Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-06 / 4. szám
o 1979. január 6., szombat ■Kiiauraw I Év eleji tervek Gyula és Békéscsaba TI T-sze r vezete i be n A TIT gyulai járási-városi Két igazgató a zeneiskolákról szervezetének titkára, Fényes Péter elmondta, hogy az új esztendő nem jelent változást az ismeretterjesztés folyamatában, hiszen a TIT- évadot ősztől nyárig előre tervezik meg. Január 8-án azonban mégis újabb egyetemi előkészítő tanfolyam kezdődik Gyulán. Érdekessége az lesz, hogy nem diákoknak, hanem dolgozó felnőtteknek szervezték matematika és fizika tantárgyakból. Az évad második felében is kiemelt feladat a szakmunkástanulók és középiskolások jogi felvilágosítása. A város és a járás középiskoláiban rendszeresen előadást tartanak a jogtudományok szakemberei. Az egész megyében alapos előkészítést igényel az áprilisban kezdődő magyar nyelv hete, amelynek országos megnyitóját Békésben rendezik. Már szervezik a nyelvművelő előadásokat, amelyekből a járásban húszat, Gyula üzemeiben pedig harmincat terveznek. Folyamatosan készítik fel a TIT-elő- adók a közművelődési vetélkedőre benevezett szocialista brigádokat a természettudományos témakörökből. A Világunk című összeállítás előadásait diasorozatokkal szemléltetik a város és a járás művelődési házaiban. Népszerűek a Bródy Imre-sza- badegyetem különböző tagozatai is. Az ország-világjárók felnőtt- és diákcsoportja tíztíz tudományos előadáson vesz részt de a társadalmi és üzemi közművelődési bizottságok tagjai részére is továbbképzési lehetőséget biztosítottak. Az agrárszakemberek rendszeres tájékozódását a mezőgazdasági és élelmezésügyi tagozat előadásai jelentik. A gyulai járásban egyre több helyi szervezet és üzemi TIT-csoport dolgozik, így Mezőgyánban, Sarkadkeresz- túron, Újkígyóson és Szabad- kígyóson összevontan, valamint Sarkadon. Az új évben Dobozon és Lökösházán a községben, Gyulán pedig a húskombinátban és az ipari szakmunkásképzőben tervezik hasonló csoportok alakítását. Újszerű kezdeményezés színtere lesz a Sarkadi Cukorgyár, ahol az első negyedévben adják át az üzemi természettudományos előadótermet. Ez az előadóterem a fizikai dolgozók oktatását, képzését és továbbképzését szolgálja majd. A békéscsabai, városi szervezet nemcsak a megyeszékhely, hanem a város környéki községek ismeretterjesztő munkáját is irányítja, szervezi, tájékoztatott Kára Menyhért városi titkár. A VII. küldöttgyűlés szellemében az egész éves munka során a politikai, ideológiai nevelőtevékenységre fordítanak különös gondot. A területi ismeretterjesztő munka mellett a munkahelyi közösségekre, ifjúsági klubokra, brigádokra számítanak. A jövőben a nemzetiségi lakosoknak szlovák és német nyelven tartanak előadásokat. Az új évben két helyen, a békéscsabai Szabadság és Május 1. Mgtsz-ben alakítanak TIT-csoportot. A külterületen élőket is szeretnék bevonni az ismeretterjesztés menetébe, például Békéscsa- ba-Fényes, Nagyrét, Vand- hát, Kereki tanyák, Csaba- szabadi és Fürjes lakóit. Az új esztendő legfontosabb feladatai lesznek; a Haán Lajos-szabadegyetem társadalom és természettudományi tagozatainak fejlesztése, 6-6 előadói konferencia megrendezése társadalom- és természettudományi témakörökben. A módszertani hónap keretében egy előadást Me- zőberényben, kettőt pedig Békéscsabán szerveznek. Az anyanyelvi hét rendezvény- sorozatából 30 találkozó Békéscsabán, tíz a város környéki községekben