Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-04 / 2. szám
1979. január 4., csütörtök NÉPÚJSÁG SPORT SPORT SPORT SPORT 1 Hz Edzett Ifjúságért tömegsportmozgalom tapasztalatai az úttörők körében Az ifjúság testnevelésével és sportjával . foglalkozó szervek közel két év távlatából vizsgálják az Edzett Ifjúságért tömegsportmozga- lom helyzetét, eredményeit. Nyilvánvaló, hogy a mozgalom csak akkor töltheti be feladatát, ha mindenki a saját területén öntevékenyen, az igényeknek és az adott feltételeknek megfelelően biztosít lehetőséget a fiataloknak a testedzéshez, a követelmények teljesítéséhez. A Magyar Úttörők Szövetsége Békés megyei elnöksége értékelte az Edzett Ifjúságért tömegsportmozgalom helyzetét a pajtások körében. A tapasztalatokról beszélgettünk Varga Sándor megyei úttörőtitkárral. — A KISZ által kezdeményezett tömegsportmozgalom kiírása után milyen sajátos intézkedéseket tett az úttörőszövetség megyei elnöksége? — kérdeztük. — Időben megtörtént az érdekelt sportvezetők, iskolai, mozgalmi vezetők, a tantestületek felkészítése. Ennek a munkának szerves folytatásaként 1977. tavaszán minden iskolában ismertették a gyerekekkel a mozgalom célját, feladatát, az iskola adottságainak figyelembevételével az egyes követelmények vállalási, teljesítési formájának lehetőségét. LOBDflRÚGÓS Láza, Zsiros: Csak uszodába Amint arról már beszámoltunk, a Bcs. Előre Spartacus labdarúgói megkezdték felkészülésüket a tavaszi idényre. Tegnap délelőtt Ondrik István Budapesten járt, ahol az MLSZ-ben az; NB I-es szakosztályok vezetői számára tartottak értekezletet. A lila-fehér játékosok között — a január 2-i orvosi vizsgálaton — Láza János és Zsiros György is ott volt. Ók azonban nem a tornateremben és a szabadban készülnék, hanem az uszodában végeznek speciális erősítő gyakorlatokat. A Bcs. Előre Spartacus január 6-án, szombaton 20.00 órai kezdettel rendezi meg a Körös Étteremben hagyományos sportbálját. Jegyek elővételben az SC Kórház utca 6. szám alatti klubházában kaphatók. Totótippjeink 1. Avellino—Atalanta 1 2. Fiorentina—Juventus x 2 3. Lanerossi—Ascoli 1 x 4. Napoli—Lazio 1 5. Perugia—Verona 1 6. Roma—Internazion. x 2 7. Brescia—Pistolese 1 x 8. Foggia—Cesena 1 9. Lecce—Genoa x 2 10. Rimini—Taranto x 11. Sampdoria—Monza 1 12. Sambenedettese— Palermo x 2 13. Varese—Bari 1 x PÓTMÉRKÖZÉSEK 14. Pescara—Spal x 15. MUan>—Catanzaro 1 16. Torino—Bologna 1 — Hogyan sikerült a rajt? Akadtak-e nehézségek, problémák a beindítás alkalmával? — Nagyon jól sikerült az indulás! Az életkori sajátosságok figyelembevételével sok-sok ötletes, jól szervezett sportrendezvény, túra adott kedvet a pajtásoknak a mozgalomba való bekapcsolódásra. Viszont... komoly nehézséget jelentett a „Test- nevelési teljesítményfüzet” tőségek fő törekvése a folyamatosság és a tömegesség biztosítása! — Az úttörőolimpia versenysorozata segíti-e a mozgalmat? Milyen a gyerekek aktivitása, részvétele? — Pajtásaink körében igen népszerű vetélkedési forma a komoly hagyományokkal rendelkező úttörőolimpiai versenysorozat. A nemrég bevezetésre került A és B kategóriás viadalok még Bemutatjuk a kétsopronyi általános iskola leány kézilabdacsapatát, azt az együttest, amely megnyerte az úttörőolimpia békéscsabai döntőjét. Álló sorban balról jobbra: Szebe- gyinszki Edit, Vozár Margit, Dénes Lajosné testnevelő-edző, Balázs Noémi, Bezzegh Beáta, Karkus Katalin. Az alsó sorban: Kruzsicz Ágnes, Dénes Erika, Pintér Anna, Sárkány Judit. Knyihár Gabriella Fotó: Császár Lajos késői megjelenése, illetve az iskolákhoz való eljutása, így a tanulók hosszú hetekig nem tudták vállalásaikat hol igazoltatni, nyilvántartani. — Nyilvánvalóan az úttörőcsapatok vezetőségére nagy feladat hárult. Ök milyen konkrét intézkedéseket tettek? — A csapatok vezetősége a testnevelők bevonásával, a lehetőségek figyelembevételével éves tervet készítettek, melyben a sportági háziversenyek mellett, különböző sportvetélkedőket, kerékpáros és gyalogos túrákat terveztek, szerveztek az őrsök és a rajok számára, valamint az „ügyesség—bátorság” vetélkedőt is több fordulóban bonyolították le. — Milyen segítséget adtak a járási, városi művelődés- ügyi osztályok? — Sok jó példával szolgálhatok. Békéscsabán a városi művelődésügyi osztály nem sokkal a mozgalom rajtja után, tanítás nélküli „munkanapot” biztosított az általános iskolások számára. Ekkor bonyolították le a megyeszékhely atlétikai vetélkedőit. Akik nem hódoltak a „sportok királynőjének”, azok részére valamennyi sportpályán különböző vetélkedőket, gyalogos és kerékpáros túrákat szerveztek. — A megyei elnökség hogyan ítélte meg az iskola- és csapatvezetőségek sportszervező munkáját? — Elnökségünk megállapította, hogy a vezető szervek figyelemmel kísérik a sportfelelősök, illetve a testnevelők szervező, irányító munkáját. Sőt! Az osztályfőnököket, a rajvezetőket is beszámoltatták és most is beszámoltatják ez irányú munkájukról. A csapatvezejobban felkeltették az érdeklődést, növelték az olimpiai versenyekre benevező fiúk, lányok, csapatok számát. Örömmel mondhatom, hogy pajtásaink 75—80 százaléka rendszeresen bekapcsolódik a különböző sportágak versenyeibe. A városi, járási elődöntők, döntők versenysorozatain részt vevők számának emelkedése az úttörőolimpia népszerűségét igazolja. Ennek bizonyítására álljanak itt a számadatok. Asztaliteniszben 339, sakkban 282, atlétikában 2643, tornában 460, kézilabdában 2474, kosárlabdában 198, labdarúgásban 2700, röplabdában 190, úszásban 60 fiú és lány versengett a helyezésekért, a megyei döntőbe jutásért. Úgy ítélem meg, hogy az úttörőolimpia komoly segítséget ad a pajtásoknak az Edzett Ifjúságért tömegsportmozgalomban szerezhető, nagyon értékes pontok gyűjtéséhez. — A vezető testület hogyan minősítette az eddigi eredményeket? — Az elnökség megállapította, hogy az Edzett Ifjúságért tömegsportmozgalomban való részvétel a pajtások számára sok pozitívummal járt. Növelte a rendszeres testedzésbe, mozgásba, a játékba és a túrázásba bekapcsolódó leányok és fiúk számát. Az úttörőolimpiák új lebonyolítási rendje azt eredményezte, hogy csapatszinten csaknem minden úttörő részt vehet az első fordulók küzdelmeiben. Az iskolai tömegsport-foglalkozások új formája az eddiginél több lehetőséget biztosít a pajtások vállalásainak teljesítéséhez, melyet a testnevelők a „teljesítményfüzetek” ellenőrzése során figyelemmel kísérnek — mondotta befejezésül Varga Sándor. — CH — Itt a korcsolyaszezon A jégpályakészités ÜBC-je Fehérbe öltözött erdő, mező, hó borít várost és községet. Itt a tél és a testnevelési órák megtartása nagyon sok iskolában gondot okoz a testnevelőknek. Hogy miért? Tanintézeteink egy részében ugyanis nincs megfelelő tornaterem, tornaszoba. Bár a. művelődési házak kihasználásával javult a helyzet, a teremhiány továbbra sem szűnt ■ meg, s ebből adódóan gond — télen — a diákok fizikai képzése. Problémát okoz a testnevelési órán kívüli sportfoglalkozások megtartása is. A „tornaórák” elmaradása azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a testnevelők ősszel megkezdett munkája — a hosszú kényszerpihenő miatt — kárba vész. A testnevelési foglalkozások az utóbbi időben nagy változásokon mentek keresztül. Az egyre jobban uralkodóvá váló, helyes szemlélet eredményeként a diákok — melegítőbe öltözve — az őszi-téli időszakban is kimennek ,a szabadba. De a futóedzésekkel még- sincs minden megoldva. A nagy kérdés továbbra is az, hogyan lehet változatossá tenni a téli időszakban a testnevelési órákat, a sport- foglalkozásokat elsősorban ott, ahol nem rendelkeznek megfelelő tornateremmel? A megoldás kézenfekvő és nem új.-Diákjaink létesítsenek — tanáraik irányítása mellett — jégpályákat. Erre a célra az iskola udvarán, a kézi, vagy röplabdapályán, esetleg a „suli” közelében lévő szabad területen nyílik lehetőség. Sokan azt hiszik, hogy a korcsolyapálya létrehozása, fenntartása költséges és meglehetősen bonyolult feladat. Valójában erről nincs szó. Az alábbiakban arról szólunk, hogyan lássunk hozzá a jégpálya elkészítéséhez. Legelső feladat, hogy még a hidegebb napok beállta előtt kiszemeljük a jégpálya készítésének végleges helyét. Ez a terület annál jobb, minél simább. Tisztítsuk meg a területet a kövektől, faágaktól, levelektől, szeméttől. Az esetleges gödröket tömjük be, s ha van rá lehetőség, hengereljük le a kiszemelt pályát. A pálya köré készítsünk néhány centiméter magas földsáncot, amely a későbbiek során megakadályozza majd a víz elfolyását. A pálya öntözését akkor kezdjük meg, amikor mínusz három fok körüli a hőmérséklet. Az öntözési munkát mindig a késő délutáni, esti órákban végezzük el, mert az éjszakai hidegebb időjárás következtében gyorsabban megfagy a víz. Ügyeljünk arra, hogy egyszerre ne locsoljunk tűi sok vizet a pályára. Szép fokozatosan „hizlaljuk” a jeget. A jég vastagsága soha ne haladja meg az öt centimétert, mert ez már a minőség rovására megy. Ha a víz megfagyása után a jég nem lesz elég sima néhány helyen, jó, ha mindjárt feltörjük és újabb locsolással kijavítjuk. A használat során ügyeljünk arra, hogy csak kemény jégre engedjünk korcsolyázókat, mert a puha, kocsonyás jégfelületen való korcsolyázás hosszú időre tönkreteheti pályánkat. A jég keménységét legkönnyebben úgy állapíthatjuk meg, hogy korcsolyával ráállunk a jégre. Ha nem süpped be, nyugodtan lehet korcsolyázni. Nagyon fontos feladat a pálya folyamatos karbantartása is. A napi használat után tisztítsuk meg a pálya egész felületét az esetleges hótól, jégportól. Ez nem boszorkányság. Egy sima élű deszkára szegezzünk fel nyelet. Az ezzel könnyen megtisztított jégfelületet egész vékonyan locsoljuk meg, így másnapra ismét tükörsima jég fogadja majd a korcsolyázni vágyókat. Fontos kérdés, hogy ki legyen a pálya „gazdája”? A pálya készítésébe, karbantartásába vonjuk be az iskola tanulóit, legyenek azok úttörők, vagy KlSZ-fiataloií. Személyes tapasztalatból mondjuk: a gyerekek nagy lelkesedéssel hizlalják a jeget, végzik a karbantartás munkáját. A pálya elkészítésén kívül természetesen szükség van korcsolyára is. A megye áruházaiban meglehetősen olcsón lehet, úgynevezett csatolós korcsolyát vásárolni, s néhány órai korcso- lyázgatás után mindenki rájön, hogy ez jó befektetés volt. És most valamit a korcsolyázás élettani hatásáról! írásunk terjedelme nem engedi meg, hogy a rendszeres korcsolyázás sok-sok előnyét felsoroljuk. Ezek közül csak néhányat említünk meg. „Korizással” szabadban, friss levegőn nyílik lehetőség a sportolásra, testmozgásra. A korcsolyázás kedvezően hat a szív- és vérkeringésre, növeli az oxigénfelvevő képességet, sőt, nagy mértékben fejleszti az állóképességet. A korcsolyázás közben végzett különböző gyakorlatok erősítik az izmokat. A jégen játszható különböző játékoknak a megfelelő változtatása teszi egyre érdekesebbé a jeges foglalkozásokat. Lehet váltóversenyeket, sorversenyeket rendezni, készíthetünk slalom- pályát, játszhatunk fogócskát. Ha a korcsolyázás már viszonylag jól megy a gyerekeknek, vehetnek magukhoz egy kiselejtezett hosszú nyelű cirokseprűt. Ez lesz a „hokibot”. Egy cipőkrémes dobozzal a jégkorongjáték „ízébe” is belekóstolhatnak a fiatalok. És most szóljunk néhány szót arról is, hogyan lehet megnyújtani a jégpálya használatát ? Ahol lehetőség van erre, megéri a fáradságot és az anyagi ráfordítást: szereljünk fel lámpákat, esetleg reflektorokat. És ha még sikerül magnóval zenét is szolgáltatni, akkor már joggal nevezhetjük „minőséginek” jégpályánkat. A jégpálya-„tulajdonosok” — és ezt melegen ajánljuk — gondoljanak az idősebbekre is. Nyissák meg az iskolai pályákat a felnőttek előtt is, akik minden bizonnyal nem zárkóznak el a néhány forintos „beugró”, a belépőjegy megvásárlása elől. A korcsolyapálya létrehozása nem ördöngösség. A jég karbantartása kétségtelenül munkaigényes, de megéri a befektetett energiát, hiszen a korcsolyázás az egészség megóvását szolgálja. A fenti néhány sorral — reméljük — egy kis segítséget nyújtottunk az úttörőpajtásoknak, a KISZ-eseknek azoknak, akik hódolni akarnak a tél örömeinek és „koripályát” szándékoznak létesíteni. Reméljük, az időjárás is kegyeibe fogadja e szép téli sport szerelmeseit. MŰSOR TELEVÍZIÓ BUDAPEST: I. műsor: 16.18 Hírek. 16.25 Síugró négysánc- verseny. Közv. Innsbruckból, (sz.) 17.40 Forradalmak nemzedéke. (lsm.) 18.05 Kossuth-bánya újjászületik. A pécsi körzeti stúdió műsora. 19.05 Reklám. 19.10 Esti mese. (sz.) 19.20 Tévétoma. (sz.) 19.30 Tv-híradó. 20.00 Székely János: Caligula helytartója. Dráma két részben. A Gyulai Várszínház eladása, felvételről. 21.50 Cseres Tibor: Portréfilm. 22.35 Tv-hiradó — 3. II. műsor: 18.28 En Francais. 18.50 Orosz nyelv. 19.15 Szó-raka-té-nusz. (sz.) 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Kisfilmek a nagyvilágból: A vadon világa, (sz.) 20.25 A világ nagy hegyei. (sz.) 21.10 Marslakók nyomában, (sz.) 21.30 Tv-hiradó — 2, 21.50 Velencei biennálé. (sz.) BUKAREST: 16.05 Iskola-tv. 16.25 Orosz nyelvoktatás. 16.45 Kórusok. 17.10 Utazás a föld- gömbön. 17.30 A szabad idő hasznos eltöltéséhez. 17.45 Jogi tanácsok. 18.05 Szindbad, a tengerész. Gyermekfilmsorozat. 18.30 Tv-ihíradó. 19.05 Fiatalok órája. 19.55 Tv-szlnház. Goldoni: A caloggiai perpatvar. 20.55 Román tájakon. 21.15 Tv-hiradó. BELGRAD: I. műsor: 17.10 Magyar nyelvű tv-napló. 17.45 Boca Deléev futára — gyermekműsor. 18.15 Tudomány. 18.45 Humoristák klubja. 19.15 Rajzfilm. 19.26 ABC a zenéről. 20.00 Párhuzamosok. 20.50 Marija — jugoszláv tv-sorozat. 22.00 Akciók. 22.20 Komolyzene. n. műsor: 17.30 Rajzfilm. 18.00 Oj dalok — népi muzsika. 19.55 ABC az áramról. 20.00 1978 jegyében. 21.00 Tegnap, amikor fiatal voltam. 22.20 Huszonnégy óra. RÁDIÓ KOSSUTH RADIO: 8.27 A Budapesti Madrigálkórus énekel. 8.45 Operettrészletek. 9.44 Zenevár. 10.05 Dominó. 10.35 Oj felvételeinkből. 11.00 Zenekari muzsika. 11.40 Az élet komédiásai. H. 12.35 Egy nap a nyomdában. 12.50 Zenemúzeum. 14.16 Szabadpolc. 14.46 Békedalok. 15.10 Filmzene. 15.28 Születésnapi ajándék. 16.05 A Gondolat című antológiáról. Könyvszemle. 16.15 Zenés hangiképek a hatodik Duna menti Íolklórfesztiválról. TV. 16.37 Beethoven-felvételekből. 17.07 A magunk érdekében, a magunk védelmében. 17.32 Délutáni Rádiószinház. Riasztólővés. 18.15 Hol volt, hol nem volt. .. 19.15 Csajkovszkij: Anyegin. Opera. Közben: 20.20 Versek. 20.31 Az operaközvetítés folytatása. 21.40 A Dunánál. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 A dzsessz világa. 23.30 Schubert: II. szimfónia. 0.10 Kecskés Sándor klarinéton és tárogatón játszik. PETŐFI RADIO: 8.05 Polkák fúvószenekarra. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Napközben. 10.33 Zenedélelőtt. 12.33 Nemzetiségeink zenéjéből. 12.55 Pécsi stúdiónk jelentkezik. 13.25 Gyermekek könyvespolca. 13.30 Leopold Mozart: Zenés szánkózás. 14.00 Sportvilág. 16.00 Most érkezett. . . 16.35 Idősebbek hullámhosszán. 17.33 Teli torokból. 18.00 Disputa. 18.33 Hétvégi panoráma. 19.55 Slágerlista. 20.33 Szociológiai figyelő. 21.03 Kabarécsütörtök! 22.03 Verbunkosok, nóták. 23.15 Operettrészletek. SZOLNOKI STŰDIÖ: 17.00 Hírek. — Hortobágyi népdalok. Czövek Lajos feldolgozásaiból. — Start '79. Riporter: Merza Jenő. — Fúvóspolkák, közben: Parancsszó helyett. . . Paulovits Ágoston jegyzete. — Kedvelt melódiák zenekarra. A hesseni rádió és Helmuth Zachariss zenekara játszik. — Ünnepi csúcs- forgalom után. Riporter: zámbó Árpád. — 18.00—18.30 Alföldi krónika. — Beatparádé. — Hirösz- szefoglaló, lap- és műsorelőzetes. SZÍNHÁZ 1978. január 4-én, csütörtökön, Békéscsabán, 15.00 órakor: FEHERLÖFIA MICIMACKÖ-bérlet. 1978. január 4-én, csütörtökön, Békéscsabán, este 19.00 órakor: EGY SZERELEM HÁROM ÉJSZAKÁJA Sarkadi-bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Cser- men, 6 és 8 órakor: Férfiak póráz nélkül. Békéscsabai Brigád: Kockázat. Békéscsabai Szabadság: 4 órakor: Egy eladott élet, 6 és 8 órakor: Rocky. Békéscsabai Terv: csak fél 6 órakor; Szót kérek. I., II. Gyulai Erkel: Blöff. Gyuíai Petőfi: A kék madár. Orosházi Béke: Szentimentális regény. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A kis manók furulyája, fél 6 és fél 8 órakor: Sokat akar a szarka. Szarvasi Táncsics: A hét mesterlövész. Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg dünk vissza. és nem külBÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács' lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Rocskár János. Szerkesz- i tőség: Békéscsaba Pf: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba I INDEX: 25054 Pf: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: Lehoczki Mihály. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítö posfahivata- I Homloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési dij egy hónapra 20 forint. Dürer Nyomda, Békéscsaba, Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Igazgató: Háromszé.ki Pál. ' *®N 0133 0055 NÉPÚJSÁG
