Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-24 / 19. szám

1979. január 24., szerda Ifjú zenebarát-hangversenyek megyeszerte A Debreceni # * MÁV filharmonikus zenekar Gyulán Január 24-én, szerdán es­te 7 órai kezdettel a Debre­ceni MÁV filharmonikus ze­nekar lép fel Sándor János vezényletével (képünkön) Gyulán, az Erkel Művelődési Központban. A műsorban, amelyet Kertész Gyula is­mertet, közreműködik Falvai Sándor zongorán, Gellén László oboán, Gömöri Attila klarinéton, Maruzsa János kürtön és Koós Gábor fagot­ton. Műsoron: Haydn: D- dúr zongoraverseny, Mozart: Esz-dúr simphonia concer- tante, valamint Beethoven V. szimfóniája. Ezekben a napokban ren­dez ifjú zenebarát hangver­senyeket is az Országos Fil­harmónia Békés megyei ki- rendeltsége. A második év­folyam hangverseny-soroza­tának „Magyar zene” című részét január 22. és 26. kö­zött Dombegyházán, Eleken, Dobozon, Gyulán, Sarkadon, Békéscsabán, Tótkomlóson, Gyomán, Dévaványán, Kö- rösladányban, valamint Vésztőn mutatják be. Bige József, a népi fúvós hangsze­rekkel, Pribojszky Mátyás a citerával, Szalag József pe­dig a cimbalommal ismerte­ti meg az ifjú nézőket. A műsorban Somorjai Paula énekel, Kolarovszky Mária és Mlinár Pál pedig népi táncból ad ízelítőt. Az első évfolyamos ifjú zenebarátok a fúvós hang­szerekkel ismerkednek, a filharmóniai fúvós ötös köz­reműködésével. Hétfőn és kedden az olasz, a francia és a spanyol mesterek ka­marazenéjéből is tartottak előadást Gyomán, Békéscsa­bán, Sarkadon és Battonyán. Ezeket az előadásokat a kö­zépiskolások, valamint a szakmunkásképző intézetek diákjai hallgatták meg. Fel­lépett : Szendrey-Karper László gitáron, Rásonyi Leila hegedűn, Kis Domokos Ju­dit gordonkán és Szelecsé- nyi Norbert zongorán. Éne­kelt Forgács Éva. Klasszikusok és kortársak több mint 200 kötetben A Szépirodalmi Könyvkiadó terveiből Változatlanul a mai ma­gyar irodalom gondozását tartja legfontosabb feladatá­nak a Szépirodalmi Könyv­kiadó. Idei tervei is ezt tük­rözik: ' a klasszikusok het­vennél több műve mellett, 150 kötetben látnak napvilá­got a kortárs szerzők írásai. Huszonöt—harminc új re­gény — többek között Cse­res Tibor, Dobozi Imre, Haj­nóczy Péter, Molnár Géza, Nádas Péter, Szentmihályi Január 21-én vasárnap, Békéscsabán a vasutas klubkönyvtárban rendezte meg idei nyugdíjas-találko­zóját a Békés megyei Szol­gáltató és Termelőszövetke­zet. Az érkező idős vendé­geket a nőbizottság, a KISZ-alapszervezet, vala­mint a szövetkezet vezető­ségének képviselői fogad­ták. A rendezvényt Bálint Tibor közművelődési fele­lős nyitotta meg, majd a Békéscsabai 10-es számú Általános Iskola tanulói és a Megyei Művelődési Köz­pont munkásdalköre tar­tott előadást. A műsor után Botyánszki Pál elnök tájé­koztatta az idős embereket a szövetkezet gazdasági eredményeiről, s a jövő fel­adatairól. Nagy érdeklődés­sel hallgatták, hogy az egy­kori 300-as létszám közel 1400-ra növekedett, s a dol­Szabó Péter műve — s kö­rülbelül ugyanennyi novel- láskötet — köztük Gál Ist­ván, Jókai Anna, Kertész Ákos írásai — vár kiadás­ra. Tovább folytatja kiadó nagyszabású vállalkozását, a „Harminc év magyar irodal­ma” sorozatot. A népszerű könyviűzér 14 kötettel gaz­dagodik 1979-ben. Ebben a sorozatban jelentetik meg Bárány Tamás: Város esti fényben, Boldizsár