Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-26 / 21. szám
1979. január 26., péntek IZHiWKTiW Köznapi dilemma az energiáról J anuár elején egy reggel, miután bekapcsolom a rádiót, hallom a dörgedelmet: lehet, hogy most is fényárban úsznak a szobák, pedig talán egy kis fény is elég lenne egy-egy sarokban, Mivel a pénztárcánkon érezzük, amikor az áramdíjbeszedő megjelenik a mlával, az égőket mi már jó régen megválogattuk, Ezért aztán használunk 25-öst, 40-est, 60-ast. Attól függ, milyen helyiséget világítunk meg. De bevallom: fürdőszobácskánkban 100-as égővel világítunk. Lehet, hogy emiatt a dörgedelmet osztogató megcsóválná a fejét: micsoda energiapazarlás. Mert az igaz, hogy fürödni akár 25-ös fényénél is lehet, de borotválkozni csak 100-as világánál tudok. Aztán meg este vagy hajnalban — mivel nappal más dolgunk van — mosni sem látunk jól a 25-ös világánál. Es hát nem valami üdítő látvány lenne, ha az ingnyakam ugyanolyan maradna, mint amikor a szeny- nyesbe dobtam le magamról az inget, mivel a 25-ös fényénél nem vennénk észre, hogy teljesen megszabadítottuk-e a rátapadt és beleívódott portól, izzadságtól. Aztán meg arról sem tehetek, hogy olvasni csak 100-as világánál tudok, mert kisebbnél elhomályosodnak, összefolynak előttem a betűk. Es egy sarokban használom a 100-ast, mivel ott szoktam olvasgatni. S ezt a pénztárcám bánja. De hát a szememre is vigyáznom kell. Erre a „Vigyázz jobban egészségedre” tvsorozat is figyelmeztet. Most aztán kétközben vagyok. Hogyan, egyeztessem össze ezeket a dolgokat? A napokban meg a dilemmám a csúcsára hágott. A közutak fagyosak, síkosak voltak és óvatosan, lassú tempóban haladtunk a kocsival. Eközben nekünk, akik nem a kormánynál ültünk, jobban volt Jutónk az út menti dolgokat, eseményeket megfigyelni. Es egymás után hamucsomókat fedeztem fel az árkokban. Először azt hittem, hogy szalonnasütéshez rakott tüzek maradványai azok. De azután láttam, hogy nem, mert sűrűn követték egymást. És amint továbbgördült a kocsi, egymás után tüzek is lobbantak. Máglyákba rakott gallyakat égettek. Az út menti fasorokat, facsokrokat tiszogatták, hogy a felesleges gallyak ne akadályozzák tavasszal a fák növekedését. £s ez természetes. De az már nem tudom mennyire természetes, hogy akár a karvastagságú gallyakat a tűz emészti el az árkokban. (Igaz, az esti homályban szépen világítottak az égő máglyák.) Mondta is az egyik útitársam, aki kertes házban lakik, hogy milyen jó tüzelője lenne neki otthon a gallyakból. E kkor hágott csúcsára a dilemmám, hiszen sok kertes ház van az Alföldön, meg a közutakhoz közeli tanya. Es hát a sparheltban nagyon jó tüzelő a gally, a vékonya meg — a rőzse — kitűnő fűtőanyag a kemencében. Mert még sok helyen van sparhelt, meg kemence is. Nem jutott még el minden házba az olajkályha, és a gáz sem, Tüzelőfát pedig importálunk is. Es mégis az árkokban kell elégniük az út menti fák gallyainak? £s ez sem a maszekok tulajdona... Cserei Pál Hazánk a nemzetközi vásárokon Orosházi Faipari Vállalat Nemcsak többet és jobbat — de jobb körülmények között Idén február 14. és 23. között kerül megrendezésre Moszkvában a Számítás- technikai Vásár. Hazánkban a HUNGEXPO szervezésében a Labor > Műszeripari Művek és a METRIMPEX Külkereskedelmi Vállalat képviseli. A bemutató célja: a szakembereket informálni a legmodernebb műszaki-tudományos információt gyűjtő, feldolgozó, tároló és kiadó automatizált rendszerekről. A vásárt a moszkvai kiállítási területeken, a Szokolnyiki parkban rendezik meg, kifejezetten a szakemberek részére a nagyközönség kizárásával. A bmói vásárközpontban idén is megrendezésre kerül február 21. és 28. között