Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-23 / 18. szám

1979. január 23., kedd o TÜZÉP-vállalatok vezetőinek tanácskozása Gazdálkodás - kedvezmények nélkül Tegnap, Kecskeméten az Alföldi TÜZÉP Vállalat párt- és szakszervezeti ak­# tivistái, szocialista brigád­* vezetői, telepvezetői ter­melési tanácskozáson vitat­ták meg a három megyére kiterjedő cég lakossági ellá­tását javító kereskedelem­politikái irányelveit és 1979. évi feladatait. Szép Károly, a vállalat igazgatója is­mertette a kereskedelem­politikai irányelveket. Az igazgató beszámolójá­ban utalt arra, hogy az Alföldi TÜZÉP Vállalat áruforgalma 1978-ban az előző évihez mérten 9,4 százalékkal emelkedett. Ezen belül egy százalékkal több tüzelőanyagot és 11 százalékkal több építő­anyagot adtak el. A válla­lat nagy gondot fordított a földművesszövetkezetek áruellátására, s ennek kö­szönhetően az áruforgalom Január 22-én, tegnap délelőtt tanácskoztak Bé­késcsabán, az SZMT-szék- ház nagytermében a Békés megyei Univerzál Kiske­reskedelmi Vállalat bolt- és szocialista brigádvezetői, a párt-, a KISZ-alapszervezet, a szakszervezeti bizottság képviselői, osztály- és cso­portvezetők. Részt vett és felszólalt az összejövetelen Steigerwald György, a me­gyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője, Rá­kóczi Ferenc, a KPVDSZ megyei bizottságának tit­kára. Kassay Béla, a vállalat igazgatója részletesen be­számolt az elmúlt év ered­ményeiről, és meghatározta az 1979-es esztendő felada­tait. Elöljáróban ismertet­te a vállalat legfőbb gaz­dasági mutatóit. Ezek sze­rint 1978-ban egymilliárd 781 millió forint forgalmat értek el, amely 170 millió­val több az előző évinél. Ruházatból 8, vegyes ipar­cikkekből 11,5 százalékkal adtak el többet. Figyelemre méltó, hogy az előző cikk­csoportnál a forgalom mé­ter- és lakástextilárukból 8,5, felsőruházati termékek­ből 29 százalékkal nőtt. Az életszínvonal emelkedését, az igények változását jelzi: automata mosógépből és villanytűzhelyből egyaránt 80 százalékkal több talált gazdára, mint 1977-ben. Ugyanakkor választékhi­növekedési üteme az ÁFÉSZ-telepeken volt erő­teljesebb. Az idén, a népgazdaság helyzetét figyelembe véve kell a vállalat dolgozóinak az V. ötéves terv gazdaság- politikai célkitűzéseit vég­rehajtani, hangsúlyozta Szép Károly. Éppen ezért nagy gondot kell fordítani az árukínálat színvonalá­nak megtartására, illetve javítására, az iparral való kapcsolatok továbbfejlesz­tésére, a kereskedelmi mun­ka hatékonyságának eme­lésére, a takarékos gazdál­kodásra. Továbbra is a legfonto­sabb kereskedelempoliti­kai feladat a lakosság sok­oldalú igényeinek kielégí­tése. Ennek elengedhetet­len feltétele a kereslet gon­dos felmérése — ami által a nem kívánatos készlet­ányról, beszerzési nehézsé­gekről tanúskodik, hogy lábbeliből, kötöttáruból, üveg- és porceláncikkekből nem érték el az átlagos for­galomnövekedést. Gondot okozott az is: csökkent a forgási sebesség, tehát a készletek a kívánatosnál magasabbak voltak. Ennek majdnem kizárólagos oka az ipar és a nagykereskedel­mi vállalatok ütemtelen szállítása. Beszédének további részé­ben az eredmény alakulá­sát taglalta. Az előzetes szá­mítások alapján mintegy 56—57 millió forint nyeresé­get érnek el, amely 4—5 millióval haladja meg az egy évvel korábbit. Ez a szám azonban elmarad a tervezettől. Éppen ezért az idei elképzelésekben na­gyobb hangsúlyt kap a ha­tékonyság. Ennek alapján ebben az évben 9,6 száza­lékkal — 180 millió forint­tal — bonyolítanak le na­gyobb forgalmat a tavalyi­nál. A tervezett csaknem 2 milliárd forint forgalomért meg kell dolgozni. A cél csak úgy érhető el, ha na­gyobb figyelmet fordítanak a színvonalasabb árukíná­latra, az ipar és a kereske­delem kapcsolatának a javí­tására, a takarékos gazdál­kodásra, az eladási és a be­szerzési tevékenység jobbá tételére. Hangsúlyozta: a bérrendezéseknél, a jutalma­zásoknál kapjon zöld utat növekedés is elkerülhető. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a vevő részére a meg­rendelt árut megfelelő mi­nőségben és időben juttassák el. A fogyasztói érdekvé­delemhez tartozik tehát, hogy a telepek a termelő vállalattól érkezett áru át­vételénél fokozott gondot fordítsanak a minőség ellen­őrzésére. A rossz áru átvé­telét akkor is utasítsák vissza, ha emiatt átmeneti­leg kisebb hiány keletke­zik. Az áruforgalomban kü­lönös gondot kell fordítani az alapellátásra, a választék növelésére, a vásárlók meg­felelő tájékoztatására, s a vevők udvarias kiszolgálásá­ra. A beszámoló elhangzása után Szunyogh Károly fej­lesztési igazgatóhelyettes az idei vállalati tervekről tartott tájékoztatót. Nagy Ottó az a követelmény, misze­rint: keressen többet, aki jobban dolgozik. A beszerzési munkafolya­matok tennivalóiról hossza­san szólt, hiszen ez a ke­reskedelmi munka egyik kulcskérdése. Ezzel össze­függésben megemlítette, hogy ismerni kell a vevők igényeit, a keresett áru ösz- szetételét, színét, fazonját. Tehát elengedhetetlen az ipari háttér, a piac állandó kutatása. Ezt a gondolat­sort folytatták a vitában felszólalók. Jankulár Ist­vánná osztályvezető a pél­damutatásról, a munkaidő jobb kihasználásáról be­szélt. Ugyanakkor fontos­nak tartja a fiatalok segíté­sét, nevelését. Hankó And­rás, a békéscsabai Univer­zál Áruház igazgatója a gazdasági élet változásairól szólt. A szervezettebb mun­ka megvalósításának egyik záloga a szocialista brigád­mozgalom. E kollektívákban rejlő erőt, tenniakarást az eddigieknél jobban ki lehet használni. Steigerwald György a jó áruforgalmi munkára, a megfelelő kész­letgazdálkodásra hívta fel a figyelmet. Rákóczi Ferenc pedig a differenciált bérezés fontosságát hangsúlyozta. A napokban tárgyalta a battonyai Járásbíróság Ju­hász István Végegyháza, Béke út 8. sz. alatti lakos bűnügyét. A 32 éves férfi keresetének jelentős ré­szét italra költötte. Súlyos testi sértés okozása miatt már volt büntetve. A bün­tetésből azonban nem okult. A múlt év áprilisában Me­zőhegyesen ittas állapotban ellopott egy kerékpárt. Má­jus 28-án hasonló bűncse­lekményt követett el. ' Az Újvilág vendéglőben szó­rakozott, majd kiment a vendéglő udvarába és felült egy kempingkerékpárra, mi­után lefeszítette a kerék­pár lakatját. Szeptember­ben Mezőkovácsházán járt, onnan is eltulajdonított egy kerékpárt. Október 14-én fl békési munkásöröké a serleg Az elmúlt hét végén Ka­muion, a művelődési ház­ban ünnepi állománygyűlést rendezett a békésiV Rózsa Ferenc nevét viselő mun- kásőregység. Az elnökségben ott volt Tóth Pál, a mun­kásőrség megyei parancsno­ka és Inokai János, az MSZMP Békés városi bi­zottságának első titkára. Elsőként Nyiri Sándor egységparancsnok tartotta meg beszámolóját, amely­ben értékelte a békési egy­ség elmúlt évi munkáját, amelynek eredményeként a „Megyei parancsnokság legjobb önálló egysége” ki­tüntető címért folyó ver­senyben a második helye­zést szerezték meg. A be­számoló után Tóth Pál adta át a serleget a békési hír­adó alegységnek, amely ez­úttal harmadízben nyerte el és így végleg birtokuk­ba került. Az egységgyűlé­sen felszólalt Inokai János is, aki a párt városi bizott­ságának köszönetét tolmá­csolta az eredményes mun­káért. A leszerelők nevében Farkas Ernő tartalékállo­mányba vonuló munkásőr adta át fegyverét a most esküt tevő munkásőrök egyikének, ifj. Knap And­rásnak. Mikor kell kérni a felemelt nyugdijat? Január 21-i, vasárnapi szá­munkban megjelent „Meny­nyi lesz a nyugdíj?” című cikkünk nyomán igen sokan fordultak a megyei társada­lombiztosítási igazgatóság­hoz. A további kérdések el­kerülése végett ezúton kö­zöljük, hogy a felemelt nyugdíjat általában nem kell kérni. Januárban az arra jo­gosultak már a felemelt nyugdíjakat kapják. Három esetben kell a Nyugdíjfolyó­sító Igazgatósághoz fordulni, (1820. Budapest, XIII. kerü­let, Váci út 69/79.) a nyug- díjtörzsszámra való hivatko­zással. Kérhet házastársi pót­lékot az, aki eddig nem ka­pott, h,a január 1-e után a nyugdíja nem éri el a 2000 forintot. Kérni kell az át­cserélt nyugdíj helyett a ko­rábbit, ha az emelési ösz- szeggel kedvezőbb lenne az új nyugdíjnál. Aki sajátjogú és özvegyi nyugdíjra is jo­gosult, kérheti azt, amely az emelési összeg figyelembevé­telével előnyösebb számára. már reggel elkezdett italoz­ni. Délután tért haza. Vo­nalzóval rátámadt három gyermekére. Valamennyien a fejükön súlyos sérülést szenvedtek. A járásbíróság Juhász Istvánt háromrendbeli lo­pás és testi sértés bűntette miatt halmazati büntetésül egy év szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésül 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A bíróság ki­mondta, hogy a vádlott fel­tételes szabadságra nem bocsátható. A szabadság- vesztést szigorított börtön­ben kell letöltenie. Ezenkí­vül kényszerelvonó-kezelés- re is kötelezte. A sértettek­nek okozott kárt köteles megtéríteni. Az ítélet jog­erős. N apjainkban az ipar- vállalatoknál sokfelé mondogatják: ránk köszöntött a hét szűk eszten­dő. Néhány szabályozó mó­dosításával az idén valóban nehezebbé válik a vállalati gazdálkodás. Pontosabban — és ez a lényeg — nehezebb lett a vállalatoknak szüksé­ges eredmény, nyereség és az ebből képezhető alapök előteremtése. Minőségileg teljesen más munka kell ahhoz is, hogy egy vállalat alkar csak az ed­digi jövedelmeire szert te­hessen. Emelkedik például (az 1979-es év után számí­tott) nyereségadó. Egyben, széles körben csökken a nyereségadóból, kedvezmé­nyesen, különféle célokra visszatartható rész. Növeke­dett (már az'1978-as évre vo­natkozóan is) a tartalékalap­ba helyezendő kötelező rész. Ráadásul ezután a tartalék- alapból tilos az érdekeltségi alapok (részesedési, bérfej­lesztési stb. alap) kiegészíté­se. Beruházás esetén a vál­lalat a tervezett fejlesztési költségek 30 százalékát kö­teles letétbe helyezni. (Tehát — egyszerűen szólva — egy 50 milliós beruházás elkezdé­séhez 65 millióra lesz szük­ség.) Az iparban megszűnik az eddig évenként központilag biztosított 1,5 százalékos bér- fejlesztési lehetőség. A to­vábbiakban adómentesen csak akkor és ott lehet emel­ni a béreket, ahol a haté­konyság (hozzáadott érték, termelékenység) növekszik. Egy átlagos nagyságú válla­latnál e módosítások, évi 40—80 millió forint „kiesést” okoznak — a vállalatok egy részénél vállalati és szemé­lyi jövedelemkiesést is. Három évvel ezelőtt ha­sonló pénzügyi szigorítások­ra került sor. Azt azonban akkor a vállalatok viszony­lag könnyen ellensúlyozták. Egyrészt, mert különféle cí­meken, különféle támogatá­sokat, visszatérítéseket, ked­vezményeket kaptak, illetve jártak ki maguknak. (Az utóbbi 3 évben a vállalati nyereségek évi növekedési üteme 14, a támogatások nö­vekedési üteme 17 százalékot tett ki.) Másrészt, szinte kor­látlanul növelhették a ter­melés mennyiségét. Eközben viszont az egyre nagyobb mennyiségben elő­állított termékek jó részéért a világpiacon egyre keveseb­bet fizették, a gyártásukhoz szükséges árukért pedig egy­re többet kértek. Az ily mó­don keletkezett veszteséget a költségvetés fizette: a válla­latoknak olyan jó módot biz­tosított, mintha gyártmánya­ik egyre jobb áron lennének eladhatók. A pénzügyi szigorítások mellé tehát most ezért pá­rosul a kedvezmények meg­vonása, visszaszorítása, a tá­mogatások csökkentése, illet­ve: az ipari termelés növe­kedési ütemének (az eddigi évi 6-7 százalékról) 4 száza­lékra mérséklése. A vállala­toknak tehát, most nem a gyenge termékék gyártásá­nak a bővítése, hanem a jó, jövedelmező, korszerű