Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-19 / 15. szám
1979. január 19., péntek Tízmillió palánta a társulástól árrendszerünk alapkérdései A fenti címmel rendezett előadást tegnap Békéscsabán a Magyar Közgazdasági Társaság Békés megyei Szervezete. Előadónak Nyúl Emilt, a Központi Bizottság gazdaságpolitikai osztályának alosztályvezetőjét kérték fel, aki az érdekes problémát több oldalról is megvilágította. Ismertette hazai árrendszerünk kialakulásának történetét, annak fogyatékosságait és elmondta milyen tervek készülnek a torzulások kijavítására. Szó esett az előadáson a világpiaci árak és a magyar árrendszer kapcsolatának szorosabbá fűzéséről és az ebből származó előnyökből. Kitért a mezőgazdasági felvásárlási árak problémáira, és az esetleges megoldási módokra. A nagy érdeklődéssel fogadott előadást sok hasznos információt nyújtott a résztvevőknek. A Békés megyei Zöldség- vetőmag Termelési Modell- társulás, a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz és a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat gesztorgazdasága alatt jött létre, 1977-ben. Már az első évben a 16 taggazdaság igen kimagasló eredményt ért el, hisz a mo- delltársulás tagja, a Zöldségtermesztési Kutató Intézet, így sok hasznos tanácsot és jó vetőmagot kaptak a taggazdaságok. Arra voltunk kíváncsiak: hogyan zárták az 1978-as esztendőt, ami köztudomásúan a sok nem kívánatos csapadékkal, hűvös időjárással sók kárt okozott az aprómagtermelő tábláknak. Lestyán Mihály, a mo- delltársulás vezetője a következőket mondotta el erről: — Az 1978-as esztendő sokkal kedvezőtlenebb volt, mint az előző év. Köztudomású, hogy szeptember 30- ig lehullott a körzetben 621,3 milliméter csapadék, ami jóval több a sok évi átlagnál. Ráadásul egymást érték a hideg napok, ami a magképződésnek a legnagyobb ellensége. A körzetünkben az Állami Biztosító 20 millió forint kárt térített meg a zöldségmagtermelő táblákat ért jégverés miatt. Természetesen megtépázta azokat a táblákat is a vihar, amelyek vetőmagot hoztak. így a minőségben is adódtak problémák. Ennek ellenére 435 vagon zöldségvetőmagot takarítottunk be 69 millió forint értékben. Különösen említésre méltó a mezőkovácsházi Üj Alkotmány Tsz, amely 20 millió forint árbevételhez jutott zöldségvetőmagból. Mint modelltársulásnak lehetőségünk nyílik arra, hogy állami támogatásból és a termelő üzemek hozzájárulásából 1980-ig 289 millió forint bruttó értékű fejlesztést valósítsunk meg. Ennek keretében egyebek között létrejön 15 komplex technológiai szín, egy hagymarózsa- szárító-tároló, egy paradicsommag- és lékinyerő állomás, évente 10 millió palántát nevelő telep, valamint öt gazdaságban bővítjük az öntözési lehetőségeket. 1977-ben 21 millió forint értékben vásároltunk célgépeket. 1978-ban már a beruházások bruttó értéke elérte a 62 millió forintot. A beruházásokkal az élő munkára számított termelési értéknövekedés 1975-höz viszonyítva 298 százalék. A fejlesztés keretén belül külön gondot kell fordítanunk a bab, az uborka, a paprika és a salátamag termelésére. Tudjuk, hogy igen sok a tennivaló a termelésfejlesztés érdekében. Igen jó kapcsolatot teremtettünk több állami intézettel, kereskedelmi vállalattal, szakoktatási intézménnyel. A szakmai továbbképzésre is igen nagy gondot fordítunk. Alrendszer több bemutatót rendezett, és mi magunk is sokat tanultunk az NDK, a szovjet, a holland és az olasz vetőmagtermeltető, -ellátó intézetektől. Ipari Szövetkezetek ’78 Versenyben a könnyűipar Amint arról korábban már számot adtunk, megyénk 33 ipari szövetkezete eredményesen gazdálkodott az 1978-as esztendőben. Kétségtelen, hogy összegezve legkiemelkedőbb produktumuk az anyagmentes termelési érték több mint 10 százalékkal való növekedése, valamint az, hogy veszteséges szövetkezet nem volt tavaly. Mindezek ellenére érdemes részleteiben is megvizsgálni, hogy milyen eredményeket értek el megyénk ipari szövetkezetei. Az ipari ágazatba sorolt szövetkezetek termelése az elmúlt esztendőben erőteljesen, a tervezettet meghaladó mértékben, 11—12 százalékkal növekedett. Legdinamikusabban a gépek és gépi berendezések, a villamosgépek és -berendezések gyártása, valamint a vegyesipar szakágazatba tartozó szövetkezetek termelése fejlődött. E területen élenjáróak voltak a körösladányi Meta- kémia, s a szarvasi vasfém, s a Tótkomlósi Vegyesipari Szövetkezet. Élen. a szolgáltatás Az építőipari tevékenység csekély mértékben növekedett, a célkitűzésektől még mindig elmarad. Amint az megállapítható, főleg a - lakásépítés területén vannak hiányosságok. A lakásépítő szövetkezetek közül két kiemelt egység: a békési építőipari és a szarvasi vasipari. A közelmúltban mindkét szövetkezet részesült forgóalap-juttatásban, s az ÉVM-hez benyújtott pályázataikat is elfogadták. Mindezek ellenére a békésiek a vállalt 500 lakás helyett mintegy 360-at tudnak megvalósítani az V. ötéves terv időszakára. A szarvasiak a 330 vállalt lakás megépítésének előreláthatólag eleget tudnak tenni, s ugyanígy a gyomai és Me- zőberényi Építőipari Szövetkezet is a számítások szerint túlteljesíti feladatait. A két kiemelt szövetkezet a középblokkos technológiára állt rá, s műszaki fejlesztésük az elmúlt években dinamikus volt. A továbbfejlődés érdekében mindinkább szükségessé válik, hogy az Állami Építőiparral, s a megyei tanács építőipari szervezetével szorosabb együttműködést alakítsanak ki ezek a szövetkezetek. Csak ilyen formában válik lehetővé, hogy a technológiai váltásra sor kerüljön. Az utóbbi években megszokott dolog, hogy legdinamikusabban a szövetkezetek lakossági szolgáltató tevékenysége növekszik. A kiemelt szolgáltatások 20 százalékkal, a személyi szolgáltatások pedig mintegy 16 százalékkal növekedtek. A három kiemelt szolgáltató szövetkezet közül a békéscsabai Generál mutathatta fel a legerőteljesebb fejlődést. Ugyanakkor és köztien nehézségek támadtak az orosházi Univerzális Szövetkezetnél. Igaz, hogy az orosháziak mindössze egy éve álltak át a termékgyártásról a szolgáltatásvégzésre. Ennek ellenére előfordul ma is olyan, hogy Orosházáról a gépkocsitulajdonosok Szarvasra járnak szervizre, vagy javíttatni autójukat. Növekedtek a készletek Tavaly a belföldi értékesítés több mint 30 százalékos növekedése figyelhető meg ipari szövetkezeteinknél. A tőkés export 13—14 százalékkal emelkedett, míg a szocialista export a tervezett szinten maradt. Az export terén kiemelkedő eredményt ért el az Endrődi Cipész Szövetkezet, a szarvasi vas-, fém és a gyulai fa-, fémbútor. Ami az összes export volumenét illeti, annak mintegy 70—75 Az Orosházi KAZÉP gyártja és szereli be azt a kazánsort, amelyet hamarosan üzembe helyeznek a szeghalmi harisnyagyárban Fotó: Veress Erzsi százalékát a könnyűipari ágazatba tartozó szövetkezetek produkálták. Ezen belül is a cipőipar az, amely mintegy 300 milliós nagyságrendet képvisel a köny- nyűipar exportjában. Kedvezően alakult az egy főre jutó anyagmentes termelési érték 1978-ban. E téren kiemelkedő teljesítményt mutatott fel a tótkomlósi vegyesipari, a mezőberényi faipari és a Füzesgyarmati Univerzál Szövetkezet. Ami viszont nem kielégítő: még ha 7 százalékkal is növekedett a bérszínvonal az elmúlt esztendőben, az még mindig 20 százalékkal alacsonyabb, mint megyénk más állami vállalataié. Ezen belül is nagy a szóródás szövetkezeteinknél megyei szinten. Jóllehet nem minden szövetkezetnél megalapozott a bérnövekedés, ugyanis sok esetben nincs mögötte megfelelő hatékonyság. A teljesítmény növelésével arányos bérezés tekintetében még igen sok tennivaló akad. A tavalyi esztendő első 9 hónapjában 23 százalékkal növekedtek a készletek. így megállapítható, hogy a készletgazdálkodásban nincs még minden rendben. A szövetkezeteknek saját érdekük, hogy ebben megfelelő intézkedéseket tegyenek. Jóllehet, sok esetben a tek- vállalatok a szállítási határidő be nem tartásával hátráltatják az arányos készletgazdálkodást, s nem egyszer bizonytalanná teszik a termelés folyamatosságát, mindezek ellenére egy elfogadható egyensúlyt minden szövetkezetnél fel kell állítani. Nyereséges esztendő Az előzetes számítások szerint az 1978. évi várható nyereség meghaladja a 300 millió forintot, ami az azt megelőző évinél 7 százalékkal magasabb, összességében az átlagos növekedési ütem a szövetkezetek országos átlagához viszonyítva alacsonyabb, még ha az meghaladja az 1977. évit is. A jövedelmezőséget tekintve is nagy a szóródás szövetkezetenként. Vannak olyan egységek, amelyek határozottan jó eredeményeket értek el, mint például a gyulai fa-, fémbútor, az orosházi vas-, műanyag, valamint a szarvasi Plasto- lus. Örömteli, hogy az Endrődi Cipész Szövetkezet múlt évi nyeresége jól alakult, annak ellenére, hogy félévkor még nyereséget nem tudtak kimutatni. Itt azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a medgyes- egyházi szövetkezet átvételéből adódó nehéz feladatokat az év utolsó napjáig teljes mértékig megoldották, s így mintegy 16—18 millió forintos nyereséggel számolhatnak. Jávor Péter Sajtcsomagolás zsugortasakba. Naponta mintegy 10—15 mázsa veres héjú sajtot küldenek megyénk üzleteibe Sajtból van a hold Mint megannyi telihold, sok száz sajt sorakozik a Sárréti Tejüzemben a polcokon. Ehhez azonban előbb: Saját gépkocsiparkjuk járja a megye 19 termelőszövetkezetét mindennap, hogy begyűjtse a friss tejet, amelyet aztán többféle tejtermékké feldolgoznak. A szeghalmi üzem dolgozói naponta 60—70 ezer liter tejet „dolgoznak meg”, s utána a termékeket kiszállítják a megye szinte minden zugába, sőt a megye határán túlra is. Naponta két teherautójuk viszi az árut Debrecenbe is. Mi minden készül e nagy mennyiségű tejből? Mint az képeinken is látható, sajtot, túrót gyártanak, de emellett vajat is köpülnek, kakaót készítenek, tejfölt gyártanak, nem beszélve a polipack csomagolású tejről, amelyből 35 ezer litert értékesítenek nap mint nap. A túrógyártó üzem átköltözött a most kialakuló új üzemrészbe, ahol korszerű technológiával napi 8 ezer liter tejből készítenek étkezési túrót. Trapista sajtból 10—15 mázsát juttatnak megyénk üzleteibe. A túrócsomagokból Debrecenbe is szállítanak. Napi 8 ezer liter tejből készül túró az új, korszerű üzemrészben Fotó: Veress Erzsi fl szénbányászat idei beruházása Gyorsítják az új bányák építését és rekonstrukcióval, új szénmezők feltárásával gyarapítják a régi aknák szénvagyonát — ez jellemzi a Magyar Szénbányászati Tröszt idei beruházási programját. Nagyegyházán például — a Tatabányai Szénbányák szakembereinek kezdeményezésére — az eredeti bányaépítési program megváltoztatásával olyan műszaki átcsoportosításokat hajtanak végre, amelynek eredményeként a tervezettnél egy évvel korábban megkezdhetik a széntermelést az új aknában. Az előírásokhoz képest több hónapos előnnyel, példás munkaszervezéssel dolgoznak az Oroszlányi Szénbányák márkushegyi új bányájának építői is. Az idei program szerint az év közepén megkezdik az első fejtési mezők feltárását. A Magyar Szénbányászati Tröszt az idén 4,3 milliárd forint felhasználását tervi beruházásokra. Ebből 2,„ milliárd forintot a vállalatok saját erőforrásaiból fedeznek, a többit állami támogatásként kapja a szénbányászat. Az 1979. évi beruházások is azt a célt szolgálják, hogy a korábbinál nagyobb részt vállalhasson a szénbányászat az ország energiaellátásából, s ilyen módon csökkenthessék az importot.
