítsék ki. A munkamegosztás listája közel 6 ezer gépipari terméket sorol fel. Ebből kiindulva egy sor KGST-ország jelentősen csökkenti, vagy beszünteti azoknak a termékeknek a gyártását, melyeket megkaphatnak partnereiktől. A KGST keretében a Szovjetunió és Lengyelország gyártja az exkavátorok 95, a Szovjetunió és Magyarország az autóbuszok 80 százalékát. Az NDK-ból kerül ki a testvéri országok vasútjain közlekedő új személyvagonok 75 százaléka. Bulgária a villamos emelők és targoncák gyártására szakosodott, e termékeinek 98 százalékát a partnerországoknak gyártja. A felsorolt példák a testvéri országok érdekeltségének csak egy kis részét jelzik a sokoldalú együttműködésben, amely óriási méretekben valósul meg korunk gazdasági életében, kezdve az űrkutatástól, az atomerőművek építésén keresztül a mindennapi kenyérig. A KGST nem zárt szervezet, nem fordul befelé, több mint 60 nemzetközi gazdasági és tudományos-műszaki szervezettel tart kapcsolatot, mindenképpen elősegíti a Kelet—«Nyugat közötti ke- kereskedelem bővítését. A múlt évben a KGST és a Közös Piac országai közötti forgalom elérte a 30 milliárd forintot. Kifejezetten a KGST volt a kezdeményezője az EGK- val kötendő kapcsolatainkat szabályozó egyezménynek, amely kedvező körülményeket teremtene a helsinki záróokmány szellemében kialakítandó kölcsönösen előnyös és egyenrangú gazdasági együttműködéshez. A z eltelt 30 évben a KGST tevékenységével egy olyan szervezet tekintélyét alapozta meg, amely biztosíthatja minden tagország dinamikus fejlődését, sokoldalúan elősegítheti az egyenjogúságon, kölcsönös előnyökön és a szuverenitás tiszteletben tartásán alapuló nemzetközi munka- megosztás kibontakozását. Ebből az álláspontból kiindulva kezdeményezte a párbeszédet a KGST az EGK- val, tart kapcsolatot más gazdasági szervezetekkel. A szocialista országok biztosak abban, hogy az enyhülés folyamatát gyengíteni igyekvő imperialista és reakciós tö- rekv«ek ellenére a békére és a nemzetközi együttműködés normalizálására irányuló politika győzedelmeskedik. V. Nakarjakov (APN—KS) Az atomerőműé a jövő! Csehszlovákiában jelenleg a villamosenergia 60 százalékát hőerőművekben állítják elő. A továbbiakban azonban fokozatosan kiépítik az atomerőművek rendszerét. Ennek során úgynevezett voronyezsi tipusú hőreaktorokkal felszerelt atomerőműveket terveznek. A Szovjetunió és Csehszlovákia között megkötött államközi megállapodás értelmében az atomerőmű-program első szakaszában V—1 és V—A rendszerű atomerőművek épülnek, mindegyikük kétszer 440 megawatt teljesítményű, és egy V—3 erőmű, négy reaktorral, amelyek mindegyike 440 megawattot termel. Az első ilyen típusú atomerőmű első blokkját 1978. végén helyezik üzembe. A program második szakaszában ezer megawattos teljesítményű reaktorok alkalmazását tervezik. (BUDAPEST—ORBIS) A Humboldt Egyetem híres hallgatói A több mint 150 éves hírneves berlini felsőoktatási intézmény, a Humboldt Egyetem népszerűbb, látoga- tottabb, mint valaha. Az egyetemi polgárok száma ez év őszén úja'bb 2700-zal nőtt. Jelenleg 28 tudományágban 2760 előadó és kutató oktatja az egyetem több mint 12 ezer diákját. 1810-ben, az alapítás évében négy fakultáson folyt itt az oktatás: jogászokat, teológusokat, orvosokat és bölcsészeket képeztek. A professzorok közül 27 No- bel-díjas volt — közöttük Albert Einstein. 1836 és 1841 között az egyetemen tanult jogot és filozófiát Marx Károly. (BUDAPRESS—PANORAMA) Építészek és szociológusok alkotása Krzysztof Herbst szociológus, és Varsóban él. E két megállapítás között erősebb az Összefüggés, mint ahogy azt első pillanatra gondolná az ember. Abban a tervező- intézetben dolgozik ugyanis, ahol Varsó jelenét és jövőjét, a város építészetének alapelveit meghatározzák. Hogy kerül az építészek közé az urbanisztika iránt érdeklődő szociológus? Lengyelországnak a mostanit megelőző ötéves tervében tervpályázatot írtak ki Varsó legnagyobb lakótelepének, Ursynównak elméleti megalkotására. S a győztes, fiatal építészekből álló tervezőcsoport, amikor a végleges megbízást megkapta, segítségül hívta a szociológusokat és a demográfusokat, akik körülbelül az ötvenes évek végétől — különböző tudományos intézetekben — már jó néhány, a városi szociológia témakörét érintő kérdést megvizsgáltak, de mindaddig függetlenül az építészektől. A fiatal kollektíva tagjai felismerték: Varsó ma két- milliónyi lakost magába foglaló agglomerációs övezete rohamosan terjeszkedik, belátható időn belül 2,5—4 millió embert érintenek majd a városfejlesztés kérdései. Miképpen alakul tehát a demográfiai hullámzás, milyen változásokkal kell számolni a családszerkezetben, s ezek milyen hatással lesznek a nagyvárosi életre — effajta „leckéket” adtak fel egymásnak az együttműködő partnerek. Válaszuk: Ursynów, a lakótelep Varsó déli peremén. A 140 ezer lakóra tervezett városrészben ebben az ötéves tervben 40 ezer varsóinak kell otthont építeni, jórészt házgyári technológiával. „A lakásépítés eddigi gyakorlata szerint tízezer lakosú egységben gondolkodtunk; most 140 ezer gyerek, felnőtt, idős ember otthonát, oktatásának, munkájának, pihenésének helyét kellett előre látnunk. Milyen különbséget láttunk akkor a kétfajta nagyságrendű tervezés között? — idézi fel elképzeléseiket Krzysztof Herbst. Már a kisebb lélekszámú lakótelepen is felmerült azaz igény, hogy az odaköltözők legalább 30 százalékának új lakásukhoz közel legyen a munkahelye. Nem szükséges talán részletesen bizonyítani, miért: a tömegközlekedés zsúfoltságát, a szabad idő eltöltésének gondjait enyhíti az ekképp megteremtett kényelem. Másik céljuk volt a lengyel építészeknek, hogy a tömeges lakásépítés — Varsóban sem túl változatos — házait az ott lakók sajátjává tegyék úgy, hogy a beköltözők is részesei legyenek az építési folyamatoknak. Jobb kifejezés híján talán az ott lakók klubjainak nevezhetnénk azokat a fórumokat, amelyek tervezők, kivitelezők, s a későbbi tulajdonosok találkozását teszik lehetővé: hogy az építész pontosabban érzékelhesse, kinek tervez, az építőipar képviselői a kivitelezés utolsó fázisában megkérdezhessék a lakás tulajdonosát, milyen tapétát. szőnyeget szeretne. Idehaza nyitott iskolának, Varsóban közösségi iskolának nevezik azt az oktatási intézményt, amely már eleve úgy épül, hogy a lakótelepi felnőttek közművelődésében is szerepet vállalhasson. Megszüntetni az iskola elszigeteltségét, elmosni a merev határokat — ez volt a cél. Legyen az iskola a felnőtteké is — tehát ennek megfelelően kell felszerelni, berendezni, programját kidolgozni. Az ursynówi lakótelep első ütemének félidejében már látható: a fiatal építészek elképzeléseiből nem minden valósulhat meg. Ám a társadalmi-gazdasági lehetőségektől függően létrehozott „mű” a ma elérhető maximum. Varsóban most tíz évet várnak a lakésigénylők — a demográfiai előrejelzést tehát nem volt könnyű megalkotni. Biztosan nem mondható meg előre, egy évtized múltán hogyan alakulnak a népesedési statisztikák; de különböző lakástípusok építésével a bizonytalansági tényezőket mérsékelni lehet. Az átlagos lakásalapterület jelenleg 50 négyzetméter, a következő ötéves tervben 56- ra emelkedik. Az a lakástí- pus, amelyet kétszemélyes családok számára építenek, 33,7 négyzetméter alapterületű; a legnagyobb, a hattagú családot befogadó lakásépedig a most érvényes normák szerint 82,5 négyzetméter. A közeli munkahelyek terve, a lakótelepi fórumok megteremtése, a közösségi iskolatípus gyakorlati megvalósítása még várat magára, noha az újfajta iskola — harcok árán — felépült. Ám, hogy az ott tanító pedagógusok csoportja saját módszereivel kísérletezhessék — ez terv maradt. Késedelmesen épülnek meg az üzletek, szolgáltatóházak is — nem is olyan sajátos, csak Varsóra jellemző vonása ez a lakótelepi építkezésnek. Beszélgetésünknek ezen a pontján a lengyel szociológus vette át az én szerepemet. Magyarországon is így van? — kérdezte. Válaszom már nem tartozik a lengyelországi városépítés, urbanisztika körébe. Pálfy Katalin Harmincéves a KGST A KGST keretében együttműködő szocialista országok egyre magasabb színvonalú műszaki-tudományos eredményekkel büszkélkedhetnek. A KGST-országok nemzetközi munkamegosztása gyors ütemű fejlődést hozott az iparban, a mezőgazdaságban és a tudomány minden területén. A KGST palotája a moszkvai Kalinyin sugárúton A szocialista országok tudományos akadémiái elnökeinek konferenciája 1978. februárjában Ukrajnában, az ivanov—frankovszki területen átadták rendeltetésének a „Klorvinil” termelési egyesülés granulált káli műtrágya-gyárát, melynek szerelési munkáit szovjet és NDK-beli szakemberek közösen végezték A népszerű Lada személygépkocsik fényszóró-berendezéseit a KGST-együttműködés keretében Csehszlovákiában gyártják Egyre több országba szállítják az árut az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság tallmi autógyárában készült kamionok (Fotó: APN—KS)