Iván: gozók 21-féle lakossági szol­gáltatást végeznek a megyé­ben. Vavrek András, a KI- SZÖV munkavédelmi fel­ügyelője a kivételes nyug­ellátás alapszabályait, s a kérelmezések rendjét ismer­tette. Ezt követően mint­egy 30 szövetkezeti beuta­lót osztottak ki, s ismertet­ték a szövetkezet ez évi köz- művelődési rendezvényter­vét, amely lehetőséget biz­tosít a nyugdíjas dolgozók megnövekedett szabad ide­jének tartalmasabbá téte­lére is. Különösen a deb­receni virágkarnevál, a sze­gedi szabadtéri és a gyulai várjátékok váltottak ki nagy érdeklődést. Az ebéddel egybekötött találkozót Horváth László diavetítéses indiai útiél- mény-beszámolója zárta. Fotó: Moravszki Zsuzsanna Örökké élni, Déry Tibor: Íté­let nincs, Kertész Ákos: Mákra — Sikátor című mű­veit, valamint Illyés Gyula, Jékely Zoltán, Simon István, Zelk Zoltán válogatott ver­seit. Folytatódnak az életmű­kiadások is Illyés Gyula, Dé­ry Tibor, Mesterházi Lajos munkáinak utánnyomásával, illetve új kiadásával. A Ka­rinthy Frigyes-sorozat új kö­tete az „így írtok ti” lesz. A sorozatban kezdik meg Karinthy Ferenc és Móra Ferenc életművének gyűjte­ményes kiadását is. A klasszikusok megjelente­tésénél — mindenekelőtt a Magyar remekírók sorozat­ban — a régi magyar iro­dalom kerül előtérbe: Beth­len Miklós és Kemény Já­nos önéletírása, a bölcseleti próza remekeit közlő „Ma­gyar gondolkodók a XVII. században” című könyv, va­lamint Heltai Gáspár, Bor­nemissza Péter, Kazinczy Ferenc művei. Az Olcsó könyvtárban Rákóczi Ferenc emlékiratai, Szerénái György: Magyarország romlásáról cí­mű munkája kerül a bol­tokba. Ez utóbbi V. László korától 1543-ig követi nyo­mon a magyarországi ese­ményeket, s középpontjában a Hunyadiak, a Dózsa-felke- lés és a mohácsi tragédia áll. A Magyar századok so­rozatban az aradi vértanúk emlékirataiból, s a bírósági jegyzőkönyvekből összeállí­tott kétkötetes gyűjteményt adnak közre. A Tanácsköztársaság kiki­áltásának 60. évfordulójára egyebek között a „Megváltó viharban” című antológiát, József Farkas: Írók, eszmék, forradalmak című tanul­mánykötetét, s Illés Béla: Ég a Tisza című regényét jelen­tetik meg. Móricz Zsigmond születésének századik évfor­dulójára a Helikon-kiadvá­nyok között az Erdély, az Ol­csó könyvtárban a Fáklya, a Kivilágos virradatig, az Űri muri és a Pillangó, vala­mint egyedi kiadásban a Bol­dog ember lát napvilágot. Két tanulmánykötet is kike­rül a nyomdából ez alka­lomból: Schöpf lin Aladár Móricz Zsigmondról című műve és Nagy Péter Móricz- monográfiája. Nyugdíjas-találkozó a szolgáltatóknál „Játszva tágul a világ...,, Iskolába készülnek a berényi óvodások Éva óvó néni is segít tornyot építeni Fotó: Gál Edit — Gyertek hozzánk ven­dégségbe! Andrea! takarít­satok ki a babaszobában és főzz valami finomat is, jó? — Hívd meg a rokonokat is, Zsolti, a sarokból indul a busz és a vonat, felszállhat­nak. Még a fodrászhoz is el kell mennem, nem fogadha­tom ilyen borzasán a vendé­geket ! Szerepjátékot játsszanak a mezőberényi, Kálvin utcai nagycsoportos óvodások. A feladatokat Harmati Zsolti és Nemes Andrea osztották szét a gyerekek között. A csoportban senki sem csel­leng, mindenki tudja a dol­gát; vonatot vezet, fodrász­üzletet nyit, a babakonyhá­ban rendezget. Tartalmasán, elmélyülten, nyugodtan ját­szanak. Évike óvó néni lát­hatatlanul irányító keze csak néha-néha hárítja el egy-egy kisebb veszekedés fenyegető veszélyét. — Érdekesen alakul a gyerekek játéktémája — mo­solyog Barna Mihályné, Éva óvó néni. — Manapság a babaszoba és konyha ritkán foglalt, csak ha így nekibuz­dulnak, mint most is. Bizto­san azért, mert az anyukák már a tsz-ben, az üzemben dolgoznak, kevesebbet fogla­latoskodnak otthon a kony­hában. Az életmódváltozá­sok mindig visszatükröződ­nek a gyerekek játékában. Január 11-én ezt jegyezte megfigyelőnaplójába a cso­portvezető óvónő: „Hogy mennyire fontos a családta­gok otthoni beszéde, arról sok szó esik. Játék közben a gyerekek hűen visszaadják, amit szüleiktől hallottak, lát­tak. Ugyanazokat a kifejezé­seket használják, még a mozdulataik is édesanyjuk, édesapjuk mozgását idézik. Sajnos a negatív példára is érzékenyen reagálnak. Ilyen­kor szóvá teszem: „Mennyi­vel szebben hangzana, ha így mondanád...”, vagy egyszerűen csak helyesen is­métlem meg a kifejezést. Űjrajátsszák az ivást — ha részeget látnak —, cigaret­táznak és kávét főznek." — A játék jelentőségét már régen felismerték a pe­dagógusok — magyarázza az óvoda vezetője, Bujdosó La­josáé. — A szülők többsége is megérti ezt, de egyre ke­vesebb idő jut az otthoni já­tékra, pedig nemcsak alakít­ja, neveli, tanítja a gyere­keket, hanem általa gazda­gabb lesz a szülők és gyer­mekeik kapcsolata, érzelem­világa is. Játszva tágul a vi­lág, így ismerik meg környe­zetüket a kicsik. Az alsó ta­gozatos iskolások oktatása­kor is egyre gyakrabban al­kalmazzák a játékos módsze­reket. Már az óvodai nagy­csoportban úgy alakítjuk a gyerekek feladattudatát, kö­telességérzetét, hogy előké­szítjük a tanulás és a játék megkülönböztetésére, de a játékos tanulás végigkíséri az eredményes oktatást. A já­ték soha nem hiányozhat az ember életéből később, fel­nőttebb korban sem. — Nemrégiben találkoz­tunk az elsős tanítókkal, mondják el véleményüket, hogyan „vizsgáztak” náluk az új óvodai program sze­rint nevelt gyerekek? Hallot­tam már más vidékek peda­gógusaitól, hogy némelyik óvodából a kikerülő gyere­kek felkészítése, fejlettségi szintje meg sem közelíti a program követelményeit. Ez baj! őszintén mondom, mi is több bírálatot vártunk a tanító néniktől. örömmel hallottuk, hogy a foglalkozá­sokon nyújtott ismeretekkel, a szokások kialakításával, a játék fejlesztésével jó alapot adtunk az iskolai munkához. Semmi szín alatt nem a tud­nivalókat halmozzuk a fog­lalkozásokon, s nemcsak a kiemelkedően jó képességű gyerekekkel törődünk. Az át­lagos iskolaérettségi szintet szeretnénk elérni minden is­kolába készülőnél. Eddig si­mán átsétáltak gyerekeink az óvoda kötetlenebb, játé­kosabb életéből az iskola fel­adatokkal, kötelességekkel jobban nehezített (de szeren­csére ott is egyre játékosabb) világába. Félelemnek nyoma sincs bennük, a mostaniak is várják már a szeptembert! Fekete szemű kis cigány- gyerek ragad kézen, nehezen szólal meg, de ellenállhatat­lan akarattal: — Figyelj csak rám, ezt a fémépítőt nagyon szeretem, meg a me­sekönyveket, megmutatom neked, gyere! Az óvónővel egyszerre mozdul a kezünk a simoga- tásra, a kisfiú attól kezdve lépésnyire sem mozdul mel­lőlünk. — Hihetetlen, hogy ebben a korban mennyi mondani­valója van minden gyerek­nek — rhondja az óvónő. — A baj az, hogy kevesen tud­ják magukat megfelelően ki­fejezni. Ezért játék közben, sétán, az udvaron, a kirán­dulásokon folyton beszélge­tünk, beszélgetünk és be­szélgetünk. Tudják, hogy en­gem minden érdekel, ami velük történik. A kíváncsisá­gomat, a törődésemet, a megértésemet óriási szeretet­tel viszonozzák. Velük vizs­gázom én is majd az iskolá­ban. Tíz éve vagyok óvónő, de ők lesznek az elsők, aki­ket az óvodába lépéstől egé­szen az iskoláig én kísérhet­tem. Éva néni fáradhatatlan, mint minden jó pedagógus. Rajzlapot, ceruzát, mese­könyvet ad egy csoportnak, bábszínpadot állít fel két kislánynak, kijavítja a koc­kavár omladozó tornyát, a tízórai előkészületeihez irá­nyítja a naposokat, s közben arra is figyel, nehogy vala­mi fontosról elfelejtsen be­számolni nekünk. A gyerekek kötetlen, boldog játéka, nyu­godt együttélése, sok-sok élménye a látható szabadság ellenére nagyon is átgondolt, tudatosan tervezett nevelői világot, pedagógiai munkát takar. Zsolt és Andrea vendégfo­gadására mi is hivatalosak vagyunk. A „málnas-zörnös. sült csirkés, feketekávés mu­latságból” nehéz szívvel in­dulunk hazafelé, s közben el­határozzuk. hogy estére ott­hon feltétlenül iá+s-?:ani fo­gunk a gyerekeinkkel. Bede Zsóka Felnőttoktatás a MÁV-nál Harmincán fejezték be az általános iskolát A békéscsabai MÁV-cso- móponton az 1977-ben meg­kezdett Mindenki iskoláját hamar fölváltotta a Dolgo­zók iskolájának kihelyezett tagozata. Akkor huszonket- ten kezdték el a tanulást az 5. és 6. osztályban és végeztek el négyhónapon­ként egy-egy évi tananya­got. Az • elmúlt napokban vizsgázottak tavaly feb­ruárban fogtak hozzá a 7. osztályhoz, s most boldog megilletődéssel, s teljes ál­talános iskolai végzettség­gel búcsúztak a MÁV-kul- túrotthon falaitól. össze­sen harmincán. Legtöbben a pályafenntartási főnökség dolgozói, de voltak köztük az üzemfőnökségtől, a szen­tesi építési főnökségtől és az északi járműjavítótól is. Négyen nők. A tanulmányi eredmény átlaga végig jó volt, háromegészen felüli, pedig az átlagéletkor meg­közelítette a negyven évet. S azt is számításba kell venni, hogy többségük vi­déki; hajnalok hajnalán in­dultak otthonról és késő es­te értek haza. S jó adag szorgalomra volt szükség, hogy a munka és az ottho­ni tennivalók — nemegyszer gondok — mellett lelkiisme­retesen készülni tudjanak. És figyelni, részt venni a közös tanulásban minden hétfőn, egész nap, reggeltől estig. Dolgozóinak a vasút az általános iskola befejezését kedvezményekkel segítette, többek közt a heti egy ta­nulási napot átlagórabérben számolták el, s ezen kívül adták a vizsgákra való fel­készüléshez a hatnapi sza­badságot. A legjobb ered­ményt elérők pedig jutal­mat kaptak minden osz­tályból. A záróünnepélyen a városi tanács művelődés- ügyi osztályának képviselő­je kihangsúlyozta, hogy külön öröm számukra az a szép teljesítmény, amit a tanulók a magyar nyelv és irodalom terén elértek. Né­gyen dicsérettel fejezték be az általános iskolát: Haj- bach Imréné, Marsi And­rás, Szabó Gábor és Tóth Balázs. A kihelyezett tagozaton februárban tovább folytató­dik az oktatás. S a hatodik osztályt sikerrel elvégzet­tekhez csatlakoznak azok is, akik most kapcsolódnak be a hetedik osztály munkájába.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents