Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-24 / 19. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS IAP1A 1979. JANUÁR 24., SZERDA Ára: 80 fillér XXXIV. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Téli szállítás vasúton, közúton Munka- versenyben megyénk ipari szövetkezetei Az elmúlt év végén megyénkben is roppant meny- nyiségű áru várt elfuvaro- zásra. Az év utolsó hetére azután mérséklődött a szállítási csúcs. Az idén meglehetősen kedvezőtlenül kezdődött a szállítás, a hideg, a hó ugyancsak lassította a munkákat. — Sportnyelven szólva, a startnál beragadtunk — mondta Józsa István, a MÁV békéscsabai csomópont kereskedelmi állomás- főnök-helyettese. — Az elmúlt hetekben a vasúti szállításban visszaesés volt, s ez évben, .kedden délig csupán 19 ezer 703 tonna árut szállítottunk el, ez alig 60 százaléka az éves átlagnak. Tavaly a legerősebb hónapunk a július volt, ekkor 41 ezer 331 tonna árut továbbítottunk. A kereskedelmi állomásfő- nök-helyettestől megtudtuk, hogy ebben az évben a feladásnál nem volt gond, valamennyi kocsiigényt időben kielégített a vasút. A leadásnál már nem ilyen rózsás a helyzet: az érkezett ömlesztett áru — homokos kavics, kő, szén, széniszap — a vizes berakás és a csapadék miatt összefagyott, a kirakodás egyaránt próbára teszi az embert és a gépet. Az ömlesztett küldeményeket még tegnap is légkalapács- csal, csákánnyal bontották, s kézi erővel rakták ki. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnak kedden mintegy 30 vagon homokos kavicsot raktak ki kézi erővel. Ezek a vagonok 24—48 órát álltak már, a rakomány eggyé fagyott. Jó időben gépekkel ezeket a vagonokat alig öt óra alatt kiürítik. Így aztán a hideg ugyancsak lelassította az előszállításokat. Az elmúlt esztendő IV. negyedévében a jó rakodási készségéért március végéig rakodási kedvezményben részesül a Volán 8-as számú Vállalat, a 302-es TUZÉP- telep, a konzervgyár, az AG- ROKER és az 1-es számú téglagyár. A Volán 8-as számú Vállalat megyénk legnagyobb közúti fuvarozója. A vállalat az elmúlt évben 100,8 százalékra teljesítette szállítási tervét, s ez kereken 12,5 százalékkal szárnyalja túl az azt megelőző esztendőt. Tonnakilométerben 21 ezer 800 többletet jelent. Ez abból is adódott, hogy a 120 szerződéses partnervállalat 3-5 százalékkal növelte termelését, s javult a Volán szervezettsége. A vállalat , tavaly 74 tehergépkocsit helyezett üzembe, közöttük van 5 KRAZ, nagy teljesítményű szovjet gyártmányú tehergépkocsi is. — Az elmúlt három hét forgalmasain telt a Volánnál. Naponta átlagosan 510 tehergépkocsink szállította hazánk közútjain megyénk késztermékeit, vagy megyénkbe a különféle nyersanyagokat, termékeket. Sarkad térségében befejeztük a cukorrépa szállítását, a me- zőhegyesi gyár körzetében is végéhez közeledik ez a munka. Kedden megkezdtük LöAz utóbbi években a békéscsabai vasúti csomóponton is nőtt az igen gazdaságos szállítási forma, a konténeres szállítás. Tavaly a megyeszékhelyen 4208 konténert adtak fel, s Békéscsabára érkezett 4653 konténer Fotó: Szekeres András kösházáról a homokos kavics előszállítását is. A negyedév végéig 90 ezer köbméter homokos kavicsot szállítunk a megrendelőknek — mondta Vándor Pál igazgató. Megtudtuk azt is, hogy a hideg idő miatt gyarapodott a javítások száma, 20—25 százalékkal nőtt az üzemanyag-felhasználás, a csúszós utakon lelassult a forgalom. Az időjárástól függően az elkövetkező hetekben 65 ezer köbméter földet szállítanak a Volán teherjármű- vei vasútépítkezésekhez, az árvízvédelmi töltések megerősítéséhez pedig 100 ezer köbméter földet fuvaroznak. Március első napjaiban folytatják 'megyénkben az útépítéseket, s ezekre Me- zőkovácsházáról és Békéscsabáról naponta ezer tonna aszfaltot szállítanak. Az eddigi felmérések szerint az első negyedévben 7-8 százalékos teljesítményfelfutás várható. Erre a Volán 8- as számú Vállalat felkészült: több új nagy teljesítményű tehergépkocsit helyeznek üzembe, közülük tízet már átvettek. — szekeres — A megyei ipari szövetkezetek küldöttközgyűléseinek résztvevői egyhangúlag megszavazták azt a munka- verseny-felhíváshoz való csatlakozást, amelyben az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa felhívja a szövetkezeti dolgozókat, a szocialista brigádokat, hogy csatlakozzanak a Szakszervezetek Országos Tanácsának és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának, az MSZMP Központi Bizottsága 1978. december 6-i határozatának megvalósítását célzó • munkaverseny-felhí- váshoz. Amint kiemelik, az legyen a meghatározó, hogy a termelés mennyisége csak olyan mértékben emelkedjen, amennyire az összhangban van a népgazdaság igényeivel, és a gazdaságosság követelményeivel. A munkaverseny másik fontos célja a termékszerkezet korszerűsítése, a verseny- képes, jó minőségű termékek gyártása, az export fokozása, a szállítási határidők pontos betartása. A termelés és a munka szervezettségének javítása a termelőkapacitások, gépek jobb kihasználása, a kooperáció szélesítése. A szocialista brigádok fordítsanak megkülönböztetett figyelmet az anyaggal és az energiával való ésszerű takarékosságra, a szervezettebb és fegyelmezettebb munka végzésére. flz állami gazdaságok vezetőinek országos értekezlete Budapesten Az új gazdasági követelmények érvényesítéséhez sok tekintetben újszerűén kell gazdálkodni; a mező- gazdasági üzemek vezetése egyelőre gyakran még csak az intézkedések „szorítását” érzi, a válasz azonban nem egyszer késik, vagy olyan hamis számolgatásokban merül ki, amellyel azt próbálják „elemezni”, vajon hol az a határ, ameddig az új követelményekhez alkalmazkodni kell amiatt, hogy a vállalati egyensúly ne boruljon fel — mutatott rá Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, az állami gazdaságok vezetőinek keddi, budapesti értekezletén, amelyen a termelés, a gazdálkodás időszerű feladatait vitatták meg. A miniszterhelyettes ismertetett néhány intézkedést, amelyet a mezőgazdasági termelés gazdaságosabbá tételére — az üzemekben végrehajtott helyi intézkedéseken túl — központilag terveznek. Miután az idei évre előirányzott 7,3 milliárd forint értékű növényvédő szer a választék tekintetében nem teljesen felel meg a követelményeknek, központi ellátásba vonják és egyedi elbírálás alapján osztják el azokat a kémiai anyagokat, amelyekből szűkösek a készletek. A termelés biológiai alapjainak jobb kihasználására szigorúan megkövetelik, hogy a vetőmagot termelő gazdaságok áruja minden tekintetben megfeleljen a szabványoknak, ellenkező esetben szankciókat alkalmaznak azért, hogy a felhasználó gazdaságokat ne érje kár. Az állattenyésztésben hasonló szigorításra lehet számítani; újabban a naposcsirkék 6—8 százaléka elhullik, s az ezzel kapcsolatos ráfizetést a jövőben az „anyagazdaságok”, illetve a forgalmazók viselik majd — nem úgy mint eddig a termelők. Előtérbe kerül az idei tervek teljesítésénél a takarékosság. Ezzel kapcsolatban a MÉM egyik vizsgálata szerint a mezőgazdaságban felhasznált 700 ezer tonnányi import fehérje- takarmány felhasználásának körülményeit gyakran nem lehet ellenőrizni. A minisztérium az év első felében egész sor vizsgálattal és helyszíni ellenőrzéssel igyekszik elősegíteni a drága takarmányok, valamint az abrak gazdaságos fel- használását, a minőségi követelmények érvényesítését. Klenczner András, az Állami Gazdaságok Országos Központjának vezérigazgatója a mezőgazdaság állami nagyüzemeinek szervezetében bekövetkezett idei változásokról számolt be. Lengyelország legnagyobb és legmodernebb rádióteleszkópját a nagy lengyel csillagász, Kopernikusz városában, To- runban állították fel. A helyi csillagászati központban dolgozzák fel a szovjet hordozórakétával felbocsátott „Kopernikusz—500” mesterséges hold továbbította adatokat is. A műhold felszerelésének egy részét a toruni intézetben készítették el. A képen: a 15 méter átmérőjű mikrohullámú rádióteleszkóp látható (Fotó: CAF — MTI — KS) ^ W vly vlí vií vj* vi ™ M' * ^ ™ ^ ™ ^ ^ ^ n' /T* ^ ^ ^ /JV ^ Késik az elbírálás, nem ösztönöz az elismerés Az újítások helyzetét vizsgálta a KNEB A KNEB minden megyében és a fővárosban, összesen 270 egységnél vizsgálta az újítómozgalom fejlődését. A vizsgálat megállapította, hogy a hetvenes évek elején bekövetkezett visszaesés után a sok irányú állami és társadalmi intézkedések hatására az újítómozgalom kedvező fejlődésnek indult, bár a fiatalok és a nők aktivitása még nem kielégítő. Az 1973—74. évi minisztertanácsi határozat, illetve rendelet napjainkban is megfelelő kereteket ad az újító tevékenység irányításához, szervezéséhez, a dolgozók minél szélesebb körű bekapcsolásához. Az elmúlt években jelentősen nőtt a benyújtott és elfogadott újítások száma, az újítások műszaki színvonala és gazdasági hatása. Az összességében kedvező irányú fejlődésen belül azonban mind az egyes ágazatok, mind a gazdálkodó szervek körében indokolatlan mértékű differenciáltság tapasztalható, ami felhívja a figyelmet egyrészt arra, hogy az intézkedésnek a gyakorlati végrehajtást kell segíteni, másrészt arra, hogy a mozgalomban jelentős tartalékok vannak. Az újítási feladattervek, pályázatok, mint a vállalati irányítás fő eszközei, még nem töltik be szerepüket, alacsony hatékonysággal szolgálják a műszaki fejlesztésben rejlő lehetőségeket. Továbbra is megoldatlan az újításoknak a vállalatok közötti hasznosítása. A vizsgált körben minden negyedik újítási javaslat elbírálása elhúzódott, és az újítók anyagi elismerése nem tartott lépést az újításokból származó gazdasági eredményekkel. Az ügyintézési időt meghosszabbítja, hogy az újítások elbírálását sok helyen túlzottan centralizálták, valamint a vállalatok többségénél nem biztosították megfelelő színvonalon a személyi és szervezeti feltételeket. Az újítómozgalom propagandája és az újítók erkölcsi elismerése is kívánnivalókat hagy maga után. Nem elég hatékony az állami irányítás ahhoz, hogy a mezőgazdaságban és a kereskedelemben az újítómozgalom szervezése meggyorsuljon, az iparban pedig megálljon a visszaesés. A Minisztertanács határozata alapján, az állami irányítás erősítésére, felül kell vizsgálni és javaslatot kell készíteni az Országos Találmányi Hivatal tevékenységének továbbfejlesztésére. A Minisztertanács kötelezte a minisztériumokat és tanácsokat a tapasztalatok rendszeres értékelésére és az irányító munkában való hasznosítására. Az illetékes szerveknek felüj -kell vizsgálniuk azt is” hogy az újítások vállalatok közötti átadása, illetve átvétele az anyagi ösztönzés milyen eszközeivel növelhető. A Minisztertanács felkérte a szakszervezeteket, az érintett társadalmi és érdek- képviseleti szerveket, hogy sajátos eszközeikkel segítsék a vállalati és szövetkezeti szabályozások továbbfejlesztését, állásfoglalásaikkal biztosítsák az újítók ösztönzését, valamint a megérdemelt anyagi és erkölcsi elismerést. A Tudománypolitikai Bizottság korábbi határozata alapján az iparjogvédelem részeként kidolgozásra kerül az újítások belföldi forgalmazásának intézményesített formája, valamint a különböző szintű feladatok ellátására alkalmas szakemberek képzése.