a Nemzetközi Élelmiszer Szalon. Ez a szakvásár a KGST-or- szágok jelentős rendezvénye. A magyar élelmiszeripar hagyományos résztvevői között szerepel az AGRIMPEX különböző vető- és takarmánymagvakkal, a HUNGA- ROFRUCT zöldség^ és gyü- mölcskonzervekkel, szárítmá- nyokkal, a Komplex élelmi- szeripari gépekkel, a MO- NIMPEX szeszes italokkal, édességgel, paprikával, virágokkal, a TERIMPEX pedig készételkonzervekkel, tartósított húsáruval, tejtermékekkel. A kiállítás szervezését a HUNGEXPO végzi. Célja, a magyar élelmiszeripar termelésének és fejlődésének bemutatása, és az iparág szerepének demonstrálása a KGST integrációjában. Nehéz esztendő után... A végegyházi Szabadság Termelőszövetkezetet az elmúlt évben csaknem nyolcmillió forintos vihar- és jégkár érte. Az elemi csapás elsősorban a növénytermesztési ágazatot sújtotta. Emiatt néhány növényféléből a termés elmaradt a korábbi évek termésátlagaitól. Búzából 1978-ban 49 mázsát takarítottak be hektáronként, 12 mázsával kevesebbet, mint 1977-ben, pedig a vihart és a jégverést megelőzően a szakemberek nagy várakozással tekintettek ,az aratás elé: „Benne van a hatvan mázsa, ha ugyan nem több” — mondogatták egymás között. De a szél és a lég kíméletlenül kiverte a kalászokból a búzaszemek egy részét, száz hektáron szinte teljesen kipusztította a kendert, s megtépázta a kukorica, a cukorrépa egy részét is. Végül is cukorrépából 375 mázsát, kukoricából helyi rekordnak számító 73 már zsát takarítottak be hektáronként. Igaz, a költségek is jelentősen megnövekedtek. Cs,ak kevesen számítottak arra, hogy a kukorica október végén, november elején 30 százalékos víztartalmával nehezíti majd a betakarítást. A víz elvonását végző szárítóberendezések ebben az időszakban szinte állandóan működtek. mialatt hatalmas mennyiségű olajat emésztette^ fel. A termésátlagok növekedését szolgálta az, hogy 60 ezer mázsa szerves trá^vát szórtak ki. A műtrágv.afelhasználás az 1977-es hektáronkénti 340 kilogrammról tavaly 380 kilogrammra nőtt. Így az összes önköltség tíz és fél, a növénytermesztés önköltségének 20 5 százalékát a műtrágya tette ki. Ebben az évben még több vegyes hatóanyagú műtrágya felhasználását tervezik. A termelőszövetkezetben a műtrágya ésszerűbb felhasználását várják az idén kötelezővé tett talajvizsgálattól. A műtrágya hatóanyagának megóvását szolgálja a tárolás feltételeinek javítása. Eddig ugyanis a műtrágya hasznos hatóanyagának 30 százaléka ment veszendőbe a szakszerűtlen tárolás következtében. Ettől az évtől kezdve a Mezőhegyesen épülő agrokémiai központ átadásáig fóliavázas takarással óvják meg ezt a fontos hatóanyagot. A tsz állattenyésztése már kevésbé volt kitéve az időjárás viszontagságainak. Egy év alatt a borjúelhullás öt. a malacelhullás egy százalékkal csökkent. A tehenészetben 38 százalékkal kevesebb abrakot etettek fel. A takarmányozás során nagy meny- nyiségben használnak fel répaszeletet és melasszal kevert kukoricaszárat. Az állattenyésztésben képződött nyereség mintegy négymillió forint. Balesetelhárítás, anyagmozgatás, munkavédelmi oktatás és propaganda, munka- körülmények, egészségügy, szociális létesítmények... A vállalat munkavédelmi és szociálpolitikai intézkedési tervét nézegetjük Balogh László szakszervezeti titkárral. Az ötévest, amelyből már nem sok idő van hátra, de a végrehajtásból sem, mert a soron levő feladatok eddig sorra-rendre megvalósultak. Az első nagy csoportba tartozók közül a biztonságos munkavégzés érdekében az elektromos hálózat korszerűsítése tavaly történt meg. Az új trafóállomás építése, s a meglevő gépek műszeres érintésvédelmi mérése is az egész üzemben. A Bajnok utcai üzem közlekedési útjainak korszerűsítése 1980-ra lett tervezve, s elkészült belőle teljesen a gyalogjárda kibetonozása. Ezen közlekednek most már könnyebben a kis anyagmozgató kocsik is. A keskeny nyomtávú vasúti pálya felújítása 80 százalékos állapotban van, az udvari gépjárműét pedig fele részben kész. Vagyis az időarányosnál előbbre állnak. Az anyagmozgatás könnyebbé vált a rakodó- és emelőlapos targoncák beszerzése óta, s a tető alá hozott félkész és lapalkatrész raktárban védett helyen folyik a tárolás, nem az időjárás viszontagságainak kitetten, mint előzőleg a szabad ég alatt. A munkakörülmények és egyben az üzemegészségügy javulását is jelenti a Öcsöd határában messziről feltűnik a kőolajkutató vállalat orosházi üzeme egyik fúróberendezésének a 46 méter magas tornya. A terepjáró gépkocsi, amelyen közeledünk hozzá, nagyokat zökken a keményre fagyott he- pe-hupás földúton. Havas a táj, mozdulatlan minden. Csak egy varjúcsapat repül felettünk károgva, de az is hamar eltűnik. Gondolom, ilyen elhagyatott környezetben nem lehet öröm a munka. Ám a fúróberendezésnél mégis jókedvű embereket találok, akik egy cseppet sem átkozzák a telet. Pedig keményen kell birkózniuk vele, mert hideg a vas, szinte hozzáragad a kezük, a ruhájukon jéggé dermed a felcsapódó öblítő iszap, s a gépek is nehezen működnek. Kétszeres erővel kell dolgozniuk. Hát még ilyenkor a fúrótoronyba felmászni! Ember legyen a talpán, aki mindezt kibírja. Bajnok István műszakvezető fúrómester azonban megnyugtat : — Az biztos, hogy nehéz munka, de egészséges, mert friss levegőn dolgozunk, s ha jól felöltözünk és jól étkezünk, ráadásul többször forró teát is iszunk, bírjuk a hideget. Amikor nyáron találkoztam a II. Rákóczi Ferenc aranykoszorús szocialista brigád tagjaival, sokkal köny- nyebb volt a munkájuk. Panasz azonban most sincs. — Jön és megy is a hideg, nem marad örökké. Dé mindenről gondoskodik a vállafényező műhelyben tavaly fölszerelt új rendszerű, szűrővel ellátott porelszívó berendezés. A KÖJÁL által a gépműhelyben végzett zajmérés után a vállalat mindenkinek beszerezte a vattás füldugót, bár a dolgozók idegenkednek tőle. Igaz, közben a zaj is kisebb lett, mert beállítottak egy nagy teljesítményű, kilenc villanymotorral működő automatikus marógépet, mely a felszerszá- mozással együtt két és félmillió forintba került. A műhelye^ hőmérsékletével is baj volt, míg az egész Bajnok utcai telepet két kis kazánnal fűtötték. Nem tudtak egyenletes és elfogadható hőmérsékletet produkálni mindenütt. Tavalyelőtt óta egy nagy, volt mozdonykazán látja el a fűtést, kielégítően. A világítás is korszerűsítésre szorult. Neoncsövekre cserélték, továbbá a kárpitosoknál és varróknál csuklósán mozgatható, közvetlen megvilágítást nyújtó lámpákat szereltek föl. Az udvaron pedig higanygőz-armatúrákat, az esti rakodáshoz. A megerőltető állómunkát — ahol arra mód volt, mint a kárpitosok egy részéről és a seprűvarróknál — ülővel váltották fel. Forgószéket állítottak be ott, ahol úgy dolgoznak, hogy ülve is elérhető a munkadarab. A seprűkötő műhelyben, ahol addig kizárólag kézivarrás volt, tavaly egy két pedálos, lábbal működtető varrógépet is beállítottak. lat, hogy ne fázzunk. Mikro- busszal jövünk, 8 órát dolgozunk, közben néha-néha egy két percig a bódéban melegedünk, teázunk — mondja Lengyel Károly szakmunkás, aki a kútfúrás minden csínját-bínját ismeri". Volt segédmunkás, betanított munkás, kulcsos, fönt a toronyban kapcsolós. Most segédfúrómester a vezérlőállásnál. Ez a ranglétra. Az a tapasztalat, hogy aki az olajbányászokhoz jön dolgozni és egy telet kibír, az marad és fel is kapaszkodik a ranglétrán. Horváth István nemrég került a brigádba. Az egyik tsz-ből jött és az első napot éppen mínusz 20 fokos hidegben kezdte. Mosolyog. — Kibírtam. Elhatározott szándékom, hogy maradok. Fúrómester szeretnék lenni. — Leszel is — biztatja Bajnok István, aki igen elismerően nyilatkozik róla: — Érdeklődő, mindent tudni akar, dolgos, segítőkész. Horváth István őszintén bevallja: a több pénz csábította ide. De rövid idő alatt is megtetszett neki az a jó légkör, ami csak az ilyen kemény munkában és egymásrautaltságban alakulhat ki. Ligeti Attila, az orosházi üzem megbízott vezetője elégedett a brigád munkájával. Hogy mi várható majd akutban: olaj, gáz, vagy mind a kettő? ö reményteljesnek tartja az Öcsöd II. fúrást. Nagy szükség volna rá, azért is tervezték be egy oktatási célú szoba kialakítását, ám ez mind ez ideig nem sikerült a helyszűke miatt. Itt lenne majd a balesetvédelmi oktatás is, mely most abban az egyetlen teremben szoronkodik, ahol minden létező más és összes rendezvény szinte megállás nélküli kihasználtsággal, , s percre pontosan is alig beütemez- hetően zajlik. A dolgozók üdültetésére évről évre nagyobb az igény és már régen nem elég a központilag biztosított ' SZOT-beutalók száma. Egy évtizede, hogy a saját üdültetést megkezdték, először Balatonföldváron, Miskolc-Tapolcán és a mátrai Bagolyirtáson bérelt szobákban. Majd a hévízi nagy korszak következett, most pedig Harkány és Siófok lett a kedvenc pihenőhely. 1978- ban 10 napos váltással 32 felnőtt és 20 gyermek élvezte a gondtalan kikapcsolódást a két kellemes fürdőhelyen. Ügy, hogy a szállást a vállalat fedezte, ők pedig az étkezésről gondoskodtak maguknak. A dolgozók lakásproblémáinak megoldásához is hozzájárul a vállalat, sőt kiterjesztették ,a lehetőséget. Tavaly már a lakás- vásárláshoz is igényelhető volt a kölcsön, és a családi ház építéséhez fölemelték a keretet: 15 helyett 30 ezer forintra személyenként 1979- től és be is terveztek rá 100 ezer forintot. — Nem a vakszerencse alapján határozták meg a kút helyét. Geofizikusok különböző módszerekkel megállapították, hogy ez fúrásra alkalmas terület. — Mit szólnak hozzá az öcsödiek ? — Mint másutt, itt is nagy az érdeklődés. Az esetleges jó eredmény megváltoztatja a környéket. Mint Algyőn is. Amikor az eredmény majd kiderül, a fúróbrigád már hetedhét országon túl jár. Mert annak meghatározása, hogy mi van a föld mélyén az egyes rétegekben, az lyukbefejező berendezésekkel történik és más brigád feladata. De a II. Rákóczi Ferenc brigád tagjai visszapillantanak, mert nem mindegy, hogy mit hagynak maguk mögött. Elvégre a siker az ő érdemük is, amit legutóbb — prémiummal megtoldva — Sarkadon könyveltek el nekik. A munka első számú irányítója Sütő János főfúrómester, a helyettese Dúró Károly. Mindketten elismert szakemberek, de jól tudják azt is, hogy milyen nagy Jelentőségű feladat az olajbányászat. Mondják is az embereknek, hogy a munkájukkal az egész ország gazdagodását szolgálják. Sokfelé be van vezetve már a gáz, ami jobbá, kényelmesebbé teszi a lakosság életét. Érezzék az olajbányászok, hogy a rájuk háruló nehéz munka nem hiábavaló. Érdemes vállalni. Pásztor Béla A mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttműködését jól példázza, hogy a Békéscsabai Konzervgyár pósteleki előkészítő telepén besegít az ipar munkájába a gerendási Munkácsy Termelőszövetkezet 33 tagja. A szövetkezetben több mint 80 vagon paszternákot termeltek a gyár részére, amit most közösen dolgoznak fel. A tsz-tagok január I5-től március 16-ig segítenek az ipari feldolgozásban. A paszternák előtisztítása után szárítva kerül majd forgalomba Fotó: Béla Ottó V. M. Olajbányászok a hómezön