ter­Vasárnap este nyolc órá­tól sötétségbe borult Békés­csaba város belterülete. Ti­zenhét percig a város felét érintette az áramkimaradás. A DÉMÁSZ szakemberei azonnal megkezdték a hiba elhárítását, először a Ligeti­sori áramkör, majd a Bocs­kai utcai áramkör kábelsza­kadását lokalizálták, tarta­lékáramkörök bekapcsolásá­val. mékek előállítása — hogy kevesebb áru több bevételt hozzon — lesz a kifizető­dőbb. S abban nő az ér­dekeltség, hogy a bevételben több legyen a nyereség, ami­ért érdemes lesz, igen gyor­san, javítani a munka minő­ségét, csökkenteni a költsé­geket. Lényegében erőteljes válo­gatásra lesz tehát szükség: a jó és a rossz, a többet és a kevesebbet jövedelmező gyártmányok, a költséges és az olcsóbb gyártási módsze­rék között, illetve a jó és a gyenge személyi és vállalati teljesítmények között is. Ez jelentősen- felgyorsítaná a vállalati gazdálkodás minő­ségi átalakulását, amely nél­kül a nemzetközi versenyké­pesség növekedésével nem lehet reálisan számolni. A munkások és vezetők egységes álláspontja a válla­lati belső intézkedések irá­nyát, jellegét, ütemét illető­en most fontosabb, mint ed­dig bármikor. Nem lesz könnyű megválni, ott, ahol erre lesz szükség, a régi, jól begyakorlott gyártmányoktól, vagy szakítani a régi eljá­rásokkal, s új megoldásokat megtanulni. Nem lesz köny- nyű esetleg a hatékonyság érdékében szükséges átszer­vezések miatt új üzemrészbe, gyáregységbe települni, vagy, ha úgy hozza a helyzet — gyárat változtatni, vagy eset­leg még szakmát is. Ezek az átszervezések érinthetik az eddigi kereseti szinteket is. Megfontolt, indokolt lépése­ket szabad tehát csak tenni, s igen körültekintően. Ezért a vezetőknek most mindenütt érdemes lesz az eddiginél még jobban (vagy végre!) megosztani a gondokat a vállalat valamennyi alkal­mazottjával: megindokolni, előre jelezni a tervezett in­tézkedéseket és javaslatokat kérni egy-egy sokakat érintő lépés előtt, hogy nincs-e más mód a változtatásra, amely esetleg kevesebb veszteség­gel, „mozgással” jár. Oda kell figyelni, hogy az új tel­jesítménykövetelmények ne csak ott szülessenek meg, ahol azokat könnyű meg­szerkeszteni, vagy hagyomá­nyosak, hanem arra kell tö­rekedni, hogy a vállalat va­lamennyi posztján egyfor­mán, azonos eszközökkel ser­kentsék a munkát, hiszen a hatékonyságnak valamennyi munkahelyen nagy tartalékai vannak. S okfelé szokatlan lesz a beruházások nélküli szelektív, intenzív­fejlesztés útján megtenni az első lépéseket, megfogni az eddig aránylag könnyen szer­teguruló forintókat, hozzá­fogni a termékskála szűkíté­séhez, s azonos (vagy keve­sebb) létszámmal, az eddigi (vagy kisebb) anyag-, ener­gia-, időráfordítással na­gyobb eredményt, nagyobb (tiszta) jövedelmet elérni, vagyis többet fizetni be a költségvetésbe, de úgy, hogy azért a vállalatnál is ma­radjon annyi, amennyi szük­séges a további fejlődéshez, és az emberék életszínvona­lának megtartásához. Gerencsér Ferenc 22 óra 43 percre az isko­lacentrum és ,a KÖJÁL te­rülete is el lett látva elekt­romos energiával. Az áram­kimaradás oka 10 kilovoltos földkábelszakadás volt, a helyreállítás előreláthatóan szerda reggel fejeződik he, az elektromos áramot addig a tartalékkábelekről biztosít­ja a DÉMÁSZ. A békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium az elmúlt héten iskolahetet rendezett. A sport- és kulturális eseményekben bővelkedő hét egyik sikeres programja volt a színész—diák találkozó. A RFG-pinceklubban Tímár Zoltán színművésszel és Bede László menedzserrel beszélgettek a diákok a művé­szetekről, a színészmesterségről és színházunkról Fotó: Orbán Károly Vállalati tanácskozás az Univerzálnál Keressen többet, aki jobban dolgozik — s. s. — H tárgyalóteremből Vonalzóval verte a gyermekeit Áramkimaradás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents