Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-26 / 21. szám
1979. január 26., péntek Január 25—26: Magyar—lengyel barátsági napok A Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága — mint már korábban jeleztük — január 25-re és 26-ra magyar—lengyel barátsági napokat szervezett a megye több településén. Ebből az alkalomból tegnap délelőtt Békéscsabára érkezett Edward Dembicki, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének, tanácsosa, a Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ igazgatója, valamint Medovarszky György, az intézet munkatársa. A HNF megyei titkárságán a vendégeket Szikszai Ferenc titkár és Vichnál Pál politikai munkatárs fogadták, majd arról tájékoztatták őket, milyen gazdasági, társadalmi és kulturális változások következtek be az elmúlt időszakban megyénkben. A baráti beszélgetés után a Lengyel Kultúra igaz«- gatója Gyulára látogatott. —y—n Edward Dembicki követségi tanácsost, a budapesti Lengyel Kultúra igazgatóját Szikszai Ferenc titkár és Vichnál Pál politikai munkatárs fogadták Békéscsabán, a Hazafias Népfront megyei titkárságán Fotó: Béla Ottó Megyénk a tévében A január 26-án, ma délután 16 óra 35 perctől vetített „Természetbarát” című népszerű tv-műsorban a nézők Békés megyével ismerkedhetnek meg. A Telesport turisztikai magazinja bemutatja megyénk idegenforgalmi nevezetességeit, többek között a gyulai várat, a vésztő—mágori ásatásokat, a Körösök vidékét, Békéscsaba, Szabadkígyós, Biharugra, nevezetességeit. A húszperces műsorban a turisztaika iránt érdeklődők láthatják az Alföld egyetlen jelzett turistaútját ' is. A filmet Hegedűs Mihály és Rónyai Balázs készítették. MHSZ-klubok Gyomán, az MHSZ keretében jelenleg öt klub működik, s közülük kiemelkedő eredményt ért el a Győzelem Tsz lövészklubja, amelyet a termelőszövetkezet anyagilag is támogat. Rendezvényeik igen látogatottak, érdekesek. Ezenkívül két középiskolában is működik egy-egy klub, valamint a Körösi Állami Gazdaságban, és a nagyközségi klub is jó eredményeket ér el. Általános tapasztalat, hogy különösen a diákok szeretik a foglalkozásokat. részt vesznek a szakkörökön. ! Tanácsülésekről jelentjük Gyoma Január 25-én délután tartotta idei első ülését a gyomai Nagyközségi Tanács. Első napirendként mindjárt fontos témát vitattak meg. A település 1979. évi költségvetési és fejlesztési tervét fogadták el a testület tagjai. Juhász János vb-titkár előterjesztése alapján összességében 20,6 millió forint jut áz egyes költségvetési ágazatok fejlesztésére. Egyöntetűen megállapítható: minden területen nőnek a kiadások. A rendszeres szociális segélyek összegét 85 ezer forinttal növelik, a fogorvosi szolgálatra 263, az öregek napközi otthonának fenntartására 563 ezer forintot szánnak. A kulturális ágazatra 15 százalékkal költenek többet, mint tavaly: fejlesztik a napközi otthonos és az óvodás csoportokat. A felújítási alapból legtöbbet — 400 ezer forintot — a könyvtár felújítására és az óvoda kialakítására fordítanak. Ezenkívül felújítják a művelődési házat; a tisztasági és a strandfürdőre százezer forintot költenek. A fejlesztési alap összege az elmúlt évhez képest csökken. A helyi vízműtársulatnak beruházási célokra 2,2 millió forintot utalnak át az ivóvíz- és a szennyvízhálózat bővítésére. Folytatják a KISZ-tábor építését; a sportkör, a művelődési ház és a karbantartóüzem támogatására 371 ezer forintot irányozták elő. Az elképzelések szerint a lakosság 1,5 millió forint társadalmi munkával járul hozzá a község fejlesztéséhez. Ezt követően meghallgatták Tanai Ferenc elnök beszámolóját a Gyoma—End- rőd és Vidéke ÁFÉSZ elmúlt évi tevékenységéről. Kondoros Kondoroson első napirendként az állategészségügyi helyzetet vitatják, majd az 1979. évi költségvetés- és fejlesztési tervet beszélték meg a tanácsülésen. A nagyközség vezetőinek összesen 13,5 millió forinttal kell gazdálkodni, ami lényegében azonos az előző évi összeggel, így nagyobb beruházásokra az idén sem kerülhet sor. Ez az összeg csupán a felújításokra és fenntartásra elegendő. így például sor kerül a tanqcsháza, a könyvtár, egy szolgálati lakás és egyéb épület felújítására. Továbbra is nagy gondot okoz a belvíz elvezetése, ezért a belvízrendezési terv második ütemének költségét a nagyközségnek kell fedeznie, erre 92 800 forintot terveztek be. Folytatják a járdaépítést is, elsősorban a lakossági bejelentések alapján. Többek között a Bocskai utcában rosszak az átjárók, nehéz a közlékedés, pedig a tsz kertészetébe járó dolgozók ezen az utcán közlekednek. A kertészetben tartott részfalugyűlésen kérték a Bocskai utcában levő átjárók korszerűsítését. Ez az idén megvalósul. A tanács 53 400 forintot tervezett be ilyen célra. Természetesen a járdaépítésben a lakosság társadalmi munkájára is számítanak, így kisebb költséggel nagyobb területen tudnak járdát létesíteni. Végül a társadalmi munkáért kitüntetések és jelvények, illetve oklevelek odaítélését terjesztette a tanácsülés elé Mokran Mátyás tanácselnök. A tanácsülésen részt vett és felszólalt Varga Zsigmond országgyűlési képviselő. Sorsolás A Sportpropagandfl Vállalat kiadásában megjelent plusz 10 rejtvényfüzet helyes megfejtői között csütörtökön délután megtörtént a sorsolás. A nyertesek a következők : I. díj 1 db színes televízió, Vághidegkúti Györgyné 9023 Győr, Kassák L. u. 1. II. díj 1 db Csajka-varrógép, Romhányi Erzsébet, Budapest 1046 Reviczky utca 40/A. III. díj 1 db Líra hordozható rádió, Henesei Zoltánná 9245 Mosonszolnok, Vasút utca. IV. —V.—VI. díj 1—1 db háztartási robotgép, Hortobágyi Pál 5540 Szarvas, Liszt Ferenc utca 4., Balázs Mária 1126 Budapest Istenhegyi út 32., Szabó Andrásné 1076 Budapest Garay utca 45. I. em. 9. A további nyertesek nevét, illetve a nyereményjegyzéket a Népsport január 27-i száma közli. Megyei közúti információ Békés megye országos köz- úthálózatán folyamatban levő munkákról: Teljes útlezárás: a fúrta—gyulai ösz- szekötő út gyulai átkelésén a Kossuth Lajos utca, Rövid utca és Várfürdő út közötti szakaszán. A lezárásra csatornaépítési munkálatok miatt kerül sor. A lezárás várható időtartama 2 hónap. A lezárás idejére kijelölt terelőút: Rövid utca—Tiborc utca—Várfürdő út és vissza. A terelőút kijelölésével ideiglenesen megváltozott a forgalmi rend a Várfürdő u. —Tiborc u. csatlakozásánál — a Tiborc u. forgalma alá van rendelve ,a terelőútnak — valamint a Várfürdő,..Tiborc, ítövid utacákon az egyirányú forgalom helyett a kétirányú forgalmi rend van. A kijelölt gyalogos átkelőhelyek biztonságának növelése érdekében átfogó és a megye úthálózatának egészét érintő intézkedések alapján újabb korszerű — a közvilágítási szabványban előírt — világítások valósultak meg Szarvason, Endrődön és Mezőberényben. Az új típusú fényforrás magasnyomású — sárga- színhatású — nátriumlámpából áll ég nagyban javítja az átkelőhelyeken közlekedő gyalogosok láthatóságát, ezen keresztül a közlekedés biztonságát. Könvvúidonságok, szakprogramok Ezúttal is a legtöbb könyvFebruárban 22. alkalommal rendezik meg a mező- gazdasági könyvhónapot. Az ünnepi eseményre félmillió példányban több mint 40 könyvújdonság jelenik meg, nyolc kiadó gondozásában. Múzeumi program Orosházán Az elmúlt esztendőben az orosházi Szántó Kovács Múzeumban hat időszaki kiállítást rendeztek. Az állandó kiállítással együtt ezek 10 532 látogatót vonzottak. Figyelemre méltó, hogy jelentősen növekedett a csoportos látogatások, s vele együtt a tárlatvezetések száma. Egyéb csoportokon kívül 221 iskolai csoport és 91 szocialista brigád kerete fel a múzeumot, s a múzeum munkatársai összesen 346 tárlatvezetést tartottak. Az érdeklődés fokozódásában szerepe van annak is, hogy év közben megalakult a -múzeumbaráti kör, melynek jelenlegi 62 tagja és több jogi személy tagja hatékony segítője a múzeum munkájának. Az ismeretszerzést segítő kiállítások propagandamunkája továbbra is arra irányul elsősorban, hogy a pedagógusok munkáját segítse, és minél több munkáskollektívát szervezzen rendszeres múzeumlátogatóvá. újdonságot a Mezőgazdasági Könyvkiadó adja ki. Minderről Sárkány Pál, a Mező- gazdasági Könyvkiadó igazgatója tájékoztatta az újságírókat csütörtökön, a Hazafias Népfront Belgrád rakparti székházában. Az idei könyvhónapot a szervező bizottság — mottó- ja szerint — az agrárértelmiség és a falusi dolgozók szakképzettségének növeléséért szervezi. Az egyik legfontosabb jelszavuk, akárcsak az elmúlt esztendőkben: a mezőgazdasági szak- irodalom mielőbb váljon, a szövetkezetek, gazdaságok dolgozóinak -„termelő eszközévé”. Ennek érdekében a kiadók például a könyvújdonságokat, az azokat kiegészítő szaklapokat és folyóiratokat a gazdaságokban íróolvasó találkozókon, könyvvásárokon népszerűsítik. A cél megvalósítására jó alkalom, hogy az üzemi könyvtárak egyre nagyobb választékban szerezhetnek be — részben a könyvhónap alatt — alap-, közép- és felsőfokú szakkönyveket, ismeretterjesztő műveket. A most megjelenők közül 11 könyv alapfokon, 15 középfokon, 15 felsőfokon és 5 ismeretterjesztő jelleggel közvetíti a korszerű növénytermesztéssel kapcsolatos tudnivalókat, s a háztáji gazdálkodók, a kiskerttulajdonosok is szép számmal válogathatnak az újdonságok között. A decemberi párthatározat szellemében M ost nagyon időszerű gazdálkodásunk tartalékairól beszélni. Indokolja ezt az 1979. évi termelési terv készítésének időpontja, s azok a tények, melyek lényegében kiváltották az MSZMP KB decemberi ülésén elfogadott határozatokat. A világgazdaság, s benne a mi népgazdaságunk fejlődésének egyenes következménye a mennyiségi termelésszemlélet átváltása a minőség irányába. Magyarra fordítva ez azt jelenti, hogy mind a hazai, mind a külföldi piacon csak versenyképes, a másik nemzeténél, vállalatánál — az azonos célt szolgáló áruk közül — csak a jobb minőségűnek és az olcsóbbnak jusson az elsőbbség. Osztani, szorozni, kivonni és összeadni most tehát valamivel jobban kellene, mint eddig. De talán nem is elegendő ma már csak az alapműveletek ismerete, bár lényeges, mert a valószínűségszámítást másként aligha lehetne elvégezni. Olyan időket élünk, amikor a magasabb színvonalon művelt matematikának is szerep jut gazdasági előrehaladásunk szükséges, és mindannyiunk számára előnyös irányvonalának meghatározásában. Magasak a követelmények, belelátni a piac alakulásába, elemezni a saját helyzetet, döntést hozni, akkor hát merre haladjon a gazdaság, nehéz .feladat a mai változó világgazdasági környezetben. Tulajdonképpen mindkét piacon — Nyugat-Európá- ban éppen úgy, mint a baráti államokban — olyan szemlélet kerekedett felül, hogy olcsón venni, és drágán eladni. A behozott nyersanyag, félkésztermék, vagy késztermék ára felfelé szökött. A kivitelben szereplő árukat pedig a réginél csak alacsonyabb áron keresik egykori vevőink. Ezek a piaci vonulatok továbbra is tartósnak ígérkeznek. Ha gazdasági életünkben eddigi' gyakorlatunkat követjük tovább romlik az export-import arány. A népgazdasági egyensúly helyreállítására újabb hiteleket kellene felvennünk, s megtalálnunk, előteremtenünk ezek fedezetét. Ilyen gazdasági helyzetben általában két megoldás kínálkozik. Mindkettő elhangzott az MSZMP KB decemberi ülésén: „Elképzelhető az egyensúlyi helyzet javítása dinamikusabb termelésnövekedési és belső felhasználási ütem esetén is. Ennek az a feltétele, hogy a gyorsabb növekedés járjon együtt a hatékonyság folyamatos és jelentős javításával, strukturális átalakulással. Ezt a folyamatot azonban ez ideig nem tudtuk a szükséges mértékben kibontakoztatni. A mérsékeltebb növekedés mellett szól az is, hogy így biztonságosabban lehet megalapozni a kivitelnek a behozatalnál nagyobb emelkedését, a meglevő kapacitásokon belül a termelési szerkezet korszerűsítésének meggyorsítását, a gazdaságtalan kivitel visszaszorítását.” Döntően ezekben a gondolatokban fogalmazták meg 1979. évi gazdasági előbbre- haladásunk alapvető irányát. További munkánk eredményessége csak akkor felel meg az 1979-es követelményeknek, ha a csoport- érdekeket minden vállalatnál, szövetkezetnél összevetik a népgazdaság érdekével és mindenekelőtt az utóbbival egybeesőknek biztosítanak elsőbbséget. őszintén szólva ez a követelmény — okosan értelmezve helyzetünket — nem lehet ellentétes a csoportérdekkel. Nézzünk hozzá egy gyakorlati példát. Kéznél van egy olyan ipari üzem, ahol az 1965-ös technikai színvonalon gyártott és formatervezett termék iránt jelentősen megcsappant a belföldi és a külföldi kereslet. Az áru exportja és belföldi értékesítése a legújabb gazdaságossági számítások szerint veszteséges. Az ilyen termék gyártását késedelem nélkül, azonnal meg kell szüntetni! Ezzel a népgazdaság helyzete válik könnyebbé, mert a veszteséges termelést nem szükséges állami eszközökkel kiváltani. De mit csináljon a továbbiakban az ilyen vállalat? Szigorúan tartsa magát a nép- gazdasági követelmények maradéktalan teljesítéséhez. Mit lehet ilyenkor tenni? Szorgalmasan áttekinteni újból és újból az előrelépés lehetőségeit. Ennek részleteit helyben szükséges kimunkálni. A megoldás több variációs lehet. Elképzelhető a termékstruktúrában a gyors változtatás, a hazai és a külföldi piacon keresett áruféleség gyártásának gyors megvalósítása: beruházás és fejlesztés nélkül. Ez a lényeg, ez a járható út! Tehát a meglevő eszközöknek a korábbitól eltérő termék gyártására való fordítása a gazdaságossági kritériumoknak megfelelően. Elképzelhető egy olyan megoldás is, amikor egy jól bevált és keresett termék gyártására állnak át, egy másik szövetkezet, vagy vállalat segítségével. Ennek viszont elengedhetetlen feltétele az együttműködés elméleti és gyakorlati teendőinek megfogalmazása és elfogadása. Ez utóbbi területen távolról sem használtuk ki eddigi lehetőségeinket. Hadd ne soroljunk gyakorlati példákat, pedig a közérthetőség kedvéért ilyenekre lenne szükség. Ha felvonultatnánk néhány „tanút” a helyesen döntöttünk ezzel a gyármánnyal ellen, adott helyen bizonyosan ellenszenvet szülnénk. Mégis szükséges és elkerülhetetlen eljutni a körvonalakig, hogy az „előrelátó döntés” szűklátókörűségére tereljük a figyelmet. Rendszerint az újság csak gondolatot továbbít arról, hogy hol, mit tesznek az országban a társadalmi erők gyarapítására. A tanulság és a szükséges következtetések levonását a lap az olvasóra bízza. Most is valami ilyesminek kellene bekövetkeznie. De térjünk a példára. Az országban három termelőegység — mondjuk két állami vállalat és egy szövetkezet — szekrénysorok előállítására specializálja magát. A két állami vállalatot a felsőbb szervek erre a munkára kijelölték, és műszaki fejlesztés címén állami támogatást is biztosítottak a tervezett cél mihamarabbi elérésére. A szövetkezettől senki sem kért ilyen fejlesztést, így gyártmányuk előkészítéséhez nem is ■ számolhatnak állami kedvezményekre. Kérdés: szabad-e kis szériák termelésére vállalkozniuk azzal a feltett szándékkal, hogy az állami vállalat árnyékában megélnek. Erre ma gondolni sem szabad. Ma a kapacitások ésszerű és gazdaságos kihasználása a legfontosabb feladat. Ü gyesen, roppant ügyesen és csak a lehetőségek határain belül lehet és szabad a kis- kapacitásokkal bánni. Lehet ezekkel a piacon is versenyképes árut csinálni, de ehhez a termékszerkezetet több önálló egység együttműködésére kellene alapozni. Ha — mondjuk — valamelyik faipari szövetkezet jó piachoz jutott, és a piaci kereslet meghaladja a szövetkezet gyártó kapacitását, akkor össze kellene fogni két, vagy három szövetkezetnek, hogy a lehetőséget együttműködve hasznosítsák. Az együttműködés nem egyenlő az önállóság feladásával. Csupán a gyártókapacitás és a piaci igények kielégítésének, okos összhangjának megteremtése az, elérendő cél beruházás nélkül, kizárólagosan meglevő lehetőségeiket hasznosítva a decemberi párthatározat szellemében. Dupsi Károly
