Békés Megyei Népújság, 1979. január (34. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-18 / 14. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1979. JANUÁR 18., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér XXXIV. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Téli energiaellátásunk Intézkedések ésszerűbb takarékosságra Energiafogyasztásunk csúcs- időszaka a tél, amelynek első felében a szélviharok miatt vezetékszakadásök okoztak ugyan átmeneti üzemzavarokat, ellátási nehézségeket, de energiahiány miatti korlátozásra nem volt szükség. Az Országos Energiagazdálkodási Hatóságtól kapott felvilágosítás szerint a hideg évszak második felében is kiegyensúlyozott ellátásra lehet számítani, feltéve, hogy az időjárás sem teremt a szokásostól lényegesen eltérő, szélsőséges helyzetet. Villamos erőműveink a folyamatos ellátáson túl általában egyhónapos tüzelőanyagkészlettel rendelkeznek, s az ország távfűtő műveinek tartalékai is megfelelő biztonságot nyújtanak a zavartalan fűtésre és melegvíz-szolgáltatásra. Energiaellátásunknak több mint a fele az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vállalatain múlik, amelyeknek dolgozói példamutató alapossággal készültek fel a télre, s a hideg ellenére folyamatosan, tehát szombaton és vasárnap is teljesítik, sőt túlteljesítik napi terveiket, s így megfelelő mennyiségben és minőségben zavartalanul látják el gázzal és feldolgozott kőolajtermékekkel, üzemanyaggal és tüzelőolajjal az ország erőműveit, üzemeit, a járműparkot és a háztartásokat egyaránt. Szénbányászaink a terven felüli szombat-vasárnapi munkával segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az importból átmenetileg lassabban érkező tüzelőanyagot hazai termékkel pótolhassák a TÜZÉP-telepek. Szükség esetén a lakosság zavartalan ellátása érdekében az állami tartalékokból is gondoskodnak a pótlásról. lítása is a KGST-országok közös beruházásában épített vezetéken. Ebben az évben 1,6 milliárd köbméter földgázt kapunk az orenburgi vezetékrendszeren át. Hazai energiatermelésünk növelésének lehetőségei szűkösek, s így a szükségletek kielégítésében mindinkább a behozatalra kell támaszkodnunk. Ebben az évben már meghaladja az 50 százalékot az ország energiaimportja, s a következő években és távlatokban is a felhasználás bővülésével tovább nő ez az arány. A nemzetközi és a hazai prognózisok szerint tovább növekedik az energia- hordozók világpiaci ára, s az energetikai beruházások költsége egyaránt. Ezért népgazdaságunknak alapvető érdeke, hogy ésszerű takarékossággal csökkenjen az energiaigény növekedési üteme. Ennek érdekében több központi intézkedésre is sor kerül. Egyebek között az idei népgazdasági tervben előirányzott feladatoknak megfelelően kidolgozzák az ország 50 nagyvállalatának éves energiafelhasználási tervét. Az országos energiagazdálkodási hatóság több fontos intézkedés előkészítésére dolgoz ki javaslatokat. Sok lehetőség mutatkozik az elektromos energia ésszerűbb, takarékosabb felhasználására. Különösen sok energiát pazarol az elektromos fűtés. Egy kilowattóra elektromos energiából — amit az erőművek általában 3000 kalória fel- használásával állítanak elő — a felhasználó elektromos fűtőberendezése már csupán 860 kalóriát hasznosít melegítésre az áramtermelésben és -szállításban keletkező veszteségek miatt. Ám a fogyasztási igények ellátása érdekében minden újabb kilowattóra előállításához és továbbításához még az igény kielégítése előtt hét évvel 50 ezer forint beruházás szükséges. Ezért új rendelkezést készítenek elő, amely szerint felülvizsgálják az elektromos fűtőberendezések gyártását, forgalmazását. Intézkednek arról is, hogy a vállalatoknál és intézményeknél megszüntessék a hősugárzók alkalmazását és más energiahordozóval