Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-06 / 4. szám

o 1979. január 6., szombat ■Kiiauraw I Év eleji tervek Gyula és Békéscsaba TI T-sze r vezete i be n A TIT gyulai járási-városi Két igazgató a zeneiskolákról szervezetének titkára, Fé­nyes Péter elmondta, hogy az új esztendő nem jelent változást az ismeretterjesztés folyamatában, hiszen a TIT- évadot ősztől nyárig előre tervezik meg. Január 8-án azonban mégis újabb egye­temi előkészítő tanfolyam kezdődik Gyulán. Érdekessé­ge az lesz, hogy nem diá­koknak, hanem dolgozó fel­nőtteknek szervezték mate­matika és fizika tantárgyak­ból. Az évad második felé­ben is kiemelt feladat a szakmunkástanulók és kö­zépiskolások jogi felvilágosí­tása. A város és a járás kö­zépiskoláiban rendszeresen előadást tartanak a jogtudo­mányok szakemberei. Az egész megyében alapos előkészítést igényel az ápri­lisban kezdődő magyar nyelv hete, amelynek országos megnyitóját Békésben rende­zik. Már szervezik a nyelv­művelő előadásokat, ame­lyekből a járásban húszat, Gyula üzemeiben pedig har­mincat terveznek. Folyama­tosan készítik fel a TIT-elő- adók a közművelődési vetél­kedőre benevezett szocialista brigádokat a természettudo­mányos témakörökből. A Vi­lágunk című összeállítás elő­adásait diasorozatokkal szem­léltetik a város és a járás művelődési házaiban. Nép­szerűek a Bródy Imre-sza- badegyetem különböző tago­zatai is. Az ország-világjárók felnőtt- és diákcsoportja tíz­tíz tudományos előadáson vesz részt de a társadalmi és üzemi közművelődési bizott­ságok tagjai részére is to­vábbképzési lehetőséget biz­tosítottak. Az agrárszakem­berek rendszeres tájékozódá­sát a mezőgazdasági és élel­mezésügyi tagozat előadásai jelentik. A gyulai járásban egyre több helyi szervezet és üzemi TIT-csoport dolgozik, így Mezőgyánban, Sarkadkeresz- túron, Újkígyóson és Szabad- kígyóson összevontan, vala­mint Sarkadon. Az új évben Dobozon és Lökösházán a községben, Gyulán pedig a húskombinátban és az ipari szakmunkásképzőben terve­zik hasonló csoportok alakítását. Újszerű kez­deményezés színtere lesz a Sarkadi Cukorgyár, ahol az első negyedévben adják át az üzemi természettudomá­nyos előadótermet. Ez az elő­adóterem a fizikai dolgozók oktatását, képzését és to­vábbképzését szolgálja majd. A békéscsabai, városi szer­vezet nemcsak a megyeszék­hely, hanem a város környé­ki községek ismeretterjesztő munkáját is irányítja, szer­vezi, tájékoztatott Kára Menyhért városi titkár. A VII. küldöttgyűlés szelle­mében az egész éves munka során a politikai, ideológiai nevelőtevékenységre fordíta­nak különös gondot. A terü­leti ismeretterjesztő munka mellett a munkahelyi közös­ségekre, ifjúsági klubokra, brigádokra számítanak. A jövőben a nemzetiségi la­kosoknak szlovák és német nyelven tartanak előadáso­kat. Az új évben két helyen, a békéscsabai Szabadság és Május 1. Mgtsz-ben alakíta­nak TIT-csoportot. A külte­rületen élőket is szeretnék bevonni az ismeretterjesztés menetébe, például Békéscsa- ba-Fényes, Nagyrét, Vand- hát, Kereki tanyák, Csaba- szabadi és Fürjes lakóit. Az új esztendő legfontosabb fel­adatai lesznek; a Haán La­jos-szabadegyetem társada­lom és természettudományi tagozatainak fejlesztése, 6-6 előadói konferencia megren­dezése társadalom- és ter­mészettudományi témakörök­ben. A módszertani hónap keretében egy előadást Me- zőberényben, kettőt pedig Bé­késcsabán szerveznek. Az anyanyelvi hét rendezvény- sorozatából 30 találkozó Bé­késcsabán, tíz a város kör­nyéki községekben