Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-07 / 5. szám

1979. január 7., vasárnap izijaut-Titá Barátaink életéből KGST-évfonliili A KGST — amelynek 10 szocialista ország az egyenjogú tagja — januárban ünnepli fennállá­sának 30. évfordulóját. „A gazdálkodási szférában há­rom évtized alatt a kölcsö­nös szállítások egyeztetésé­től eljutottunk az integrációs intézkedések távlati tervezé­séig”, — jelentette ki a KGST-ről szólva Alekszej Koszigin szovjet miniszterel­nök. Az 1971-ben elfogadott komplex program már kéz­zelfogható eredményeket ho­zott, elősegítette a gazdasági együttműködés korszerűsíté­sét, a gyártmányszakosítás és kooperáció fejlesztését, fontos létesítmények közös építését, a KGST-tagországok tervkészítésének koordinálá­sát. A KGST-országokban gyorsuló ütemben fejlődik a gépipar. Ennek az ágazatnak a részesedése 1976-ban a teljes, kölcsönös áruforga­lomban elérte a 40,4 százalé­kot. A szakosítás elmélyítése ebben az ágazatban lehetővé tette az együttműködő orszá­goknak, hogy importszükség­letük több mint 50 százalé­kát egymás között, kölcsönös szállításokkal egészítsék ki. A munkamegosztás listája közel 6 ezer gépipari termé­ket sorol fel. Ebből kiindul­va egy sor KGST-ország je­lentősen csökkenti, vagy be­szünteti azoknak a termé­keknek a gyártását, melye­ket megkaphatnak partnere­iktől. A KGST keretében a Szovjetunió és Lengyelország gyártja az exkavátorok 95, a Szovjetunió és Magyarország az autóbuszok 80 százalékát. Az NDK-ból kerül ki a test­véri országok vasútjain köz­lekedő új személyvagonok 75 százaléka. Bulgária a vil­lamos emelők és targoncák gyártására szakosodott, e termékeinek 98 százalékát a partnerországoknak gyártja. A felsorolt példák a test­véri országok érdekeltségé­nek csak egy kis részét jel­zik a sokoldalú együttműkö­désben, amely óriási mére­tekben valósul meg korunk gazdasági életében, kezdve az űrkutatástól, az atomerőmű­vek építésén keresztül a mindennapi kenyérig. A KGST nem zárt szerve­zet, nem fordul befelé, több mint 60 nemzetközi gazdasá­gi és tudományos-műszaki szervezettel tart kapcsolatot, mindenképpen elősegíti a Kelet—«Nyugat közötti ke- kereskedelem bővítését. A múlt évben a KGST és a Közös Piac országai közötti forgalom elérte a 30 milliárd forintot. Kifejezetten a KGST volt a kezdeményezője az EGK- val kötendő kapcsolatainkat szabályozó egyezménynek, amely kedvező körülménye­ket teremtene a helsinki zá­róokmány szellemében ki­alakítandó kölcsönösen elő­nyös és egyenrangú gazdasá­gi együttműködéshez. A z eltelt 30 évben a KGST tevékenységé­vel egy olyan szerve­zet tekintélyét alapozta meg, amely biztosíthatja minden tagország dinamikus fejlődé­sét, sokoldalúan elősegítheti az egyenjogúságon, kölcsö­nös előnyökön és a szuvere­nitás tiszteletben tartásán alapuló nemzetközi munka- megosztás kibontakozását. Ebből az álláspontból kiin­dulva kezdeményezte a pár­beszédet a KGST az EGK- val, tart kapcsolatot más gazdasági szervezetekkel. A szocialista országok biztosak abban, hogy az enyhülés fo­lyamatát gyengíteni igyekvő imperialista és reakciós tö- rekv«ek ellenére a békére és a nemzetközi együttmű­ködés normalizálására irá­nyuló politika győzedelmes­kedik. V. Nakarjakov (APN—KS) Az atomerőműé a jövő! Csehszlovákiában jelenleg a villamosenergia 60 száza­lékát hőerőművekben állít­ják elő. A továbbiakban azonban fokozatosan kiépítik az atomerőművek rendsze­rét. Ennek során úgyneve­zett voronyezsi tipusú hőre­aktorokkal felszerelt atom­erőműveket terveznek. A Szovjetunió és Csehszlovákia között megkötött államközi megállapodás értelmében az atomerőmű-program első szakaszában V—1 és V—A rendszerű atomerőművek épülnek, mindegyikük két­szer 440 megawatt teljesít­ményű, és egy V—3 erőmű, négy reaktorral, amelyek mindegyike 440 megawattot termel. Az első ilyen típusú atom­erőmű első blokkját 1978. végén helyezik üzembe. A program második szakaszá­ban ezer megawattos teljesít­ményű reaktorok alkalmazá­sát tervezik. (BUDAPEST—ORBIS) A Humboldt Egyetem híres hallgatói A több mint 150 éves hír­neves berlini felsőoktatási intézmény, a Humboldt Egyetem népszerűbb, látoga- tottabb, mint valaha. Az egyetemi polgárok száma ez év őszén úja'bb 2700-zal nőtt. Jelenleg 28 tudományágban 2760 előadó és kutató oktat­ja az egyetem több mint 12 ezer diákját. 1810-ben, az alapítás évé­ben négy fakultáson folyt itt az oktatás: jogászokat, teológusokat, orvosokat és bölcsészeket képeztek. A professzorok közül 27 No- bel-díjas volt — közöttük Albert Einstein. 1836 és 1841 között az egyetemen tanult jogot és filozófiát Marx Ká­roly. (BUDAPRESS—PA­NORAMA) Építészek és szociológusok alkotása Krzysztof Herbst szocio­lógus, és Varsóban él. E két megállapítás között erősebb az Összefüggés, mint ahogy azt első pillanatra gondolná az ember. Abban a tervező- intézetben dolgozik ugyanis, ahol Varsó jelenét és jövő­jét, a város építészetének alapelveit meghatározzák. Hogy kerül az építészek kö­zé az urbanisztika iránt ér­deklődő szociológus? Lengyelországnak a mosta­nit megelőző ötéves tervében tervpályázatot írtak ki Varsó legnagyobb lakótelepének, Ursynównak elméleti meg­alkotására. S a győztes, fia­tal építészekből álló tervező­csoport, amikor a végleges megbízást megkapta, segítsé­gül hívta a szociológusokat és a demográfusokat, akik körülbelül az ötvenes évek végétől — különböző tudo­mányos intézetekben — már jó néhány, a városi szocio­lógia témakörét érintő kér­dést megvizsgáltak, de mind­addig függetlenül az építé­szektől. A fiatal kollektíva tagjai felismerték: Varsó ma két- milliónyi lakost magába fog­laló agglomerációs övezete rohamosan terjeszkedik, be­látható időn belül 2,5—4 millió embert érintenek majd a városfejlesztés kérdései. Miképpen alakul tehát a demográfiai hullámzás, mi­lyen változásokkal kell szá­molni a családszerkezetben, s ezek milyen hatással lesz­nek a nagyvárosi életre — effajta „leckéket” adtak fel egymásnak az együttműködő partnerek. Válaszuk: Ursynów, a la­kótelep Varsó déli peremén. A 140 ezer lakóra tervezett városrészben ebben az öt­éves tervben 40 ezer varsói­nak kell otthont építeni, jó­részt házgyári technológiá­val. „A lakásépítés eddigi gyakorlata szerint tízezer la­kosú egységben gondolkod­tunk; most 140 ezer gyerek, felnőtt, idős ember otthonát, oktatásának, munkájának, pihenésének helyét kellett előre látnunk. Milyen kü­lönbséget láttunk akkor a kétfajta nagyságrendű terve­zés között? — idézi fel el­képzeléseiket Krzysztof Herbst. Már a kisebb lélekszámú lakótelepen is felmerült azaz igény, hogy az odaköltözők legalább 30 százalékának új lakásukhoz közel legyen a munkahelye. Nem szükséges talán részletesen bizonyítani, miért: a tömegközlekedés zsúfoltságát, a szabad idő eltöltésének gondjait enyhíti az ekképp megteremtett ké­nyelem. Másik