váltsák fel az elektromos fűtést. A tanácsokkal közösen intézkedést készítenek elő arról, hogy a közbiztonság és a járműforgalom biztonságának veszélyeztetése nélkül a közvilágítás egy részét korábban kikapcsolják, s ne egész éjszaka legyenek teljes fényárban az áruházak és kirakatsorok sem. A világításhoz szükséges áram takarékosabb felhasználása érdekében vizsgálják a nyári időszámítás bevezetésének lehetőségeit is. Az ésszerűbb takarékosságra a távfűtés is sok lehetőséget kínál. A jelenlegi követelmény az, hogy minimum 20 fokos hőmérséklet legyen a távfűtéssel ellátott lakások szobáiban. Az energiatakarékosság természetesen nemcsak néhány központi intézkedésen múlik, és nem is kampány- feladat. Egész társadalmunknak fontos érdeke: az ésszerű takarékossággal hozzájáruljon a felhasználás mérsékeltebb növeléséhez, amellyel az ellátás is lépést tarthat, hogy energiahiány ne akadályozza előrehaladásunkat, s ne kerüljön sor kényszerű korlátozásokra. Távvezetéket szakított a hideg, késtek a buszok, vonatok Szerdán reggelre Békés megyében a hőmérséklet mínusz 21 Celsius-fok alá süllyedt. A délelőtti órákban valamivel enyhült, de még így is , mínusz 15 Celsius-fok körül állt meg a hőmérő higanyszála. A fagy — mint arról a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalatnál tájékoztattak — a vastag zúzmarával terhelt távvezetékekben is rongálást okozott. Kondoros és Kardos között elszakította a 20 kilovoltos légvezetéket, ezért Kétsopronyban és Kondoroson áramkimaradás volt. A Volán 8. sz. Vállalatánál elmondták, hogy a helyközi autóbuszjáratok az utakra fagyott hó miatt 20 —40 perces késésekkel közlekedtek. A városban a helyi forgalom is lelassult. A vállalat 530 teherszállító gépjárművének 13 százaléka egy-másfél órás késéssel állhatott csak munkába. A MÁV Békéscsabai Állomásfőnökségén arról számoltak be, hogy a gőzmozdonyokkal továbbított tehervonatok légsűrítői lefagytak. Emiatt jelentős késéssel tudták csak indítani a szállítmányokat. Csárdaszállás állomáson pedig a három vágányból a fagyás következtében csak egy nyomvonalon közlekedhettek a vonatok. Az elektromos kapcsolású váltók nehezen mozognak. A Csaba-Express féktuskóinak kerékre fagyása miatt a vonatot 50 perces késéssel tudták indítani. Hazai erőfeszítéseinken túl energiaellátásunk stabilitását az alapozza meg, hogy a Szovjetunió — amely energiaimportunknak mintegy 90 százalékát adja — a leghidegebb napokban is zavartalanul, az ütemezés szerint szállította és szállítja az energia- hordozókat, a villamos energiát, a földgázt, a kőolajat és a kőolajtermékeket egyaránt. Már megkezdődött az orenburgi földgáz üzemszerű szálJégtörők munkában Az idei télen első alkalommal vetették be az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság négy hajóból álló jégtörő flotilláját — most azonban nem a Tiszán, hanem a Keleti-főcsatornán. A főcsatorna torkolata és a tiszavasvári zsilip közötti mintegy négy kilométeres szakaszon szabdalták fel a mintegy másfél méteres torlaszt, illetve a negyedméter vastagságú összefüggő jégmezőt. A hajók negyven- nyolc órás munkával szerdára megszüntették a jégdugót. A jégmentesített főcsatornán most már akadálytalanul áramlik a víz, és ezzel könnyebbé vált Debrecen ivóvízellátása is. Az Atheneum Nyomdában készítik az új közületi telefonkönyvet, amely februárban jelenik meg. Változik a példányszám és az oldalszám, az előbbi százhetvenezerről kétszáznegyI venezerre, az utóbbi pedig háromszázhetvenhétről ötszáznegyvenre emelkedik (MTI-fotó — KS) Az élelmiszerboltokban és áruházakban 13 évvel ezelőtt jelentek meg az első magyar gyártmányú bébiételek. Hosszas kísérletezés után nemzetközi tapasztalatok alapján kezdte gyártani a Gyümölcs- és Főzelékkonzervgyár 2-es számú