Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-19 / 15. szám

Földcserék Miközben a mezőgazdaság­ban a tavaly életbe lépett új földvédelmi jogszabályok nyomán egyelőre még néma kívánt mértékben csökkent a földek „elvándorlása” —pél­dául ipartelepítésre, útépítés­re, lakótelep-bővítésre —, addig örvendetes javulás mu­tatkozik a rendeltetésszerű hasznosításban. A MÉM adatai szerint 1978- ban összesen 12 ezer 500 hek­tárt nyerték vissza a növény- termesztésnek, ami az elmúlt évek legjobb eredménye. Igaz, három állami gazdasá­got, 35 termelőszövetkezetet és öt szakszövetkezetei a földhivatalok bírság megfize­tésére köteleztek, a művelési kötelezettség elmulasztása miatt. Az elmúlt évi adatok szerint az országban még 14 ezer hektár maradt to­vábbra is megműveletlen; ennek a területnék a foko­zatos hasznosítása az idei esztendő, illetve a következő évek feladata. Tovább javítják a mező- gazdasági területek használa­tának gazdaságosságát a föld- rendezések is. Ezek kereté­ben földcserékre kerül sor, azaz a termelők megállapod­tak egymással, hogy „beéke­lődött” területeiket átenge­dik egymásnak, lehetőséget nyitva ezzel a nagyobb, ösz- szefüggő táblák kialakítására. 1979-ben tovább folytatód­nak a földrendezési akciók. A MÉM adatai szerint je­lenleg 12 ezer hektáron van folyamatban földcsere. Naponta 35 ezer liter tejet „csomagolnak” polipack cso­magolásba a szeghalmi Sárréti Tej Közös Vállalkozás üze­mében, amelyeket aztán a hajnali órákban tehergépkocsi­jaik kiszállítanak a megye szinte minden zugába. (Képes írásunk lapunk 5. oldalán található) Fotó: Veress Erzsi Építőipari együttműködés Gázellátás Békéscsabán Január 18-án, tegnap dél­után Békésen, a városi ta­nács dísztermében pártbi­zottsági ülést tartottak, és ezen megjelent többek kö­zött Katona Imre, az MSZMP KB tagja, az Elnö­ki Tanács titkára; valamint Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára is. Elsőként Verbai László, a békési városi pártbizott­ság titkára a Központi Bi­zottság gazdaságpolitikai határozataival, a népgazda­ság fejlődésével, és az V. ötéves terv soron következő feladataival kapcsolatos kérdéseket ismertette. Ez­után Inokai János, a városi pártbizottság első titkára beszámolt a nemzetközi helyzet alakulásáról és a Magyar Népköztársaság, va­lamint a többi szocialista ország külpolitikájáról. Ezt a témát egyébként 1978. de­cember 6-i ülésén tárgyalta meg a Központi Bizottság. E két szóbeli tájékoztató elhangzása után a résztve­vők megvitatták az írásos anyagokat. Ezek közül a legterjedelmesebb az 1978. évi gazdaságpolitikai fel­adatok végrehajtásáról és az V. ötéves terv időarányos teljesítéséről szóló beszámo­ló volt. Ez egyben — ága­zatokra lebontva — az idei feladatok megoldását, s a célok elérését segítő ja­vaslatokat is tartalmazza. A fő hangsúly a népgaz­daság egyensúlyának hely­reállításán van, és ennek érdekében a gazdaságpoliti­kai munka központjában elsősorban a gyártmány- és Az építőipar feladatai me­gyénkben is nagyok, az épí­tési, beruházási feladatainak sikeres megvalósítása meg­követeli a kivitelező szerve­zetek együttműködésének fo­kozását, a rendelkezésre ál­ló élő erő és eszközök teljes mértékű kihasználását. Teg­nap, csütörtökön délelőtt Bé­késcsabán a beruházás terü­letén tevékenykedő lebonyo­lító, tervező és kivitelező vállalatok vezetői, képviselői az együttműködés lehetősé­geiről tanácskoztak. Az együttműködés terén a kezdeti lépéseket megyénk­ben már évekkel ezelőtt megkezdték. A következetes­ség hiánya miatt azonban ez az együttműködés nem vál­hatott gyakorlattá. A cél vi­szont azóta sem változott. A rendelkezésre álló szellemi kapacitást és eszközöket ha­tékonyabban ki lehetne használni. Ezáltal a beruhá­zások tervszerűbb, össze­hangolt fejlesztése optimális idő alatt gazdaságosan meg­valósulhatnának, a létesítmé­nyek hamarabb elkészülhet­nének. A megjelent gazdasági egységek vezetői, képviselői az építőipari együttműködé­sek kapcsán elmondták el­képzeléseiket, véleményeiket. Többen hangsúlyozták: a bevállaláspolitikai törekvése­ket az egyes vállalatok mű­szaki, technológiai , felké­szültségének legjobban meg­felelően szükséges összehan­golni. A létesítmény-jegyzé­ket a jövőben ennek meg­felelően állítják majd ösz- sze. Az együttműködés ki­terjed egyéb területekre is. Így például a vezérgépek kö­zös programozására, a szál­lítóberendezések hasznosítá­sára, közös anyagtárolók lé­tesítésére. A termékstruktúra válto­zása céljából szükséges, hogy a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat, vala­mint a szövetkezeti építőipar megfelelő hátteret alakítson ki a bevezetendő új techno­lógiák igényeinek megfelelő­en. Az együttműködés érin­ti még a gépjavítást, a sze­mélyszállítást és a műszaki fejlesztést is. A tanácskozás végén a vállalatok, szövetkezetek je­len levő vezetői, képviselői — így a Békés megyei Be­ruházási Vállalat, a Békés megyei Tanácsi Tervező Vál­lalat, a Békés megyei AÉV, a Békés megyei Tanácsi ÉP­SZER, a MEGYEVILL, az Orosházi KAZÉP, az Oros­házi Üveggyár, a DÉLÉP és a KEVIÉP — részt és fel­adatot vállaltak az együtt­működésben. A Békés me­gyei építőipari együttműkö­dés tehát létrejött, a jövő­ben negyedévenként, illetve szükség szerint ülésezik, a napirenden aktuális előter­jesztéseket tárgyal meg. A békési városi pártbizottság ülésén az elnökségben helyet foglalt Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács titkára Fotó: Veress Erzsi A vitában felszólalók Számos egyéb téma mellett elemezték az egyes ipari és A településfejlesztésnek igen jelentős tényezője a gázellátás. Részét képezi an­nak a sokrétű tevékenység­nek, melyet az MSZMP programnyilatkozata az energiaellátás bővítése terü­letén feladatul tűzött. A gáz­szolgáltatást Békéscsabán és környékén a DÉGÁZ Válla­lat békéscsabai üzemegysége látja el. A fejlesztés felada­ta is az üzemegység tevé­kenységi körébe tartozik. A városban a földgázszol­gáltatás több mint 10 éves (Fotó Veress Erzsi) múltra tekint vissza. Ez alatt az idő alatt a lakossági fel- használás közel négyszeresé­re, az ipari a duplájára, az általános célú fogyasztás pe­dig csaknem tizenhatszoro­sára növekedett. A múlt év­ben a fogyasztás meghalad­ta a városban az 56 millió köbmétert. A felhasználás részarányát tekintve az ipa­ré volt a legnagyobb, meg­haladta a 72 százalékot. A mostani tervidőszakban a la­kossági és közületi felhasz­nálás kerül előtérbe. A to­vábbi fejlődés is elsősorban ezen a területen várható. A földgázellátás főleg a belvá­rosban és a lakótelepeken valósul meg. Jelenleg több mint 6900 háztartás és 46 ipari üzem van bekapcsolva a vezeté­kes hálózatba. A növekvő igények szükségessé teszik az elosztó rendszer folyamatos bővítését. A beruházások alapvetően kétirányúak. Egy­részt a gázellátás biztonsá­gát szolgálják, másrészt a hálózat további bővítését. Elsődleges cél a több szintes lakások, az új létesítmények folyamatos ellátása. A felhasználás a követke­ző 5 éves tervben tovább növekszik. A növekedés el­sősorban a VI. 5 éves terv­ben megépítésre kerülő mintegy 4500 telepszerű la­kás, valamint 1500 családi ház bekapcsolásából adódik. A Lencsési út, a Békeker­tek, továbbá a Szarvasi út —Berényi út által határolt területeken újabb fogyasztó­kat kapcsolnak be a veze­tékes hálózatba. Számottevően bővül a há­lózat a város erzsébethelyi kerületében is. Ezzel párhu­zamosan tovább javul a DÉGÁZ békéscsabai üze­mének hibaelhárítási és szerviz szolgálata. A közel­múltban a hibák gyors megszüntetése érdekében lét­re hozták az ügyeleti szol­gálatot. A városban több mint 50 ezer gázkészüléket tartanak nyilván. A múlt évben a hibabejelentések száma meghaladta a 10 ez­ret. A gázkészülékeket javí­tó szerelők két műszakban dolgoztak. Jelentős Békéscsabán a propán-bután gázszolgáltatás is. Az ellátás is kielégítő. A városban egy korszerű kon­téneres bázistelepet létesí­tettek. Ezenkívül még 5 mi­ni cseretelep is üzemel. A múlt évben a város lakos­sága 2700 tonna propán-bu­tán gázt használt fel. A kö­zeljövőben a szolgáltatásbő­vítése végett négy új csere­telepet létesítenek a város­ban. termékszerkezet további korszerűsítése, a hatékony­ság növelése, a munka- és az üzemszervezés javítása, valamint a takarékosabb gazdálkodás áll. A többi írásos anyag a városi pártbizottság és munkabizottságainak 1979. évi programját, az idei gaz­dasági feladatokat, a váro­si pártbizottság munkater­vével összefüggő javasla­tokat; valamint a párt-, az állami, a gazdasági és a társadalmi rendezvények munkaidőn kívüli tartásá­szövetkezeti egységek gaz­dálkodásával kapcsolatos gondokat és a fontosabb szervezési tennivalókat. Többen hangsúlyozták „a közép távú tervekben való gondolkozás” szükségessé­gét, a különböző termék- szerkezetek átalakításának lehetőségeit és — indokolt esetben — a reklámtevé­kenység előmozdítását. nak tapasztalatait ismerteti. BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS ű MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. JANUÁR 19., PÉNTEK Ara: 80 fillér XXXIV. ÉVFOLYAM, 15. SZÄM Pártbizottsági ülés Békésen Középpontban a gyártmány- ás termékszerkezet korszerűsítése

Next

/
Thumbnails
Contents