céljuk volt a lengyel építészeknek, hogy a tömeges lakásépítés — Var­sóban sem túl változatos — házait az ott lakók sajátjává tegyék úgy, hogy a beköltö­zők is részesei legyenek az építési folyamatoknak. Jobb kifejezés híján talán az ott lakók klubjainak ne­vezhetnénk azokat a fórumo­kat, amelyek tervezők, kivi­telezők, s a későbbi tulajdo­nosok találkozását teszik le­hetővé: hogy az építész pon­tosabban érzékelhesse, kinek tervez, az építőipar képvise­lői a kivitelezés utolsó fázi­sában megkérdezhessék a la­kás tulajdonosát, milyen ta­pétát. szőnyeget szeretne. Idehaza nyitott iskolának, Varsóban közösségi iskolá­nak nevezik azt az oktatási intézményt, amely már eleve úgy épül, hogy a lakótelepi felnőttek közművelődésében is szerepet vállalhasson. Megszüntetni az iskola el­szigeteltségét, elmosni a me­rev határokat — ez volt a cél. Legyen az iskola a fel­nőtteké is — tehát ennek megfelelően kell felszerelni, berendezni, programját ki­dolgozni. Az ursynówi lakótelep el­ső ütemének félidejében már látható: a fiatal építészek elképzeléseiből nem minden valósulhat meg. Ám a társa­dalmi-gazdasági lehetőségek­től függően létrehozott „mű” a ma elérhető maximum. Varsóban most tíz évet várnak a lakésigénylők — a demográfiai előrejelzést te­hát nem volt könnyű megal­kotni. Biztosan nem mond­ható meg előre, egy évtized múltán hogyan alakulnak a népesedési statisztikák; de különböző lakástípusok épí­tésével a bizonytalansági té­nyezőket mérsékelni lehet. Az átlagos lakásalapterület je­lenleg 50 négyzetméter, a következő ötéves tervben 56- ra emelkedik. Az a lakástí- pus, amelyet kétszemélyes családok számára építenek, 33,7 négyzetméter alapterü­letű; a legnagyobb, a hattagú családot befogadó lakásépe­dig a most érvényes normák szerint 82,5 négyzetméter. A közeli munkahelyek ter­ve, a lakótelepi fórumok megteremtése, a közösségi is­kolatípus gyakorlati megva­lósítása még várat magára, noha az újfajta iskola — harcok árán — felépült. Ám, hogy az ott tanító pedagógu­sok csoportja saját módsze­reivel kísérletezhessék — ez terv maradt. Késedelme­sen épülnek meg az üzletek, szolgáltatóházak is — nem is olyan sajátos, csak Varsóra jellemző vonása ez a lakóte­lepi építkezésnek. Beszélge­tésünknek ezen a pontján a lengyel szociológus vette át az én szerepemet. Magyaror­szágon is így van? — kér­dezte. Válaszom már nem tartozik a lengyelországi vá­rosépítés, urbanisztika kö­rébe. Pálfy Katalin Harminc­éves a KGST A KGST keretében együttműködő szocialis­ta országok egyre maga­sabb színvonalú műsza­ki-tudományos eredmé­nyekkel büszkélkedhet­nek. A KGST-országok nemzetközi munkameg­osztása gyors ütemű fej­lődést hozott az iparban, a mezőgazdaságban és a tudomány minden terü­letén. A KGST palotája a moszkvai Kalinyin sugárúton A szocialista országok tudományos akadémiái elnökeinek konferenciája 1978. februárjában Ukrajnában, az ivanov—frankovszki területen átadták rendeltetésének a „Klorvinil” ter­melési egyesülés granulált káli műtrágya-gyárát, melynek szerelési munkáit szovjet és NDK-beli szakemberek közösen végezték A népszerű Lada személygépkocsik fényszóró-berendezéseit a KGST-együttműködés kere­tében Csehszlovákiában gyártják Egyre több országba szállítják az árut az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság tallmi autógyárában készült kamionok (Fotó: APN—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents