Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-21 / 17. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. JANUÁR 21., VASÁRNAP Ára: 1,20 forint XXXIV. ÉVFOLYAM, 17. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Emberek a télben Változatos, gazdag program a nemzetközi gyermekévben Amikor január első nap­jaiban a tv-híradóban egy budapesti szolgáltató válla­lat igazgatója — akitől azt kérték számon, ők miért nem készültek fel idejében a télre — azzal mentegető­zött, hogy nem számítottak ilyen hidegre, többen meg­mosolyogtuk. A meteoroló­gus még tényekkel is bi­zonyította, hogy várható volt, sőt jelezték is a rend­kívüli hideget. Ám minden­féle előrejelzéstől függet­lenül, több évezredes gya­korlat bizonyítja, hogy té­len rendszerint hideg, nyá­ron pedig meleg van. Szerencsére ritka volt az említett mentegetőzéshez hasonló eset, s a termelő­üzemek, szolgáltató válla­latok idejében felkészültek a várható kellemetlen idő­járásra. Megyénkben az elmúlt napokban különö­sen próbára tette az embe­reket a kemény tél. Nézzük, hol is okozott leginkább gondot, hol követelt a szo­kásosnál nagyobb erőfe­szítést? A zárt telepekkel rendelkező ipari üzemek­ben, vagy a mezőgazdaság­ban, ahol jelenleg a téli gépjavítás a feladat, vi­szonylag zökkenőmentes volt a munka. Bár az igaz­sághoz tartozik, hogy né­hány termelőszövetkezet rosszul épített, vagy szük­ségműhelyében már oko­zott gondot a tél. Még in­kább így van ez azokon a munkahelyeken, amelyek ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. Gondol­junk csak az olajbányászok­ra, .akik mínusz 10—15 fokban kénytelenek dol­gozni, vagy azokra az épí­tőmunkásokra, aki — mint például Békéscsabán a Len- csési úton — a csonttá fa­gyott földet csákányozzák. Rájuk valóban fokozott megterhelés hárul. A tél leginkább a közle­kedésben dolgozókra ra­kott súlyos terheket. Mind a Volán, mind pedig a MÁV valóban rendkívüli körül­mények között igyekszik biztosítani a közlekedés za­vartalanságát és biztonsá­gát. Nem egy esetben az, ősi módszert alkalmazva, tűzzel, forró vízzel olvaszt­va a jeget, tették mozgás­képessé a járműveket. Nem kevésbé könnyű a köztisz­taságért felelősök munká­ja sem, hiszen a közlekedési utak, a lakott területeken a járdák, utcák tisztántar­tása rendszeres, szívós mun­kát követelt. Talán itt volt az idei tél gyenge pontja, nem minden esetben sike­rült időben megtisztítani, biztonságossá tenni az uta­kat és járdákat. Jobb mun­kaszervezéssel, nagyobb ka­pacitással a jövőben lehet­ne ezen változtatni. Sorolhatnánk még tovább azokat a vállalatokat, üze­meket, amelyek dolgozói fokozottan érezték az idei tél keménységét. Beszél­hetnénk a postásokról, akik hóban, latyakban, súlyos táskájukkal vitték a levelet, az újságot; szólhatnánk a közlekedési rendőrökről, akik a csikorgó hidegben is járták a városokat, az uta­kat. Egy dologgal summáz­hatnánk a tapasztalatokat; elismerés mindazoknak, akik a nehéz körülmények között is helytálltak, bizto­sították a termelőmunka, a közlekedés zavartalanságát. S. F. Békéscsabán a 47 felújí­tásra, karbantartásra váró és tíz teljesen újonnan építen­dő gyermekjátszótéren, illet­ve sportpályán túl az idén sokféle rendezvény, vetélke­dő, előadássorozat teszi szí­nessé, gazdag tartalmúvá a nemzetközi gyermekévet. E sokrétű program koordinálá­sára városszintű bizottság jött létre. Ennek