lesz. A csillagászati és a földtudományi hét alkalmából bemutatókat, előadásokat rendeznek. A sok tartalmas ismeret- terjesztő forma közül érdekesnek ígérkezik a Május Tsz nődolgozóinak szervezett egészségügyi szabadegyetem, a békéscsabai Forgácsoló és Szerszámgyár művezetőit képző közgazdasági, valamint a FÉKON Ruházati Vállalat szakmunkásai részére alakított pedagógiai szabadegyetem. A TIT városi szervezete nem szándékozik növelni az előadások számát a jövőben sem, de a minőség javítására és a sokoldalú szemléltetésre törekednek 1979-ben is. B. Zs. A középmezőny felett Amit nem mondhattunk el évekkel ezelőtt, az ma már természetes: zeneiskoláink országosan is jó hírre jutottak, egy-egy növendékük zenei versenyeken ér el jó helyezést, hatásuk a város vagy nagyközség művelődési közéletére ha még nem is meghatározó, de erőteljes. A sikerek — régi dolog — nem születnek maguktól, valahol, valakiknek kötelességen túli munkát is kell végezniük ahhoz, hogy a jó hírből még jobb hír legyen; hogy középszerből figyelemreméltó tevékenység formálódjon. Márciusban lesz két esztendeje, hogy a Kulturális Minisztérium és a Zeneművészek Szakszervezetének munkatársai végigjárták megyénk zeneiskoláit, hogy tájékozódjanak a zeneoktatás helyzetéről, szellemi és tárgyi lehetőségeiről, ösz- szegzések, értékelések és javaslatok bizonyították, hogy Békés megye zeneiskolái országosan a jobbak közé sorolhatók, hogy felszereltségük, személyi ellátottságuk megfelelő, és a tanácsok, az intézmények gazdái az utóbbi időben kellő figyelemmel kísérik az iskolák életét. Kár lenne tagadni, hogy azért hibákat is találtak, olyan ügyes-bajos dolgokat, melyek kisebb vagy nagyobb mértékben akadályozzák zeneiskoláink megkívánt fejlődését. A csaknem két esztendővel ezelőtti tapasztalatgyűjtés óta szemlátomást sok változás történt. Ezekről beszélgettünk Rázga Józseffel, a békéscsabai és Dinnyés Istvánnal, az orosházi zeneiskola igazgatójával, aki az igazgatók munkaközösségének is vezetője. Mindketten egyetértettek abban, hogy a minisztérium és a szakszervezet munkatársainak látogatása, és az elemzésből megszületett javaslatok hatásosan segítették a változásokat. — A látogatás óta megalakult a zeneiskolák igazgatói munkaközössége, évi négyöt alkalommal tartunk tanácskozást — említi Diny- nyés István Orosházán. — Ezeken bármilyen problémát megbeszélhetünk, egyeztetjük a megyei rendezvényeket, módszerek elemzésével is egységesítjük a tanítási elveket. Mi, orosháziak igen sok megvalósításra érdemes ötletet, tanácsot kaptunk annak idején a minisztériumi és a szakszervezeti vendégektől. A legfontosabb azonban, mely a megye valamennyi zeneiskolájára kihat, a szakfelügyelet még mindig megoldatlan. A megyei általános szakfelügyelő Pechan Zoltán kollégánk, félstátuszban. Ha úgy adódik, Lang Gusztáv, a szarvasi zeneiskola igazgatója is ellát szakfelügyeletet, így, félstátuszban, illetve még úgy sem, szakfelügyeletet ellátni szinte lehetetlen. Mindenképpen egész embert kívánna, akinek egyedül az lenne a feladata, hogy a zeneiskolák tanárainak rendszeres szakmai segítsé- get% adjon, hogy szervezze, irányítsa a továbbképzést, a hospitálást más iskolákban. Az esztendők fordulóján megelégedéssel gondolhattunk viszont arra, hogy iskolánk felújítása az elmúlt években igen nagy összegek ráfordításával megtörtént. A városi tanács vezetői kéréseinket sorra teljesítik, és úgy tudom, a megye más zeneiskoláinál is ez a helyzet. Legutóbb — például — 30 ezer forintért vásárolhattunk egy japán zongorahangoló gépet. Békéscsabán Rázga József igazgató tekinti át a minisztériumi és szakszervezeti látogatás óta eltelt időszakot. — A tapasztalatok ösz- szegzésekor megállapították, hogy a békéscsabai iskola szorul rá leginkább a teljes tatarozásra. Ez a munka megkezdődött. Igaz, némi huza-vonával, hiszen tavaly májusra ígérkeztek az IKV-tól, és csak augusztus végére érkeztek meg, de legalább megérkeztek. Mintegy 2 és fél millió forint költséggel központifűtésrendszert alakítanak ki, a kazánház már közelesen elkészül, a kazánok megérkeztek. Jelenleg a radiátorok szerelésének kezdeti stádiumát éljük, általában két-három dolgozó készíti elő a felszerelést. A felújítás alatt zavartalanul kell tanítanunk, ez nem könnyű, de megéri. A fűtés korszerűsítésével egy időben átalakításokra is sor kerül, ezzel két új termet nyerünk majd, és az igazgatói, valamint az igazgatóhelyettesi irodában is taníthatunk. Kitűnő elgondolás valósul meg azzal, hogy beüvegezik a földszinti verandát, ezzel zárt várakozóhelyet létesíthetünk, ahol tanulóink órák előtt és órák után tartózkodhatnak. Szeretnék szólni arról is, hogy a két év előtti vizsgálat hiányolta: miért nincs a csabai zeneiskolában növendékzenekar? Azóta megszerveztük, Máj er Endre csellótanár vezeti, fúvószenekarunk pedig közös fenntartású az ifjúsági házzal. Létrehoztuk a gyermekkórust, egyelőre kis létszámmal. Első bemutatkozásuk december elején, az iskola Télapó-ünnepségén volt. A növendékzenekarral és az énekkarral is a közös zenélés kellemes és hasznos óráDino Rosi az ismert olasz rendező színes játékfilmje (21.45-kor) majd kilenc évvel ezelőtt futott a mozikban. Szellemes filmvíg játékában kigúnyolja a katolikus egyház képmutatását, ezúttal a cölibátus, azaz a papi nőtlenség tárgyában. Az egyébként is jó vígjáték sikerének egyik oka volt, hogy ía két főszerepet nagy nevű színéit adhatjuk növendékeinknek. Megemlítem még, hogy az iskola tanáraiból, pedagógusokból, volt növendékekből, és más, zeneszerető emberekből felnőtt kórust alakítottunk. Ez a kórus az elmúlt évtől a Megyei Művelődési Központ anyagi támogatásával működik tovább. Legközelebbi hangversenye január 18-án lesz Gyulán, ahol a gyulai Erkel vegyes karral együtt lépünk fel. A két év előtti elemzés arra is rávilágított, hogy emelnünk kell a fizikai dolgozó szülők gyermekeinek arányát. Ez jelenleg 37 százalék, és ezt megnyugtatónak tartom. Az érdeklődés különben is igen nagy, végső soron azonban a békéscsabai zeneiskola jövőjét csak egy új zeneiskolai épület biztosíthatja. Ettől függetlenül nagyon örülünk a felújításnak, körülményeink igen sokat változnak, javulnak. Végül: sok jót mondhatok gyomai fiókiskolánkról, ahol négy tanszakon 95 növendék tanul. Elhelyezésük körülményei változatlanul gondokat okozó, ugyanakkor — úgy értesültem —, hogy a szeghalmiakkal együtt esetleges önállósításukról is szó esett. A zene — mondjuk — mindenkié. Hogy ne csak részben legyen igaz ez a szép mondás, azért sokat tehetnek és tesznek is a zeneiskolák. A további és állandó segítség azonban elengedhetetlen, és a figyelem is, mely munkájukat kíséri. székkel: Sophia Lorennel és Marcello Mastroianival játszatta el. A pap felesége var lóban felejthetetlen élmény „Loren teljes szépségében és színészi intelligenciájának teljében mutatkozik be. S ami pedig Mastroianit illeti ebben a számára szokatlan alkatú figurában is emlékezetes marad” — írták róla a kritikák. MOZI Hatholdas rózsakert Úgy tűnik, mintha ezt a Gruber Francit menthetetlennek kellene tartanunk. Képtelen kitörni kényszer- helyzeteiből, képtelen arra, hogy megvédje önállósága roskatag bástyáit, és ha a véletlen nem segít rajta, akkor minden ' úgy történik, ahogy helyette mások kigondolták. A századelőn élt ez a Gruber Franci, valahol Magyar- országon, és sorsának változásai, ha abból a világból nézzük, még karriernek is beillettek volna. Hogy aztán nem kért ebből a karrierből, az már más lapra tartozik. Ennyiben lett az ő sorsa elütő, más; ezért vált alkalmassá arra, hogy a költő Babits Mihály megírja róla egyik legjelentősebb elbeszélését, és arra is, hogy Ranódy László megrendezze belőle az utóbbi évek egyik legsikeresebb magyar filmjét. őszintén megmondom, hogy miközben néztem a filmet, többször is arra gondoltam: mit és mennyivel tud többet Ranódy László azoknál a rendezőknél, akik efféle fába vágják a fejszéjüket, és vajon Ranódy klasz- szikus hagyományokat követő rendezői látásmódja — elavult-e? Persze, a film sikerét tekintve nevetséges a fenti kérdés, mert a műalkotás, mely ennyire hat arra, aki befogadja (hogy precízen esztétizáljunk) nem lehet rossz, még inkább nem lehet elavult módszereket követő. Akkor hát mi a titka? A forgatókönyv, mely tiszteletben tartva az alapmű szerzőjét, Babits Mihályt, nem akart minden áron valami „eredetit”, ha még pontosabban fogalmaznánk: „divatosat” hozzápaszírozni a történethez, a lélektani motivációkhoz, a konfliktushoz és a végkifejlethez? Vagy talán a kitűnő színészgárda teszi az egészet ? Ez sem igaz, mert a szereplők — Tahi Tóth Lászlótól Szendrő Józsefig — valóban kitűnőek, láttunk azonban már csúfos bukást hasonlóan fényes nevekkel, amikor a rendezői összeomlás maga alá temette a jobb sorsra érdemes szereplőket. Akkor mi a titka Ranódynak? Nehéz a válasz. Mert sokféle titka van. Ezek közül csak néhányat felsorolva megsejthetjük Ranódy László világlátását, a művészetről alkotott véleményét. Ahogy írja is egy helyütt: „A művészet társadalmi haszna, hogy segít az embernek önmagát megismerni. De a művészet ahhoz is segít, hogy egymást megismerjük: a másik ember gondolatát, érzésvilágát, jellemét fel tudjuk fogni. Mert csak akkor fognak minket is megérteni, ha másokat mi is meg tudunk érteni.. Innen kell elindulnunk, ha a Hatholdas rózsakert sikerét keressük. Meg a többi filmjéből és filmjétől: a Lú- das Matyitől a Szakadékon át a Légy jó mindhalálig-ig, melyet 1960 óta 3 millióan láttak, a Pacsirtától az Aranysárkányon át az Árvácskáig. Valamennyiből a „mások megértése önmagunk megértésének záloga” művészi hitvallás sugárzik. Ranódy hű volt Babitshoz, a film igaz üzenet a századelőből. Olyan, amilyen akkor volt az élet, a sors, a közérzet. Fülledt, üres. Értjük és érezzük. És ez nagyon jó. Sass Ervin Nagy sikerrel játszotta Békéscsabán a Jókai Színház Csurka István Döglött aknák című komédiáját. A megyeszékhelyi előadások után most a tájhelyeken játsszák a Csurka-dara- bot. Képünkön az előadás két szereplője: Fodor Zsóka és Székely Tamás Fotó: Demény Gyula Radiátor-hegy a békéscsabai zeneiskola udvarán. Jó lenne ha mielőbb meleget sugároznának. A hírek szerint azonban erre csak a jövő télen kerülhet sor. Nincs ez túl messze? Fotó: Gál Edit S. E. Mai tévéajánlatunk: A pap felesége
