Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-25 / 20. szám

1919. január 25., csütörtök o Az eskü egy életen át kötelez Dr. Csentes Mihály alezredes ajándéktárgyakat adott át a legelőknek Potö: Béla Ottó Ellenszélben Tegnap, szerdán délelőtt leszerelési ünnepséget tartot­tak Orosházán, a határőrke­rületben. Részt vett ezen Szakái József, az MSZMP megyei bizottságának mun­katársa, Vichnál Pál, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának munkatársa, a társfegyveres erők képvise­lői. A felsorakozott leszere- lök elsőként a csapatzászló­nak tisztelegtek, majd Bana Ferenc alezredes köszöntötte az ünnepség résztvevőit, el­mondva egyebek mellett, hogy újra elérkezett az a nap, amikor a fiatalok bá­tor, becsületes helytállás után teljesítve az esküben vállaltakat, újra visszatér­hetnek munkahelyeikre. Ezt követően dr. Csentes Mihály alezredes, kerületparancsnok több szakaszvezetőt soron kí­vül őrmesterré léptetett elő, majd minden leszerelő ha­tárőr porcelán emblémát ka­pott a határőrségnél töltött szolgálati idő emlékéül. Az ünnepségen felszólalt Sinkó József, a KISZ oros­házi városi bizottságának tit­kára, aki egyebek mellett hangsúlyozta: „Visszatérve a polgári életbe, szeretettel gondoljanak és emlékezzenek majd elvtársaikra, a kisebb és nagyobb kollektívák tag­jaira, akikkel együtt örülve- küzdve oldották meg két éven át feladataikat, s akik­kel együtt voltak jóban és rosszban. Kívánjuk, hogy a határőrségnél megszerzett is­mereteket, tapasztalatokat si­kerrel gyümölcsöztessék az építőmunkában. Váljanak a szocializmus meggyőződéses harcosaivá, tudatos építőivé. Vállaljanak részt a köz­ügyekből, a társadalmi tevé­Békésszentandrás Békésszentandráson január 24-én, tegnap délután tar­totta ülését a tanács. Ezen első napirendként Pálus András tanácselnök írásos anyagot terjesztett elő az 1979. évi költségvetési és fej­lesztési tervről. A nagyköz­ségben 1979-ben összesen 11 millió forintból kell gazdál­kodni, ami igen kevés ah­hoz, hogy a szükséges be­ruházásokat, felújításokat megvalósítsák. Éppen ezért marad el a már rég óhajtott nyolctantermes általános is­kola építése is, amelyre elő­reláthatólag csak a VI. 5 éves tervben kerülhet sor. Lényegesen kevesebb az elő­irányzat az utak, hidak épí­tésére, illetve javítására. Az előző évben ugyanis 2,54 millió forint állt rendelke­zésre, melyet új utak építé­sére fordítottak. Az idén 50 ezer forint van ilyen célra előirányozva, ami csupán csak a karbantartásra ele­gendő. A tervben szerepel a sport­székház, az öregek napközi otthonának további felújítá­sa, illetve a munkák befe­jezése, ezen túlmenően a könyvtár külső homlokzatá­nak, valamint a művelődési otthon belső falainak rend­be hozása. Természetesen nem feledkeztek meg az is­kolai napközi otthonról, az egészségügyi ellátásról, an­nak javításáról, a közvilá­gítás, köztisztaság, belvízel­vezetés és egyéb tennivalók­ról sem, melyekre kisebb- nagyobb összegeket biztosí­tottak a terv szerint. A mun­kákhoz természetesen számí­tanak a lakosság támogatá­sára, a tavalyihoz hasonlóan egymillió forint értékű tár­sadalmi munkát szerveznek. Ezt követően Szalai Dáni­el megyei tanácstag számolt be munkájáról, részletesen elemezve azokat a feladato­kat, amelyek a községre vo­natkoznak, így például a 8 tantermes iskola ügyét is. kenységből. Továbbra is tel­jesítsék állampolgári kötele­zettségeiket a katonai eskü szellemében.” A leszerelő katonák nevé­ben Doktor István őrmester mondott rövid beszédet, A tanácsülés harmadik na­pirendjén dr. Olasz Imre körzeti orvos az egészség- ügyi és szociális bizottság el­nöke számolt be a bizottság tevékenységéről. Ebben rész­letes tájékoztatást kaptak a nagyközségi tanács tagjai Békésszentandrás egészség- ügyi helyzetéről és arról az ellenőrző munkáról, amely­ben aktívan vett részt, s kezdeményezőként sokat tett a bizottság. Kevermes A tegnapi tanácsülésen Balogh Ferenc vb-titkár be­számolt a lejárt határidejű tanácsi határozatok végre­hajtásáról, valamint a vég­rehajtó bizottság két ülés közötti működéséről, majd ismertette az 1978. évi költ­ségvetéssel és a fejlesztési tervvel kapcsolatos jelentést. E szerint tavaly bizonyos mértékben módosultak a be­vételek és a kiadások. A községi tanács a költségve­tési bevételét 102, a kiadási tervet 91 százalékban telje­sítette. Hasonlóképpen meg­változtak a fejlesztési alap előirányzatai is. Itt a bevé­tel teljesítése 99 százalékos volt. Az idei költségvetési terv, amellyel a határozati javas­lat foglalkozott, több mint 6,5 millió forint bevétellel és ugyanilyen összegű kiadással számol. A fejlesztési alap bevételi és kiadási összege eléri az egymillió 80 ezer forintot. Az előterjesztést a tanács­ülés résztvevői megvitatták, majd elfogadták és ezután rátértek a második napi­rendi pont megtárgyalására. Dr. Tóth Zoltán ügyvezető orvos a község egészségügyi helyzetéről, ezen belül: a megelőző, felvilágosító tevé­kenységről, a betegek gon­dozásáról és gyógyszerellátá­sáról, a tanácsadók munká­járól, valamint a személyi, tárgyi feltételekről számolt be. A jelentésből kitűnt, megköszönve a parancsnokok segítőkészségét, azt a támo­gatást, amit tőlük kaptak a katonaidő alatt. Az ünnep­ség az Intemacionálé hang­jaival, majd a csapatzászló elvitelével ért véget. hogy különösen 1977. már­cius 1-e óta javultak a sze­mélyi feltételek. Két-két ködzeti orvos, körzeti nővél és asszisztens gondoskodik a betegek gyógyításáról. Sőt, 1978. szeptember 1-én új fog­orvos kezdte el a rendelést a községben. A határozati javaslatban az ügyvezető or­vos indítványozta, hogy a ta­nácsülés továbbra is kísérje figyelemmel az egészségügyi dolgozók élet- és munkakö­rülményeit, s a lehetőségek­hez mérten segítse a minél kedvezőbb lehetőségek meg­teremtését. Részlet a Kulturális Mi­nisztérium Filmfőigazgatósá­gának írt levélből. „A békés­csabai Brigád I. kategóriájú filmszínházat lakás- és pos­taműszaki épület elhelyezése miatt közületi igénybevétel és városrendezés címén lebont­ják. Január 25-től a Brigád Mozi nem üzemel... Békés megyei Moziüzemi Vállalat.” Marad Békéscsaba köz­pontjában egy filmszínház, a Szabadság, s még egy Erzsé- bethelyen, a Terv. Hogyan elégítik ki a megyeközpont nézőinek igényét, erről kér­deztük a vállalat igazgatóját, Végh Andort: — Elég, ha néhány adatot sorolok fel a helyzet bemu­tatására, mekkorát zuhan Bé­késcsaba moziellátottsága; a városokban általában 28—43 mozihely jut ezer lakosra. Nálunk eddig is alacsonyabb volt ez a szám az átlagnál, 20 ülőhely birtokában voltunk, a jövőben pedig 12-re csök­ken ennek száma. Tizenöttel kevesebb előadást tarthatunk hetenként, mert a Szabadság Mozi csupán 6 vetítést vál­lalhat át a játékrendjére. Délelőtt 10 órától, délután 4-től, 6-tól és 8-tól lesznek az előadások. Bizony az is elő­fordul majd, hogy premier­Vízszolgáltatás Vésztőn és környékén A Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vésztői körzetvezetősége Vésztőn kí­vül Szeghalmon, Dévaványán, Körösladányban, -Füzesgyar­maton, Okányban, Zsadány- ban és Bucsán nyújt vízszol­gáltatást. Az üzemvezetőség ezenkívül csatornaépítéssel is foglalkozik. Minden évben elvégzi az építőipari munká­kat, a házi bekötéseket és kisebb hálózatok építését is. Az elmúlt évi tervet 13 mil­lió 500 ezer forintra teljesí­tette, ez közel egymillió fo­rinttal több a tervezettnél. Vésztőn 98 kilométer víz­műhálózat van, ebből 23 ki­lométer bekötő vezeték. A községben az elmúlt évben 245 ezer köbméter ivóvizet fogyasztott a lakosság, mely­nek kielégítéséhez naponta 1280 köbméter vizet kellett leadni a kutaknak. Az ivó­víz-létesítmények fenntartá­sa, karbantartása, javítása és felújítása az elmúlt évben 350 ezer forintba került. Ezen túl az üzemvezetőség az el­múlt évben 202 vízbekötést végzett. Az elmúlt évi igé­nyekből 44 kielégítésére nem került sor, mert nem volt ka­pacitás. Ennek teljesítését ebben az évben végzi el. A vésztői üzemvezetőség ebben az évben közel 2200 vízbekötést tervez a körzet­ben, melynek teljesítésére már felkészült. Megyei közúti informáciá Békés megye országos köz- úthálózatán folyamatban le­vő szabályozások, munkák: január 25-éh Orosházán, a 47. sz. debrecen—szegedi II. rendű főutat a vasúti ke­reszteződésben 8—14 órák között felújítási munkák mi­att lezárják. A lezárás idő­tartama alatt a forgalom terelőutakon bonyolódik le. A zavartalan közlekedés fel­tételeit jelzőőrök biztosítják. Január 25-én Tótkomlós belterületén az Orosháza— Tótkomlós összekötő úton megváltozik a forgalmi rend. Az eddig kanyarodó irány­ban kiemelt Lenin út he­lyett, az egyenesen tovább­haladó Lenin u., Luther u. irány kap elsőbbségi jogot a becsatlakozó utcákkal szem­ben. filmeket nem mutatunk be Békéscsabán, vagy csak fél, egy évvel a megjelenésük után. — Terveink szerint a gyer­mek- és már régebben ját­szott filmeket vetítjük dél­előtt és délután, az esti elő­adásokon pedig az új .filmek, a Filmbarátkör-hálózat soro­zatai kerülnek műsorra. A gazdasági veszteségek mellett közművelődési szempontból is aggaszt bennünket a fiata­lok filmellátása. A nézők 70 százaléka fiatal, s ezután évente 200 ezerrel lesz keve­sebb a látogatók száma. A mozizás jó szabadidő-progra­mot jelent az ifjúságnak, ha van hely- és filmválaszték. Az iskolamozi előadásait ugyan megrendezzük ezentúl is, s mozin kívüli vetítőhá­lózat bővítésével is szeret­nénk pótolni a hiányt. — Mindenkit izgat, (de legjobban bennünket), hogy mikor épül fel az új Brigád mozi? Ha együtt lesz a 16 millió forint, s a kiviteli terv, akkor esetleg 3-4 év múlva megnyithatjuk az új városközpont moziját, addig pedig keressük az albérleti vetítések lehetőségét... B. Zs. N e szólj szám, nem fáj fejem. Ugye, ismerős e szólásmondás, hi­szen gyakorta halljuk isme­rőseinktől, különböző beosz­tású emberektől. Első pilla­natra elgondolkoztató: miért is vagyunk olykor közömbö­sek környezetünk fonákságai iránt. Szemet hunyunk, távol tartjuk magunkat annak lát­szatától is, hogy bírálni me­rünk. Pedig tudjuk: társa­dalmunk fejlesztésének kö­vetelménye a szocialista de­mokrácia kibontakoztatása. A dolgozók bekapcsolódása a , hatalom gyakorlásában azt is jelenti, hogy a törvényeket következetesen végrehajtjuk, figyelemmel kísérjük válla­latunk, szövetkezetünk, in­tézményünk munkáját; küz­dünk a bürokratizmus és a szocializmustól idegen je­lenségek visszaszorításáért. Aligha könnyű feladat ez. Annak ellenére is nehéz megvalósítani, hogy álla­munk minden lehetőséget megad a fontosabb törvé­nyek megalkotásához. Né­hány évvel ezelőtt éppen a Hazafias Népfront bocsátotta vitára a családjogi, a kör­nyezetvédelmi törvény terve­zetét. Ugyancsak a társada­lom széles tömegei mondták el véleményüket a közérdekű bejelentések és javaslatok, illetve a panaszok intézésé­ről szóló jogszabállyal kap­csolatban. Ezen elképzelések figyelembevételével készült el az 1977. évi I-es törvény, amelyet a Minisztertanács rendelete követett. Tehát részt veszünk a vi­tában, mégsem tárjuk fel mindig a visszásságokat? Nos, a számok azt bizonyít­ják : évente több százezer be­jelentés, javaslat, panasz ér­kezik a népi ellenőrzési bi­zottságokhoz, a tanácsokhoz és a különböző szervekhez. Ezek túlnyomó része közér­dekű: egy-egy közösség bol­dogulását, előbbrelépését szolgálja. Hogyan? Ügy, hogy a fejlődést gátló hibák kija­vítását szorgalmazza; az egész népgazdaságot, a társadal­mat anyagilag és erkölcsileg érintő visszaélésekre irányít­ja a figyelmet. Hallgatni könnyű, kőzuhatagot elindí­tani felelősség, bátorság. Két­ségtelen, az erre vállalkozók kétszer is meggondolják, je- lezzék-e észervételeiket a hatóságokkal. Ennek egyik oka, hogy a panaszok inté­zésében még mindig sok a formális elem, a válaszok nem elégítik ki a bejelentőt, sokszor éppen ahhoz a szerv­hez küldik el az írást ki­vizsgálásra, amelyikre pa­naszkodnak. A másik dolog már súlyo­sabb. Embereket, családokat lehet tönkretenni csak azért, mert bírálni mernek. Több mint egy évig nyugtatókon élt az a fiatalember, aki az egyik szövetkezet elnöke el­len bejelentést tett. Pedig milyen szépen indult min­den. A főiskola elvégzése után rábízták az építőrészleg vezetését, s azzal biztatták: nemsokára műszaki vezető lesz. Csakhogy valami nem stimmelt a számlák előkészí­tésénél. Szóvá tette. Ekkor — hosszabb betegség után — egy teljesen csődbe ment részleg irányítását akarták a nyakába varrni. Amikor ezt nem vállalta, csoportvezetői beosztást kapott; csoport nél­kül, változatlan fizetéssel. Talán el akarták hallgattat­ni? Lehetséges, de ez nem sikerült. A beruházási sza­bálytalanságok folytatódtak. Maximált helyett szabad ár­ral dolgoztak, ami busás hasznot jelentett a szövetke­zetnek. A soha el nem vég­zett munkák ellenértékét minden szívfájdalom nélkül felvették. Az építtető is könnyen belement a „játék­ba”, hiszen mindenki tudja, milyen nehéz manapság ki­vitelezőt találni. A mérleg is elkészült annak rendje és módja szerint, amely jókora nyereséget mutatott. Beszél­getésünkkor a bejelentő re- zignáltan kérdezte: hogyan lehetséges ez, amikor maga­sak voltak a szállítási, az anyagköltségék, hitelből fi­zették a munkabéréket. S mindez nem tűnt fel senki­nek? Az eseményekben van egy lényeges mozzanat, neveze­tesen az, hogy amikor mind­ezeket megírta a népi ellen­őrzési bizottságnak, beadta a felmondását is. A továbbiak­ban nem is a gazdasági hát­térre, inkább az emberre kell figyelni, aki képtelen volt eltűrni a sorozatos szabály­talanságokat. Érezte: neki már nem teremhet „babér” ezen a munkahelyen. A köz­ségi pártbizottság javaslatá­ra azonban visszavonta a felmondást. Hiába. Az elnök mindenképpen meg akart szabadulni tőle. Két hónapig nem dolgozott, kapta a fize­tését, sőt még a prémiumot is kiutalták a számára. Egy­szóval, nem kapkodtak utána a szövetkezetben. Olyannyi­ra nem, hogy az elnök fel­jelentette a rendőrségen. Az­zal vádolta: fenyőszéket, ce­mentet, fenyőpallót vitt el, amiért nem fizetett. Házku­tatás, szembesítések, idegté­pő napok. Végül bizonyíté­kok hiányában — ügyészi jóváhagyással — lezárták az ügyet. A védtelenség viszont a nyomába szegődött. Sorra járta a szóba jöhető cégeket, ám hiába. Volt, ahol biztat­ták, de amikor újra jött, sajnálkozva közölték: már betöltötték az állást. Utána­nyúltak, s ki vesz fel szíve­sen egy kritizáló, izgága ala­kot? A csattanó: megkönyö­rültek rajta, s alkalmazta az egyik termelőszövetkezet. El­fásult, megalázott emberré vált, nyugalomra vágyik. Az fáj neki a legjobban, hogy régi munkahelyének a dolgo­zói haragszanak rá. Ha ugyanis gazdasági bírsággal sújtják a szövetkezetei, keve­sebb lesz a nyereség. Egy ember helyett — aki utasí­tást adott a szabálytalansá­gokra — az egész kollektí­vát büntetik. Olyan ellent­mondás ez, amelyet jószeri­vel meg sem lehet magyaráz­ni. Itt ugyanis nem „ügyele­tes” panaszkodóról van szó, aki sorozatban gyártja az alaptalan vádakat, vélt sé­relmére keresi a nem létező gyógyírt. Képtelenség azt ál­lítani : bosszúállás, tisztes­ségtelen szándék vezérelte a bejelentőt. ' Ellenkezőleg, a csoportérdekkel szemben a társadalom, mindannyiunk érdekét tartotta elsődleges­nek, vállalva a kockázatot, munkatársai rosszallását. A községi pártbizottság titkára mondta: lehetséges, hogy ez a fiatalember nem hiba nél­kül való, de amit tett, min­denképpen becsületes, és a jószándék vezette. A panasztörvény megfe­lelő jogi alapot teremt a feleslegesen panasz- kodók, rágalmazók ellen. Ez így helyes. Ugyanakkor vé­delmet nyújt a becsületes közérdekű bejelentőknek. En­nék is köszönhető, hogy egy­re kevesebb visszásságot fel­táró ember kerül ellenszélbe. Ahhoz azonban, hogy ennek a törvénynek minden betűje az életben megvalósuljon, még több kell. Az egész tár­sadalom tevékeny közremű­ködése. Seres Sándor Egy mozival kevesebb Tanácsülésekről jelentjük

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents