Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-20 / 16. szám
1979. JANUÁR 20., SZOMBAT Ára: 80 fillér XXXIV. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM Jön a K—701-es A mezőgazdaság gépellátása általában megfelelőnek, sok típusból jónak ígérkezik, a gazdaságok elavult traktoraikat nagy teljesítményű, korszerű gépekkel válthatják fel. A vegyi anyagokat fokozott gonddal, körültekintéssel kell felhasználni, • a készletek ugyanis teljes mértékben nem elégítik ki az igényéket. A csehszlovák és szovjet gyártmányú traktorok mellett jól egészítik ki a választékot a 180 lóerős magyar Rába-traktor, valamint a Rába—Steiger nehéztraktor. Ezekből az igényeket kielégítik. A K—701-es nehéz traktor idén vesz először részt hazánkban mezőgazda- sági munkákban, sokat várnak tőle a gazdaságok. Elmarad viszont a kereslettől a lánctalpas traktorok mennyisége. A nagy teljesítményű erőgépekhez energetikailag jól illeszkedő munkagépeket vásárolhatnak a gazdaságok. Az idén a licenc alapján gyártott, magas műszaki színvonalú ekékből már nyolc változat lesz kapható, a tavalyi hárommal szemben. Bővül a szintén licenc alapján előállított korszerű tárcsák választéka is. Javul az ellátás magágyelőkészítő gépekből. A Rau-típusból azonban többre lenne szükség, helyette az azonos célt szolgáló Kombi-típusból vásárolhatnak az üzemelj. Nem' lesz hiány növényvédő gépekből sem. Idén a tavalyinál kétszer több nagy teljesítményű gabonakombájnt importálnak. A gépek fele érkezik meg az első félévben, tehát nem mindegyik áll még munkába aratáskor. Változatlanul gondot jelent, hogy nincs elég önjáró rakodógép. A kisebb beszerzési lehetőségek miatt a tavaszi szezonban nitrogénműtrágyákból, egész évben pedig foszfor és komplex műtrágyákból hellyel-közzel akadozik majd az ellátás. Emellett a mezőgazdasági üzemeknek arra is számítaniuk kell, hogy a műtrágyaválaszték sem alakul mindig optimálisan. Növényvédő szerekből a mennyiségi igényeket várhatóan teljesíti az AGRO- TRÖSZT. A készlet az elmúlt évékhez hasonlóan alakul. Figyelmeztető viszont, hogy egyes korszerű készítményből nemcsak a szükségesnél, hanem a tavalyinál is kevesebb áll rendelkezésre. Fontos feladatok előtt a tanácsi ipar Ülést tartott a HVDSZ központi vezetősége Hetvenezer gyermek a bölcsődékben Új, egységes jogszabály Választékosabb áruellátás, jobb minőségű szolgáltatások, fokozott környezetvédelem — e fontos feladatokról intézkedik a tanácsi ipar és a közüzemi vállalatok idei terve, s az ezekkel kapcsolatos szakszervezeti tennivalókról tárgyalt pénteki ülésén a Helyiipari es Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége. Egyebek között arról tájékoztatták a központi vezetőséget, hogy a budapesti agglomeriációban elhelyezkedő könnyűipar az idén gyorsítani kívánja a korszerűtlen telephelyek felszámolását, mások összevonását. Itt is, mint a gépipari ágazatban, elsősorban a termésszerkezet korszerűsítése útján kívánják választékosabbá tenni a hazai ellátást, bővíteni az exportot. Az építőiparba tartozó kollektívák legfőbb feladata a továbbiakban is a lakóházak fenntartása, javítása. Lakóházjavításra az idén 6 milliárd 900 millió forintot irányozta« eio, s eDDoi a iova- rosnak 3 milliárd 650 millió forint jut. A tervek nagy súlyt helyeznék a kommunális szolgáltatások fejlesztésére is. Erre a tanácsok ebben az évben a múlt évinél is többet, 1 milliárd 713 millió forintot szánnak. A közüzemű vízművek kapacitása 5, a szennyvíztisztítók teljesítő képessége 9 százalékkal bővül. A vitában szó esett arról is, hogy a jelenlegi időjárás — a hó, a jég, a fagy — szokatlan erőpróba elé állítja a vízellátás-, a csatorna- hálózat, az útfenntartás dolgozóit, akik az alaposan megnehezedett körülmények között is igyekeznék becsülettel megfelelni feladataiknak. Az árutermelő kollektívák köréből többen hangsúlyozták a szervezettebb, fegyelmezettebb munka fontosságát. Az ülés résztvevői ezért is fogadták egyetértéssel a szak- szervezetnek azt az elhatározását, hogy érdekvédelmi tevékenysége során — több más mellett — tovább szorgalmazza a jól végzett, a jó minőségű munka nagyobb erkölcsi, anyagi megbecsülését. A tanácsi ipar, a kommunális, közüzemi és fogyasztói szolgáltatás területén csaknem 40 szakmában megközelítőleg 16 ezer szakmunkás- tanulót foglalkoztatnak. Helyzetük javítása nagy súllyal szerepelt a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének pénteki ülésén, amelyen az ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásáról is tárgyaltak. Leszögezték: az üzemekben és az iskolákban tevékenykedő szakszervezeti alapszervezeteknek az eddigieknél többet kell törődniük a szakmunkástanulók helyzetével, hogy felkészítésük minél jobban megfeleljen a gyakorlat követelményeinek és a tantervi előírásoknak. Arra kell törekedni, hogy átlagban 100 helyre 120-nál több kisgyermeket ne vegyenek fel a bölcsődékbe — hangsúlyozták az Egészség- ügyi Minisztériumban abból az alkalomból, hogy közzétették a bölcsődék új szervezeti és működési szabályzatát. A zsúfoltság ugyanis a jó ellátás, a szakmai színvonal rovására megy. Ma az ország több mint 1200 bölcsődéjében mintegy 70 ezer gyermeket gondoznak, az intézmények kihasználtsága átlagban — a szakmai kívánalmaknak megfelelően — 120 százalékos. Az átlag azonban lényeges eltéréseket takar: van olyan bölcsőde — főleg néhány nagyobb településen és a fővárosban —, ahová a megengedettnél kétszer több gyermeket vettek fel, viszont nem ritka az olyan kisebb település sem, ahol a meglevő lehetőségeket sem használják ki teljesen. Az igény a jövőt illetően nem túlzott, annak ellenére sem, hogy a tanácsok évente 10—15 ezer jogos kérelmet kénytelenek elutasítani. A bölcsődék száma ugyanis évről évre — ha a szükségesnél lassúbb mértékben is — nő. Az ötödik 5 éves terv alapján évente 3-4 ezer új bölcsődei helyet adtak, illetve adnak át és számuk az idén várhatóan 3 és fél ezerrel emelkedik. Több mint húszéves jogszabályt váltott fel az egészségügyi miniszternek a bölcsődékről közelmúltban közzétett rendelete, amely egységbe foglalja a bölcsődei ellátással kapcsolatos, időközben megjelent más jogszabályokat is. Ehhez kapcsolódik az új szervezeti és működési szabályzat is. A rendelkezés figyelembe vette a szülési szabadság időtartamát, ezért a jövőben általában 16 hetes kortól vehetők fel a gyermekek a bölcsődékbe, és 3 éves korukig tarthatók ott. Gyulai, csabai és zöldborsós kolbász A 30. hónapot betöltött gyerekek felvételét viszont ne a bölcsődébe, hanem már az óvodába kérjék a szülők, mert azok néhány hónapon belül úgyis kinőnek a legkisebbek közül. A felvételnél továbbra is előnyben részesítik azokat, akiket egyedülálló szülő nevel, akiknek az édesapja sorkatonai szolgálatát tölti, vagy ahol az egyik szülő tartósan munkaképtelen. Ugyancsak előnyt élveznek a sok- gyermekes családok kicsinyei. Üj a jogszabályban, hogy rendkívül indokolt esetben fel lehet venni a gyesen otthon levő édesanyának azt a gyermekét, aki után gyermekgondozási segélyt nem kap. Ritkán ugyanis, de előfordul, hogy az anya első gyermeke megszülésekor még nem volt munkaviszonyban. Ilyen esetekben a kérelmet a bölcsődét fenntartó tanács bírálja el. Először rögzíti jogszabály az elhelyezés megszüntetésének lehetőségeit. Nem „járhat” bölcsődébe az a kisgyerek, aki olyannyira nem bírja a közösséget, hogy az egészségét veszélyezteti. Kizáró ok lehet az is, ha a gyermek hozzátartozója ismételt figyelmeztetések ellenére megsérti a bölcsődei házirendet, például rendszeresen később viszi be, illetve haza a gyermeket. Az intézmények nyitva tartási idejét továbbra is a tanács állapítja meg, a szülők és a gondozott gyermekek érdekének, valamint a dolgozók létszámának figyelem- bevételével. A nyitva tartási idő a napi 12 órát nem haladhatja meg. A jövőben nyaranta a karbantartás idejére — az óvodákhoz hasonlóan — a bölcsődék is bezárnak, legalább két hétre. A minisztériumban hangsúlyozták: a nyári zárás időpontját a tanácsoknak egyeztetniük kell az óvodai karbantartás idejével, enyhítve ezzel is a többgyermekes szülők gondjain. A bölcsődei ellátás színvonalának növelését szolgálja a jogszabálynak az a rendelkezése, amely úgynevezett vezető bölcsőde kijelöléséről intézkedik. Számos megyében egyébként már évek óta feladata egy-egy, a legjobb feltételek között működő intézménynek a többi bölcsőde szakmai irányítása, ellenőrzése. Nagy jelentőségű lesz a munkájuk a továbbképzés szempontjából is, mert ma még minden ötödik gondozónő szakképzetlen. Mindössze pár napja működtetik a Szeghalmi Harisnyagyár új üzemcsarnokában a francia gyártmányú Heliot formázógépeket. Ez a gép alakítja ki a zoknik végleges formáját oly módon, hogy a képen is látható formákra ráhúzzák a kész árut, s gőzölik. (Képes írásunk lapunk 5. oldalán található.) Fotó: Veress Erzsi — exportra Az elmúlt esztendő a próbaüzem jegyében telt el a Gyulai Húskombinátban. Az új húsfeldolgozó üzem jó eredményeket ért el már az átadást követő első évben: mintegy 710 ezer hízott sertést vettek át Békés megye téeszeitől és kistermelőitől, ami rekordfelvásárlást jelent. A felvásárolt sertésekből 303 ezret Gyulán vágtak le és dolgoztak fel, a többit társvállalatoknak szállították, legtöbbet Budapestre és Miskolcra. Ezenkívül mintegy 60 ezer sertést a Békéscsabai ZÖLDÉRT húsfeldolgozó üzemének adtak át feldolgozásra. A húskombinát szarvas- marhából is többet vásárolt fel a tervezettnél: az átvett 33 ezer 600 állatból 16 ezer 100-at a kombinátban vágtak le és dolgoztak fel, a többit élőállatként exportálták, többségét a közel-keleti országokba, kisebb hányadát pedig Nyugat-Európába. A juhfelvásárlás ,a tervezettnek megfelelően alakult, mintegy Csornán, hazánk egyik legmodernebb tejporgyárában 1978-ban 415 vagon tejport gyártottak. A csornai üzembe kerül a Győr-Sopron megyében felvásárolt tej több mint fele. A képen: a tejporüzem (MTI-fotó, Matusz Károly felvétele — KS) 34 ezer birkát vettek át, szinte teljes egészében a közel-keleti országokba, valamint Svájcba és Olaszországba exportálták, összességében az állatfelvásárlás tavaly 13 százalékkal haladta meg az előző évit. Ami a gyártást illeti: az elmúlt évben a húskombinátban 370 vagon szárazárut — gyulait, csabait és zöldborsós kolbászt — gyártottak. Ez utóbbi új termék, és a nyugati piacokon igen közkedvelt és keresett cikk. Egyébként a szárazáru 65 százalékát exportra szállították. A szárazárun kívül mintegy 400 vagon különféle húskészítményt is szállítottak Békés megye, valamint Borsod megye és a főváros üzleteibe, lakossági ellátásra. Tavaly húst is exportáltak: 160 vagon hasított félsertést és negyedmarhát szállítottak a Szovjetunióba, Lengyelországba, Spanyolországba és Jugoszláviába. Ezenkívül Belgiumba, Kubába, Lengyelországba és Bulgáriába összesen 400 vagon zsírt szállítottak vasúti tartálykocsikban, illetve kamionokkal. Az értékesítésre alkalmatlan mellék- termékekből a kombinát hús- lisztüzemében 80 vagon vegyes húslisztet is gyártottak. Erre az évre ismét gazdag programot, tűzött célul a húskombinát: Békés megye közös gazdaságaitól, kistermelőitől 730 ezer hízott sertés felvásárlását tervezik. Szarvasmarhából 35 ezer 200, juhból pedig 35 ezer szerepel a felvásárlási programban. A kombinát vezetői úgy számolnak, hogy 503 ezer hízott sertést és 21 ezer szarvasmarhát vágnak le és dolgoznak fel Gyulán. Ez egyben azt is jelenti, hogy mintegy 500 vagon szárazárut gyártanak, s az idén a tavalyinál is több, mintegy 200 vagonnyi gyulai és csabai kolbász jut a belföldi fogyasztóknak. Már most, az év elején szinte biztosra vehető, hogy a sertésfelvásárlási tervüket túlszárnyalják, ugyanis az elmúlt évben megyénkben mintegy 9900-zal nőtt a kocaállomány, napjainkban 1,1 millió sertést tartanak Békés megye nagyüzemeiben és kisgazdaságaiban. —szekeres— Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA BÉKÉS MEGYEI