lesz. A csillagászati és a földtudomá­nyi hét alkalmából bemuta­tókat, előadásokat rendeznek. A sok tartalmas ismeret- terjesztő forma közül érde­kesnek ígérkezik a Május Tsz nődolgozóinak szervezett egészségügyi szabadegyetem, a békéscsabai Forgácsoló és Szerszámgyár művezetőit képző közgazdasági, valamint a FÉKON Ruházati Vállalat szakmunkásai részére alakí­tott pedagógiai szabadegye­tem. A TIT városi szervezete nem szándékozik növelni az előadások számát a jövőben sem, de a minőség javításá­ra és a sokoldalú szemlél­tetésre törekednek 1979-ben is. B. Zs. A középmezőny felett Amit nem mondhattunk el évekkel ezelőtt, az ma már természetes: zeneisko­láink országosan is jó hírre jutottak, egy-egy növendé­kük zenei versenyeken ér el jó helyezést, hatásuk a város vagy nagyközség művelődé­si közéletére ha még nem is meghatározó, de erőteljes. A sikerek — régi dolog — nem születnek maguktól, valahol, valakiknek kötelességen túli munkát is kell végezni­ük ahhoz, hogy a jó hírből még jobb hír legyen; hogy középszerből figyelemre­méltó tevékenység formá­lódjon. Márciusban lesz két esz­tendeje, hogy a Kulturális Minisztérium és a Zenemű­vészek Szakszervezetének munkatársai végigjárták megyénk zeneiskoláit, hogy tájékozódjanak a zeneokta­tás helyzetéről, szellemi és tárgyi lehetőségeiről, ösz- szegzések, értékelések és ja­vaslatok bizonyították, hogy Békés megye zeneiskolái or­szágosan a jobbak közé so­rolhatók, hogy felszereltsé­gük, személyi ellátottságuk megfelelő, és a tanácsok, az intézmények gazdái az utób­bi időben kellő figyelemmel kísérik az iskolák életét. Kár lenne tagadni, hogy azért hi­bákat is találtak, olyan ügyes-bajos dolgokat, me­lyek kisebb vagy nagyobb mértékben akadályozzák ze­neiskoláink megkívánt fej­lődését. A csaknem két esz­tendővel ezelőtti tapaszta­latgyűjtés óta szemlátomást sok változás történt. Ezekről beszélgettünk Rázga Jó­zseffel, a békéscsabai és Dinnyés Istvánnal, az oros­házi zeneiskola igazgatójá­val, aki az igazgatók mun­kaközösségének is vezetője. Mindketten egyetértettek abban, hogy a minisztérium és a szakszervezet munka­társainak látogatása, és az elemzésből megszületett ja­vaslatok hatásosan segítet­ték a változásokat. — A látogatás óta megala­kult a zeneiskolák igazgatói munkaközössége, évi négy­öt alkalommal tartunk ta­nácskozást — említi Diny- nyés István Orosházán. — Ezeken bármilyen problémát megbeszélhetünk, egyeztet­jük a megyei rendezvénye­ket, módszerek elemzésével is egységesítjük a tanítási elveket. Mi, orosháziak igen sok megvalósításra érdemes öt­letet, tanácsot kaptunk an­nak idején a minisztériumi és a szakszervezeti vendé­gektől. A legfontosabb azon­ban, mely a megye vala­mennyi zeneiskolájára kihat, a szakfelügyelet még min­dig megoldatlan. A megyei általános szakfelügyelő Pechan Zoltán kollégánk, félstátuszban. Ha úgy adó­dik, Lang Gusztáv, a szarvasi zeneiskola igazga­tója is ellát szakfelügyeletet, így, félstátuszban, illetve még úgy sem, szakfelügyele­tet ellátni szinte lehetetlen. Mindenképpen egész embert kívánna, akinek egyedül az lenne a feladata, hogy a zeneiskolák tanárainak rendszeres szakmai segítsé- get% adjon, hogy szervezze, irányítsa a továbbképzést, a hospitálást más iskolákban. Az esztendők fordulóján megelégedéssel gondolhat­tunk viszont arra, hogy is­kolánk felújítása az elmúlt években igen nagy össze­gek ráfordításával megtör­tént. A városi tanács ve­zetői kéréseinket sorra tel­jesítik, és úgy tudom, a megye más zeneiskoláinál is ez a helyzet. Legutóbb — például — 30 ezer forintért vásárolhattunk egy japán zongorahangoló gépet. Békéscsabán Rázga József igazgató tekinti át a minisz­tériumi és szakszervezeti látogatás óta eltelt idősza­kot. — A tapasztalatok ösz- szegzésekor megállapítot­ták, hogy a békéscsabai is­kola szorul rá leginkább a teljes tatarozásra. Ez a mun­ka megkezdődött. Igaz, né­mi huza-vonával, hiszen tavaly májusra ígérkeztek az IKV-tól, és csak augusztus végére érkeztek meg, de legalább megérkeztek. Mint­egy 2 és fél millió forint költséggel központifűtés­rendszert alakítanak ki, a kazánház már közelesen el­készül, a kazánok megér­keztek. Jelenleg a radiáto­rok szerelésének kezdeti stádiumát éljük, általában két-három dolgozó készíti elő a felszerelést. A felújí­tás alatt zavartalanul kell tanítanunk, ez nem könnyű, de megéri. A fűtés korszerű­sítésével egy időben átalakí­tásokra is sor kerül, ezzel két új termet nyerünk majd, és az igazgatói, valamint az igazgatóhelyettesi iro­dában is taníthatunk. Kitű­nő elgondolás valósul meg azzal, hogy beüvegezik a földszinti verandát, ezzel zárt várakozóhelyet létesít­hetünk, ahol tanulóink órák előtt és órák után tartóz­kodhatnak. Szeretnék szólni arról is, hogy a két év előtti vizsgá­lat hiányolta: miért nincs a csabai zeneiskolában nö­vendékzenekar? Azóta meg­szerveztük, Máj er Endre csellótanár vezeti, fúvósze­nekarunk pedig közös fenn­tartású az ifjúsági házzal. Létrehoztuk a gyermekkó­rust, egyelőre kis létszám­mal. Első bemutatkozásuk december elején, az iskola Télapó-ünnepségén volt. A növendékzenekarral és az énekkarral is a közös zené­lés kellemes és hasznos órá­Dino Rosi az ismert olasz rendező színes játékfilmje (21.45-kor) majd kilenc év­vel ezelőtt futott a mozik­ban. Szellemes filmvíg játé­kában kigúnyolja a katolikus egyház képmutatását, ezúttal a cölibátus, azaz a papi nőt­lenség tárgyában. Az egyéb­ként is jó vígjáték sikerének egyik oka volt, hogy ía két főszerepet nagy nevű színé­it adhatjuk növendékeink­nek. Megemlítem még, hogy az iskola tanáraiból, peda­gógusokból, volt növendé­kekből, és más, zeneszerető emberekből felnőtt kórust alakítottunk. Ez a kórus az elmúlt évtől a Megyei Mű­velődési Központ anyagi tá­mogatásával működik to­vább. Legközelebbi hang­versenye január 18-án lesz Gyulán, ahol a gyulai Erkel vegyes karral együtt lépünk fel. A két év előtti elemzés arra is rávilágított, hogy emelnünk kell a fizikai dol­gozó szülők gyermekeinek arányát. Ez jelenleg 37 százalék, és ezt megnyugta­tónak tartom. Az érdeklődés különben is igen nagy, vég­ső soron azonban a békés­csabai zeneiskola jövőjét csak egy új zeneiskolai épü­let biztosíthatja. Ettől füg­getlenül nagyon örülünk a felújításnak, körülményeink igen sokat változnak, javul­nak. Végül: sok jót mond­hatok gyomai fiókiskolánk­ról, ahol négy tanszakon 95 növendék tanul. Elhelyezé­sük körülményei változatla­nul gondokat okozó, ugyan­akkor — úgy értesültem —, hogy a szeghalmiakkal együtt esetleges önállósítá­sukról is szó esett. A zene — mondjuk — mindenkié. Hogy ne csak részben legyen igaz ez a szép mondás, azért sokat te­hetnek és tesznek is a zene­iskolák. A további és állan­dó segítség azonban elen­gedhetetlen, és a figyelem is, mely munkájukat kíséri. székkel: Sophia Lorennel és Marcello Mastroianival ját­szatta el. A pap felesége var lóban felejthetetlen élmény „Loren teljes szépségében és színészi intelligenciájának teljében mutatkozik be. S ami pedig Mastroianit illeti ebben a számára szokatlan alkatú figurában is emléke­zetes marad” — írták róla a kritikák. MOZI Hatholdas rózsakert Úgy tűnik, mintha ezt a Gruber Francit menthetet­lennek kellene tartanunk. Képtelen kitörni kényszer- helyzeteiből, képtelen arra, hogy megvédje önállósága roskatag bástyáit, és ha a véletlen nem segít rajta, ak­kor minden ' úgy történik, ahogy helyette mások kigon­dolták. A századelőn élt ez a Gru­ber Franci, valahol Magyar- országon, és sorsának válto­zásai, ha abból a világból nézzük, még karriernek is beillettek volna. Hogy aztán nem kért ebből a karrier­ből, az már más lapra tar­tozik. Ennyiben lett az ő sorsa elütő, más; ezért vált alkalmassá arra, hogy a köl­tő Babits Mihály megírja ró­la egyik legjelentősebb elbe­szélését, és arra is, hogy Ranódy László megrendezze belőle az utóbbi évek egyik legsikeresebb magyar film­jét. őszintén megmondom, hogy miközben néztem a fil­met, többször is arra gon­doltam: mit és mennyivel tud többet Ranódy László azoknál a rendezőknél, akik efféle fába vágják a fejszé­jüket, és vajon Ranódy klasz- szikus hagyományokat köve­tő rendezői látásmódja — elavult-e? Persze, a film sikerét te­kintve nevetséges a fenti kérdés, mert a műalkotás, mely ennyire hat arra, aki befogadja (hogy precízen esztétizáljunk) nem lehet rossz, még inkább nem le­het elavult módszereket kö­vető. Akkor hát mi a titka? A forgatókönyv, mely tiszte­letben tartva az alapmű szerzőjét, Babits Mihályt, nem akart minden áron va­lami „eredetit”, ha még pon­tosabban fogalmaznánk: „di­vatosat” hozzápaszírozni a történethez, a lélektani mo­tivációkhoz, a konfliktushoz és a végkifejlethez? Vagy talán a kitűnő színészgárda teszi az egészet ? Ez sem igaz, mert a szereplők — Tahi Tóth Lászlótól Szendrő Józsefig — valóban kitűnő­ek, láttunk azonban már csúfos bukást hasonlóan fé­nyes nevekkel, amikor a rendezői összeomlás maga alá temette a jobb sorsra ér­demes szereplőket. Akkor mi a titka Ranódynak? Nehéz a válasz. Mert sok­féle titka van. Ezek közül csak néhányat felsorolva megsejthetjük Ranódy Lász­ló világlátását, a művészet­ről alkotott véleményét. Ahogy írja is egy helyütt: „A művészet társadalmi haszna, hogy segít az em­bernek önmagát megismer­ni. De a művészet ahhoz is segít, hogy egymást megis­merjük: a másik ember gondolatát, érzésvilágát, jel­lemét fel tudjuk fogni. Mert csak akkor fognak minket is megérteni, ha másokat mi is meg tudunk érteni.. Innen kell elindulnunk, ha a Hatholdas rózsakert sike­rét keressük. Meg a többi filmjéből és filmjétől: a Lú- das Matyitől a Szakadékon át a Légy jó mindhalálig-ig, melyet 1960 óta 3 millióan láttak, a Pacsirtától az Aranysárkányon át az Ár­vácskáig. Valamennyiből a „mások megértése önmagunk megértésének záloga” művé­szi hitvallás sugárzik. Ranódy hű volt Babitshoz, a film igaz üzenet a század­előből. Olyan, amilyen ak­kor volt az élet, a sors, a közérzet. Fülledt, üres. Ért­jük és érezzük. És ez na­gyon jó. Sass Ervin Nagy sikerrel játszotta Békéscsabán a Jókai Színház Csurka István Döglött aknák című komédiáját. A megyeszékhelyi előadások után most a tájhelyeken játsszák a Csurka-dara- bot. Képünkön az előadás két szereplője: Fodor Zsóka és Székely Tamás Fotó: Demény Gyula Radiátor-hegy a békéscsabai zeneiskola udvarán. Jó lenne ha mielőbb meleget sugároznának. A hírek szerint azonban erre csak a jövő télen kerülhet sor. Nincs ez túl messze? Fotó: Gál Edit S. E. Mai tévéajánlatunk: A pap felesége

Next

/
Thumbnails
Contents