Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-21 / 17. szám
1979. január 21., vasárnap | Téli állatkert | L. .....................................................................................................í Té li állatkert. A hideg megritkítja a látogatók sorait, s hiányoznak a „nagy sztárok” is. Nincs ott sziklaketrece mélyén az oroszlán, s a többi egzotikus nagyvad, színes trópusi madár is bevonult a meleg állatházakba. A téli látogató, ha nem vállalja a zárt épületek átható illatát, csak a mi égövünk négylábú és szárnyas lakóiban gyönyörködhet. Persze ezt is csak felettébb feltételes módban lehet elmondani, hiszen a budapesti állatkert mai körülményei nem túlságosan vidítóak. Évek óta zárva a látogatók elől a pálmaház, az akváriumok, keresztbe fektetett deszkák zárják el a Kós Károly tervezte madárház tornyos épületét. A nagy raga- dazó madarak röptetőjében hasztalan próbál a levegőbe emelkedni egy hatalmas saskeselyű. Egy másiknak sikerül, pár szárnycsapással átszeli a ketrecet, s a dróthálónak csapódva száll le társa mellé. Vidámabb látvány a víziszárnyasok félig befagyott tava. A jégen récék, vadlu- dak totyognak, a parton néma szoborrá meredve nagy rózsaszínű pelikán áll. A bennlakók között-felett hívatlan vendégek a sirályok. Időnként valami titokzatos parancsra a sirályraj felemelkedik, kört ír le, majd újból letelepszik a kacsák közé... A vasúti pálya melletti műrom a farkasok és rókák sing-singje. Hatalmas, gyönyörű állatok forgolódnak az 1-2 négyzetméternyi ketrecben. .. Négy medve a rács mögött, velük szemben a hazai puszták egykor legfontosabb állatai — rackajuhok. Két kicsi bárány, pár naposak lehetnek, a látogató gyerekek visongva örülnek az ügyetlenül botladozó kis állatoknak. Téli attrakció: perui pingvinek. Egyikük valószínűtle- nül mély hangot hallat, bólogatva beletotyog a félig telt medencébe, s undorodva belecsíp egy döglött keszegbe. .. Kisebbfajta tömeg a bozontos pónilovak előtt. Kenyérrel etetik az állatot. Eszembe jut, amint a rádióban hallottam: látogatók kővel halálra etették az oroszlánfókát. .. A kijárat közelében szarvasok, őzek. őket nem zavarja a fagy, s talán a sós perec sem árt az egészségüknek. .. — m — atkertben készültek (Hauer Lajos felvételei — KS) eink a Tudomány — technika Gyors segítség — a tengeren Automatikus jeladó bója bemérés közben. Egy 36 000 kilométer magasba felbocsátott kísérleti műholddal sikerült is kapcsolatba hozni e bóját, amikor az Azori-szigeteknél a tengerbe dobták (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) itt TI M lf28 MAUUMK .498» EVF049ULD» Filatéliai hírek A Békéscsabai városi Bélyeggyűjtő Kör -vezetősége értesíti a tagságot, hogy a szövetség rendelkezése szerint a Dürer-sort és a Dü- rer-blokkot csak azok a tagok kapják meg, akik az 1979. évi első félévi tagdíjat befizették. Kéri tehát a kör vezetősége a tagdíjak mielőbbi kiegyenlítését. Itt mutatjuk be a Dürer-blok- kot, amely a művész Táncoló parasztpár c. rézmetszetét ábrázolja. A blokk megjelent 281 000 fogazott és 9 410 vágott példányban. A blokk mély- és ofszetnyomással, az Állami Nyomdában készült és tervezője Cziglényi Ádám grafikus- művész. A blokk mérete; 78x48 mm, a bélyeg benne 41,5x64 mm. Eddig 40 ország postája jelentette be, hogy bélyeg kiadásával emlékezik meg a nemzetközi gyermekévről. A Magyar Posta Kass János tervezésében három bélyeget ad ki előreláthatólag február elején. Március hó 21-én a Tanács- köztársaság kikiáltásának 60. évfordulójáról emlékeznek meg. Március 31-én adják ki az ifjúsági bélyeget, amely a közművelődés fontosságát népszerűsíti szoborreprodukcióval. A Tanács- köztársaság emlékbélyeg névértéke 1,— Ft, míg az ifjúsági bélyeg 3,—(-1.5°- Ezek lesznek az első negyedév kiadásai. A további kiadásokat legközelebb közöljük. A tervek szerint ebben az évben 66 db magyar bélyeget és ebben 5 blokkot adnak ki, összesen 219,—[-1.50 forint névértékben. A múlt év végén a posta megkezdte a bélyegek selejtezését. A raktárakban levő 1967—1976. között kiadott sorozatok és blokkok, valamint az 1977. december 31-én az árusításból kivont egyes sorozatok, kisívek fogazott és vágott példányait semmisítették meg. A jövőben a posta minden év végén megsemmisíti az árusításból kivont bélyegeket. Vas Tibor A növényvédelemnek ezzel a legkorszerűbb és legjelentősebb módszerével kapcsolatban elsősorban azt kell megállapítanunk, hogy a növényvédelemre felhasznált szinte valamennyi vegyszer méreg. Ez azt jelenti, hogy a permetezésre és porozásra használatos szerek nem csupán a növényeket károsító kártevőket és kórokozókat semmisítik meg, de veszélyt jelentenek növényekre és a kertben tartózkodó, vagy velük érintkező emberre is. Ez a veszély nem minden vegyszer esetében azonos nagyságú. Vannak olyan szerek, amelyek szinte teljesen ártalmatlannak mondhatók vagy legalábbis: jelenleg annak látszanak! Hosszú évek, gyakran évtizedek szükségesek ahhoz, hogy egy szerről biztonsággal kimondhassuk ártalmatlan voltát. A meggondolatlanul és mértéktelenül használt növényvédő szerekkel és kémiai szennyező anyagokkal való mérgezés világszerte folyik, és veszélyezteti egészségünA szikratávíró és a rádió feltalálása előtt a hajótörötteknek vajmi kevés reményük volt a megmenekülésre, hiszen csak a jószerencséjüktől függött, hogy útjukba került-e egy hajó, amely felvette őket. Amióta veszély esetén SOS-jelek szétsugárzására van lehetősége a bajba jutott, netán süllyedő hajónak, remény- teljesebb a hajótöröttek sorsa is. Habár míg a mentőhajók, repülőgépek, helikopterek megtalálják a szerencsétlenség pontos helyét, felfedezik a vízben levőket és kimentésükről gondoskodhatnak, sok idő eltelik, amit nem biztos, hogy azok át tudnak vészelni. Éppen ezért a jelzés, a helymeghatározás, a mentés technikáját tovább finomították, tökéletesítették az utóbbi évek során. Nyugatnémet kutatók például olyan — a vízben „keljfeljancsi” módjára viselkedő, gyakorlatilag elket. Mi, magyarok szerencsések vagyunk ebből a szempontból, mert nálunk a közegészségügyi és növényegészségügyi hatóságok a növényvédő szerek okozta ártalmak, bekövetkezésük ellen hatékonyan küzdenek. A szerek csak ott és olyan körülmények között kerülhetnek felhasználásra, ahol az emberi szervezetre a legkisebb veszélyt jelentik. A szerek felhasználásával kapcsolatban a jövőben még számtalan nehézséggel kell megküzdeni. Az egyik ilyen nehézség, hogy a jelenleg forgalomban levő szerek hatalmas tömegét nehéz áttekinteni. Hatóanyaguk, összetételük évről évre változik. A gyárak új anyagokat hoznak forgalomba, míg másokat kivonnak a kereskedelmi forgalomból. Erősebb és hatékonyabb szerek jelennek meg, de az is előfordul, hogy ösz- szetételük nem, csak a nevük változik. A közegészségügyi hatóságok a házikertekben csak azoknak a vegyszereknek a süllyeszthetetlen — tengeri bolyát fejlesztettek ki, amely rádióadóval van ellátva, s rögtön sugározni kezdi az SOS-jeleket és a hajó helyzetét megjelölő adatokat, mihelyt vízre bocsátották, vagy a tengerbe dobták. Energia- forrása persze csak gyenge középhullámú adás sugárzására elegendő, amit a hajók kb. 60 kilométeres körzetben foghatnak. Ám nem elképzelhetetlen, hogy a nem is olyan távoli jövőben olyan műholdakat bocsátanak fel és helyeznek geostacioner (mindig ugyanazon az égbolti ponton levő) pályára, a világtengerek fölött, amelyek a lentről érkező rendkívül gyenge rádiójelek felfogására, felerősítésére és ekként való továbbítására is alkalmasak lesznek. Így gyorsabban és hatékonyabban lehetne a bajba jutottakat felfedezni és számukra segítséget nyújtani. használatát engedélyezik, amelyeknek kisebb a mérgező hatásuk. Az erősebb mérgek alkalmazását csupán a jól ellenőrizhető nagyüzemekben teszik lehetővé, ahol a terület lezárása és a dolgozók szakképzettsége biztosítékot nyújt a mérgezések ellen. Az előbbiekben leírtakkal nem kíván'temsenkit elriasztani a modern tudomány vívmányaitól, a vegyszerektől. Adott esetben is igaz, hogy a körültekintően, jól alkalmazott szerek nem károsítják az ember egészségét, hanem növényei hasznára válnak. A házikertekben használt növényvédő szerekkel kapcsolatban is szigorúan be kell tartani az előírt várakozási időket. Ennek kétféle kikötése van. Az egyik az. hogy a permetezés vagy porozás után mennvi ideig nem szabad a kertben tartózkodni, dől «ózni — ezt munkaegészségügyi várakozási időnek híviuk. A másik szabály arra vonatkozik. hogv a vegvszerezett gyümölcsöt mennvi ideig nem szabad elfogyasztani. Ez utóbbi, úgynevezett éielme- zésii«vi várakozási időt visz- szafelé számítással kell figyelembe vermi olv módon, hogv az előírt időköz az utolsó permetezés és a gyümölcs érése között elteljen. —m. szabó— Kert — háztáji Vegyszeres védekezés