üzemegysége. Jelenleg mintegy évi 3000 tonnát hoznak forgalomba, a 18-féle készítményből íKS-fntni Kiváló eredmények a mezőkovácsházi Új Alkotmány Termelőszövetkezetben Szerdán a kora reggeli órákban — a dermesztő hideg ellenére — csoportosan indultak az ünneplőbe öltözött emberek Mezőkovácshá- zán a művelődési központba. Itt tartották meg ugyanis megyénk első mezőgazdasági termelőszövetkezeti zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlését. Az elnökségben helyet foglalt többek között dr Szabó Sándor, a Békés megyei Tanács általános elnökhelyettese, Fórján Mihály, az MSZMP Békés megyei bizottságának munkatársa, Horváth Pál, a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára. Ott voltak a társszövetkezetek, a feldolgozóipar vállalatainak, a közös vállalkozásoknak képviselői és mintegy hatszáz termelőszövetkezeti tag. Bár odakinn mínusz húsz fokot mutatott a hőmérő higanyszála, de benn, a zsúfolásig megtelt nagyteremben jóleső melegben hallgathatták dr. Eleki János elnök beszámolóját. Az elnök elmondotta egyebek között, hogy az 1978. július 19-i orkánszerű vihar 40 millió forintos pusztítása ellenére az Uj Alkotmány Tsz eredményes évről adhat számot. Igaz, harmincmillió forint kárt az Állami Biztosító megtérített, de 10 milliót a szövetkezetnek kellett kigazdálkodnia. A természeti csapás nem vette el a vezetők és tagok munkakedvét, sőt mindenkit arra sarkallt, hogy még jobban takarékoskodjék, nagyobb hatékonysággal dolgozzék a maga munkaterületén. A 26 szocialista brigád példamutatása, no és a sok fiatal dolgozó becsületes helytállása együtt hozta meg a jó eredményt. A szövetkezet ' vezetősége érthetően fordít gondot arra mindenkor, hogy megfelelő élet- és munkakörülményt teremtsen a tagoknak, kialakuljon a jó munkahelyi légkör és a legszigorúbban betartsák minden területen a munkahelyi demokráciát. így érték el többek között, hogy a tervezett 228 millió forint árbevétel helyett 253 milliót produkáltak, s az egy tagra jutó átlag termelési érték 308 ezer forintot ért el. A tagok átlagjövedelme pedig 47 500 forintot tett ki. Külön elismeréssel szólt az elnök a háztáji gazdaságban végzett kiemelkedő jó munkáról. A tagok húsból, •tejből, tojásból, zöldségből, gyümölcsből és egyéb termékekből 1978-ban 29 millió forint értéket adtak közfogyasztásra, nyolcmillióval többet, mint egy évvel korábban. Az új gazdasági évre ugyancsak nagy körültekintéssel készültek fel. Az őszi mezőgazdasági munkát időben, jó minőségben elvégezték, megalapozták tápanyagutánpótlással is az idei jó termést. A vezetőség tervjavaslatait munkahelyi kollektívák vitatták meg és a közgyűlés hagyta jóvá. (Folytatás a 3. oldalon) A tudomány termelőerő Együttműködési megállapodást kötött a BAGE, az OKI és a DATE szarvasi főiskolai kara Tegnap írták alá Szarvason azt a szocialista szerződést, melynek értelmében hosszú távú együttműködés jön létre a jövőben a szarvasi Öntözési Kutató Intézet, a Debreceni Agrártudományi Egyetem szarvasi főiskolai kara és a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés között. Az együttműködés célja, hogy a legfrissebb kutatási eredmények a lehető leggyorsabban felhasználásra kerüljenek és ezáltal elősegítsék a hatékonyabb gazdálkodást, a nagyobb terméshozamokat. A megállapodás értelmében az ÖKI különböző kísérleteket végez a BAGE területén, új fajtákat próbálnak ki, és közösen választják ki a megfelelő öntöző- berendezéseket. A főiskola a kutatási eredményeken túlmenően segít a BAGE taggazdaságainak szakember- képzésében és továbbképzésében. A megállapodás — melyet dr. Kiss Károly, az ÖKI igazgatója, dr. Matos Károly, a főiskola igazgatója és Nagy Mihály, a BAGE igazgatója írt alá — meghatározatlan időre szól és az eredményeket rendszeresen értékelik majd.