keretében a városi tanács művelődés- ügyi osztálya ajánlásokat dolgozott ki az „Egy üzem— egy iskola” mozgalom to­vábbfejlesztésére. A szoro­sabb kapcsolatok építését se­gítené a fórumok szervezése az általános- iskolákban, is­meretterjesztő előadások tar­tása, hogy élőbbé váljék a A tanácsi vezetők és dol­gozók magas színvonalú képzését, továbbképzését szervezi és biztosítja a Bé­kés megyei Oktatási és To­vábbképző Intézet, igazgató­ja Nyári Sándor. Tájékoz­tatott bennünket arról az oktatómunkáról, amelynek célja, hogy a tanácsi ügy­intézés szakszerűbb, kultu­ráltabb és gyorsabb legyen. A megyei tanács intézete 17 munkatárs segítségével old­ja meg feladatait; a taná­csok és szerveik vezetőinek, beosztott dolgozóinak fo­lyamatos képzését, a taná­csi vállalatok, intézmények vezetőinek továbbképzését. Az intézet igazgatója ké­szítette el az új év munka­tervét is, amelyet a megyei tanács személyzeti és okta­tási osztálya hagyott jóvá. A program szerint fontos feladatuk, hogy a tanács- akadémia utolsó évfolya­mának képzését és ered­ményes vizsgáztatását be­fejezzék. Februárban kéthetes bent­lakásos tanfolyamra vár­ják a községi tanácsok elnö­keit, közel 70 embert. A szakmai és politikai kép­zésben kiváló előadók vesz­nek részt a párt- és tanácsi vállalatok, intézmények szo­cialista brigádjaival való együttműködés. A szülők körében kifejtett propagandamunka vezérelve, hogy minél többen segítsék a gyermekév rendezvényei­nek lebonyolítását, s ezen­közben táguljanak ismereteik a családi életre, a közösségi szellemre való nevelés terü­letén. Ennek kebelében szük­séges továbbfejleszteni az „Egy család — egy őrs” mozgalmat is. Az ajánlások különös fi­gyelmet fordítanak a KISZ- korúak, és az általános is­kolások körében kifejtendő munkára. A politikai képzé­si körök alapszervezetei ré­szére ifjúságmozgalmi pá­apparátusból. Kulturális programon, színház-, mozi- és üzemlátogatáson vesznek részt a tanfolyam hallgatói, de szabad idejükben spor­tolási lehetőségük is van az intézetben. Áprilisban a végrehajtó bizottságok titkárai, szep­tembertől pedig az ügyinté­zők továbbképzése kezdő­dik. Az intézetnek gondos­kodnia kell a vezetők 4 évenkénti, s az ügyintézők 2 évenkénti rendszeres to­vábbképzéséről. A temati­ka összeállításában a 4 munkacsoport (marxista— leninista, tanácsgazdasági, szervezési-jogi és igazga­tási) vezetője vesz részt. A szakmai képzés, önképzés érdekében a közelmúltban kialakított szakmai könyv­tár is rendelkezésére áll az intézetben a hallgatóknak és előadóknak egyaránt. Más megyék hasonló intéz­ményeivel szoros kapcsola­tot tartanak, de együtt dol­goznak az MSZMP Oktatási Igazgatósággal, az Állam- igazgatási Főiskolával, a megyei, városi és községi pártszervezetek és tanácsok vézetőivel, valamint szak- igazgatási irányítóival is. B. Zs. lyázatok kiírását tartja fon­tosnak a városi KlSZ-bizott- ság által meghatározott té­mákból. A nyertesek jutal­mazásához a városi tanács 10 ezer forinttal járul hoz­zá. Az általános iskolások részvételével előbb iskolai, majd városi és megyei szin­tű rajzpályázat meghirdeté­sét tartja kívánatosnak, ezt követően kiállítást a legjobb munkákból. Ezek lebonyolí­tására 20 ezer forint támo­gatást ad a tanács.. Bizonyá­ra sok résztvevője lesz a márciusban sorra kerülő hobbikiállításnak, mely a Ki mit gyűjt? mozgalmon alapul. A versenydíjak, a szervezés és jutalomtárgyak költségeit az üzemek, válla­latok biztosítják majd. » A defnonstratív rendezvé­nyek kipzé sorolandó a má­jus második vasárnapján Póstelekre szervezett nagy­szabású majális, melyen tes­tületileg vesznek részt az ok­tatási intézmények. A csön­desebb, de igen hasznos programpontok közé tarto­zik viszont, hogy ebben az évben a peremkerületi isko­lákban létrejönnek a kisál­lattenyésztő szakkörök, me­lyek tárgyi feltételeit a bé­késcsabai ÁFÉSZ teremti meg. Nagy jelentőségű az a te­vékenység, melyet az egész­ségügyi dolgozók vállaltak magukra a hatéves gyerme­kig terjedő szociológiai és egészségügyi szűrés lebonyo­lításával kapcsolatban. Ezen túl minden gyermek általá­nos gyermekgyógyászati, sze­mészeti, fogászati, ortopédiai vizsgálatát végzik el, két­száznak pedig ideg- és pszichológiai vizsgálatára is sort kerítenek. A felméré­sekről később tanulmány ké­szül. Az úttörőmunkában és a tanulásban élenjáró gyerme­kek közös kirándulásokon vesznek részt az idén, mely­nek költségeihez a tanács 35 ezer forinttal járul hozzá, s külön 100 ezer forintot bo­csát a Magyar Úttörők Szö­vetsége elnöksége az ifjúsá­gi és úttörőház együttes programjának rendezvényei­re. V. D. A balatonfüredi öbölben helyenként huszonöt centiméteresre hízott a jégpáncél. A téli napsütésben vidáman siklanak a jégvitorlások, a korcsolyázók. A tihanyi belső tavon is sokan szórakoznak. Paradicsom ez a jéghokizóknak is (MTI-fotó — Rózsás Sándor felvétele — KS) Tervek a Békés megyei Oktatási és Továbbképző Intézetben Kétszáz gyermek jár Szarvason a művelődési központ népijáték-szakkörébe. Szépek, kedvesek, ügyesek a szarvasi gyerekek. (Képriportunk a 6. oldalon) * Fotó: Demény Gyula I Munkásszállás — munkássorsok A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat békéscsa­bai munkásszállásán 250-en élnek. Az a hír járja, hogy a munkásszállás lakói különös sorsú emberek. Olya­nok, akiket az élet jobbra-balra vetett, míg itt otthonra nem leltek. Mint minden általánosítás, ez is sántít, ám van benne némi igazság is. Az viszont vitathatatlan, hogy nem egy esetben a kanyargós életút után sokan a békéscsabai munkásszálláson leltek kényelmes és ki­egyensúlyozott otthonra. Róluk szól lapunk 4. oldalán a riport. Még egyszer a rizsről Schupkégel Sándor, ,a szövetkezet elnöke: A múlt év­ben 660 hektáron termeltünk rizst. Ha csak az ered­ményt nézzük, jövedelmező volt ez az év is. Időben történő vetéssel sok káros hatást ki lehet küszöbölni. Simonná dr. Kiss Ibolya kutató: Azt lehet mondani, hogy együtt sírunk és nevetünk a termelőkkel. A rizs­termesztés egyik • súlyponti kérdése a telepek műszaki állapota. Sajnos ezen ,a téren nem állunk jól. Nagy József igazgató: Először is leszögezem, hogy Magyarország éghajlata alkalmas rizstermesztésre. Az egyik kritikus pont ,a vízellátás. Cikkünk az 5. oldalon. Vizsgaidőszak Országszerte javában tart a vizsgaidőszak. A hajdani diákok bizonyá­ra sohasem felejtik el a vizsga előtti éjszakát, a várakozás szívdobogtató perceit, a tételhúzás utá­ni megkönnyebbülés, vagy éppen kétségbeesés érzését. A szarvasi főis­kolán tett látogatásunk­kor azt tapasztaltuk, hogy a vizsgázók lelki- állapota mit sem válto­zott. Reméljük, olvasóink is erre a következtetésre jutnak lapunk 11. olda­lán található cikkünk el­olvasása után. Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents